A méhcsaládok általános állapota

  • 4419 válasz
  • 1463357 megtekintés
Re:A méhcsaládok általános állapota
« Válasz #4410 Dátum: 2026. Szeptember 08. 08:42 »
Ügyes vagy, de a tényeken nem vàltoztat.

*

Koki

  • *****
  • 515
Re:A méhcsaládok általános állapota
« Válasz #4411 Dátum: 2026. Szeptember 08. 09:19 »
De a tények azok, amiket már leírtál, és most mégis képes vagy a másik oldalról nézni a tényeket. Miről is van szó?
Írtad (most nem akarom idézni), hogy megveszik a mindenfajta anyát az anyanevelőtől, vagy értsük úgy, hogy megveszik, aztán mindenfajta lesz belőle. Azok az anyanevelők nem tudnak mást nevelni, mert a sok okostojás méhész tele szemeteli nem a Kárpát-medencébe való anyák behozatalával az ország méhészeteit. Nem azt állítom, hogy azok az anyák szemetek, de mint Őrösi mondta, az Ő kuglófja csak abba a kuglófsütőbe passzol, amit abban sütöttek. A mi méhünk bírja a száraz nyarakat. Amelyik nem bírta az elveszett, szelektálódott. Most is így lesz, de mint Neo is írta, nem ez a fő probléma, habár az aszály miatti családgyengülés egyre súlyosabb, és mint ahogy az Időképről idéztem a készülődő esőt, az már nem sokat fog a méhészek helyzetén javítani.

"Miért fontos a méhanyák inszeminálása?
– Az inszemináció haszonállat-tenyésztésben már egy ismert tevékenység, viszont méhanyák tekintetében még elmaradottnak számít a szemléletmód Magyarországon."




Ezt nem méhész írta. Olyan embertől származik, aki íróasztal mögött lehetőséget, netán hatalmat kapott, vagy lehetőséget olyan dologba beleszólni, amiről nincs tapasztalata, vagy tudása.

Egyszer Nikovitztól érdeklődtünk, hogy miképpen lehetne ilyen anyákhoz jutni. Azt mondta felejtsük el! Kérdezzük meg hány anyából lett valami amit a kísérletekben a megtermékenyítés után anyaráccsal elzártak a RÁPÁRZÁS lehetőségétől.
De ha ennyire érdekel a téma, vagy bárkit, akkor kérdezze meg Dr. Kolics Balázst! Elmondja, de nem fogja megmutatni. Állítólag azok nem pároznak rá.

Re:A méhcsaládok általános állapota
« Válasz #4412 Dátum: 2026. Szeptember 08. 09:38 »
Elhiszem én is amit ìrsz, de még mindig sok a múltidő, àllìtòlag.

Nemrég szòlt hozzà a poszthoz egy fiatal:

Idézet
Nekem az az érzésem, hogy itt is rengeteg régi tévhit él és kering közszájon, amik beépültek a kollektív tudatba, pedig az újabb kutatási eredmények már mást támasztanak alá.

*

Berci

  • ****
  • 359
Re:A méhcsaládok általános állapota
« Válasz #4413 Dátum: 2026. Szeptember 08. 22:49 »
Ügyes vagy, de a tényeken nem vàltoztat.

Részlet a cikkből:

"Itt a vadon élő méhkolóniák hatása is elhanyagolható..."

"Terület sem számít gazdag méhlegelőnek..."

"Több kritérium alapján osztályozzuk méhcsaládjainkat. Méztermelés, fajtajelleg..."

Szóval 2 bekezdésen belül ellentmondt saját állításának: Ha nem tudja kizárni a vadon élő méhkoloniák heréit ergo a fajtajelleg az "zergeb.sztavegyes"...

"Ezáltal jelentősen romlik a méhek túlélési képessége..." Amióta atka van a házi méhet az ember tartja talpon. Ez az állítás netto tudatlanság.

"Ami a természetben évmilliókig jól működött, ma már csak laboratóriumi vagy kontrollált körülmények között tud megvalósulni...." Biztos? Szerintem Jenő rajbölcsős szabadon párzott anyáit elég sokan irigylik.

"Évente körülbelül 500 mesterségesen megtermékenyített méhanyát állít elő..."...

Értem én, hogy megpróbálsz modern lenni, de a méhészetben mindent és annak ellenkezőjét is kitalálták és kipróbálták...majd rájössz...

 


« Utoljára szerkesztve: 2026. Szeptember 08. 22:55 írta Berci »

Re:A méhcsaládok általános állapota
« Válasz #4414 Dátum: 2026. Szeptember 09. 07:42 »
Tisztelt Méhésztársak!
Szeretném ha hozzászólnátok a következő témához.
Először is egy idézetet emelnék ide:
"Az influencer (vagy magyarosan influenszer) olyan tartalomalkotó a közösségi médiában, aki nagy és hűséges követőtáborral rendelkezik, és képes befolyásolni a követői véleményét, életmódját vagy vásárlási döntéseit."
A következő sorokban erről a magánvéleményemet fogalmazom meg, és nincs benne semmi sértő szándék, de a véleményem megvan róla.
Történt ugyanis, hogy egy újkori influenszer szervezett egy nozema konferenciát, mivel állítólag óriási baj van nozema ügyben.
Nincs is ezzel semmi gondom, csupán annyi, hogy ilyenkor nozema vész?
Két és fél hónapja szárazság, eső nuku, a méhek rendszeresen repülnek.
A nozema egyik alapja a bezártság, rossz minőségű élelem és sorolhatnám.
A spóraszám alapján kongatják a vészharangot!
Olyanok akik kikiálltják magukat szakembernek, majd a közösségi médiákba erről egy "szakmai" összefoglalót fognak feltenni.
Anno olyan 10-12 éve még Koós Péter méhészetében mi is szerveztünk egy méhegészségügyi konferenciát, annak is része volt a nozema, lehet ezt figyelmen kívül hagyták (vagy elfelejtették) a buzgóságukban.
Nem szeretnék háborút, de kérdezném neo, és Koki véleményét is a témában.
Azt elfogadom, hogy az aszály az atka, az atka által okozott vírusok, a szántóföldi növényvédelem miatt sok felé gyengébbek a méhcsaládok, de nekem ebbe a képbe MOST a nozema nem fér bele.
Kérem szóljatok hozzá!
Köszönöm szépen!
Nagyernyei Attila

*

Koki

  • *****
  • 515
Re:A méhcsaládok általános állapota
« Válasz #4415 Dátum: 2026. Szeptember 09. 08:57 »
Virágpor hiánya. Okozhatjuk mi is és a természet is. Sajnos nem tudhatjuk előre milyen időjárás lesz a következő időszakban, és esetleg a más években a napraforgón szépen építő családoknak az idén beadott műlép káros volt.
Korai műlépezés sőt:

Molnár Úr!Úgy tudom,mi még nem találkoztunk személyesen.Mint,ahogy Józsi barátom is tette én is szeretném meghívni méhészetünkbe ennek a módszernek a részletes bemutatójára a kétségek eloszlatása miatt és egyben megismerhetnénk egymást!



Te Sanyi!

Először is mi itt a fórumon tegeződni szoktunk. A magázódást sokan sértőnek tartjuk. Valójában minden ilyen fórumot egy kicsit talán mint szakmai családi közösség/ként élnek meg a tagok egy idő után. Az is igaz, ezek a családok elég sokat veszekednek, és klikkesednek. ;)

Nem kell nekünk ismernünk ahhoz egymást, nem is kell elmenni látogatóba hozzád ahhoz, hogy szakmailag elmagyarázza valaki a szakmai család ifjabb jövevényeinek, hogy a nagypapi igencsak buta dolgokat mesél a kis unokáknak. A viharvert öregebb méhészek, -már akiben van jóindulat-, elmeséli nekik, hogy vigyázzatok, mert amit a nagypapi elmesélt nektek csöppségek, annak semmi köze a valósághoz. Kártyavár. Meg lehet csinálni, de semmi értelme, ha butuskák vagytok akkor csak próbaképpen végezzetek ilyen gyermeteg kísérletet, mert rá fog menni a méhészetetek. Ettől kezdve mindenki azt csinál amit akar. Ha persze mi vén hülyék ezen humorizálunk miután elült a csodálkozástól összeráncolt homlokunkról a düh, akkor az azért van, mert más lehetőségünk nincs e ritkanagyszakmaibaromsára. Soha nem tagadtuk, sokan születtünk Degecen. Tehát nem kell nekem elmenni hozzád ahhoz, hogy ezt a műlépre seprést megtekintsem, mert láttam már az év minden napján méhcsaládot. Ismerem ennek a kis rovarnak minden fejlődési egyedi és család szaporodásával kapcsolatos mai ismereteink szerint-i fontos elméletét és gyakorlatát. Tehát most in median rés, mivel a méhcsalád élete egy körforgás.
A telelő méh első feladata, hogy önmaga helyett felneveljen egy körülbelül ugyanakkora népességű utód közösséget akkor, amikor arra az időjárás már alkalmassá vált. Ehhez megfelelő LÉPKÉSZLETRE sok egyébre, de a legfontosabb, valamint megfelelő mennyiségű virágporra van szüksége, amelyet az előző évben elraktározott sejtekből "elraktározott, nem romlott méhkenyér"-ként fogyaszt. Amelynek tetejéről a telelés folyamán elfogyasztotta már az azt fedő mézet. Továbbá sok friss virágporra is szüksége van, amit csak annak az érlelése után tud felhasználni. Ha ebben az időszakban (február vége) ebből a virágpor készletből, ami raktározott méhkenyér+ a begyűlő, nem nemzedékváltó hadsereg (ez 1d  ;D) lesz, hanem kényszerből méhviasz, akkor nemhogy csak le fog gyengülni az a méhcsalád, hanem még az a pempő sem fog rendelkezésre állni, ami a dajkáláshoz kellene.
Tovább. A méh a beadott cukorlepényt és szirupot nem tudja azonnal felhasználni. Előtte azt át kell alakítania, ami gyengíti a szervezetét, éppen abban az időszakban, amikor azon vagyunk, hogy minél ideálisabb körülményekkel segítsük a nemzedékváltást. MERT UGYE A LÉPRŐL LESEPRÉSKOR AZ ELRAKTÁROZOTT ÉS AZ ELŐZŐ ÉVBEN BEÉRLELT ÉLELEMKÉSZLET IS TÁVOZOTT AZ ÖREG LÉPEKKEL. :'( :o ::)

 A telelő egyedek nem az időszaknak megfelelő munkát végeztek, nem nevelték ki maguk után a váltó csapatot, elvésznek a semmibe. Na ugye eleinte nem is lenne mit dajkálni, mert műlépre nem petéznek az anyák. :o Tehát a Bicska írásában a március elejére már milyen jók voltak, (most nem keresgélek) szintén félrevezető kijelentés. Kezdő méhész beveszi!!!
Gyakorlott, valamit magára adó méhész még kényszerből sem rak be február végén 1db műlépes keretet sem. Ennek általában az első lehetősége, jó család esetében a cseresznye virágzás kezdete. De akkor is csak a fészek mellé, nem bele a közepébe barbár módon.
Továbbá. Az építtetés a családnak sokat elvesz az erejéből. Ezzel is szoktuk repce és akácvirágzás közben "jobb belátásra" kényszeríteni a családjainkat. Amíg otthon van meló, mert nem kész még a lakás minden zegzuga, addig ez is segít, mert elveszi a kedvét a méheknek az új család alapításának szándékától. Az akkor már túlnépesedett család virágporral agyonzabált kotlásnak indult méhei, akik nem tudnak mit kezdeni jómódjukban, hát építsenek belőle, ne azon gondolkodjanak, hogy majd ezt a fehérjemennyiséget a rajzásuk utáni új otthon berendezésére használják fel. Különben is az a méh aki még rendelkezik túltelített energiával, mint az új házas legény, valahova le akarja adni a pempőt, ;) mert hajtja a vágy. Ha ebbéli szándékát elvesszük, akkor elmegy dolgozni. Olyankor már aki akarja, nyugodtan seperheti akár műlépre is a családjait, de akkor is nagyon gazdaságtalan. Erre most nem térnék ki, mert az néhány oldal lenne. Csak annyit. Nekem a legnagyobb vagyon a méhesben a lépkészlet. Méhet annyit szaporítok szinte amit léppel sem lehet bírni, de a februárban otthontalanná teszem a családot egy üres dobozban, akkor abból semmi sem lesz, legfeljebb egy nyomorék rajállapotú egység akácra, ha egyáltalán nem taglózza le addigra a nozéma.
Aztán mindenki úgy csinálja ahogy akarja, én csak jó szándékkal szóltam. Viszont azt a lehetőséget és a kedvemet már ne vegye el senki, amikor hülyeségeket olvasok, hát csak szeretném kijavítani mielőtt kezdő méhész a gödörből kukucskálna kifelé, hogy miért nem szóltatok méhésztársak, mielőtt ...kopp.
Egyébként nekem 111.


A legöregebb, életük utolsó szakaszában lévő méhek nevelik fel az új generációt.


Írjam le még ezerszer? Soha nem fogod megtanulni a szakmát. Alkalmatlan vagy rá. Ferdíteni, kiforgatni más szavait gondolatait, na az a szakmád.

Azok a méhek amelyek majd a telelő népet alkotják, már az ősz folyamán nem dolgoztak. Mindenki ismeri, nem írom le. Semmi köze az anyakorlátozáshoz. Saját magát korlátozza a család, mert kis népességgel biztonságosan telelt a kisebb fogyasztás és felhízott (egyed) népesség miatt. A kevesebb élelemmel rendelkezők is átteleltek, és ezt örökítették tovább. A nagy népességűek éhen haltak, nem örökítettek semmit.

Mi van kora tavasszal?


Mi lenne? Naptár szerint öregek, de biológiailag fiatalok. Pár hét után kidőlnek. Nemzedékváltásnak hívjuk.

NE VEZESD FÉLRE EGYFOLYTÁBAN A MÉHÉSZEKET! TE AZÉRT IDÉZTED A LEZÁRT ANYÁS CSALÁD EGYEDEINEK A HOSSZABB ÉLETÉT, MERT ARRÓL AKARTAD MEGGYŐZNI A MÉHÉSZEKET, MILYEN JÓ HATÁSSAL VAN A CSALÁDRA AZ ANYAKORLÁTOZÁS.

"A fiasítást akkor kell beindítani, ha megjött a valós tavasz, beindult a rendszeres virágporhordás."

EZ SEM IGAZ. A FIASÍTÁST NEM KELL BEINDÍTANI. BEINDUL AZ MAGÁTÓL. AKKORTÓL HASZNOS A SERKENTÉS, AMIKOR MÁR RÉSZBEN ELKEZDŐDÖTT A NEMZEDÉKVÁLTÁS. AKI KORÁN AD FOLYÉKONY ELESÉGET A CSALÁDNAK, AZ CSAK A TELELŐ MÉHEKET KOPTATJA.

Aztán még valami. Nincs időm megkeresni (talán harcostársaid megértik, mert építkezek, és ha marad tégla, kiviszem a kaptárakra ;D ), Őrösi azt is írta valahol, hogy cukoretetésre ott kerül sor, ahol száraz nyarak után kevés a telelő élelem a családoknál. Könnyű abba a hibába esni, hogy a nozéma a cukor etetésétől van. Nem nem!!! A hordástalanságban (pl Szárazság, ma már inkább a legelő túlterheltsége ) kevesebbet petéznek az anyák. Elöregszik a népesség. Az öreg méhek fognak dajkálni, az őszi feletetésre fokozott petézés a reakció, majd ez a melegágya a nozémának. Ez is korlátozás, csak nem ráccsal, hanem hordás hiányával.

INKÁBB A KFT-T MEG A MITTUDOMÉMKICSODÁKAT FÚRJAD! Méhészkedésről ne írj! Azt hagyd meg méhészeknek!

Robotur!

"nem kellet öket koptatni a szirup invertálásával"-írtad.

Én és néhány méhész itt a környéken (röpkörzetemen kívül) már 2004 óta semmi gyógyszert nem etetünk. Viszont minden mézet amit csak tudunk júl. végén, aug. elején kiveszünk a fészekből is. Mézterek le. Aztán nagy adagokban 3x 4x valamivel erősebb mint 1/1-es szirupot kapnak. Amelyiknél kevésnek látjuk a telelő élelem mennyiségét, annak adunk még egyet. Aztán takarás.
6 litert kapnak egy etetéskor. A mérlegen ez 8,4-8,8 kg emelkedés. Marad belőle 3,5-4,5 a napi hordástól függően, és a fiasítás mennyiségének arányában, de ha 6 kg maradt méztér levételkor, akkor biztosan 15 kg van szept. elején, tehát egy etetés még kell. Nem rohanok az etetéssel. 5 héten át csak etetek. Soha nem kínozta meg a népet a cukor invertálása. Olyan táblás fedett fiasok voltak még szeptember elején, hogy ha azok kikelnek, már az is sok telelni. Inkább még etetni kellene sokat, de majd tavaszra. A szélső lépekből a fedetlen élelmet most behordják az utolsó fiasok helyére, de nem az összeset. Nem ám a spórás, (mézharmatos) kristályosodó felkapart, már sok energiával lefedettet behordatni takarón (hideg) kívülről. Egyébként nekem mindegy, de nevetséges, amikor nem kezdő méhészek a saját szemüknek sem hisznek, és a legkiválóbb téli élelemet, -ami az idejében feletetett cukorból készül-, károsnak vélik. Most már késő, de javaslom jövőre próbáld ki, és azután meglátod, hogy semmi gondod nem lesz tavaszra. Nem is szólva a mézről, amit a cukor árhoz képest jó áron értékesíthetsz. Azt hiszik sokan a méz a legjobb telelő élelem. Ki kell próbálni. Természetesen idejében feletetve, mert a szeptemberi etetés már csak kiegészítő lehet. Ha kevés az betelelt mennyiség, inkább tavasszal kell azt pótolni. Most már csak 3-4 kg a fogyás a jól betakart és nem lyukas (aljú ??? ::) )alsó kijárós, nem atkás családoknál február végéig.
Akác után nálunk etetni kell. Aki nem etet, annak elöregszenek a méhei, és hárson, napraforgón már nem érik magukat utol. Nozéma "melegágya".
Nálunk miért nincs soha nozéma, már akik cukron telelünk?

... mivel nálam szép hordás van, a kikelő fias helyére friss nektár kerül.


Az szerencsés helyzet. Nálunk viszont csak éppen van valami, már az egyenleg is szép eredmény, pedig a viharok is elkerültek minket. Attilán kívül még egy ismerősöm számolt be gyarapodásról, a fonyódi hegy után vannak napi 20-40 dekák. Másoknál ugyan az mint nálam. "Petéznek mint állat."
Vigyázzanak a hétvégi és a kezdő méhészek, nehogy a telelő méhekkel kelljen beérleltetni a téli eleséget! Augusztus végén már csak 1-2 adaggal lehet segíteni a családokat, addigra a kaja nagy része legyen elraktározva, mert azután már káros a cukoretetés. Na és a nem lefedett élelem felhígul, aztán jön a hasmenés. Nem noséma, HASMENÉS.

Lehet egy új kiváló csávázószer is, de ennek adok legkevesebb esélyt. Habár feltűnően keveset adott a napraforgó, és mifelénk nagyon rossz az egészséges mag, holott viszonylag szépek a fejek.
Talán ezt sem árt elolvasni:
Eléggé bonyolult, de mégsem.

Az én méhészetem és a Wiesner (volt karádi polgármester) méhésztárs méhészete kb 6km távolságra van egymástól. Nekem a mérgező napraforgó legelő legközelebbi pontja 600m volt, neki talán 4-5 km, de szórt, nem egybefüggő táblák, megszakítva szőlészetekkel, erdőkkel, gyümölcsösökkel más kultúrákkal. Nem lényeges. A Karádon vetett napraforgó, -amelynek a számtani adatai nagyjából ugyan olyan távolságra voltak tőlem, mint a nálunk vetett Karádhoz képest, -csak a hárs után kezdett nyílni. Ekkor a miénk már a virágzása végén volt. Csekély elhullás július 5-ig. Nem járták a méhek. Aki oda ment, ott is maradt. Itt-ott volt néhány hulla akkor. 5-ről 6-ra virradó éjszaka esett 7mm zápor. 6 szombat. Akkor váltak ingerültté a méhek. Délután már feltűnő volt a mászkáló méhek száma. A napraforgó táblák között vezető úton is már szép számmal gyalogoltak estére. 7-én délután már a méhesben is látszott a baj, de ilyen volt már máskor is, aztán másnapra megszűnt. Megszoktuk. 8-án hétfőn már komollyá vált a mérgezés. Ekkor szót a Greenpeace embere a természet őrnek..., aki értesítette a hatósági állatorvost...., aki kérte, hogy hívjuk össze a méhészeket, ha náluk is gond van. Senki nem vette észre. Aztán kimentek a méhészek a méhészetükbe, és akkor csodálkoztak nagyot. Volt aki nálam sajnálkozott, majd kiment a sajátjaihoz (2km) itatót tölteni, és akkor vette észre, hogy nála is megfogyatkozott a kijáró méhek hada. 9-én volt a mintavétel. 10. után már nem volt minek elfogynia. Olyan csend volt mint 12c környékén. Éppen csak repdestek. A somogybabodi méhészek (7-9km) nem igazán hitték el mi történt nálunk. Aztán kaptak egy nagy zivatart, és egy hétig tartott náluk a mérgezés. Ott is volt mintavétel o eredménnyel. Ugyan ott vásárolt, ugyan olyan napraforgó magot vetettek mindkét helyen, Somogytúrban és Somogybabodon.
 A karádi napraforgó nem volt mérgező. Máshol vásárolt vetőmag volt. Abban alig voltak hullák, igaz, esőt sem kapott annyit.

Remélem segítettem. De kinek? Már régóta tudom, hogy teljesen felesleges bármit is leírnom és elmondanom ebben az ügyben. Sokan csak az üres kaptárjaikat észlelték országszerte, vagy azt sem, mert amikor hetek múlva kaptárat bontottak, akkor már látták az időközben kikelt új nemzedéket. Aztán csodálkoztak az anyák visszafogott petézésén, de hát ugye azt meg ráfogják a hordástalanságra, a virágpor hiányára no meg a nyári nosemára, és még ki tudja mennyi marhaságra. Akkor meg mi értelme van itt és bárhol leírni a tapasztalást? Kit érdekel, hogy Csuja elmondta a növény minta vételi teóriáját  (zöld mintavevőnek, amit másik méhésztől tudtam meg, azt sem tudtam, hogy ismerték előtte egymást) a nyaralását megszakító vegyi anyag szakértőnek, és abban megtalálták a méreganyagot? Vajon mennyit találtak volna akkor, ha tényleg pontosan úgy vette volna, ahogyan Csuja elmondta? Vajon mennyi mérget találtak volna, ha úgy vesznek méhmintát, ahogyan azt Csuja kitalálta? Már az sem bosszant, amikor a témához teljesen laikus emberek hülyeségeket írogatnak. Egyébként Csuja már majdnem elmondta a mintavételezést, ami nagyon egyszerű, de Tolnán lebeszélték, és majd ott mondhatta volna el, ahova össze hívják azt a "kerekasztalt" amiről szóban megegyeztek. Valaki emlékszik még valamire ebből, aki ott volt?
Somogybabodon szedett minták eredménye még a mai napig sem lett volna megküldve a károsultaknak, ha Kaposváron a szokásos méheüs továbbképzésen nem állít a "főnök" butaságokat, amelyek hatására kezdett lincshangulat kialakulni. Neki még mindig az volt az utolsó információja, hogy a méhészek a Greenpeacet keresték meg először. Na ugye a főnökeivel együtt a médiából (szenzáción kívül semmi nem fontos nekik) kapta a híreket, pedig csak ki kellett volna valamelyik helyszínre menni. A megyei szaktanácsadónk sem ért rá az időtájt, aztán egyszer csak tetten értük amint oda settenkedett a mérgezett területre. Vajon ki küldte inkognitóban?  Engem úgy megfenyegettek, hogy sok méhész bekakált volna. Más nyilatkozatait nekem tulajdonították. A méhesem elé küldték beosztottjaikat, hogy saját kezű írásommal jelentsem ki, hogy nem csávázószer okozta a mérgezést. Addig én is permetezésre gondoltam, de akkortól tudom mi miért van. Nyilatkozat tételére köteleztek. Rám akarták kenni, hogy a tévében levetített riport utáni napon értesítettem csak a hatóságot stb. Hetek múlva értesültem a karádi esetről. Ki sem mentek oda mintázni. Könyvet lehetne írni már erről.
 Aztán Bükk is a hatóságtól várja a megoldást. Nem szoktunk társalogni egymással, de privátban megkerestem, hogy átadjak neki néhány információt, amelyektől meglepődött volna. Arra nem is válaszolt. Sebaj. Jókat lehet itt írni egymás gondolatait továbbszőve, amelyek már alapjaiban tévesek, vagy szándékosan vakvágányra irányítottak. Megy a hülyítés rendesen. Nem szakmai fórum lesz ebből is hamarosan, ha ezt az irányt követi a többség.
Szombaton 8.  a tabi egyesületbe hívtak. Ez lenne a téma, mert ott is sejtenek valamit, de nem értik az összefüggéseket. Nem tartok előadásokat, de volt kapcsolatom velük régebben is, elmegyek. Mielőtt kapnék a fejemre: soha nem kértem és nem is fogadtam el díjazást, még az üzemanyagot sem. Szerintem ingyenes mindenkinek... ::)
           

Re:A méhcsaládok általános állapota
« Válasz #4416 Dátum: 2026. Szeptember 09. 11:09 »
Melyik nosema fajtàròl is van szò? Mert nem mindegy!
Nosema apis vagy Nosema ceranae? Vàrjuk meg a beìgért videòt!

Re:A méhcsaládok általános állapota
« Válasz #4417 Dátum: 2026. Szeptember 09. 20:47 »
Kivancsi111 egyetlen gondolatára szeretnék reagálni.
Erre:
"NE VEZESD FÉLRE EGYFOLYTÁBAN A MÉHÉSZEKET! TE AZÉRT IDÉZTED A LEZÁRT ANYÁS CSALÁD EGYEDEINEK A HOSSZABB ÉLETÉT, MERT ARRÓL AKARTAD MEGGYŐZNI A MÉHÉSZEKET, MILYEN JÓ HATÁSSAL VAN A CSALÁDRA AZ ANYAKORLÁTOZÁS."
Ez, amit te kétségbe vonsz nagyon neves orosz kutató tanulmányából idéztem!!!!!!!!
Úgy hívják, Popravkov professzor, akit volt szerencsém élőben hallgatni.
Ezen kár vitatkozni, ez tény de te ezt is kétségbe vonod.
Aztán szeretném felhívni a Csányi testvérek méhészeti módszereire a figyelmedet.
Mégpedig a szivacspamacsba impregnált anyatermékre.
Ugye ilyenkor nincs fias, gyakorlatilag a család raj állapotban van, csak be van csapva, de dolgozik ezerrel.
És a legérdekesebb, a méhek 3 X hosszabb életűek!
Miért?
Mert nem kellett nekik álcát etetni, és ez pontosan illeszkedik Popravkov professzor gyakorlati kísérleteihez.
Kérdés?
Szerintem nincs.
Nagyernyei Attila

*

Koki

  • *****
  • 515
Re:A méhcsaládok általános állapota
« Válasz #4418 Dátum: 2026. Szeptember 09. 21:09 »
...........Ezen kár vitatkozni, ez tény de te ezt is kétségbe vonod.
Aztán szeretném felhívni a Csányi testvérek méhészeti módszereire a figyelmedet.
Mégpedig a szivacspamacsba impregnált anyatermékre.
Ugye ilyenkor nincs fias, gyakorlatilag a család raj állapotban van, csak be van csapva, de dolgozik ezerrel.
És a legérdekesebb, a méhek 3 X hosszabb életűek!
Miért?
Mert nem kellett nekik álcát etetni, és ez pontosan illeszkedik Popravkov professzor gyakorlati kísérleteihez.
Kérdés?


Mit csinálnak az üres kaptárokkal, amikor elfogy a nép, mert nincs utánpótlás???
Ha meg a végletekben anyásítani akarják, akkor nem fogadnak, vagy ha igen, akkor az öreg méheknek kellene fiasítást gondozniuk, de ehhez pempőt kellene termelniük, ahhoz meg sok virágport fogyasztaniuk, ahhoz meg újra bekellene indítaniuk a rágótövi, a garat alatti és az ajak alatti mirigyüket, de mivel ezzel néhány nap alatt elfogynak, marad az üres kaptár. ettől függetlenül
Popravkovnak igaza van, aki nem dolgozik tovább él, de ha ismét akar dajkálni, azonnal vége és a családnak is. Tehát legyen kevesebb mézem az anyakorlátozás hiányában, de az állományom megmaradjon, erős maradjon.
Kérdés van.
Megéri néhány kiló plusz mézért kivégezni minden évben az állományt, és nemhogy eladni  a szaporulatot, hanem méheket vásárolni?

*

Koki

  • *****
  • 515
Re:A méhcsaládok általános állapota
« Válasz #4419 Dátum: 2026. Szeptember 09. 21:16 »





Hogy tisztázzuk a félreértéseket:
 Kokinak igaza van, hazudtam,
... nincs is értelme mindig hibákat keresni.

"Hiba
Profi menedzsereket keres egy vegyes vállalat. A humánpolitikusok személyesen hallgatják meg a jelentkezőket.
- Nyelveket tud? - kérdezik egy fiatalembertől.
- Írok és beszélek angolul, németül, franciául, oroszul, japánul. Kicsit gyengébben megy az olasz, a lengyel, a finn és a szuahéli...
- Tud gyorsírni?
- Parlamenti gyorsíró voltam, és gépírásban Európa-bajnok.
- Iskolai végzettsége?
- Három felsőfokú diplomám van.
Tátott szájjal néznek rá.
- Vezetek motort, autót és repülőgépet...
- Fantasztikus... De hogy lehet egy ilyen sokoldalúan képzett fiatalember állástalan?
- Talán mert van egy hibám is - feleli szemlesütve a fiatalember.
- Egy hiba eltörpül ennyi erény mellett. Mi ez az egy hiba?
- Kicsit hazudós vagyok.
"