Melyik ez a szer, ami évekig jól működött majd felmondta a szolgálatot? Hogyan, és kinél?
A stripek közül a Herba. Pl. nálam. Azonban már korábban valószínűleg sok helyen. Tudnék mondani egy kiváló méhészt, aki már tavaly felhívta rá a figyelmemet, de akkor nálam még működött. Én évekkel később kezdtem használni, mint ő. Azért gondolom, hogy sok helyen, mert a gyártó az elmúlt egy évben 3 féle változatban gyártotta. Más és más illóolajat használt hozzá. A kámforos változat volt nálam a nagy hatékonysággal rendelkező. Aztán lehet, hogy tavaly azért volt jó, mert még abból volt nekem.
Nem tudom ki hogyan van vele, de értelmes ember szerintem mindig a legjobbat használja. Hogyan létezhet a legjobbtól is jobb? Mi az?
Hogy mi az, azt nem írom le. Meg hát minek is, egyszer már írtad, hogy te is rájöttél már. Ez nem értelem kérdése, hanem munkáé. A kiemelkedő atkairtó hatékonyságért meg kell dolgozni. Kb. húsz-szor annyit, mint egy falapos megoldással.
Csak remélni merem, hogy nem a kumafosz, ami bizonyítottan csak alkalmanként működik
Nem az, de 12 évvel ezelőtt nyugodtan írhattam volna azt. Akkor még csak Perizin volt. Az akkor alkalmazott amitrázos megoldásom (Taktic alapú) gyanúsan kevés atkát hozott le augusztusban. Rácsorgattam Perizinnel. Pár óra múlva több száz atka potyogott. Akkor vettem Furettót. Gyönyörűen vitte az atkát, igaz nem Takticot használtam hozzá. De: októberre is maradt a családoknál 300 atka. Na ezt a Perizinnek kellett megoldania. Egészen január közepéig kezeltem vele, amikor alkalmas volt az idő. Az volt. November decemberben rendszeresek voltak a 14 15 fokos nappali hőmérsékletek. A probléma a kumafosszal a Check Mite plusszal jött be. Teljesen egyetértek azzal, amit írtál most a kumafosszal szemben. Csahogy én ezt már akkor is leírtam a zöldön, amikor a gyártó lecserélte Magyarországon a Perizint a CHM-re. Előre leírtam, nem utána.
Na de, ki dönti el, hogy ki tarthat és mennyi méhet? Ki hoz erre törvényt? Az állam biztosan nem, mert azt nem érdekli. És milyen erkölcsi alapon?
Ezt az atka dönti el, és nem erkölcsi alapon. Szoktam mondani, hogy az atka nem vész el, csak gazdát cserél. Kivétel ez alól, amikor télen a fenékdeszkán végzi a méhcsaláddal együtt. Minden egyéb esetben máshová költözik a méhekkel együtt. Jenő zseniális mondása, hogy attól kezdve ez az atka már a másik méhészé. Neki kell kiirtania. Ha megy neki, akkor megáll a hullám. Ha nem megy, akkor adja tovább, és terjed a hullám. Na az marad meg, akinél megáll a hullám. Ugye ahhoz nem kell nagy matematikai tudás, hogy ahová plusz atka jön be, ott többet is kell kiirtani. Ha az atka pont akkor érkezik, amikor a méhész atkát irt, akkor nincs szükség plusz atkairtásra. Akkor van szükség, ha a méhész atkairtása után érkezik. Akkor kezdheti elölről. Ez érvényes arra, ha az atka jobb oldalról jött. De, ha ezt befejezi, akkor utána jön esetleg balról. Kezdheti újból.Aztán, amikor ez is kész, akkor jön előlről, majd hátulról. Nem feltétlenül egy évben történik ez, de annak már komoly valószínűsége van,hogy akkor, amikor a méhész éppen mézet szeretne teremelni, akkor helyette atkát kell irtania. Vagy ha mégsem azt teszi, akkor annak az lesz az eredménye, hogy adja tovább másnak a labdát. Na az marad meg, aki mindvégig jól dönt, amíg nem lesz a környékén olyan, akitől elkaphatná. Meg ugye ezeket a kezeléseket a méheknek is ki kell bírniuk. Ha mindenki egyszerre kezelne, megfelelő hatékonyságú szerrel, akkor ez a probléma fel sem tudna vetődni. Jelen pillnatban a mondat két állítása közül egyik sem valósul meg.
Nem, nem ez dönti el. Van akinek évről évre közel 50%-os vesztesége van, ettől még nem fogja abbahagyni. A farkastörvény dönti el. Mindenki meg akar élni. És ez attól sem fog változni, ha mindenki elé tárjuk a tényeket. Ha töredéke méhész lenne csak, akkor nem kellene töredéke áron adni a mézet, hanem lehetne rendes áron adni, az egész termést, és akkor vígan meg lehetne élni belőle.
Dehogynem ez dönti el. Csak eltévesztetted a számot. 50 helyett száz százalék.
No ebbenma százban azért én sem vagyok teljesen biztos. Randy Oliver esetében kezdetben volt 1 ezrelék túlélés. Mások mondanak 4 százalékos túlélést. A maradék kezelés nélkül is életben marad. Hát majd meglátjuk. Mondjuk én is 5 százalék maradékot írtam. Ami viszont fontos különbség, hogy ez a méhcsaládok 4 százaléka, nem a méhészek 4 százaléka.
Azt látni kell, hogy ez a természet törvénye. Az atka az én eddigi állításom szerint évente 1 atkából 100-ra tud szaporodni. Bár ha az idei évemet nézem, és azt mondom, hogy az idei atkaszaporulatom mind a sajátomból származik, és nincs idegen, akkor az eredmény nem száz, hanem 4000. Ez pedig matematikailag lehetséges, csak atkaélettanilag nem. A lényeg a lényeg. A méh és az atka csak akkor képes fennmaradni, ha hosszú távon 1 atkából 1 atka lesz év végén is. A szaporulat többi részét a méhésznek kell elpusztítania. Na most mennyivel egyszerűbb százból 99-et elpusztítani, mint 4000-ból 3999-et. Ezt is meg lehet ugrani, csak valószínűleg százból egy méhész képes rá. Na ez dönti el, hogy ki fogja abbahagyni, és ki fog megmaradni. Azt pedig csak jó tanácsként mondom, hogy a 100-ból 99 elpusztításához nagyságrendileg tíz évente ugyanazzal a kezelési módszerrel érezhetően többet kell dolgoznia a méhésznek. Ezért aztán létezik egy jövőbéli pont, ahol érvénybe lép a 4 százalékos szabály. Az marad meg, amelyik kezelés nélkül is meg tud maradni.