A méhcsaládok általános állapota

  • 4384 válasz
  • 1460006 megtekintés
Re:A méhcsaládok általános állapota
« Válasz #4380 Dátum: 2026. Szeptember 03. 22:46 »
Bár kora tavaszi növények, az árvacsalánok magjai a nyári forróság után, a legkisebb augusztus végi éjszakai párától vagy minimális csapadéktól is képesek azonnal kicsírázni. Szeptember elejére a tarlókon, útfélen, vagy a talajt takaró gazosabb részeken az elsők között kezdenek el virágozni, amikor szinte semmi más nem nyílik.


*

Berci

  • ****
  • 356
Re:A méhcsaládok általános állapota
« Válasz #4381 Dátum: 2026. Szeptember 04. 06:54 »
Bár kora tavaszi növények, az árvacsalánok magjai a nyári forróság után, a legkisebb augusztus végi éjszakai párától vagy minimális csapadéktól is képesek azonnal kicsírázni. Szeptember elejére a tarlókon, útfélen, vagy a talajt takaró gazosabb részeken az elsők között kezdenek el virágozni, amikor szinte semmi más nem nyílik.

Ezt a Chatgpt mondja? Nem kell ám mindent elhinni neki...

Re:A méhcsaládok általános állapota
« Válasz #4382 Dátum: 2026. Szeptember 04. 08:35 »
Tegnap ezt írta neo, Koki pedig helyeselte:
"Nem akarok vészmadárkodni, de az OMME levél az államkincstárnak a 27-es vízionált méhcsaládszám csökkenésről szerintem az országos atkahelyzetből adódik, nem a virágpor hiányból. Más években is volt ilyen mértékű aszály, mégis kiteleltek a méhek."
Nekem erről más a véleményem.
Nagyon sok méhész abbahagyta a méhészkedést az utóbbi években.
A megmaradók gondoljátok, hogy nem tanultak meg atka ellen védekezni?
Szerintem ez hülyeség!
És van itt valami más is amit talán bizonyítékként is fel lehetne fogni.
Csányi Antiéknak 28 telephelyük van, és hasonló erősségűek szoktak lenni, de egyformák sehol.
Erről Anti sokszor írt, főleg a növényvédelmet tette felelőssé.
Most is kíváncsi lennék, hogy mi a tapasztalata a telephelyek között?
Miért írom ezt?
Mert Somogyban van egy ezer családos méhész barátom, és neki is több telephelyen vannak a méhei, ka jól emlékszem öt helyen.
Azt mondja minden telephelyen szinte egyszerre, egy hatóanyagú szerrel védekeznek atka ellen, sokszor azonos, vagy hasonló méhlegelőre vándorolnak, mégis brutális nagy a telephelyek közötti különbség.
Sajnos a rossz felé billen a mérlege.
Két telehelye vizes élőhely közelében van, végig volt virágpor, mivel arra sokszor esett az eső!!!!
A másik telephelyekből kettő kritikán aluli, hónapok óta nagyon kevéske volt a virágpor, a családok megrogytak.
Biztosan van atkaprobléma is, de én első helyre a virágporhiányt tenném.
Nektárról ne is beszéljünk napraforgó óta.
A folyamatos serkentés-etetés azért segít a történeten (na nem 10 naponta), de a külső hordást meg sem közelíti.
És esőnek még a híre sem látszik.
Nagyernyei Attila



Re:A méhcsaládok általános állapota
« Válasz #4383 Dátum: 2026. Szeptember 04. 09:48 »
Bár kora tavaszi növények, az árvacsalánok magjai a nyári forróság után, a legkisebb augusztus végi éjszakai párától vagy minimális csapadéktól is képesek azonnal kicsírázni. Szeptember elejére a tarlókon, útfélen, vagy a talajt takaró gazosabb részeken az elsők között kezdenek el virágozni, amikor szinte semmi más nem nyílik.

Ezt a Chatgpt mondja? Nem kell ám mindent elhinni neki...

Tudom, de más növényt nem igazán ismerek, maximum temetőkben, kertekben lévő virágokat, mályvákat, de ma is hordják, igaz, a sárgától jóval kevesebbet. Majd ma megnézem, hogy abból is hordtak-e a fias köré.

*

neo

  • *****
  • 1038
Re:A méhcsaládok általános állapota
« Válasz #4384 Dátum: 2026. Szeptember 04. 11:32 »

A megmaradók gondoljátok, hogy nem tanultak meg atka ellen védekezni?
Szerintem ez hülyeség!

Na Attila, akkor elmondom ennek a forgatókönyvét. A dolog úgy kezdődik, hogy egy évekig jól műkődő szer felmondja a szolgálatot. Amit a méhész az elején nem lát, mert borotválja az atkát. Aztán, ha ellenőrzi egy jobb szerrel, akkor rájön, hogy az előbbi borotválás csak kb. a tizede a jobb szerének. De ekkor már késő. Körbefertőzte a környéket. A környékbeli méhész esetleg korábban ellenőrzi a nála jól működő szer hatékonyságát egy még jobbal, és azt látja, hogy váltani kellene. Esetleg vált is a jobb szerre. A kérdés az, hogy létezik-e a jobb szer? Vagy ha létezik, akkor ismerik-e a méhészek, hogy ez melyik. Ugye nem kell taglalnom, ha még eddig sem jutunk el, akkor már ott is az összeomlás. Pedig a méhész még azt gondolja, hogy tud atkát irtani. De tételezzük fel azt a variációt is, hogy a méhész rájön, hogy nem csökken a lepotyogó atkaszám, hanem nő. Azt gondolja, hogy már nem jó a szer, pedig csak annyi történt, hogy a szomszédból kapott utánpótlást, és jobban tenné, ha az eddigi szerrel folytatná a kezelést, csak még egy-két hónappal tovább. A legokosabb méhész ilyenkor anyát zárkáz. De ez egy bizonyos létszámig működőképes csak.
Na most mi is történt? Volt egy gócpont, szétfertőzte a környéket, aztán vagy van jobb szer, vagy nincs. Ha nincs, akkor vagy vált a méhész, vagy nem. Nyugodtan mernék fogadni, hogy ahány variáció előfordulhat, annyi elő is fog fordulni orsazágosan. Magyarán a káosz lesz az úr.
Az idei év konkrétuma mi? Te is írtad, hogy a stripek nem jeleskedtek idén. Hát erről van szó! Itt jön a kapkodás. Melyik szer a jobb, melyiket kell cserélni, és melyiket nem kellene cserélni? Biztos, hogy sokan a rossz megoldást választják. Ezek mind gócok lesznek. És az is lehet, hogy aki a viszonylag legjobb megoldást választotta, annak a módszere is csődöt mond. Mert szolidabb viszonyok között működik, de  ha jön az atka egyszer jobbról, egyszer balról, utána elölről, majd hátulról, akkor méhész legyen a talpán, aki jól tud dönteni.
A káoszt a nagy méhsűrűség okozza, és a százféle védekezési mód. Elég az, ha az egyik megbicsaklik, az dominóhatást vált ki. Nagy méhsűrűséget, de szerintem jobb az a megfogalmazás, hogy a nagy méhészsűrűséget, csak szigorú szabályok betartásával lehet fenntartani. Egyébként az atka elleni védekezési módszerek hatékonysága dönti el a méh, illetve méhészsűrűséget. Hol van a vége? Egy 5 km-es röpkörzet egyenlő közel 80 négyzetkilométerrel. 93 000 osztva 80-nal, egyenlő kb 1100-szal. Tehát ezeregyszáz méhészet országosan. Akkor vannak 5 km-re egymástól. Az a 20 ezernek a huszada, azaz kb. öt százaléka. Vagyis 95 százalék a felesleg. Ha be van tiltva a vándorlás. Ha nincs, akkor még nagyobb a felesleg. Meg aztán atka esetén az 5 km sem öt km. Két egymástól 8 km-re lévő méhészet méhei is járhatnak ugyanarra az akácra. Az atkás méhészet méhei garantáltan meg fognak jelenni a nem atkás méhésznél. Nem rablás útján. Arra egyelőre nekem kb. 2, 2 kilométerrre van bizonyítékom.
Tudod Attila az atkairtást nem lehet megtanulni. mert ha valaki megtanulja, akkor lehet, hogy pont az a baj, hogy megtanulta. Jobb lenne, ha elfelejtené. Ebben az esetben nem kezelne gyenge hatékonyságú szerrel. Vagy időben váltana, esetleg nem váltana. No meg a szomszédai is.