Tegnap ezt írta neo, Koki pedig helyeselte:
"Nem akarok vészmadárkodni, de az OMME levél az államkincstárnak a 27-es vízionált méhcsaládszám csökkenésről szerintem az országos atkahelyzetből adódik, nem a virágpor hiányból. Más években is volt ilyen mértékű aszály, mégis kiteleltek a méhek."
Nekem erről más a véleményem.
Nagyon sok méhész abbahagyta a méhészkedést az utóbbi években.
A megmaradók gondoljátok, hogy nem tanultak meg atka ellen védekezni?
Szerintem ez hülyeség!
És van itt valami más is amit talán bizonyítékként is fel lehetne fogni.
Csányi Antiéknak 28 telephelyük van, és hasonló erősségűek szoktak lenni, de egyformák sehol.
Erről Anti sokszor írt, főleg a növényvédelmet tette felelőssé.
Most is kíváncsi lennék, hogy mi a tapasztalata a telephelyek között?
Miért írom ezt?
Mert Somogyban van egy ezer családos méhész barátom, és neki is több telephelyen vannak a méhei, ka jól emlékszem öt helyen.
Azt mondja minden telephelyen szinte egyszerre, egy hatóanyagú szerrel védekeznek atka ellen, sokszor azonos, vagy hasonló méhlegelőre vándorolnak, mégis brutális nagy a telephelyek közötti különbség.
Sajnos a rossz felé billen a mérlege.
Két telehelye vizes élőhely közelében van, végig volt virágpor, mivel arra sokszor esett az eső!!!!
A másik telephelyekből kettő kritikán aluli, hónapok óta nagyon kevéske volt a virágpor, a családok megrogytak.
Biztosan van atkaprobléma is, de én első helyre a virágporhiányt tenném.
Nektárról ne is beszéljünk napraforgó óta.
A folyamatos serkentés-etetés azért segít a történeten (na nem 10 naponta), de a külső hordást meg sem közelíti.
És esőnek még a híre sem látszik.
Nagyernyei Attila