Akkor szépen sorban a mondataidra, de nincs kedvem idézgetni, ezért csak a lényeget.
Nem lehet betelelés előtt a jövő évi akácra kiegyenlíteni a családokat. Az hülyeség. Nekem volt olyan amikor a 11 léputcásból 4 léputcás lett tavaszra. A szeptemberben gyengének felírt családtól pedig vettem el kelőt akác elött, mert kint lógott. Azért sem lehet, mert betelelés előtt -nálam legalábbis- már nem nagyon szokott fiasítás lenni, a méheket meg hiába rakom bárhova, azok visszamennek a saját családjukhoz, tehet ekkora marhaságot csak kitalálni lehet, és nem kivitelezni. Egy lehetőség lenne erre maximum, az a kaptárcsere, de azt hordástalan időben megcsinálni = a méhészet kivégzésével.
Nálam nincs kölyökcsalád. Ha szaporítok akkor normális egységet készítek 6 keret fiassal és sok méhet rázok hozzá. A kisebb rajokat helyhiány miatt 7 keretes pároztatókba raktam, kint üldögéltek a kaptárfalon és alatt, azokat nevezhetjük tartaléknak. Vannak nem párzott anyások, azok ismét kapnak bölcsőt, olyankor már csak váltó bölcső van. A váltósoktól elszedem a bölcsős lépeket, és kapnak méh nélkül kelőt, így folyamatosan vannak bölcsőim, de etetni is kell az ilyeneket mértékkel. Akiknél ismét nem sikerül, azokat kiseprem, ha elfogynak a 7 keretes pároztatók. Amik viszont elnéptelenednek a méhek kora miatt, azokat rárakom valamelyik anyátlanra, de gyakran csak összedobok kettőt és majd eldöntik melyik anya tetszik nekik. Nincs időm szórakozni, és ha harminccal kevesebb lesz betelelve, akkor mi van? Teljesen mindegy, mert ha akarnék még kétszázzal többet, akkor 5 nap alatt csinálok. De minek? Na valahogy így is lehet, mert a VAN-tól nem kell félni, kivéve Vangoghot.
Nem az összes család ilyen mint a képen, vannak jobbak is. Ez csak vicc volt. Hogyne lenne nyomorék pl. a piros anyások. Négyet már megtaláltak, mert 2 herepetéző volt öregségére, kettő meg valamikor pótbölcsőt húzott, (furettó is viszi a méheket, az anyát sem kíméli) ami nem sikerült, gondolták szétszedik. Ekkora nép vagy méhtömeg esetén ez néhány óra. De azért ha átgondolja valaki, akkor csak megérti a lényeget. Ha kell szétosztok akár százat is. Mit mondott HGyula? "Na és"!
Azért van ennyi család mert én annyit dolgozok egy családdal ami megengedne még több családot is, imádom őket. Viszont néha éppen főszezonban be kell segítenem a takarításban, mert a váltások általában hétvégén vannak egy időben, és a Zasszony a takarítónőkkel nem tudja megoldani. A vendég 10-re nem megy el, az új meg már ott toporog. Nem szégyenlem én amikor éppen telefonál valamelyik méhész, hogy semmit nem ad a hárs, csak valamelyik méhésznél állítólag Tolna "Vár" megyében, én meg éppen a negyvennyolcadik ágyneműt húzom, és a főni meg rám szól, hogy telefonálgatás helyett a porszívót fogjam a másik kezembe............amikor már rég a méheknél az itatót kellene töltenem, meg a diót permetezni, meg a fóliában a víz már a berekben landol, a szivattyú esetleg kinyelte a vizet a kútból, de odaát csengetnek, mert kellene egy kiló akácméz, szóval nem egyszerű, de szép. Vannak kemény napok.
Lényegtelen mennyi raj van. Percek alatt beszedem. Nem kasba. Én elbírom a kaptáramat egyedül. Oda viszem a rajhoz. Zsákolom, rácsapom, nem kell fára mászni. Néha magasra megy, akkor leverem ha már el ült, vagy este mielőtt hazamegyek, és reggel a fa alatt van, de sokszor már a kaptárban. Ez ritka. Ugyanoda szoktak menni. (pálinkában fürdetett anyák) Tavaly csak 41 volt, és általában 100 alatt szokott lenni. Idén a rajzás a méhészet állapotának minősítője volt, kivéve azokat a méhészeket akik kis állományukat kordában tudták tartani. Ez is lényegtelen. Szórakozás. Hasznos időtöltés.
Nekem mindegy mennyi termelő családom van. Nem kell küzdenem a pénzért.
Szorozd be Attila az ezerforintost, a gyógyszer cukor, és az állatjóléti támogatást! Na a kiadások is nőnek, arányában legjobban az omme tagdíj, amit mindig emelnek a küldöttek, és új hivatkozással megmagyarázzák a pórnépnek annak jogosságát. De legalább büszkén mesélem a vevőimnek, hogy új székházunk is van. Meg aztán az egyesületi üveget, amiről már a mohu is szívja a hasznot, meg a sok felesleges szélhámosságba került előadósdit. Nekem szerencsém van, mert kifizetem, nem foglalkozom vele, másoknak viszont hidd el, terhet jelent sok esetben.
Azokról a rajokról.
Kell kaptár. Rakodó, mert az NB-t nem tudom odavinni egyedül. Kell bele 5 műlépes keret. Télen készítem. Ha el ült, kell még bele tavasszal kiszedett telelőélelmes keret 7 ami a ép. keret helyérről kikerült, vagy az akác elött kiszedett szélsők, ha azokban nem volt fias. Helyére kell vinni. Ha alacsonyan van, akkor a talicskára lesz befogva, és egyszer kell csak emelni. Tálca (akácvirágzás alatt nem kell) este teleöntve. Majd ha odaérek kapja a következőt átvizsgálás után. Van amikor álanyás lesz, mennek a lépek az építtetők herefiasával együtt a főzőbe.
Méhcsalád eladásról.
Egyszer "kopaszkutya" írta, szó szerint nem tudom idézni, az a fórum már nem létezik.
"B..sz..tokmeg! Amikor ti zárjátok az anyákat a fekvőitekben, ez már keresett annyit, amennyiért ti évekig szenvedtek."
Mi az amit az anyazáráson kívül idejében nem lehet elvégezni? Nekem ugye nem kell. A bölcsőzést? Van egy szint, ami felett a raj haszon. Ha fele rajzik meg, akkor is termel 400. Nem lehet eladni? Nálam már volt majdnem verekedés a családok miatt két vevő között.
Másik.
10 családot vásárolt a vevő, és 10 keretes kaptárjába raktuk át. Azt mondja NEKEM, ne rakjon már fiast szélsőnek. Mondom neki, akkor 2 fiast családonként itt hagy? Mert a 10 családot 100 kereten fiassal kapta.
A másik aki eljött megnézni mit adok el, amikor egy másik méhészét raktuk át, cigiről cigire gyújtott. Azt mondta, na nehogy megmagyarázd, hogy ez magától lett ilyen. Mondom neki, ettől már elvettem egy fiast régebben, éppen ahhoz, amin ülsz. A végén a sokadik egymásutáni cigaretta után azt mondja: na nekem is ilyeneket adsz remélem.
Az Öreg Tanka kétszer vett tőlem negyvenet. Kiváló keretléceket gyártott. Te biztosan ismerted Attila. Amikor először jött hozzám, mert a Deák Gábor Bácsinak Ő volt a méheüse, aki előző évben vásárolt tőlem méheket, és látta mit kapott az öreg, akkor egymás mellett volt a kapun kívül a két ladacombi. Az övé a kék, és enyém a sárga. Azokon ültünk a motorháztetőn -bennük még volt vas- és dumáltunk mielőtt elment volna, április 21-én. Egyszer azt mondja raj van. Meghallotta. Azt mondja, na akkor megyek, holnap reggel összetoborzom a csapatot, és délután itt vagyok. A raj egy letört ágú szilvafára szállt vállmagasságba. Beszedtem, de maradt ott egy kis csapat. Másnap csörög a telefon reggel. Czédulás István.
-Te Komám, miért nem vagy itt?
-Kérdezem: hol?
-Hát a méhecskéidnél.
-Te hol vagy?
-A kapudban. Lesz egy pici rajod itt a letört ágú szilvafán a kaputól nem messze.
-Ott tegnap volt az első, valami gombóc ottmaradt. Megyek nemsokára, mert jönnek méhekért.
Azt mondja Czédulás: Majd ha n elvittem a harmincat.
Pár nap múlva Ő is elvitte, aztán még néhányan. Tudnád Te Attila mekkora élmények ezek??? A pénz meg le,,,rom. Ha valamire kell arra van, király meg nem akarok lenni, legfeljebb basa de csak a hárem miatt, de lassan már annak sem érzem annyira szükségességét...