Néhány napig gondolkodtam, hogy hozzászólásomat közzétegyem.
Sokat beszéltünk már az évek folyamán arról, hogy mennyire jó nekünk az enyhe tél, vagy mennyire nem.
Általánosságokat állítani nem szabad, mert tájegységenként, országrészenként, de még településeken belül néhány kilométerre a mikroklíma teljesen átírja a történetet.
Általánosságban kijelenthető, hogy a túl korai (januári) fiasítás nagyobb kárt okoz mint hasznot.
Az sem mindegy, hogy mekkora a fias, és annak milyen a korösszetétele.
Miről is van szó?
A minap felhívott egy méhész barátom, hogy mogyoróról dől be a virágpor.
Megkértem, hogy bontson ki egy KB keretméretű családot.
A család 6 keretre volt szűkítve, ezekből 3 keretben volt fiasítás, a keretek mindkét oldalán.
A fedett aránya a csukott, és a nyitott tenyérnyi közötti, körben pete, és álca.
Kell ennek örülni?
Most kizárólag a saját véleményemet és tapasztalatomat osztom meg veletek, aki már olvasta...lapozzon.
Ha a következő 2 hétben lesz ismét kirepülésre alkalmas idő akkor bongó, semmi gond nem lesz ez ilyen családokkal.
Ha mostantól 3 hét, 1 hónap bezártság következik az ilyen izgága családok nozemában elmennek.
Szerintem lesz kirepülésre alkalma s idő, de majd meglátjuk.
Ismét azokhoz szólok akik már olvasták tőlem a következőt.
Anno amikor még Baranya megyében teleltem a Hunorokkal, és egy lehetőségem adódott az állományom bővítésére, akkor ősszel kifizettem az 50 Hunor méhcsalád árát, majd tavasszal, márciusban elhoztam őket.
Lent délen, akkor már 2-3 keretben nagy kiterjedésű reménykeltő fiasítás volt.
Édesapámmal elmentünk északra az ősszel kifizetett méhcsaládokért.
Hát mit mondjak?
600-700 családból válogathattam, mert a méhészkolléga nagyon sportszerű volt.
De nem kellett nagyon görcsölnöm mert gyönyörűek voltak, népesek, tele mézzel.
Csak egy bibi volt....fias nuku.
Mivel nem régóta méhészkedtem, nagyon el voltam keseredve.
Ugorjunk egyet időben.
Levittem őket a déli telephelyemre,....ha megvette had vigye gondolatot követve, jól bevásároltam.
Aztán jött az igazság órája. Ebből az 50 családból erősítettem a saját állományomat, mivel visszatért a tél (mint 2013-ban) és az enyémeknél a kora fias nagyon megviselte a dajkaméheket, az északról hozottak meg lazán vitték a lécet, mert később indultak.
Nem húzom hosszúra mert uncsi lesz.
A kora fias, a valós tavasz beköszönte előtt nagyon megnyúzza a méheket!
Olvasom egyes méhészek okosságait, hogy a virágporos lepényeket már most nyomják, meg mekkora öröm, hogy ennyi fias van.
Én meg a tapasztalatom alapján azt mondom, átok.
Emiatt vittem méhészetemet egy hűvösebb részre, hogy ne startoljanak korán.
Befejezésül, de ez már talán többeteknek unalmas.
Néhai Buchinger György salgótarjáni méhészguru is tudta ezt a leckét.
Ha kitisztultak a méhei, azonnal pakolt és jött hozzám délre.
Volt amikor szánkón húzták ott fent az NB24-es kaptárakat, nálunk már dőlt a virágpor.
És akác előtt az ő méhei rendre jobbak lettek, alig bírt a rajzással.
Egyszer azért ő is alászaladt, a nozema tizedelte állományát.
Rádóczi Karcsi Bácsi segített rajta, akinek hagyományosan gyönyörű volt a méhészete.
Jó volt egy kicsit nosztalgiázni.
Mit jegyezzetek meg ebből az egészből?
Ha időközönként (2 hetente) ki tudnak repülni a méhek tisztulni, a kora fiasítás nem sok gondot okoz.
Ha nem...azt nem kívánom senkinek.
Nagyernyei Attila