A méhcsaládok általános állapota

Szép jó estét mindenkinek!

Soha nem vándoroltam. Nem fér bele az időmbe. Egyébként egy nagyon túlterhelt legelőn van az állandó telephelyem. Röpkörzeten belül kb.1500-2000 méhcsalád. Ebben az évben a napraforgón tettem egy kísérletet. 16 erős, termelő és 3 idei műrajt elvittem 20 km-re több száz hektár szotyira, ahol vándorok sem voltak és állandó állomány is alig van. Az első nap lottyant a friss nektár. Aztán kb. ennyi lett a teljes virágzás termése. Lehet hogy több élelemmel vittem el őket, mint amivel hazahoztam. Csak szemléltetésképpen, a 10 keretes Hunorokat a fészekre szöktetve 1 fiókon sikerült hazahoznom. A kaptárak előtt nem volt hulla. Ismerős az ottani gazdálkodó. Megkérdezem tőle majd a technológiát. Hibrid, növényvédelem, csávázás....
Az itthoniaknak a legközelebbi tábla legközelebbi pontja 3,5 km-re volt. A párom 2-ik napja perget. Gyenge a termés, de sokkal több, mint a "vándortanyámon" 33m-ről.
 

Már önmagában az is elég csúfos, ha a hunorban ilyenkor 1 fiókra lehet szöktetni, mert a normális még az lenne hogy kettőre is épphogy. De a körülményekhez képest most már annak is örülni kell. Jártam egy közeli méhészetben, ahol olyan családokat is hoztak haza szép számmal, amiben 2-3 keret népesség maradt. Olyan is volt köztük amiben még annyi sem. Megvolt az anya, néhány marék nép, a méztér üres, a fészek lépjeiben a maradék fias otthagyva. Amolyan CCD-s tünet.
Ezért próbáltam célozni rá némi iróniával (amit egyesek természetesen ismét támadásként vettek, talán üldözési mániájuk lehet, nem tudom), hogy ezt a mézet teljes egészében ki kell venni, ne ezen teleljenek, és ne ebből neveljenek tavasszal fiast, mert annak nem lesz jó vége.

Hova tűntek a régi szép idők, amikor ilyenkor szotyin még annyi nép volt a kaptárakban, hogy ha valamilyen oknál fogva 2-3 napig fent volt a szöktető, akkor hozzáépítették a felső keretsorhoz, mert nem nagyon akartak elférni a 2 hunor fiókban...
Ezeket az időket is elvitte a neo...

ezt a mézet teljes egészében ki kell venni, ne ezen teleljenek, és ne ebből neveljenek tavasszal fiast, mert annak nem lesz jó vége.

Nekem logikailag sántít az, hogy eltűnik a nép, de pörgetünk 18 kiló mézet családonként. Aztán még telelésre is jut belőle, ami majd tavaszra megmérgezheti a fiast vagy népességet.
Én erről azt gondolom, hogy az NNI kumulálódni képes, ezért: 1. Valóban lehet hordás, de annak mennyisége fordítottan arányos a népesség vesztéssel. 2. Minél nagyobb koncentrációjú NNI- t tartalmazó mézet hoz be a méh, annál hamarabb tűnik el, annál kevesebb méz kerül be. 3. Minél nagyobb a koncentráció, annál veszélyesebb a fiasra, vagy a télen ezt fogyasztó méhre nézve, de hamarabb el is fogy, mert nincs belőle sok. 4. Mivel  kisebb adag hatására tűnik el  a méh, mint elpusztul, ezért a nagyobb koncentrációk hatása erősen kétséges. Ha ugyanannyit fogyaszt belőle egy olyan méh, amelyik nem volt a behozók között, akkor ez is csak eltévedhet, de a kaptárban nem fog elpusztulni. A téli méh nyilván többet eszik belőle, ezért kirepülés nélkül elvileg összegyűjtheti az elpusztuláshoz szükséges mennyiséget. Azonban hígulhat is a későbbi nektártól, cukortól.
Tehát nagyon sok tényezős a dolog. Azt azonban tudjuk, hogy a méhek az alkalmazási időszak alatt nem pusztultak ki. Tehát a fiasítás nem szenvedett olyan mértékű kárt, hogy egy nemzedéket kiirtott volna. A hosszan tartó méreghatás a 2-3 keretes családoknál ezt a szintet már elérte. De nem ez a jellemző. Alapvetően szerintem az eltévedés alacsonyabb dózisa megvédi a méhcsaládot két hetes virágzási időtartam alatt a későbbi károsodástól. 18 kilós pergetési átlag esetén nagyon minimális kártételről lehet csak beszélni. Amikor tíz napon keresztül síri csönd van a méhesben, az már valódi probléma. Akinél nem volt népesség csökkenés, annak télen sem fog görbülni a szája az NNI-k miatt. A diamidoknál (Lumiposa) már más lehet a helyzet. Ott nincs eltévedés, ami megvédené  családokat a nagyobb koncentrációk behozatalától. Ott, ha a fiasítás érzékenyebb, azaz kisebb koncentráció is elég a pusztuláshoz, mint a felnőtt méhnél, akkor abból sokkal nagyobb probléma lehet, mint az NNI esetén. Ezt csak az ETR érték ismeretében lehetne megmondani. Sehol nem találok ilyen adatot. Egyáltalán nem mindegy, hogy miről tárgyal az OMME a NÉBIH-hel. Bármekkora kárt csináltak az NNI-k idén a napraforgóban, az nem biztos, hogy a diamidok ennél kisebb kárt fognak okozni. Azonnali hatállyal követelni kellene az ETR értékek nyilvánosságra hozását. Azt hiszem azonban, hogy erről megint lekéstünk. Egy hónap múlva vetik a repcét, azok a magok már a csávázó üzemekben vannak. Vajon mekkora repceterület lesz országosan Lumiposával csávázva?
Ezzel csak azt akarom mondani, hogy azért nem kell kelteni a feszkót, mert vékony kötélen billegünk. Alapvetően azért kell harcolni, hogy a csávázás könnyen lebomló hatóanyagokkal történjen. Tehát ne a csávázószerrel akarja a növényvédelem a virágzásban lévő növényt megvédeni. Az a keléskori növényvédelmet szolgálja. Egyébként nem is értem az NNI-k csávázószerként való engedélyezését. Ha a gyártók szerint azért nem veszélyes a méhekre, mert nem jelenik meg a pollenben-nektárban, akkor virágzáskori kártevők ellen sem lehet hatásos. Ma már inkább ugye az a vita tárgya, hogy veszélyes mértékben található-e nektárban-pollenben? Az állítás azonban még mindig áll: ha nem, akkor a kártevők esetében sem. Tehát az az érvelés, hogy NNI-k nélkül sokkal több növényvédőszert kell használni, akkor az semmiképpen nem lehet érv a méhészek számára. Hiszen a méhek pontosan annyit kapnak belőle, mint NNI csávázószerek nélkül, a virágzási időben. A különbözetet a kelés és a virágzás között kell megkapnia a növényzetnek, ami méhészeti szempontból indifferens.
Nekünk nem csak az NNI csávázószerek ellen kell küzdenünk, hanem minden nehezen bomló csávázószer ellen. A Lumiposa ide tartozik, vagy sem?

" ezt a mézet teljes egészében ki kell venni, ne ezen teleljenek, és ne ebből neveljenek tavasszal fiast, mert annak nem lesz jó vége."

Gondolom emberi fogyasztási körbe nem kerül bele, megsemmisíti mindenki. Azt eddig nem olvastam még sehol mi történhet velünk mézfogyasztókkal.

Neo.
Tomipapa egyszer mondta, hogy a csávázószer koncentrácíós értéke az egyes növényrészekben ilyen sorrendben csökken: gyökér, szár, levél, virágpor, nektár. Tehát virágzáskor is lehet a szárban, levélben, védve a növényt, de a virágporban, nektárban már csak minimális koncentrációban. Csakhogy úgy néz ki, ez a koncentráció is megbolondítja a méheket, eltévednek mint egy Alzheimer-kóros ember. Csak őt általában valaki hazasegíti, a méheket nem lehet, így bolyongva eléheznek és leesnek.

Tehát virágzáskor is lehet a szárban, levélben, védve a növényt, de a virágporban, nektárban már csak minimális koncentrációban.

Ez így rendben is van. Én mondjuk arra szorítkoztam, hogy virágzáskor már csak a virágot kell megóvni, hiszen a gyökeret, szárat, levelet mindvégig védte a hatóanyag.

Nekem logikailag sántít az, hogy eltűnik a nép, de pörgetünk 18 kiló mézet családonként. Aztán még telelésre is jut belőle, ami majd tavaszra megmérgezheti a fiast vagy népességet.

Igen, mert a logika az egy dolog, aminél makacsabb dolog a tény.  Mivel nem vagyok látnok, nem tudom hogy konkrétan milyen vegyszer, időjárás, esetleg bolygó együttállás vezetett oda ahol most tartunk. Ami biztos az az, hogy a kijáró méheim jó része eltűnt, de én még jó helyzetben vagyok ahhoz képest amiket láttam. Nehéz ilyenkor átlagot számolni, de kb. azt lehetne mondani, hogy maradt úgy 13-14 keretnyi átlag népesség a 22-23 keretnyiből. Ez átlag, amiben van ennél sokkal jobb is, és sokkal rosszabb is.
Miért? Mert ahogy az embernél sem kapja el mindenki egy időben ugyanazt a nyavalyát, úgy a családok is másképpen tolerálták ezt, volt amelyik egész jól, és volt amelyik nagyon rosszul.
És a lényeg, hogy a logika se essen olyan messze a tényektől. A fészekbe sosem nyúlok mézért, tehát marad a 2 méztéri fiók mint elvehető felesleg. Ezek ugye akácon kerültek utoljára kiürítésre, és most ismét. Tehát a 18 kilós átlag ami benne volt az azóta keletkezett, azaz nem kizárólag szotyi. Annyira nem, hogy a színe és az illata alapján kb. 40-50%-ban olajretek és egyebek. Csak ami ezen felül van az a szotyi. És az átlag az ugye azt jelenti, hogy volt olyan családom (de ezt már írtam is) aminél közel tele volt a két méztér. És lett olyan is, amitől egyetlen keretet sem tudtam elvenni! Így már logikusabb? 

Ennek a logikázásnak azért nincs sok értelme, mert a tény az hogy a vegyszerektől hullik a méh, nélküle meg nem. Egyedül akácon nincs ebből adódó veszteség, hozzáteszem nekem az akác indulásakor még mindig szoktak lenni mászkáló méheim, amik még akkor is a repce vegyszereit nyögik.

Annyi "szerencsénk" lett csak a szerencsétlenségben, hogy most kiderült melyek az állományból a kevésbé vegyszertűrőek, ezek már nem a saját anyjukkal lesznek betelelve, hanem olyan családokéval amelyek jobban tűrték.

Az meg szerintem egyetlen épeszű méhésznek sem lehet kérdés, hogy mekkora felelőtlenség egy ilyen mézet a kaptárban hagyni. Mert hát mi történhet vele ott?
1. Teleléskor esznek belőle (nem jó)
2. Teleléskor nem esznek belőle, de tavasszal igen, és abból etetik a fiast is (szintén nem jó)
3. Még tavasszal sem esznek belőle, de majd a gondos méhész felkarcolja nekik (még ez sem jó)
4. Egyáltalán nem esznek belőle mert majd tavasszal kivesszük (hogyan ha már kristályos?)

Ugyan ez is csak logika, amin inkább besértődnek mint elgondolkodnának rajta...

Gondolom emberi fogyasztási körbe nem kerül bele, megsemmisíti mindenki. Azt eddig nem olvastam még sehol mi történhet velünk mézfogyasztókkal.

  Természetesen. Mégis hogy semmisítenél meg otthon, házilagos körülmények között mondjuk 3-4 tonna mézet?

Velünk semmi nem fog történni. Azért nem, mert inkább az akácot esszük, nem mintha az sokkal tisztább lenne. És azért sem, mert az egyéb élelmiszerekben ennél jóval több vegyszer van felhalmozódva (lásd balhék), mégsem halunk bele. Hogy jót tesz-e nekünk a sok vegyszer hosszútávon? Nyilván nagyon nem, de ez mára már senkit nem érdekel, csak a belőle keletkező haszon.

A labor antibiotikumra és cukorra vizsgálja a mézet, nem neo-ra. Ha nem használtál antibiotikumot, nem etettél cukrot a hordásban, és nem híg a mézed akkor meg fogják venni. Ez a 3 ok van ami miatt elállnak a vásárlástól, ahogy hallottam az idén elég sokan elcsúsztak a 3 ok valamelyikén.

Kedves Mortimer!

Beszéltem Tomipapával és az Öreg azt mondta, hogy az idézett véleményét több cikk alapján merészelte közreadni, s erről a témáról az itteni kitiltása nyomán inkább szívesebben beszélget a Ződön, ide senki nem szakmai érveket vár, hanem a Klubvezető és Csányi Antal szózatait. Javaslom,ezt a témát vesd fel a Méhész Fórumon, ott a szakma is elfogadható.

Én csak tolmácsoltam, s megértem, ha itt nem szívesen szól hozzá az öreg csont. Emlékeim szerint itt a klubvezető egyszer "lehazugvéngazemberezte", de Klubvezető Úr azóta sem szolgáltatott hiteles adatokat, pedig azóta minden érintett régen megkapta azokat a laboratóriumi vizsgálati jegyzőkönyveket, amelyek bizonyíthatnák, hazudott-e az öreg "látnok", vagy visszaélt néhány bennfentes információval, mely tényt éppen Neo próbálta itt valószínűsíteni. Vagy éppen csak nagyon hosszú az emlékezete és fejlett az emberismerete.

Szóval a Ződön szeretettel vár mindenkit az öreg "rőtszakállú", ha az illető szakmáról szeretne beszélgetni.

Azt mondta az öreg, hogy itt majd akkor szakmázik, ha ez majd egykor szakmai fórum lesz. Ha netán ezen várakozása az eddigi tendencia alapján nem teljesülne, akkor nyugodjék békében, anélkül, hogy megjönne a kedve ide írogatni E. Jánosnak, a jó Lekvárnak és a Tomipapa-fóbiás Klubvezetőnek. Ha a felsorolásból valaki kimaradt volna, attól elnézést kérek.

P.s.: Az Öreg azt mondta, hogy elvárja, hogy a Klubvezető hiteles adatokkal, jegyzőkönyvekkel támassza alá a "lehazugozó", hitelrontás szándékával kiizzadt hozzászólását, ellenkező esetben -hasonló szövegkörnyezetben- ő fogja a világhálón minden lehetséges platformon azt kommunikálni, hogy a klubvezető egy szakmailag hiteltelen, pszichopata, pimasz, hazug és megvetésre, elutasításra érdemes szervilis személy. Gazdái és a szakma szégyene, tehertétele...

Parádés lehetett az a beszélgetés Mint mikor Geddekas tudósított Csuja ügyeiről. Átérzem azok helyzetét, akiken Tomipapa köszörülte barokkos körmondatait, de ennek ellenére sokszor mégis megmosolyogtatott.

Javítanom kell amit írtam. Nemrég jutott a fülembe hogy állnak a mintázások, vakarózás van, mert a vegyszerre is meg fogják nézni a mintákat. Hogy konkrétan mire, és mi a határérték azt nem tudom. Mindenesetre jó móka lesz ha közlik az emberrel hogy csináljon a mézével amit akar, mert nem kell. Itt már régen fejeknek kellett volna hullani...

Lehet mintázni, de szerintem nem lesznek itt határérték fölötti értékek. Több oldalról is ez látszik.

Parádés lehetett az a beszélgetés Mint mikor Geddekas tudósított Csuja ügyeiről. Átérzem azok helyzetét, akiken Tomipapa köszörülte barokkos körmondatait, de ennek ellenére sokszor mégis megmosolyogtatott.

Hiába próbál itt mindenféle álneveken írogatni a "rőtszakállú", az első hozzászólásával elárulja magát. Világít a hozzászólásban az intelligencia. Nyelvi, vagy természettudományos, teljesen mindegy. Akkor is ez van, ha éppen az unintelligenciáját akarja bizonygatni.

Ugyan ez is csak logika, amin inkább besértődnek mint elgondolkodnának rajta...

Pontosan! Joggal vetődik fel a kérdés, hogy ha a méh elpusztul attól, hogy felszívja a nektárt, akkor a mérgezett mézet mi hozza be a kaptárba? Az orkán? Ha nem pusztul el tőle, akkor persze behozhatja a szennyezett (!) mézet, de az miféle kárt tud tenni?

Ahogy az a kérdés is joggal vetődik fel, hogy vajon pont ugyanolyan toleráns-e az a gondozandó fiasítás vagy fiatal méh is, mint az a kijáró méh ami akárhány forduló után elhullott a szertől? Mert szerintem biztosan nem, sérülékenyebb kell hogy legyen. Mivel nem taglózó a szer, nem azonnal pusztul el tőle, így bizony beviszi a kaptárba, ahol szintén nem lesz jótékony a hatása. A saját méhészetem a tökéletes példa rá, hogy ahány család annyiféle tulajdonság. Az egyiknek szinte meg se kottyant a sok vegyszer, a másik meg majdnem teljesen kipusztult tőle.
Megint csak segíteni próbáltam volna (de már megint minek) azzal, hogy egyszerűbb megelőzni a bajt mint aztán tavasszal siránkozni. De teleljetek szotyin, nekem aztán 1111.