A méhcsaládok általános állapota

Ha kipróbáltad, akkor majd írd meg! De legalább háromszor a Döbrögiknek.

Én nem szoktam soha senkiről véleményt mondani és jelzőkkel illetni ,mert nem tudom,hogy milyenek a körülményei,stb.Szerintem ez a rendszer nem rossz,amit én csinálok.Ha tehetném akácon és napraforgón fészeknek használnám a félkeretes fiókot és méztérnek a Hunort.Csak van egy bökkenő,hogy már nem vagyok olyan fiatal.Igaz még most sem jelent problémát a kaptárak és a fiókok emelgetése,de viszont az a problémám,hogy a pergetést szinte a nejem és én végezzük.Nagyon ritkán van segítség.Minden dobozt haza kell vinnem pergetni és nem mindegy,hogy Hunor dobozt emelgetek és rakom az utánfutóra vagy félkeretest.És ezt mind egyedül.Én szöktetővel veszem el a mézet,nem söpröm.Tehát szerintem mindig az adott körülmények határozzák meg,hogy az ember mit miért csinál.Ha nem utáltam volna keresgetni az anyát akác előtt(tudom két anyarács)még mindig félkeretessel méhészkednék.

Még mielőtt vr méhésztárs hanyatt esne a 9-es Hunorjaitól, volna némi megállapításom.
Ezt írja:
"Tehát a szaporulat felesleg, el kell adni."
"Ezt sem lehet nekik megmagyarázni. Azért nem, mert náluk nincs felesleg, ők azzal vannak elfoglalva hogy egyáltalán szinten tudják tartani az állományt és ne csökkenjen a családszám. A hunorban meg (ha úgy akarom) minden évben lesz legalább 20-25% méhfelesleg. Ezt ugye a végtelenségig nem tudom növelni mert nincs helyem tehát el kell adni. És eközben a pörgetett mézem is ugyanannyi.Akkor összességében mennyi is az annyi?" (Had tudjuk meg végre mi is
mennyi az annyi.)
Még ha egyet is lehetne érteni írásaival ez a hozzászólása nagyfokú tájékozatlanságra utal!
Aki Magyarországon méhészkedik, és nem valahol a fellegekben jár mint vr méhésztárs, az tudja, hogy minél nagyobb a lép annál dinamikusabban fejlődik rajta a méhcsalád.
A család szinten tartásáról annyit, hogy Buchinger György néhány évvel ezelőtti hirdetéseit nézd meg a MÉHÉSZET-ben!
Ha nem  hinnél a szemednek, és az időpontnak, rendszeresen akác előtt adott el méheket, úgy, hogy a saját állománya is bomba volt. (Egy tavaszon küzdött a nozemával, akkor méhészbarátja segítette ki.Ezt csak a tényszerűség kedvéért írtam!)
Sokszor megfordultam nála (hála az égnek) és már akkor gondolkodtam a váltáson.
Akác előtt már szétszedte a méhészetét, és a szaporulatot eladta!
Többször én vittem neki Illés Sanyitól a méhanyákat.
Folytatom.
Az ominózus világcsúcs pergetésekor én vittem a méheit tovább.
Pergetés nélkül pakoltunk, mert rohanni kellett tovább.
102 kilós volt a mérleges, de az nem volt a legnehezebbek között.
Vr méhésztársnak az álom kategóriába tartozik mit lehet kicsavarni egy NB "nehézbombázótól", ha résen van a méhész.
Te csak most gyakorolod azt, amit többen évtizedek óta űzünk.
Az eredmények tükrében elmondhatom, hogy amit a 18-as NB melegépítményű kontikból a lánycsóki nagyágyúk kicsavarnak, amiatt sokat "LEGÓZ"-hatsz a kis tornyaiddal.
Senkinek a technológiáját nem kell lefikázni!
Honnan is indultunk?
Leírtam, hogy kezeltem 27 évig a 10 keretes Hunorokat, akácon 3 fiókkal.
Ebből kaptárvita alakult ki, hogy.....az én apukám erősebb!
Sokan felköthetnék a gatyájukat, hogy a "nagybocikat" lenyomják!
Nekem erről ez a véleményem, és a tapasztalatom, amely feljogosít a felelősségteljes írásomra.
Szaktanácsadóként rengeteg méhészetben megfordultam, és nyitott szemmel jártam.
A nagybocis kollégáknak nem kell szégyenkezniük, gyakorlatilag vezetik a virtuális bajnokságot!
Képzeljétek el, ha ott ciki dolgokat, rossz eredményeket látok, váltottam volna?
A választ rátok bízom.
Ja és még valami.
Vr mészésztárs mindig úgy fogja meg a dolgokat, hogy minél kevesebbet kelljen dolgozni.
Amikor pántolsz, szöktetsz, vándorolsz, majd lepakolásnál eldől a tornyod mert ráraktad egy pocoktúrásra, aztán pakolászod a fiókjaidat,vagy  a fiókok között hordástalanságban szaglásznak a méheid, majd küzdesz a molyokkal hogy megvédd a lépeidet, gondolj arra, hogy ez a fekvőben nincs.
A fekvővel  sokat kell dolgozni.
Azt a kaptártípust, amelyben munka nélkül lehet elérni nagy eredményeket most tervezik.
Nagyernyei Attila

nb16.dolgoztam. váltottam, hunorra 6év váltottam tolnaikonténarre. na azóta van eladó mézem

nb16.dolgoztam. váltottam, hunorra 6év váltottam tolnaikonténarre. na azóta van eladó mézem

Irigyellek a kitartásodért

Tehát a Hunor technológiát folytatom, csak elkalandoztam egy kicsit a szakmapolitikába.
Így fejeztem be 5-én írásomat:
"Folyatás következik.
Ha megyek második akácra, és szaporítás.."
Itt az időtényező nagyon fontos.
Az utóbbi néhány évben vagy kapkodni kellett, vagy egyszerűen el sem mentem második akácra, mert egybevirágzott a két legelő.
Ha úgy döntök, hogy megyek, és tudom a vándorlás napját, akkor előtte egy nappal belenézek a szűk fészekbe, hogy tűrik e az anyák a fogságot.
Ez ismét annyit jelent, hogy az ÉK-et kicsit kiemelem (nem veszem ki) és belepillantok, hogy mit látok.
Ezt megint nem ecsetelem, részletesen leírtam, hogy mikor mit teszek.
(Nem épít, bölcsőt húz..stb.)
Amelyik család "begőzölt", az marad!
Másnap pergetés, este vándorlás.
Csak azokat pergetem, amelyik utazik, ezt az előző napi vizsgálatkor megjelölöm.
Amikor vége a fenti akácnak, (soha nem várjuk meg, hogy kutatás legyen) akkor a pergetéssel egy időben elengedem az anyákat.
Anyarács ki, a szűk fészket több léppel megtűzöm.
Általában egy hét alatt ismét 7-8 keret fiasításom lett.
Amikor már szépen megtömték a fészket virágporral, és megvan a fent leírt mennyiségű fias, akkor irány az alföld, a vaddohány.
Ez nagyon sokáig így volt, az utóbbi időben viszont ez a legelő sorra csalódást okozott.
Ha a Hunorban szaporítani szerettem volna, ez a világ legegyszerűbb dolga.
Be kell lássam itt sokkal praktikusabb volt mint a fekvő.
A mézteret rányomtam egy új fenékre, és a szűk fészkekből böngésztem (a méhek lerázása után) kelő fedett fias lépeket.
2-3 fedett fiast tettem egy méhekkel csurig lévő fiókba!
Ezt hűvös, árnyékos helyre tettem, majd este elszállítottam őket az alföldi legelőre.
Néhány nap múlva amikor már megindult a hordás simán lehetett anyásítani ezeket a kis rajokat.
Az anyaelfogadás szinte hibátlannak mondható, mivel nyílt fiasuk nem volt.
Ezek annyira szépen szoktak fejlődni, hogy napraforgón már termeltem velük.
Amikor az állománynövelés volt a célom, két év alatt ezzel a módszerrel megdupláztam a méhészetemet.
Röviden ennyi.
Nagyernyei Attila

Amikor vége a fenti akácnak, (soha nem várjuk meg, hogy kutatás legyen) akkor a pergetéssel egy időben elengedem az anyákat.

Szia Attila!

Azt szerném kérdezni hogy amikor hazahozod a méheket az északi-akácról, akkor van még némi hordás, hogy kutatás nélkül tudsz pörgetni, vagy északi-akác helyszínén pörgeted ki az akácot?
Továbbá tanácsodat szeretném kérni abban ,hogy ha olyanná vált a szituáció hogy kutatásban kell elvenni akácmézet fekvőkaptárból, akkor mit és hogy tegyen a méhész?

Köszi Attila! Ha még a nyár végéről és a betelelésről, vele együtt az atkaírtásról is írnál pár mondatot, teljes lenne az év. Köszönöm a más véleményen lévőket, hogy a saját technológiájukkal is gazdagították a topikot! 

Köszönöm a  kérdéseket!
Az egyik alakalommal Nógrádban óriási esőt kaptunk az akác kellős közepén.
Az ottani fő guru azt mondta azonnal álljunk neki pergetni, mert olyan kutatás lesz, hogy azt megemlegetjük.
Másnap hajnalban felmentem a hegyre, és végigbóklásztam a környéket.
Mondtam Gyurinak, hogy szerintem nincs vége, az erdő szélvédett része megmenekült.
Mit válaszolt erre?
.... Messziről jött "álföldi" ember nehogy már nekünk  megmondja a frankót...
Még 12 kilót mértem a vihar után!
Tehát mi volt akkor ha kutattak, mert egyszer csak vége a hordásnak?
Alap dolog, hogy hajnalban vesszük el a mézzel teli fiókokat, vagy lépeket, amikor még nincs méhmozgás.
Zárt, méhektől mentes bódéban, vagy a méhektől messze kipergettük a mézet.
Este, amikor kezdtek elcsendesedni, kapták vissza szűkített kijáró mellett.
Ez gondolom másnál is így szokás.
Nyár vége, betelelés?
A Hunorokkal általában úgy teleltem, ( hogy ne kelljen pakolászni) hogy a mézterek alulra kerültek, arra pedig egy fólia, melyet 3-4 centire hátrahúztam.
Tehát az aljdeszkán a termelésben részt vett méztér, arra pedig a fészek, és ezen volt a kijáró.
Ha az alsó fiókon hagytok kijárót, ezzel a kutató méheknek, és a darazsaknak egy könnyű prédát kínáltok.
A szolidágó, (aranyvessző) után serkentő etetés, majd egyre sűrűbb szirup, és az adagok növelése.
Ekkor már a Hunor is 7-8 keretre volt lehúzva, hogy a betelelésre szánt élelem azokba a lépekbe kerüljön amelyen a fészek kialakul.
Természetesen azok a méhészek akiknek mínusz 20 fokban is faltól-falig tele a 9-10 vagy a 12 keretes Hunorjuk ezt nem kell megcsinálniuk.
Ilyen méhcsalád nem létezik amelyekről 1-2 lépet nem lehetne lehúzni!
Amiket ide feltettek a kollégák képeket, mind 5-6 keretre simán lehúztam volna.
Továbbra is mondom aki nem próbálta azt se tudja miről beszélgetünk itt.
Az atkairtásban semmi extra!
Tavasszal soha nem védekeztem.
Akác után, ha szükséges egy sorozatfüstölést végeztem, de addig viszont az ÉK-et általában 2-3 alkalommal kitörtem.
A fő csapás iránya a napraforgó pergetés után következik azonnal, szinte másnap.
Ekkor valamilyen hatékony tartós hordozót szoktam beakasztani, és ha nem vagyok biztos a sikerben, füstölök egyet, és ellenőrzöm a lehullást.
Zárókezelésnek általában oxálsavval csorgatok, de használtam Perizint is.
Nagyernyei Attila

Köszönöm szépen Attila!

Nekem nagyon sokat segítettél, mivel én is Tolna megyei vagyok, csak egy kicsit északabbra: Bölcske.
Alkalmazhatom tanácsaidat, mivel max 1 nap különbség van hőösszegben és mivel kezdő vagyok, néhány családdal méhészkedem, nem lesz nehéz egy kis plusz munkával, a családok jó értelembe értsd "babusgatásával", /nagyon szeretem és csodálom Őket/ gondozni méheimet.
 Sőt, mivel a szaporítási idő az Általad ismertetett módon lényegesen elöbbre hozható, nekem feltétlenül követnem kell!

Köszönettel,tisztelettel: Somogyi Csaba

Üdvözletem

Rajzással kapcsolatban!
Pár éve 30 rajom volt a 40  családból és sokszor kapkodnom kellett, hogy beérjek a munkahelyemre is miután leszedtem 2-3 rajt a fáról.
Ezek után megfogadtam, hogy ilyen évem többet nem lesz és elkezdtem utánaolvasni a rajzásgátlásnak.
Fontos a családok kiegyenlítése amit nagyapám mindig akkor csinált mikor a fehérorgona virágzott. Ez nálunk kb. 2 héttel van az akáchordás kezdőnapja elött. Maga az akác hordás 14 napig tart és a 10.napon van a dandár.
Mivel nekem 11 keretes középboci rakodóim vannak,  kiegyenlítésnél 6 keretnyi mindkét oldalán fedett fiast számolok minden családnál ha több van elveszek ha kevesebb van adok, ilyenkor nem rajzanak ki a családjaim akácig.
Viszont akácig mivel van még kb. 2 hét újra rajzás közeli állapotba kerülnek.
Az akác első napját jelzi a mérleg de akkor csak kb. 1 kilót szokott felmenni.
Akkor megkeresem az anyát és azon a kereten amin van átteszem egy üres kaptárba, teszek még 2 zárt fias keretet hozzá, 2-3 műlépet és szép világos petézendő kereteket, és 1-1 sötétebb keretet a két szélére. Rá anyarács, fölé berendezett méztér szép barna keretekkel amiket vízzel spriccelek át. Magát az anya nélküli törzscsaládot elviszem egy másik helyre pár méterrel arrább leteszem.
Az anyával berendezett "családocskát"  leteszem az eredeti helyre.
1-2 nap után a kijáró bogarak visszarepülnek az anya nélküli törzscsaládtól az eredeti helyükre és mivel mézük az nincs elkezdenek gyűjteni mint az őrültek. Ekkor már csak 7 nap van dandárig!
Ráadásul etetni nem kell a lárvákat mivel nincsenek.
Az anya nélküli család kap 2 nap múlva 2 érett bölcsőt és kész.
Ezzel a módszerrel megduplázom az állományomat, nem lesz egy rajom sem és mézből is több lesz, nincs anyakorlátozás anyazárkázás, anyaszárnycsonkítás, bölcsőzés.
Én repcére, 2. akácra nem megyek,  csak napraforgóra.
Ezt azoknak ajánlom akiknek gondja van a rajokkal,akác elött és alatt.
Wirth Tamás

Ezzel a módszerrel megduplázom az állományomat, nem lesz egy rajom sem és mézből is több lesz, nincs anyakorlátozás anyazárkázás.

Köszi, hogy megosztottad a technológiádat! Elöljáróban jelzem, hogy nem kritizálni szeretném a módszeredet, csak néhány ponton reagálnék rá. Szerintem jól kitalált módszer, és rajok szempontjából bomba biztos. További előnye, hogy a leválasztott család elviszi az atkák 60-70%-át, és a bölcsős anyásítás miatt eleve kialakul egy nagyjából 3 hetes fedett fiasítás nélküli állapot, így akác után egyetlen kezeléssel meg lehet szabadulni az atkák 90-95%-tól. Később az új anyás egységeket termelő családdá lehet erősíteni, vagy a régi anyás családokkal egyesíteni, az öreg anya elvételét követően. Hátránynak azt látom, hogy elég munkaigényes, így csak kisebb állomány esetében alkalmazható, hiszen az akác elején kell mindezt megtenni: anyakeresés, fészekrendezés, átpakolás. Szerintem a begyűjtött akác méz várható mennyisége a lehetségesnél kevesebb lesz, mivel a fiatal népesség nagy része eltávolításra kerül, így ezek a méhek a feldolgozásban és később a gyűjtésben sem tudnak részt venni. Ezzel szemben a korlátozott anyás családoknál a fiatal munkanélküli méhek egy része gyűjtővé válik, ami nálad értelemszerűen nem tud megtörténni. Továbbá ez a módszer csak ott ajánlható, ahol akáctól napraforgóig nincs elvehető mézet adó méhlegelő, és a méhész nem is vándorol köztes legelőre.

Az anyakorlátozás és az anya nélküli mézeltetés nem ugyanaz. Valóban visszafogható a rajzás, de a gyűjtés mennyisége nem lesz ugyanaz egy rendben lévő családnál és egy anyaváltással bajlódó családnál. Jó a teória az atkamentesítésre is, de az akácot én ilyen nagy belenyúlással nem zavarnám. Erős hordásban még egy kaptárbontást is észre vesz a család.

Bocs, most értettem meg, hogy lényegében elveszed a fiast fiatal méhekkel és azok kapnak bölcsőt. Helyette a nagy család üres lépeket kap. Így tényleg más a helyzet!

Az atkairtásban semmi extra!
Tavasszal soha nem védekeztem.
Akác után, ha szükséges egy sorozatfüstölést végeztem, de addig viszont az ÉK-et általában 2-3 alkalommal kitörtem.
A fő csapás iránya a napraforgó pergetés után következik azonnal, szinte másnap.
Ekkor valamilyen hatékony tartós hordozót szoktam beakasztani, és ha nem vagyok biztos a sikerben, füstölök egyet, és ellenőrzöm a lehullást.
Zárókezelésnek általában oxálsavval csorgatok, de használtam Perizint is.
Nagyernyei Attila

Bár itt a Klubvezető írását idézem be,megtehetném néhány más kolléga technológiájával is.
Ami a közös bennük az a következő:
Ti-egyébként nagyon helyesen-elutasítjátok a mezőgazdaságban használatos kemikáliák
használatát.Aggódtok mezgaz. termékekben található szermaradványok miatt,betegségek veszélyeiről,halálozási statisztikáról írtok.

Aztán amikor hazamentek a saját méhészeteikbe,ott végignyomjátok az összes lehetséges fajta taglózó vegyszert a kaptárakba.
Vizet prédikálni,és közben bort inni nem illik.

Ezt írta Bükk méhésztárs:
"Aztán amikor hazamentek a saját méhészeteikbe,ott végignyomjátok az összes lehetséges fajta taglózó vegyszert a kaptárakba.
Vizet prédikálni,és közben bort inni nem illik."
Jó kis szekszárdi vörösbort esténként rendszeresen iszom.
Szerinted az összes méhész biomézet termel?
A méhészek néhány százaléka "bios".
Én is használok oxál savat, mint írtam.
Te egyébként mivel védekezel?
Nagyernyei Attila