Lélektorna

  • 373 válasz
  • 166851 megtekintés
*

gewi

  • **
  • 78
Re:Lélektorna
« Válasz #105 Dátum: 2015. November 24. 17:47 »
"[/Gewi:
Úgy láttam rendhagyó módon át adták..."

Ne haragudj Geddekas, de nem értem honnan van ez az idézet, mert biztosan nem tőlem. Nincs vele semmi probléma csak nem értem.
Már tegnap is olyan fura dolgokat művelt a fórum, A szakmai kérdéseknél úgy mutatta. hogy az utolsó bejegyzés a gőzölgőben volt. Ami eredetileg a méhészeti közélethez tartozna.
Más nem tapasztal ehhez hasonló furcsaságokat?
Nagy Zoltán

*

Geddekas

  • *****
  • 5859
Re:Lélektorna
« Válasz #106 Dátum: 2015. November 24. 21:23 »
Bocsánat! Tévedtem?
Az élet a legjobb tanítómester, eltekintve attól, hogy minden tanítványát megöli. Bár az erdő zsugorodott, de a fák továbbra is a fejszére szavaztak, mert annak a nyele fából volt, és azt hitték, hogy közülük való.

*

atya

  • *****
  • 1043
Re:Lélektorna
« Válasz #107 Dátum: 2015. November 27. 12:55 »
Megláthatod mire képes egy pihe könnyű toll ha jó helyen van.

https://www.facebook.com/JayoGee/videos/10152557066352418/?theater
A sikerhez csak annyi kell, hogy képes legyél az életed a magad módján élni.

Re:Lélektorna
« Válasz #108 Dátum: 2015. November 28. 16:38 »
   

Mit gondolok a lélekvándorlásról? Több mint ötven évet éltem, sok mindent megtapasztaltam, és csúfos kitolásnak tartanám, ha az egész életet újra kellene kezdenem. A jó harcot igyekszem megharcolni, a pályát hosszan futom, sok örömöt találok az életemben, de hogy én megint a nulláról, elölről kezdjem, nagy kibabrálásnak érezném a Jóisten részéről. Ha rosszul sikerül az életem „számítógépes játéka”, Ő megnyomná a „reset”, az „újrakezd” gombot, és kezdjem elölről az egészet mint sas vagy kutya, vagy mint méhecske… Ennek nem látom a logikáját, az evangélium egyetlen sora nem utal erre (Böjte Csaba: Ablak a Végtelenre)

Re:Lélektorna
« Válasz #109 Dátum: 2015. November 29. 07:25 »
Tartom azt a nézetem, hogy nincs másik esély, ez az egyszeri életünk van. Itt és most kell, embernek lenni. 
De mi változna, egy újrakezdés esetén, mert döntéseink személyiségünkben kódoltak. Csak a tőllünk független történések sodra vinne talán máshová, de hogy ellenkező irányba azt kétlem.
 

*

atya

  • *****
  • 1043
Re:Lélektorna
« Válasz #110 Dátum: 2015. November 29. 07:57 »
Valamilyen szinten igazad van, mert nyilván van a genetika, /és egyéb más tényező/.   
De! 
A szakemberek szerint sokkal többet számít az, hogy hogy szocializálódtál. Milyen ingerek érnek és értek a személyiséged fejlődése közben. A személyiség mindig fejlődik, változik, alakul. vagy fejlődhet, változhat, alakulhat. Ez csak az emberen múlik merre, és milyen mértékben változik. Mi az értékrended, erkölcsileg anyagilag stb. Manapság már azt is ki kell érdemelni hogy valakinek azt mondhassák, hogy EMBER.
« Utoljára szerkesztve: 2015. November 29. 08:01 írta atya »
A sikerhez csak annyi kell, hogy képes legyél az életed a magad módján élni.

*

Kitin

  • *****
  • 934
Re:Lélektorna
« Válasz #111 Dátum: 2015. December 02. 00:00 »
Csak Úgy céltalanul ajánlok egy kis érdekes filmet megnézésre.

https://www.youtube.com/watch?v=Tkmwbzi5c2A

érdemes végignézni...

Re:Lélektorna
« Válasz #112 Dátum: 2015. December 02. 06:14 »
Végígnéztem.

Re:Lélektorna
« Válasz #113 Dátum: 2015. December 02. 09:07 »
Nézzük kit rúgott ki "FeketeMészáros"?

"Gábriel az Ószövetségben és az Újszövetségben is szerepel. Az Ószövetségben Gábriel angyal magyarázta meg Dániel próféta látomásának értelmét.Lukács evangéliuma Gábrielt úgy említi, mint Isten hírvivőjét, küldöttjét. Előbb Zakariás papnak adja hírül Keresztelő János születését, aki nagy tetteket fog végrehajtani ."

Ajjajj!
Nagy hiba volt kirúgni Gabikát!
Nagyernyei Attila


Re:Lélektorna
« Válasz #114 Dátum: 2015. December 05. 07:40 »
"Hol kezdődik az erőszak? És miért használjuk? Tehetetlenségből, kárörömből, reménytelenségből, a mindenhatóság érzéséből, félelemből, irigységből, hatalomvágyból, gyávaságból, makacsságból. Bárhogy is nézem, ma az erőszak legalizálása folyik a világban. Nagyon akarjuk az erőszakot. És egyre inkább elfogadottá válik. Úgy hisszük, hogy ez a boldogulás útja. Egyik pillanatról a másikra képesek vagyunk vérengzővé válni, ha nagyon akarunk valamit, és bármi áron megszerezzük. Legyen az siker, hírnév vagy pénz. Bármi. Csakhogy aki sokat markol, az keveset fog.
 Az erőszakról eszembe jut a Sivatagi show című film, amelynek az egyik jelenetében bemutatják, hogy a dél-afrikai bennszülöttek hogyan fognak majmot a sivatagban. A majom szeme láttára lyukat fúrnak egy termeszvárba, és finom csemegéket meg magvakat szórnak bele. Közben a majom érdeklődve figyeli, hogy mi történik, mert nagyon kíváncsi állat. Egy idő után aztán nem bírja tovább, és odamegy, hogy megnézze, mi lehet a lyukban. Bedugja a mancsát a lyukba, és felmarkolja a magokat. Csakhogy az ökölbe szorított mancs nem jön ki a lyukon. Az ember már ott is terem – és megvan a majom. Aki erőszakkal sokat akar markolni, az egy idő után észre fogja venni, hogy majommá vált, és a szabadságát is elveszítette."

/Dr Csernus Imre: A kiút/
„Ha meg tudjuk változtatni önmagunkat,
a tendenciák is megváltoznak a világban.
Ahogy az ember megváltoztatja a saját természetét,
úgy fog irányába megváltozni a világ hozzáállása.
Nem szabad arra várnunk, hogy lássuk, mások mit tesznek.”

*

kiskakas

  • *****
  • 3249
Re:Lélektorna
« Válasz #115 Dátum: 2015. December 10. 22:56 »
QUQURIQ !!!

Hétvégén a Gyulai Méz Fesztivál, avagy a lélek vétel édesen...

"Aki bújt aki nem", elment!
Mit várhatnak akik elmennek?
Rengeteg ígéret fényesíti az ajkukat...
...oly kedvesen, oly nyájasan formálják a magyar nyelvet, hogy a  meleg víz planktonjai gyorsan táncra perdülnek...
Minden ígéretecske, olyan hamis, olyan alamuszi, hogy még az eddig tisztán látóknak a lelkére is vastag hamupor telepszik...
Ezek a nyájas szavak már egyszer elhangoztak az emberi történelem kezdetén!
Lucifer kígyó képében tekergőzött az almafa törzsén, míg "Évát" az alma evésre biztatta. Ádám is és Éva is tudták, hogy ez a tiltott gyümölcs!
Éva leszakította a termést, és a tiltott gyümölccsel kínálta Ádámot!
Ki ne engedelmeskedjen egy pucér hölgynek?
Ki az az ember fia aki nem harapott volna bele a gömbölyded, piros almába?
...és tudtátok, hogy az alma egyből férges lett? (az a szép piros, kívánatos illatos alma)!
Mert már  Lucifer is büntetett!
Éva és Ádám, kikergetetett az édenből...
Tanúság?
Mindenből lakmározhatott volna a két lélek, gyenge ősünk!
De nem, nekik a nyájasan kínáló, mindent ígérő kígyó alattomos hazugságára kellett hallgatniuk!
Mi lett a vége?
(Szívunk miattuk mint a borzas kutya)...
Büntetés!
Az egész keserves  jövőnket köszönhetjük az ékes szólásoknak és az alattomos ígéreteknek!
Ha Éva is és Ádám is csak a szívükre hallgattak volna, nem pedig az ékes szólásokra, (ami hazugságok voltak), most is ott élhetnénk a paradicsomban, és hallgathatnánk az angyalok zenéjét, nem lennének, betegek, öregek, megtévesztettek!
Azok az elnökök, akik elmennek a "nagy mézes lélek vételre", vigyázzanak, minden percben le akarják nyomni a torkukon a tiltott gyümölcsöt...
A kukac megakadhat a torkukon...

A kukacokat csipegető Kiskakas!

*

zümi

  • *****
  • 1382
Re:Lélektorna
« Válasz #116 Dátum: 2015. December 12. 09:25 »
Kétféle titok van. Az, amelyik túl unalmas ahhoz, hogy továbbadjuk, és az, amelyik túl érdekes ahhoz, hogy magunkban tartsuk.
Mindig arra kell törekedned, hogy a legjobb legyél, de sosem szabad elhinned, hogy az is vagy.

Re:Lélektorna
« Válasz #117 Dátum: 2015. December 15. 22:26 »
Szomorú hír Déváról.
Csaba testvér édesanyja nem vesz részt a Karácsonyi misén!
Ma a Kecskeméti kórházban elhunyt.
Amikor vittük a mézet Dévára, legtöbbször Ő fogadott bennünket, gondosan szortírozta a mézadományokat a raktárban.
Csendes, aranyos asszony volt.
Isten nyugosztalja!
Nagyernyei Attila

Re:Lélektorna
« Válasz #118 Dátum: 2015. December 24. 22:16 »
Egy boldog ember?
"Ma karácsonyi nagy bevásárlást csináltam. Általában utálok bevásárolni. Ma sem volt ez másképpen. Amikor végeztem, a kocsit tolom az autómhoz, és egy hajléktalan jön felém. Megkérdezte adnák-e neki tüzet. Azt nem tudtam adni, de ha éhes azon segíthetek. Mondta, hát ő tegnap este óta nem evett, most 17:10 van. Megkértem várjon, bepakolok az autómba, és meghívom a bevásárlóközpontba enni.

Ellenkezett, hogy őt onnan ki fogják küldeni. Megértettem vele, addig még velem van, ez nem történhet meg. Na, mintha kicsit megnyugodott volna, pakoltam a táskákba, ő segített és közben beszélgettünk.

Elmesélte ács volt, maszek. Mivel a megrendelők nem fizették ki, tönkrement. Mindent elveszített. A családot, otthont, munkát.

Mióta utcára került iszik is, mert a hideget amúgy sem lehetne pálinka nélkül kibírni, meg a szép múltját, családját, így tudja elfelejteni. Miután bepakoltunk, mondom, neki mehetünk. Ő erre azt mondta, ő mégsem jön be, mert fél, hogy kiküldik. Megint győzködtem, mire nagy nehezen, a korgó gyomra miatt igent mondott.

Belépünk a bevásárló központba, megyünk a gyorsétterem felé, akkor veszem észre, hogy egy biztonsági őr követ bennünket. Nem tulajdonítottam különösebb figyelmet neki, hisz mi enni szeretnénk. Nézegetjük, mit szeretne kérni, mondtam bármit kérhet, a lényeg, hogy forró levest is válasszon. Ott tanakodunk, mire odalép a biztonsági őr. Megkérdezte minden rendben van-e…

Mondom neki igen, és hogy milyen figyelmes, hogy minden vendégnek ugyan ezt a kérdést felteszi. Erre tudatta velem, hogy nem minden látogatónak teszi fel ezt a kérdést, csak olyanoknak, akik nem illenek be az áruház megszokott közönségéhez.

Tudattam vele, velünk minden rendben, legyen szíves hagyni, rendelni és enni minket. No, erre elvánszorgott, de csak pár lépésre tőlünk. Rendeltünk, várjuk, hogy megkapjuk az ételt, erre becsomagoltan oda akarják adni. Én nagyon néztem és megkérdeztem, hallotta-e tőlem azt a kérést, hogy elvitelre. Ő nem hallotta, de nem szeretnék, ha a hajléktalan ott enne, nem jó fényt vet a gyorsétteremre. Na, erre én jól felhúztam magam. A hátam mögött sor állt. Hangosan megkérdeztem az emberektől, hogy zavarja-e őket ha egy hajléktalan, aki tegnap este óta nem evett, és a hidegben éjjel, nappal kint az utcán kell élnie, egy forró levest elfogyaszt. Mindenki meg volt döbbenve, és elkezdték a felháborodottságukat kifejezni. Milyen embertelen bánásmód stb. Az emberek mellénk álltak és kénytelenek voltak megengedni, hogy ott bent együnk.

Kicsomagolták az ételt, és ahogyan azt megszoktuk megkaptuk, leültünk.

A hajléktalan (Péter), nekilátott a levesnek, az emberek néztek bennünket, ahogyan evett, az a megtört arc, én csak néztem és könnyeztem. A mellettem lévő asztalnál a hölgy a 2 gyermekével ugyanazt tette, mint én. És akik körülöttünk voltak, csendben és látszólag meghatódva figyelték Pétert. Miután megette a levest hozzálátott a rántott húshoz és a krumplipüréhez, mert a krumplipüré a kedvenc körete. Alig kezdte a másodikat enni, egy kedves úr odajött hozzánk, és egy szatyrot adott át Péternek, boldog karácsonyt kívánt. Gyümölcs volt benne.

Egy másik asztaltól felállt egy másik úr, és Péternek 5000 Ft-ot nyújtott át, boldog karácsonyt kívánva. Péter csendben tovább evett és közben sírt. Annyira sírt, hogy szalvétát kellett neki adnom. Erre felállt a másik asztaltól az 5 év körüli kisfiú, oda jött Péterhez, megrázta pici kezeivel Péter lábát, és azt mondta neki: ne sírj bácsi! Erre felállt az édesanyja, ő is odajött, zsebkendőt adott Péternek és 1000 Ft-ot…. Péter rám nézett és azt mondta, a három év alatt annyi emberséget nem tapasztalt, mint most 1 óra alatt. Megette az ételt, és kezdtük felhúzni kabátunkat, amikor az étteremből kijött egy kedves hölgy és azt mondta Péternek, minden nap 16 és 18 óra között menjen be és kap egy tányér meleg levest. Erre én ledöbbentem. Ahol még 1 órája, kiszolgálni sem szolgálták volna ki, most ingyen levest kap minden nap.

Péter nagyon hálás volt, és én is. Mindenkinek, aki ma délután segített és emberszámba vette Pétert nagyon köszönöm.

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)"

Re:Lélektorna
« Válasz #119 Dátum: 2015. December 25. 15:13 »
Üdvözletem!
Jóérzés volt olvasni a történetet. Hasonló eset velem is megtörtént a nyár folyamán amikor egy fiatal fiú kért pénzt mert éhes volt. Beinvitáltam az InterSpar gyors éttermébe és a kedvére való ételből megvendégeltem. Hát tényleg éhes volt és nem bántam meg.
Nyugger hobbi méhész