Megint hozzányúlunk az alapszabályhoz. Kiváló alkalom a pontosításra.
kell is a pontosítás, mert jelen formájában az alapszabályunk Alkotmányellenes. A Magyar Köztársaság Alkotmánya biztosítja a jogbiztonságot. Ha egy szabályozás nem forrása a jogbiztonságnak, akkor az Alkotmányellenes. Nézzük, hogy ez miként érvényes az OMME alapszabályára, miért lesz Alkotmányellenes?
1. Minden olyan kérdés, amit az Alapszabály nem szabályoz, azt a Ptk alapján kell megítélni. Ezt persze tudjuk, és az alapszabály is tartalmazza.
Következő a kérdés, kinek van szavazati joga a küldöttgyűlésen? Mindenkinek, aki a Küldöttgyűlés időpontjában tag. Csakhogy ezt az időbeniséget az OMME nem tudja teljesíteni, mert küldötteket választunk, és a tagok a küldötteken keresztül gyakorolják jogaikat. Azaz, ha el kívánunk térni a Ptk-tól, akkor azt az alapszabályban szabályozni kell. Ha nem szabályozzuk, akkor Ptk, annak meg nem felel meg az OMME jelenlegi működése. Azért az alapszabályunk nem ad választ kardinális kérdésre, arra, hogy mely időpont legyen a Ptk. által meghatározott időpont helyett, így nem biztosítja a jogbiztonságot, ezért alapszabályunk Alkotmányellenes.
Ahhoz, hogy törvényessé tegyük az alapszabályunkat, meg kell határoznunk, hogy mely időpontban számoljuk ki a küldöttek számát.
Megkérdeztem az időpontról az OMME ügyvédjét az OMME irodában dr. Mészáros László, Fekete József és mások társaságában. Azt válaszolta, hogy az alapszervezetek maguk számolják ki a küldöttek számát. Ez azt jelenti, hogy amikor a tagszervezetek a küldöttválasztó gyűlést tartják, akkor a létszámuk arányában meghatározzák, hogy hány küldöttjük van és annyi küldöttet állítanak, ill. néhány pótküldöttet is választanak.
Ez renden is van egyetlen küldöttgyűlésnél, de több helyen négy évre választanak küldöttet, Nyilvánvaló, hogy egy év múlva nem lehetnek ugyanazok a küldöttek, ha a létszám alapján megváltozna a küldöttek száma.
Az egyesületnek módosítania kell tehát a küldötteinek létszámát a korábbi szavazáshoz képest.
Most már csak az a kérdés, hogy mikor?
Tehát kell egy időpont. Magyarországon sokminden a december 31-hez van kötve, az OMME tagdíj fizetése is naptári évre van, így javasolom a naptári évet. Ehhez hozzálehet adni egy adminisztrációs időt, hogy meddig bejelentett december 31-i létszám? Ehhez a hagyományos 30 napot javasolom. Ez elterjedt ügyintézési és nyilvántartási időpont. Így a január 30-ig leadott december 31-i létszám alapján lenne a következő naptári évre a küldöttek számának számolása.
Ha január 30-ig leadott, akkor az iroda is kap 30 napot a feldolgozásra, és a létszámadat kész február végére. Így márciusban kiküldhetők az adatok, hogy akácszezon előtt meg lehessen tartani a küldöttgyűlést.
Az új év adataival nem tudunk operálni, mert március 31-ig vannak a tagdíj befizetések. Adminisztráció minimum 30 nap, május elején lehet kiküldeni a meghívót, ami után 15 napra lehet a küldöttgyűlés. május 15-i küldöttgyűlés nem jó az egyesület tagjainak.
Dátum nélkül jogbizonytalanság forrás, és a dátumot csak az Alapszabály szabályozhatja, különben a Ptk. lép hatályba.
Javasolom az alábbi mondat beemelését az alapszabályba:
A tárgyév január 30-ig leadott, előző év december 31-i létszám alapján lenne a tárgyév küldöttgyűléseire évre a küldöttek számának számolása. A tagszervezeteknek a küldötteket eredeti aláírással ellátott közgyűlési jegyzőkönyvvel a tárgyév február utolsó napjáig kötelesek megküldeni. A tagszervezetek pótküldött listát is állíthatnak, így küldött akadályoztatása esetén a pótküldött személye a jegyzőkönyvből az OMME részére ismert.