Fagymentes jó reggelt!
A repcére milyen hatása van a fagynak? A lakókocsi teteje 6-kor szép fehér volt ami 2m-nél magasabb.
A repce virágzáskor nemigen kedveli a fagyokat, a virágzás megindulásához 19-21 C fok a hőoptimuma, virágzáskor az optimum 18-20 C fok. Az asszimilációs küszöbértéke 6 C fok, ez alatt nem asszimilál. A jelenlegi fagyok a növényt nem károsítják, a mai kora reggelen a legerősebb lehűléseket (-3, helyenként egyes völgyfenekeken -5 C fok) nem a kifejezett repcetermesztő területeken mérték, hanem inkább zárt völgyek alján.
Sajnos jelenleg nem ez a legnagyobb baj a repcével, hanem a jelentős vízhiány. A repce tenyészidőben 400-500 mm csapadékot igényel, s ezt még hozzávetőleg meg is kaphatta volna, hiszen az ide február volt talán a legcsapadékosabb hónap, s ennek következtében a belvíz sok helyen tönkretette az állományt, de azóta az átlagos csapadék felét sem kapta meg. Az erős, szárító szelek a maradék vizet is "kiszippantották" mára a talajból, a repce a vízhiány miatt szenved. Az ilyen meteorológiai viszonyok nem kedveznek a nektározásnak, de a termésképzésnek sem, az optimális relatív páratartalom virágzáskor 70-80 % lenne. A száraz levegő, aszály következtében viszont jelentős termésdepressziót lehet prognosztizálni.
A mai talajmenti fagyok is a légkör "kiszáradásának" eredményeképpen következhettek be, tipikus radiációs fagynak lehettünk tanúi. Ilyenkor szokott Kokaska füstölést javasolni, nem tudom, ma éjszaka füstölgött-e Csévharaszton. A radiációs fagyok egyébként mindaddig veszélyeztetnek, míg a nyitott, felhőtlen égbolt, a szélcsend és a rendkívül alacsony páratartalom együttállása miatt az éjszakai kisugárzás ilyen nagyságrendű lesz. Egy közérthető magyarázatot idéznék:
"A kisugárzási fagy
Tiszta, szélcsendes időben, hősugárzás hatására alakul ki (például éjszakai fagyok tavasszal vagy ősszel). A sugárzási fagy idején jellemző tiszta, szélcsendes idő – főleg ősszel és télen – változatlan időt jósol.
A radiációs fagyok az őszi és a tavaszi hónapokban gyakoriak, általában az éjszakai órákban alakulnak ki, tartalmuk néhány óra. A fagyoknak e sajátos típusát a nagy éjszakai kisugárzás okozza, tehát olyankor keletkezik, amikor a légkör üvegházi hatása csekély.
E fagyok kialakulása idején a függőleges mentén nagy hőmérsékleti különbségek keletkeznek: az 5 m-es magasságra vonatkoztatott hőmérsékleti különbség elérheti a 10 ºC-ot is. Mivel a magasság igencsak eltérő, ennek okán az okozott kár nagysága kis területen is jelenős eltérést mutathat, a fagykárok rendszerint a szintvonalaknak megfelelően következnek be."
A relatív páratartalommal való összefüggés jelentősége abban van, hogy a levegő hőmérséklete csak a harmatpontjáig képes süllyedni, az alatt a páratartalom kicsapódása megkezdődik, a dérképződés pedig exotherm folyamat.
Mi is képesek lehetünk "előre jelezni" a hajnali radiációs fagyokat, amennyiben mérjük a hőmérséklet és páratartalom értékét.
Relatív páratartalom (%) e páratartalomhoz tartozó hőmérséklet-korrekciós szám
100 0
90 1
80 3
70 5
60 7
50 10
40 13
30 17
20 21
10 29
A számítás menete: a kora esti hőmérséklet értékéből ki kell vonni a relatív páratartalomhoz tartozó szám értékét, s a kapott értékből következtethetünk a hajnali hőmérsékletre. Ha tehát az este mért hőmérséklet + 5 C fok és a relatív páratartalom 60 %, akkor hajnalra (napkeltére) -2 C fok várható. (a relatív páratartalom értékének megfelelően a korrekciós számot is interpolálni kell).
Vegyünk néhány példát:
Szedresen tegnap 18 órakor 16 C fokot mért az automata, 32 % relatív páratartalom mellett.
Tehát az "előrejelzés": 16-16= 0 C fok (a valós mért érték 0 C fok reggel 6-kor)
Karancslapujtő: 14 C fok, 35 % rel. páratart., azaz 14-15= -1 C fok ( a valós mért érték -0,9 C fok
Nálunk (Nagyszentjánosi állomás) 14 C fok 42 %, tehát 14-13= + 1 C fok ( a valós + 0,4 C fok)
A radiációs minimum -mint azt fentebb idéztem is- nagyon "szintfüggő", a völgyekben "összecsorog" a fagy, s a szintkülönbségek miatt a felsőbb rétegekben akár 10 C fokos különbség is mérhető. A jól nektározó akácok (10-15 évesek) koronaszintje általában 6 méter körüli, vagy az felett van, ezekre nézve a talaj mentén kialakuló néhány fokos negatív hőmérséklet nem gyakorol jelentős hatást. Az a konvekciós fagyok esetén fenyeget, de esetünkben nem "szállított" fagy következett be, tehát a jelen helyzetben korai még temetni az akácvirágzást és nektározást. A repce sem emiatt "gyengélkedik", a hét végére várható csapadék ugyan segíthetne, de az előrejelzések szerint a csapadékkal érkező front jelentős hőmérsékletcsökkenést hoz, a repcének nem lesz optimális a hőmérséklet a nektárképződéshez, ráadásképp holnaptól ismét erősödő széllel kell számolnunk.