ATKAIRTÁS, de ésszerűen

Viszont felmerül a kérdés,hol törvényszerű hogy a lerabolt család még életben lévő egyedei a közelükben lévő kaptárak helyett éppen a ki tudja hol lakó rablókhoz törekednének?

Tehát szerinted egy olyan méhészetben, ahol az atka miatt nyáron be kell csukni a kaptárak felét, ott a méhek a be nem csukott kaptárakban találhatók? Ebben az esetben előfordulhat-e olyan, hogy veszélybe kerül egy három kilométerre levő méhészet azáltal, hogy a rablás ideje alatt az atkák átmennek a rabló méhekre ?  Rabolhatnak három kilométerre lévő családok méhei egy ilyen méhészetet? Ha igen, akkor miképpen zajlik a rabolandó család felderítése?

Üdv.Uraim!
...
Viszont felmerül a kérdés,hol törvényszerű hogy a lerabolt család még életben lévő egyedei a közelükben lévő kaptárak helyett éppen a ki tudja hol lakó rablókhoz törekednének?
További jó elmélkedést kívánok!

Azon merengek, hogy vajon hogy kezdődik a rablás?
Talán úgy, hogy a felderítők időről-időre végigjárják a környék összes méhcsaládját és megvizsgálják, hogy lehet-e már rabolni?
Ha így történik (és nem vonom kétségbe, hogy a rablott méhek végül a rablókhoz költöznek), felvetődik a kérdés: a rablott méh hogyan tudja meg, hogy hol lakik a rabló?
Viszont, ha a kilátástalan állapotba került méh a megihtt családi élet után vágyakozva egy (vagy több) arra alkalmas helyen a befogadásért cserébe felajánlja a szolgálatait és a mézkészletét akkor már az nem kérdés, hogy a rabló honnan tudja, hová kell mennie. A befogadást kérő a kommunikációs tánccal - mintha otthon lenne- közli a befogadókkal az elhordható méz helyét.

Mint tudjuk a méhek igen sok mindent elviselnek és alkalmazkodóak. Én nem egy kaptársorból indulnék ki, hanem a természetben szórványosan helyezkednek el a méhcsaládok. Ha egy család le van gyengülve és lerabolják, se élelem, se nép, még atka is van (ezt lehet nem érzi, nem tudja, hogy kockázati tényező, mivel nem együtt fejlődtek az atkával) , akkor mi közül választhat, vagy marad az üres kaptárban maroknyi társával, vagy el kezd keresgélni befogadó méhcsalédot (élelme nincs), vagy megy a lerablóival amik erősek, így az életbenmaradása biztosított lesz. Szerintem itt kell keresni a megoldást is.
Itt is két irányt mondanék (kutatásos idben nálam még az üres kaptártetöt is kutatják )
Tehát \ vagy az erős család találja meg a gyengét, és mivel a gyenge érzi , hogy a családban baj van beengedi a kutató méhet.
Vagy \ fordítva
akkor itt vissza is utalnék > a gyenge család egyedeinek életbenmaradása biztosított lesz.
Elmélet az van 

Tisztelt Urak!

Végigolvasva a topikot több dolgot sikerült jól vagy rosszul leszűrnöm az olvasottakból.

1. Mindenki próbálja saját magát, illetve a saját módszerét mindenki másé fölé emelni, amiből aztán viták sora kerekedik.
2. Mindenki szidja a másikat, meg a vezetőinket (néha nem teljesen alaptalanul) a kialakult helyzet, a hatástalan szerek vagy módszerek miatt, de arra egyikük sem veszi a fáradtságot (a nagy családszámmal rendelkezők sem), hogy 1-2 családdal saját kísérletbe fogjon, és esetleg más lehetőségeket, szereket kipróbáljon. Ugye ha ezt valaki nem tette volna meg valamikor, helyettünk, akkor most nem használnánk az amitrázt sem. És kismilló atka vagy rovarölő szer van forgalomban, nyilván nem méhészeti felhasználásra, de ugye az amitrázt sem arra találták ki.
3. Írta itt valaki a fokhagymáról hogy az bizonyítottan öli a méheket, miközben az oxálsav milyen szuper kis szer az atka ellen. A saját tapasztalatom ennek éppen az ellenkezője. Két éve csurgatom évi 3 alkalommal (tisztulás után, szotyi után és beteleléskor kb. 50ml/család) saját készítésű fokhagymás receptemmel a méheimet, soha ilyen jók nem voltak betelelésekkor, illetve soha ilyen alacsony nem volt a mászkáló méhek száma a fűben a hordások (repce, akác) megindulásakor (lehet hogy jó a fokhagyma a vírusok ellen, nem tudom).
Oxállal (apiox előírás szerint) egyszer csurgattam az állományom felét zárókezelésként, soha többet nem teszem. Míg az állomány másik fele szépen fejlődött tavasszal, addig az oxállal csurgatottak tavaszra kivétel nélkül gyengébbek lettek, vontatottan fejlődtek, szinte rossz volt rájuk nézni.
4. Az utolsó néhány hozzászólásból pedig nekem azt sikerült leszűrni, hogy egyesek mintha nem is látogatnák a saját méhesüket, és fogalmuk sem lenne arról hogy ott mi és hogyan történik, lásd légi folyosó.
Minden nagyobb hordás esetén, ha van elegendő méhtömeg (mondjuk 30 családtól több), szépen látszik a légi folyosó amiben a méhek közlekednek az adott méhlegelőre (mivel a párzásra kirepülő anyák is gyakran belekeverednek, elég nagy szokott lenni a párzásból vissza nem térő anyák aránya hordásban). Ez nálam a méhes közvetlen közelében látszik is, messzebbről már nem nagyon csak naplemente előtt, de hallani bárhol lehet ha csend van, és éppen alatta sétálunk. Szoktam is csodálkozni, hogy abban a néhány méter átmérőjű henger vagy csőszerű felhőben hogy a francba nem repülnek egymásnak, biztos létezik náluk is valamiféle kresz.
A rablásról pedig annyit, hogy ugyan a kutató méheknek is nagy szerepük van benne, de a rablást mindig a rabolandó család (közvetve maga a méhész) kezdeményezi, egyfajta "segítsetek valahogy rajtunk" jel adásával a kutató méhek számára, olyan esetben, amikor a létfenntartást már önerőből képtelenek megoldani, és a méhész segítsége is elmaradt, mert nem vette észre hogy a családdal baj van (hogy venné észre, ha nincs is ott).

Én is pont ezen töprengtem a nyáron, hogy olyan gyorsan tudnak repülni, hogy szinte nem is látjuk őket akkor vajon hogyan kerülik ki egymást?
Hihetetlen!

Van aki már odáig merészkedett, hogy kijelenti..."Nálam nincs atka."
Akkor nézzük,hogy három méhészbarátomnál akik megfogadták tanácsomat mennyi is az atka jelenleg.
Összesen 114 méhcsalád alatt van a 3 méhészetben higiénikus aljdeszka.
Egy napon raktuk be a folyamatosan ható készítményt amelynek neve úgy kezdődik mint amivel nem szívesen ballagunk a Postára, és sárga.
Egy hete szublimáltak oxálsavval.
És jelentem van atkánk!
114 családnál 0 és 8 darab között hullott!!!!!!!!!!!!!!!
Rendkívül jó eredménynek tartom, különösen úgy, hogy sok volt a nullás, és 1 illetve 2.
Ha valaki azt állítja, hogy nála nincs atka ne vegyétek komolyan.
Ha azt írta volna, hogy nagyon kevés, akkor gratula.
Így csak egy szájhős, akinek ha elmúlanak az ész érvei csak sértegetni tud.
Ebbe a meccsbe én nem kívánok részt venni.
Tehát ha valaki előírásszerűen használja azt a készítményt amire utaltam, biztos lehet a sikerben.
Sokáig nem tudjuk majd használni, mert szermaradványt okoz, és Amerikában már rezisztensek rá az atkák.
Én a mostani állapotról írtam, 114 család ellenőrzése után.
Nagyernyei Attila

Amit írok az szigorúan tényközlés. Sem pro, sem kontra érvnek nem szánom. Talán egyfajta vitaalap lehet. Én augusztus elején raktam be a CHM-et. Szeptember 17-től október 11-ig Furetto kezelést alkalmaztam, 6 alkalommal. Átlag adag: 10 mg/méhcsalád amitráz. Átlagosan 50 db atka hullott. Ezek között volt minden családnál egy nagyobb hullás kb. 25 körüli. Október 11 után néztem a fiasítást. Egyiknél sem volt semmilyen. Ezeket nagyon magas adagú fluvaniláttal kezeltem  (gyakorlatilag mérgező dózisban azoknál, amelyek először érintkeztek vele: kb. tíz-húsz deka méh családonként a klinikai tünetet mutató, amelynek 2/3 "meggyógyult", a többi elpusztult.) Atkapotyogás 0 és hat között. Jellemzően egy db. Ez csak 7 megfigyelő kaptárnál volt. Úgy döntöttem a többi kap még Furettót. Két nap is alkalmas volt, így kétszer kaptak. Látok még vízhordást ezért a kezeléseknek nincs vége. Hozzátenném, hogy május végén július elején műrajoknál végzett kezelések alkalmával a fias kikelése után alkalmazott fluvanilát és CHM kezelés után tíz esetben egynél lehetett atkahullást látni. A többi nulla. A legközelebbi méhészet nem egészen két kilométerre van. Kérdés: ha én végletekig leviszem a téli atkaszámomat, de a következő nyáron a környék méhészetei összeomlanak, akkor az enyémek életben fognak maradni?

 

Írta itt valaki a fokhagymáról hogy az bizonyítottan öli a méheket, miközben az oxálsav milyen szuper kis szer az atka ellen. A saját tapasztalatom ennek éppen az ellenkezője. Két éve csurgatom évi 3 alkalommal (tisztulás után, szotyi után és beteleléskor kb. 50ml/család) saját készítésű fokhagymás receptemmel a méheimet, soha ilyen jók nem voltak

Tisztelt Wr !
Én, személy szerint nagyon szeretem a fokhagymát.
A fokhagymás pirítóst pedig imádom. Minden tiszteletem azoké, akik egy ilyen "kezelés" után meg tudnak maradni mellettem. Azon gondolkodom, hogy a következő kúrát követő nap, csak belehelek a kaptárakba és megúsztam az oxálsavas zárókezelést. 
Na, de félre az otromba tréfával. Ha nem túl titkos ez a recept, szívesen venném ha megosztanád velem.

Neo!

Ezt kérdezed:
"A legközelebbi méhészet nem egészen két kilométerre van. Kérdés: ha én végletekig leviszem a téli atkaszámomat, de a következő nyáron a környék méhészetei összeomlanak, akkor az enyémek életben fognak maradni?"
Nagyon nagy valószínűséggel óriási károd lesz
főleg akkor ha július közepéig-végéig nem védekezel.
Jó a kérdésed!
Azért jó,mert az atkával azért kell "küzdeni"sokat
mert mindig vannak akik kevesett vagy rosszul védekeznek.
Sok telephelyen méhészkedünk.
A megbeszélt technológiát "végig visszük" az összes helyen,
az erősektől haladunk a gyengék felé.
A fontos időszakokban 7-10 naponta érünk oda.
Minden telephely minden méhcsaládja az atka elleni védekezést
is mindig ugyanúgy kapja,ugyanabban a fejlettségben,ugyanolyan
technológiai fogások után.
Ennek ellenére nagy különbség van közöttük nyár végére,főleg
az őszi,betelelési időszakra.Vannak olyan állományaink ahol 6 keretnyi
nép körüli az átlag és vannak olyanok ahol ez 10 langstroth keretnyi.
A telephelyek legyengülésének két oka van szerintem
és mindkettő külső ok,tőlünk méhészektől független.
Az egyik oka a növényvédelemnek csúfolt,természetet tönkretevő
hosszúhatású rovarölők különbözőségéből adódik
Folyt.köv.

az atkával azért kell "küzdeni"sokat
mert mindig vannak akik keveset vagy rosszul védekeznek.
Folyt.köv.

Anti!
Ne feledd szavad, várom a folytatást, de engedelmeddel néhány gondolat ehhez. Mindig Tóth Péter vándoratkái jutnak eszembe. Nem az a problémám, hogy nem az atka  vándorol, hanem a méh. De a méh miért vándorol ? Egy méhesen belül ez a vándorlási dolog rendben is van, de ugye az a méhes egységes a kezelési szokásokat illetően. Az ilyen vándorlásnak mennyi valószínűsége van 1 vagy 2 vagy 3 vagy 4 vagy 5 vagy 6 kilométer távolságon belül ?. Akik az elmúlt tíz évben mindig rosszul vagy keveset védekeztek, azoknak hogy-hogy vannak még méhei, hogy biztosítsák az atka alapanyagot mások számára? Én azt gondolom, hogy az ilyen méhészek már kiszelektálódtak, legfeljebb rajvadász módra évente újból és újból feltöltik kaptáraikat. Ezek száma azonban elenyésző lehet.
Véleményem szerint két fő ok van a rendkívüli nyári atkaszámra. 1: az átfiasító családok aránya. Nálam ez enyhe teleken 10-20 százalék. Ha a havonkénti duplázódást vesszük alapul, akkor ez plusz három hónap során nyolcszoros atkaszámot jelent az év további hónapjaiban az adott hónap nem átfiasító családjainak atkaszámához képest. Ha a szertolerancia miatt egy atka helyett 2 marad meg, akkor ez megduplázza a nyolcszorost, tehát 16 szoros a szám. Az olyan családoknál,ahol normál esetben van júliusra 300 atka, akkor itt egy ici-pici hiba (egy helyett kettő), és egy enyhe tél miatt a tíz-húsz százaléknyi család már ontja szét az atkákat. Arról most ne is beszéljünk, hogy a romló szerhatékonyság miatt egy helyett esetleg öt marad életben. Tételezzük fel, hogy én akác előtt szétdobálom a feleseimet: a lerepült fias fiókból az anyát visszaadom az eredeti családnak, és kapnak ezek azonnal egy-két oxálsavat. A  műrajok pedig a fias kikelése után, és az új anya fiasításának 9 napos kora között kapják az oxált. Így egy példaértékű méhészetem van atka szempontjából. De lesznek-e még méheim ősszel, ha a tőlem egy-két három-négy-öt-hat kilométerre lévő méhészet nem vette észre egy enyhe tél előtt, hogy nem egy atkát hagyott életben, hanem esetleg hármat négyet? Ugyanis addig, amíg van olyan szerünk, hogy a fiasításos időben is hatékonyan képes csökkenteni az atkaszámot (szerintem ez egyedül most a CHM, talán még három-négy évig)ezzel nem nagyon kell foglalkozni. Utána vajon ilyen méhsűrűségben az én méheim életben maradnak-e annak ellenére, hogy júniusban akár még atkám sem volt?

Kedves Neo!

Elfáradtam az este,nem lett volna értelme folytatni.
Az a bajom ,hogy lassan gépelek-legtöbbször ráadásul általában telefonon-így sok
időmet elveszi a "beszélgetés" a fórumon.Egyébként is kevés az idő,még egy kis ideig
"kellek" a gyerekeknek.Jelszó,mottó:addig szeresd,még engedi.
Akkor a folytatása az előző gondolat sornak,még egyszer a vége.

A telephelyek legyengülésének két fő oka van szerintem
és mindkettő külső ok,tőlünk MÉHÉSZEKTŐL FÜGGETLEN.

Az egyik oka a növényvédelemnek csúfolt,természetet tönkretevő
hosszú hatású rovarölők különbözőségéből adódik
Az egyik hatóanyagtól kisebb a gond vagy kevésbé káros a másiktól
nagyon legyengülnek-elpusztulnak-a családjaink.Szinergens hatások,
a gombaölőkkel kijuttatva a rovarölőket,vajon mennyivel erősíti meg a hatásukat.
Soha nem tudjuk mekkora a kárnak,a legyengülésnek az a része amit
a mezőgazdasági növényvédelem miatt szenvedünk el,csak azt látjuk,hogy
az telephely gyengébb mint akár a szomszéd telephely.
Mivel sok helyen vannak méhek ez nálunk marhára egyértelmű.
Ha nem tudok atkát lehozni vagy nagyon keveset egy legyengült állománynál,
mi más oka lenne a legyengülésnek.
Az első amit nézek ha kimegyek a méhekhez a népesség,ha nem vagyok ott
a kollégáktól rögtön azt kérdezem amint kiérnek,hogy meg van-e a bogár.
Az nem lehet véletlen,hogy repcéig ragyogó,virulensek a családok és utána alig
fejlődnek miközben több mint kétszereződni kellene.
Erre mondta Buchinger"mitől mástól lenne mint a vegyszerektől".

A másik ok a "migráns" atkák.
(Most tételezzük fel a saját termelésű vérszívókat(zsírszívókat) nem sokat termeltünk
mert jó volt a saját védekezésünk.)
Sokkal de sokkal nagyobb az e fajta károkozás,mint eddig gondoltam.
Amennyiben legyengült jelentős mértékben,egységesen egy-egy telepünk és sok
atkát tudtam lehozni,szinte mindig kiderült,hogy egy vagy több méhészet bekakukkolt
a közelében.Olyan is volt,hogy 500 családos pusztult ki az egyik telepünktől 2 km-re,azt
mire észrevettük alig tudtuk megmenteni,a tőle 4-5 km-re való telep is károsodott,de kisebb mértékben.
Szerintem viszont kisebb méhészetek is igen komoly atka termelők.
Számoljunk 10 ezer atkával amit egy család megtermelhet,az 100 ezer 10 családnál.
Ha elosztom 50-el,akkor az 2000 családot megfertőzhet és 50/családból nem nem kell két hónap,
hogy 1000/cs atka legyen,ami már igen komoly gondot okoz.
Ez alapján levonható az a következtetés,hogy ha egy-két hónapig nem védekezel,a méheid eljuthatnak
egy kisebb(50-es)fertőződéssel olyan állapotba,hogy már meg sem tudod védeni,menteni őket.
Ott vannak még a természetes rajok.A sz.. méhészetekből nevezzük gyengének,a gyenge méhészetekből
eresztődik ki sok raj mert a méhész olyan amilyen.Kevés az olyan méhészet mint Attiláé,ahol egy raj van,azt is befogja.
Ezek a rajok ma már legtöbbször "padlót fognak" augusztus végére.
Mennyi atka termelődik meg ezekben?
A méhek mozgása eszméletlen nagy.
A herék jönnek mennek,jönnek az atkás méhészetből is.
A méhészkedésem hajnalán egy családban befestettem jó sok herét.
Egy hét múlva az összes családnál találtam festett herét.
kíváncsi lennék a szomszéd méhészetben mennyi lenne,félek tőle,hogy sok családban találnánk.
Több "atka rajt" láttam már rátelepülni családjainkra,mire leszedtem volna már bent is voltak
a családban.Lazán beengedik őket.Ott már lenni-e kellett valamilyen kommunikációnak,kapcsolatnak előtte is.
Ezt a témát befejezve az egységes téli jó védekezés minden méhészetben és
a kevés raj segíthetne rajtunk.
Mekkora esély van erre?
Egy nagy nulla.
OOOOOOOOOOOOOOOOO.

Szerintem ma egy méhésznek igen nagy szerencsére van szüksége ahhoz,
hogy sikeres legyen.Tőlünk méhészektől FÜGGETLENEK a legyengüléseknek a jó része!

Ma még válaszolok a többi felvetésedre,mert tiszteletre méltó és előre mutató az ahogy
Te gondolkodsz a mai problémáinkról,nehézségeinkről.

Csányi Antal

Sziasztok!

Pár hónapja volt szó arról, hogy a méhészboltokban kapható oxálsav kristálynál van tisztább változat is.
Ezt találtam:https://floravita.superwebaruhaz.hu/oxalsav-2-hidrat-100--os-1000-g-nagy-tisztasagu-ar-specialis-t491916
Próbálta màr valaki?

Nb18

P

Értem. Köszi!

Lali!

Remélem nem haragszol meg, de a fokhagymás receptemet sem a felületen sem privátban nem írom le senkinek, nehogy véletlenül emiatt később bármiféle támadás érhessen, hogy valakinek attól gyengültek le a családjai.  Annyit írok csak róla hogy a méheket nem bántja, sajnos az atkát sem, bár már két embertől is hallottam aki használ az enyémhez hasonló saját receptet, hogy szemmel látható volt a locsolás után hogy az atkák (ahol sok volt) szinte elkotródtak az oldat közeléből. Én személy szerint a vírusok miatt alkalmazom, hogy azok mennyire szeretik vagy sem azt nem tudom, csak bízom benne hogy nagyon nem.

Leírok egy friss esetet a migráns atkákról is, mert tanulságos. Igazából nem is lenne ez akkora probléma, ha néhány méhészkolléga az országban nem "tenyésztett" volna ki olyan atkatörzseket, amit szinte csak a családdal együtt lehet kiirtani, mert lassan az atomtámadás sem fog használni nekik. Bármilyen hihetetlen a savat is jól tűrik. 
Szóval adott egy 32 családos méhészet, ahol tavasszal a támogatott szerekkel (bayvarol és valami timol tartalmú akármi) védekeztek. Az akác után közvetlenül jött a füst az M és a T nevű szerrel is vegyesen, és két alkalommal szublimálás. Többre nem volt idő mert beindult a hordás az olajretekről, és ez kitartott egészen a napraforgóig, mindkét legelőre megjelent néhány konténer is a környéken. A napraforgó után aztán jöttek a sorozatfüstölések és a szublimálás felváltva. A 32 családból 25 kb. rendben is volt, 7 családnál olyan mennyiség volt hogy a kolléga 3500db atka / családnál elvesztette a fonalat. Ezek a családok aztán annyi füstöt kaptak amennyit le sem merek írni. Amikor a potyogás már 100-150 alá csökkent akkor jött a mavrikos zsepi, ez lehozott újabb 250-300db-ot családonként. Ekkor szublimálás két alkalommal, mindkét alkalommal 150-200 potyogott. Ezután újabb füstölés két alkalommal, az elsőnél 250 a másodiknál 80-130 között. Ekkorra a hét családból már négyet össze kellett rakni, mert már csak 4 léputcásak voltak. Jött az október végi záró vagy előzárókezelés, csurgatás mavrikkal, újabb 180-240 atka/ család. Tegnap újabb mavrikos csurgatás, és van ahol még mindig pottyant 80, itt tart most...