ATKAIRTÁS, de ésszerűen

  • 3257 válasz
  • 1598322 megtekintés
Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #2085 Dátum: 2017. Október 06. 17:38 »
Szia Neo, üdv újra itt.
Az én tudásomat messze meghaladja amit a toleranciával kapcsolatban írtál. Kérdés: Te használsz oxálsavat? És ha igen milyen formában?
Remélem tévedsz az oxálsav elleni tolerancia terén, mert akkor lassan nem lesz ütőkártya a kezünkben. Néztem mikroszkóppal oxálsavas szublimálás után lejött élő-haldokló atkát. A talpán a tapadókorongja leginkább takonyhoz (bocs nem jut eszembe jobb hasonlat) hasonló ragacsos valami volt. Nehezen tudom elképzelni hogy ezt bevonná valamiféle enzimréteggel. Szerintem egyszerűen annyiról van szó hogy amelyik nem kap annyit a szerből nem pusztul el. És mivel (talán?) mechanikalag hat remélem nem tud hozzászokni. Mint az ember. Hányat agyonvertek a történelem során mégsem lettünk agyonverésbiztosak.

Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #2086 Dátum: 2017. Október 06. 19:37 »
Az atka oxálsav toleranciához néhány gondolat. Tőlünk nyugatabbra már 10-15 éves távlatokban kezelnek szublimálással. Nálunk a néhány száz bioméhész 10 év távlatában használja. Ha a fenti gondolatok működnének már kellett volna jelentkezni a toleranciának. Az oxálsav kristályok által felszabdalt tapadó korongok helyett, új kapaszkodási módszer kifejlesztése nem 25 generáció hanem több ezer.....

SzJ

Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #2087 Dátum: 2017. Október 06. 20:30 »
Még az oxálsavhoz annyit hogy annyi a tévhit pláne az öreg méhészek között akik nem interneteznek, hogy fenomenális. Megfogadtam hogy nagyon meggondolom hogy kivel beszélgetek erről. Multkor találkoztam két idősebb méhész ismerősömmel, az egyikhez közel van a mi jelenlegi telephelyünk. Fura stílusban megkérdezte tőlem hogy kezeltem-e már a méheket atka ellen, mert az ő családjai elég atkásak, pedig kezelt a mindenható Mitakkal. Régi ismerettségünkre való tekintettel szépen türelmesen elmondtam neki hogy tudásom és lekiismeretem szerint próbálom rendesen csinálni, nem gondolom hogy tőlem van atkája. Jelenleg is 4-5 naponta szublimálok.
Ne ekkor kiiskoláztak, az egyik szerint teljesen rossz a módszer mert 14 nap után kezd el hullani az atka, fölöslegesen sokat adok nekik, a másik szerint is rosszul dolgozom mert 5 nap után hullik 14 napig. Mindkettőnek hőlégfúvós szublimálója van, szerintem az jobb ha inkább nincs. Azzal kezelték a családjaikat egyszer egy évben zárónak. Fölösleges bármit is mondani, elpöfögtettem nemtudom hány kiló oxált már, de ő nyilván jobban tudja. Tavasszal meg mindig van 20 % vesztesége.
Itt még mindig a mitak az atkairtószerek csúcsa, mást nem is ismernek, nem is használnak. Legtöbben még sima papírcsíkon füstölnek, ami vagy elalszik vagy elég.
Érdekes hogy napra után alig volt atka és dacára a rengeteg kezelésnek egyre több hullik. És érdekes annál is az a helyzet aki lelkesen furettóz napra vége óta kis szünetekkel. Az első kezelések után alig lehetett atkát találni, most meg nem nehéz olyan családot találni ahol szublimálástól szublimálásiglejön 20-40. Villával túrtam a fiast, van atkám, de szerintem nem kezelhetetlen a helyzet egyelőre. Viszont ez érdekes kérdést vet fel. Honnan a sok atka? Túlélték volna a furettós kezeléssorozatot és gyalázatosan szaporodnak? Ennyi atkát nem nevelhet más nekem szerintem, pedig nagyon kényelmes lenne mást hibáztatni. Érdemes lenne odafigyelni és ellenőrízni az amitráz hatékonyságát. Mindenképpen meg akarom tesztelni egy fias nélküli családon. Fújás amitrázzal, számol, fújás egyébb odacsapós szerrel, számol, következtet.
Jó agyalást mindenkinek.
Ez a helyzet most megvallatja az oxálsavas tartóshordozós módszert is, irkálták egy páran hogy tesztelik.

Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #2088 Dátum: 2017. Október 06. 22:12 »
Azért az engem nagyon érdekelne, hogy az az atka amelyik nem kap kellő mennyiségű oxálsavat, és van lehetősége bebújni egy sejtbe, azzal mi is lesz. Túléli e? Tud e szaporodni és ha igen milyen mértékben? Illetve ha tud és túl is éli, mozgása milyenné válhat, tudna e méhekre visszkapaszkodni (ezt már csak érdekesség képp)

Az idősebbekre hagyd rá! Nem ebben a rohanó és változó világban nőttek fel, nem fognak megváltozni. Elhiszem, hogy zavar , és neked lehet bajod belőle (legyengült családjaikat ha lerabolják a tieid).  Multkor a face csoporban (csak olvasója vagyok, nagyritkán) olvastam olyat, hogy majdnem eldobtam a telómat... nagy a sötétség, sajnos!

Akkor most neo  ;) mi lehet az oka annak, hogy ugyan olyan körülmények között, vannak nagyon illetve kevésbé atkás családok? Azt szoktuk, ták mondani, hogy a nagy meleg, miatt nem dúsul fel annyira az atka. Idén pont az ellenkezőjét láttam az árnyékosabb helyen lévőknél kevesebb az atka. A két legatkásabb családom, egymástol a lehető legtávolabb és a legnaposabb részen vannak (nyáron persze). Bocs elkanyarodtam kicsit az oxálsavtól, csak figylve az atkahullásokat ezt érdekesnek találtam. Mert eddig ilyet nem tapasztaltam.

*

neo

  • *****
  • 1000
Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #2089 Dátum: 2017. Október 07. 05:47 »
Szóval az oxálsav tolerancia. Alapvetően az a hibás kiindulás, hogy az oxálsav úgy odacsap az atkának, hogy az képtelen lesz bármiféle védekezési módszert kitalálni. Egyszerűen azért, mert megdöglött. Ha a tapadókorongja nem fog működni, akkor leesik a méhről és éhenhal. Azt kell látni, hogy annak az utódai között lesznek toleráns egyedek (lehet, hogy tízmillió atka közül egy), amelyik túlélte a csapást. Egészen pontosan ezt az adagot, amelyiket ő túlélt, azt nagy valószínűséggel mindegyik utóda túléli. Az ennél nagyobb adagot fogja majd a tízmillió közül egy túlélni. Ha egy kaptárban a gradiens miatt a kritikus szint felett tartózkodó atkák mind elpusztulnak, de van olyan hely, ahol a kritikus szint alatti a koncentráció (kelő méhről rövid idő alatt fiasba bújó atka) akkor az mind túléli. Fiasmentes állapotban történő kezeléskor is kialakulhat a gradiens. Kívűlről adott szer (szublimálva) mire belülre ér sokkal kisebb koncentrációjú lesz a méhek szőrzetén. A 25 nemzedékes dologban azt gondolom, hogy igazából azok a nemzedékek számítanak, amelyek az adott kezelés legmagasabb koncentrációját élték túl (a gradiens legfelső fokát). Azok, amelyek ez alatti dózist éltek túl, azok nem számítanak bele a generáció számításba. Soha nem fogjuk megtudni, hogy a túlélő atkáink a legmagasabb dózist élték túl, vagy egy az alatti koncentrációt. Ha a külföldi tíz-tizenöt éves használatot veszem, akkor nem tudom azt, hogy ebben hány valóságos generáció telt el az oxálsavból. Hiszen használódhatott a hangyasav vagy amitráz, vagy bármi más generációinak száma. Gömbi kérdésére a válasz: csak annak van jelentősége, amelyik a kezelés után szaporodni is tud. Különben itt ezen az ágon  megszakad a generációk száma. Akkor lesz rezisztencia, ha nem szakad meg. Az a baj, hogy negyven év alatt Magyarországon, és száz év alatt a világon még sehol sem szakadt meg egyszerre az összes ág. Ekkor ugye megszűnt volna az atkaprobléma. Következésképpen egyszer össze fog jönni annyi generáció, ami minden atkaellenes készítmény összesített generációszáma. Ha hatféle szer alkalmas rá, akkor 150 generáció után, ha még találnak többféle szert, és lesz mondjuk tíz, akkor 250 generáció után. Ha igaz lenne az a bizonyos drasztikus hatás, akkor csak annyit kellene tenni, hogy mindenkinek egyszerre kezelni vele, és megszűnt az atkaprobléma. Hát a Richárd példája pont azt mutatja, hogy szó nincs ilyenről. Én egyszer próbáltam a BVHC-t fiasmentes állapotban, minden keretet egyenként spriccelve  83 százalék hatékonyságot találtam (Perizinnel ellenőrizve). Ezért nem használom. Az a baj, hogy ez a tolerancia-rezisztencia annyira általános érvényű a biológiában, hogy a gyomirtókra, így a glifozátra is ki tud alakulni, meg a morfinhoz is hozzá lehet szokni, és lehetne sorolni tovább a példákat.

*

sztyopa

  • ***
  • 116
  • Attila
Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #2090 Dátum: 2017. Október 07. 09:11 »
Sziasztok mért van hogy az egyik méhészetbe ku...sok atka van másik ba kuv...va kevés ?

*

ata67

  • *****
  • 525
Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #2091 Dátum: 2017. Október 07. 10:27 »
Szerintem a sikeres téli "lenullázás" áll mögötte. Azért írom idézőjelbe, mert nem lehet lenullázn az atka számot, de úgy sejtem, ahol kevés van, ott ez az oka.

*

neo

  • *****
  • 1000
Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #2092 Dátum: 2017. Október 07. 11:09 »
Gömbi esetében is felmerült ez a dolog. Szerintem is vannak olyan családok, ahol lenullázódik az atkaszám, aztán a következő tavaszon megint befertőződik. Olyan is van, hogy az egyik-másik átfiasít. Idén szerintem nem volt ilyen. Olyant én is észrevettem, hogy a sor végén levőknél sokkal több. Szerintem ide pedig az atkát hordozók tájoltak rá, esetleg idegen méhészetek atkás családjainak méhei tájoltak ide. Szerintem ez utóbbi dolog elég gyakori jelenség lehet. Egy méhészet méhei a távolabbi méhlegelőt légifolyosóban közelítik meg. Én már sok ilyen légifolyosót követve találtam meg méhlegelőt, amit éppen jártak. Fordítva pedig: egy-egy késői akácon azonosítottam be olyan légifolyosót, ami más falu méheihez vezetett. El tudom azt képzelni, hogy atkás méhészetek méhei könnyebben térnek át másik légifolyosóra. Ezek aztán az új méhészetben a legközelebbi méhcsaládhoz mennek be. Azt is elképzelhetőnek tartom, hogy kellően be nem tájolt fiatal méhek is egyszerűen csak ráállnak a légifolyosóra, és visszafelé a legközelebbihez,(vagy a napon kinn állóhoz)mennek be. Sok közülük atkát hoz magán, hiszen frissen kelt.

*

izso60

  • *****
  • 573
Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #2093 Dátum: 2017. Október 07. 19:53 »
Üdv.Uraim!
Tisztelt neo Uram!
Nagy érdeklődéssel,szinte szájtátva olvastam a tudományos írásait kendnek!
Egészen az utolsó írásig,ahol is valami összeomlott bennem.
Innentől a Kiskakashoz kezd hasonlítani a "tudományos" írás.

Sok közülük atkát hoz magán, hiszen frissen kelt.

Mikor is kel útra egy "frissen"kelt egyed?
« Utoljára szerkesztve: 2017. Október 07. 19:57 írta izso60 »

*

sztyopa

  • ***
  • 116
  • Attila
Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #2094 Dátum: 2017. Október 07. 20:34 »
Engem a légi folyosó be azonosítása érdekelne hogyan lehet be azonosítani
 ::)

Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #2095 Dátum: 2017. Október 07. 20:46 »
Hát koordináták alapján. ;D ;D

Üdv. jani bátya

*

neo

  • *****
  • 1000
Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #2096 Dátum: 2017. Október 08. 12:32 »
Izso!
Idézet
Mikor is kel útra egy "frissen"kelt egyed?
Akár másnap. Akác alatt. Kell csinálni egy műrajt, és megnézni a repülést. A gyűjtők ugye visszaszállnak, sokszor úgy lerepül, hogy a fiast sem takarja szinte semmi méh, de másnap hordás van. Amikor a nagy családban a  kelő fias helyét azonnal teletömik mézzel, és nincs mit dajkálni, a kereten tömegesen táncolnak a gyűjtők, ott a fiatalok gondolkodás nélkül mennek ki. Egyébként pedig majd kb. 3 hét múlva igyekeznek átmenni másik méhre az atkák, amikor a Nasonov mirigy taszító hatása már érvényesül. Addig miért menne át bárhová?
Sztyopa!
Idézet
Engem a légi folyosó be azonosítása érdekelne hogyan lehet be azonosítani
El kell menni a legkésőbb virágzó akácoshoz. Körbe kell járni, és ahol akkora zúgást hallasz, mint egy raj, na ott lesz az a bizonyos légifolyosó. Aztán elmész 100 métert másik irányba , és ott semmit sem fogsz hallani. Na itt nincs légifolyosó. De úgy is lehet, hogy  100 méterre elmész a méhektől, elindulsz körbe, és ahol hallod a zúgást , azt követed akár kilométereken keresztül.  Elmész megint 100 métert oldalra, és nem fogod hallani a méheket. Na persze ehhez azért méhcsaládokra is szükség van. Néhány családocska hangját nem fogod hallani.

*

Misi

  • *
  • 35
Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #2097 Dátum: 2017. Október 08. 18:51 »
Izso!
Idézet
Mikor is kel útra egy "frissen"kelt egyed?
Akár másnap. Akác alatt. Kell csinálni egy műrajt, és megnézni a repülést. A gyűjtők ugye visszaszállnak, sokszor úgy lerepül, hogy a fiast sem takarja szinte semmi méh, de másnap hordás van. Amikor a nagy családban a  kelő fias helyét azonnal teletömik mézzel, és nincs mit dajkálni, a kereten tömegesen táncolnak a gyűjtők, ott a fiatalok gondolkodás nélkül mennek ki.
Ez egyáltalán nem így van!
A jól sikerült leröpítés után két napig semmiféle forgalom nincs a kijárón, csak a harmadik napon indul be a röpködés.

*

izso60

  • *****
  • 573
Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #2098 Dátum: 2017. Október 08. 19:12 »
Üdv.Uraim!
neo Uram!
A műrajt készíteni sokféleképpen lehet,Én nem így készítem,de ezt hagyjuk.
Viszont az a bizonyos 3 hét ha úgy lenne akkor nem kellene a büdös dög felszaporodásától tartani.
Vagy a szaporodásról született írások mind fikciók?

*

neo

  • *****
  • 1000
Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #2099 Dátum: 2017. Október 08. 19:30 »

Viszont az a bizonyos 3 hét ha úgy lenne akkor nem kellene a büdös dög felszaporodásától tartani.
Vagy a szaporodásról született írások mind fikciók?
Izso uram!
Megkérhetném ennek a bővebb kifejtését?


Első vagy harmadik nap témakörébe én nem szeretnék belefolyni. Pusztán arra utaltam, hogy a következő ellentmondásra kell magyarázatot találni. Miképpen kerül az atka egy öreg, azaz kijáró méhre, ha az egy bizonyított dolog, hogy fordított irányban mozog: öreg méhről fiatalra. De sokkal inkább arra kell magyarázatot adni, hogy :miképpen lesz képes egy lerabolt család méhe a rabló családhoz jutni ? Hiszen oda egészen biztosan nem tájolt be. Először egy másik méhnek kell odavezetnie? Tehát akkor hogyan kerül a lerabolt család öreg méhére atka, ami bejut egy olyan családba, amelynek létezéséről sem tud? De ugye nem állítasz akkora marhaságot, hogy öreg méhről öreg méhre egy olyan virágon ugrik át, ahol ez a két két méh egymásba gabalyodott?