ATKAIRTÁS, de ésszerűen

  • 3257 válasz
  • 1597325 megtekintés
Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #2055 Dátum: 2017. Szeptember 11. 22:28 »
Tényleg! Nézelődtem én is egy kicsit a y. on, és tényleg! eddig fel sem tűnt igazán a dolog.

https://www.youtube.com/watch?v=_tQVMwRMNfU

2.20 tól érdekes ilyen szempontból a videó, ha ott a jóember nem szippant bele mélyeket akkor soha sehol senki. Akkor aki ért is egy kicsit hozzá magyarázza már el, hogy is van ez, vagy csak a videó kedvéért annak a pár szippantásnak nincs jelentősége?! Mert én túlbiztosítom magam az tuti!

Mert volt már olyan, hogy 40 perc múlva elmentem a telephelyem mellett kocsival és érződött egy kicsit a levegőben, vagy csak placebó hatás :) nyilván ettől bajom nem lett (remélem), de azért a kiáramló cső felett szipákolni, na .....
« Utoljára szerkesztve: 2017. Szeptember 11. 22:32 írta Gömbi a virágbogár »

Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #2056 Dátum: 2017. Szeptember 11. 23:17 »
Szia. Nem tudom milyen szublimálód van. Próbáld megfigyelni majd hogy amikor el kezd szublimálni az anyag először a kristályvíz távozik minimális oxálsavval, majd az üstben visszamaradt oxálsav megy ki. Ezt úgy tudod ellenőrízni hogy egyszerűen rajzolni próbàlsz a füsttel. Amikor el kezd szublimálni a füst eleinte nem vagy alig fog, majd ahogy halad a szublimálás és fogy a kristályvíz festékszóró szerűen fogni kezd. Na itt a varázslat a videóban szereplő eszköznél. Mikor fogy ki a kristályvíz?
Ha én szublimálok ott nem szimatolna filmünk főhőse nyugodj meg.

Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #2057 Dátum: 2017. Szeptember 12. 10:06 »
Értem amit mondasz, nem is kívánom én túlragozni! Gázos, elektromos mindegy amikor betolja a kaptár kijáróján(csomó videóban látni), a kiáramló gőz meg az arcába megy álarc nélkül, abban csak van oxálsav.

Én amúgy ezt az álarcot használom DRAGER X-PLORE 6300 teljesálarc + A2B2E2P3 szűrőbetét és akkor veszem le mikor kellő távolságban vagyok a méhestől.

Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #2058 Dátum: 2017. Szeptember 12. 14:34 »
Ezt a oxálsavval inhalálást a youtube-on én sem értem. Szerintem azzal játszik hogy olyankor nem vesz levegőt. Én maradok a maszknál. Azt külön köszönöm hogy megírtad milyet hasznàlsz.

Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #2059 Dátum: 2017. Szeptember 12. 19:18 »
https://youtu.be/va3a3GdXNUA

A festékszóró szerű pingálás ilyen. A felületen visszakristályosodik az anyag.

*

ati22

  • **
  • 51
Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #2060 Dátum: 2017. Szeptember 29. 14:51 »
Üdv mindenkinek!
Oxálsav szublimálás előtt le szoktátok venni a méztéri fiókokat?
Vagy a jövő évi mézből már nem mutatható ki az idén befújt oxálsav?
Előre is köszönöm, annak aki válaszol.
Üdv Attila.

Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #2061 Dátum: 2017. Szeptember 30. 03:28 »
Ati22!
Ha valami bio, akkor az oxálsav az.
A szublimálás célja a méhekről az atkák minél nagyobb számban való eltávolítása.
Ezért érdemes a mézteret kezeléskor fóliával elzárni, ezáltal csökkentve a légteret.
A lépeknek az oxálsavtól semmi bajuk sem lesz, és a méznek sem.
Magadra vigyázz, használj védőfelszerelést.
Nagyernyei Attila

Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #2062 Dátum: 2017. Szeptember 30. 03:57 »
Ezt máshol olvastam, de érdekes lehet.
"Augusztus 20 tól szeptember 15 ig három naponta szublináltam ezután a családok egy részéhez chek mite-ot raktam be. A chek mite 12 napja van bent."
A kolléga nem olvasta el ChekMite használati utasítását.
Ha előbb rakta volna be folyamatosan ható szert, és utána szublimál, kevesebb atkája lenne.
Ezzel az a gondom,hogy ők oktatják a méhészeket.
Ha valaki nem olvassa el, hogy és mikor kell egy készítményt használni, vessen magára.
Én ilyenkor is a méheket sajnálom.
Nem elég nekik a parazita, még a méhész hibáit is bírniuk kell.
Nagyernyei Attila

Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #2063 Dátum: 2017. Szeptember 30. 22:33 »
Sokkal több atkát kapunk "kintről" mint gondoltuk eddig.
Szóval sokkal nagyobb az újra fertőződés mint ezt a szakirodalomban
leírják.
A legjobb példa erre az idei év.
Több telephelyen méhészkedünk egyszerre.
Van két-két telephelyünk ahol egész évben ugyan azon
a napon ugyanazt a technológiát csináltuk.
Mindent ugyan úgy.
Mindkét párnál ugyan az a helyzet,nevezzük őket 1-2-3-4-es
telephelynek.
Tehát az 1-2-es valamint a 3-4-es telephelyet egyszerre kezeltük,
egymáshoz viszonylag közel,olyan  5-6 km-re vannak egymástól,
mégis nagy a különbség.
Az 1-es és 3-as telephelyen még ma is az összes családból folyik
ki a bogár,olyan nagy a népesség.
A vele egy időben ugyanúgy kezelt 2-4 telephelyen a csalàdok
60-70%-ánál szintén sok bogár van,míg a maradék 30%-a
többé kevésbé legyengült az atka kártételei miatt.
Szerintem egy vagy több gyenge,lepusztulóban lévő méhészettől
"kapták" az atkát.
Mivel itt is a családok döntő része jó és "csak" kisebb
része gyengébb,ezért úgy gondolom,nem mérgezés áll a népesség
csökkenés mögött.
Akik több telephelyen méhészkednek sokkal több mindent láthatnak,
mint akik egy helyen tartják az összes méhüket.
Egy telephelyből következtetéseket levonni nem nagyon lehet,
mert a kintről kapott fertőzés mértékét nehéz megállapítani .

Csányi Antal




*

ati22

  • **
  • 51
Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #2064 Dátum: 2017. Október 01. 09:36 »
Rendben védő felszerelésben csinálom akkor,köszönöm szépen a választ Attila.

Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #2065 Dátum: 2017. Október 01. 21:13 »
Ezt máshol olvastam, de érdekes lehet.
"Augusztus 20 tól szeptember 15 ig három naponta szublináltam ezután a családok egy részéhez chek mite-ot raktam be. A chek mite 12 napja van bent."
A kolléga nem olvasta el ChekMite használati utasítását.
Ha előbb rakta volna be folyamatosan ható szert, és utána szublimál, kevesebb atkája lenne.
Ezzel az a gondom,hogy ők oktatják a méhészeket.
Ha valaki nem olvassa el, hogy és mikor kell egy készítményt használni, vessen magára.
Én ilyenkor is a méheket sajnálom.
Nem elég nekik a parazita, még a méhész hibáit is bírniuk kell.
Nagyernyei Attila


Tetszik amikor csak fél igazságokat írsz! Linkeld már be légyszíves, hogy hol és hogyan oktat,ad tanácsot ez az ember másokat!? Ne fáradj megmondom sehol!!!

Akinek a hozzászólását a másik fórumrol beidézted, pusztán a tapasztalatait írja le, nem oktat mást. Soha nem javasolt senkinek semmit!

A reagálásod helyesen, <ezt meg ezt olvastam de ne így hanem így csináljátok> ennyi is elég lett volna. Nem kell mindig lehúzni másokat!


Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #2066 Dátum: 2017. Október 02. 06:38 »
Gömbi a virágbogár!
Arany "bogaram"!
A nevezett úriember oldalakon keresztül taglalja bomba atkagyérítő technológiáját.
Leírja, hogy több mint 40-szer szublimált az idén!
Mivel a világháló, egy nyílt szakmai fórum egyben, sok kezdő méhész ezekből az írásokból tanul.
Biztosan én is írtam már helytelen dolgokat, de mindig egy cél vezérelt, hogy okuljatok belőle.
Az ilyen blőd írások, örülök hogy nem nálunk születnek.
Ha pedig a tisztelt "szakember" pusztán tapasztalatait osztja meg a nagyérdeművel, szerencsés lenne vele közölni, hogy előbb olvassa el a használati utasítást, és aztán közölje tapasztalatait.
Csodálkozom, hogy a Bayer cég nem reklamál.
Ez annyira égő.
Szerintem ez nem fél igazság, de ha úgy gondolod, ám legyen.
Én inkább mielőtt valamilyen készítményt alkalmazok, előtte gondosan elolvasom a tájékoztatót, esetleg beszélek olyan megbízható méhésszel akik már alkalmazták, aztán írom le tapasztalataimat.
Így ez sarlatánság.
Nagyernyei Attila

*

neo

  • *****
  • 1000
Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #2067 Dátum: 2017. Október 02. 08:50 »
Attila!
Ne haragudj, de muszáj megvédenem az említett bejegyzés íróját. Egy nagyon fontos adatsorral is szolgált azóta. Az egészben az a lényeg, hogy ő is azt kutatja, hogy alkalmas lehet-e az oxálsav arra, hogy arra legyen alapozva az atka elleni védekezés. Pontosan ezt cáfolja a kontrollként használt CHM. Azt igazolja, hogy az oxálsav alapból annyira képes csak, amire egy toleráns amitráz, vagy fluvanilát. Tehát fiasításos időben csak a szaporulatot képes irtani, de az öreg atka akadálytalanul képes szaporodni. Amennyiben a magyar méhésztársadalom nem képes a fiasmentes időszakban olyan alacsonyra szorítani az atkaszámot, hogy nyári kezelés nélkül is átvészelje a következő október elejéig, akkor teljes összeomlás lesz.
Egy kis magyarázat. Tolerancia: kisebb adag hatástalan, nagyobb igen. Miért baj a tolerancia ? Mert fiasítás jelenlétében a kezelés hatására a hatóanyagnak olyan gradiense alakul ki, hogy az öregebb méheken nagyobb a koncentráció, a fiatal kelő méheken kisebb. A kikelő öreg atka hamar be tud bújni a sejtbe, a lánya viszont nem. Neki érnie kell ,szerintem kifejletlen petefészek mellett nem érzékeli a fiasítás bebújásra felhívó jelét. Ennek az a következménye, hogy kikeveredik a fészekből, olyan méheken lesz, amelyeken kellő koncentrációjú a hatóanyag, ezért elpusztul a kezeléstől. Hosszan tartó kezelések alkalmával alapvetően a fiatal atkagenerációt irtjuk toleráns szer esetén (kezelés hatására hullik, de a hullás mértéke nem csökken, hanem egyenletes), az öreg tud szaporodni, de amikor elfogy a 34 petesejtje (állítólag ennyi van összesen neki), akkor utána már nem tud tovább szaporodni, elöregszik és elpusztul. Ezért nincs azokban az években sok atka (idén), amikor előző évben hosszú heteken át folyik az atkairtás.
Tekintettel arra, hogy véleményem szerint amitrázra tolerancia van, fluvanilátra nagy valószínűséggel van tolerancia, az oxálsav pedig eleve toleráns jellegű hatásmóddal rendelkezik (első 3-4 napban csak az atkák 30-40 százalékát pusztítja el), ezért fiasításos időben az egyedüli nem toleráns szer a kumafosz, az alkalmazás idejének pedig 12 napi folyamatos hatásúnak kell lennie. Tehát nincsen kötelező foretikus idő. Az öreg atka sok fias esetén hamar bebújik. Az oxálnak a teljes hatás eléréséhez 10-14 napra van szüksége. Ha be tud bújni a sejtbe, akkor ez az idő megszakad. A fiatal, kinn lévő atkák esetében viszont összejön.

Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #2068 Dátum: 2017. Október 02. 10:37 »
neo!

A leírásod alapján felmerült néhány kérdésem.
Ha a fiatalokat eleve letakarítja a szublimálás, az öregnek meg csak 34 (vagy x. számú, de véges és nem túl sok) petesejtje van, azaz előbb-utóbb abban is "kimerül az elem", akkor egy 40 darabos szublimálással hogyhogy nem lehet elérni az atkamentes állapotot? Kis túlzással ekkor minden hétre jut egy szublimálás egy évben, ez miért nem elég a "hazai" mellett a "migráns" atka szintentartására vagy kitakarítására?
Ha az ősztől tavaszig tartó, közel fiasításmentes időszakban a szublimálásra alkalmas időben kapják a gyérítést (vagy legjobb esetben a közel 100%-os lesöprést), esetleg többször is, akkor a tavaszi "robbanás" idején elvileg már nem is nagyon volna minek felszaporodni, őszig pedig szintentartásra elég volna az esetenkénti, rendszeres szublimálás, vagy rosszul gondolom? Az írásod alapján az amitrázra és a fluvanilátra "valószínű" toleranciát mondasz, az oxálsavra viszont csak "toleráns jellegű hatásmódot", mivel a jellegéből kiindulva, erre elméletileg nem is lehet toleranciát szerezni, akkor miért nem ebbe az irányba kellene menni, miért a kumafosz a jó? Utóbbit nem kéne meghagyni inkább "nehéztüzérségnek", hogy minél kisebb esély legyen ennél is a toleranciára?
« Utoljára szerkesztve: 2017. Október 02. 10:48 írta Jam Clerk »
A méhek nem hazudnak.
Sem arról, hogy mivé kellene változtatnunk a környezetünket, sem arról, hogy végül mivé sikerül.

*

neo

  • *****
  • 1000
Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #2069 Dátum: 2017. Október 02. 15:55 »
Jam!
 Az eleve letakarítást úgy kell értelmezni, hogy fiatal 80-100 %, öreg 0-20%. Még így sem jó, mert alapvetően a fiasítás és méhegyedek számának arányától függ. Talán úgy helyes a kifejezés, hogy ilyen (fiatalra ható) és olyan (öregre nem ható) tendencia érvényesül.
A 40 szublimálás és az atka életkora. A hozzászóló 3 naponta szublimált az ugye 120 nap. Ha egy ciklusban egy nőstény atka 3 petét rak le, akkor 12 ciklus 12 nappal számolva 144 nap. De ekkor azonnal vissza tudott bújni minden egyes alkalommal.
Idézet
mivel a jellegéből kiindulva, erre elméletileg nem is lehet toleranciát szerezni
Most kapaszkodj meg. Szerintem könnyebben lehet az oxálsavra toleranciát szerezni, mint egyik -másik hatóanyagra. Ugyanis, ahhoz hogy tolerancia tudjon kialakulni, annak alapvető feltétele az, hogy a kezelés révén ne pusztuljon el minden atka. Ezek az egyedek képezik majd a mutációs bázist. A mutáció gyakorisága alapvetően állandó. Akkor nem, ha az adott szer mutagén. Ekkor gyakoribb a mutáció. Tehát e két számból alakul ki a tényleges mutációk száma. Minél több a mutációs bázis (az életben maradt atkák száma, és minél nagyobb a mutációs ráta, annál hamarabb alakul ki tolerancia. Oxálsavnál azt gondolom, hogy nem kell extra mutagenitással számolni, amitráznál elképzelhető, hogy ez létezik.  De a mutációs bázis nagyobb az oxálsavnál. A szublimálás során szerintem sokkal hosszabb idő után jut be a fürt belsejébe az oxálsav,mert már a fürt külső részén lecsapódik, míg a füst a laza fürtöt átjárja, és az rögtön eléri a belső atkákat is. Így az oxálsavnak egy kifejezett gradiense alakulhat ki, amely révén sok el tud menekülni előle.Ha ezek utódai olyan mutációt fognak hordozni, mely az oxálsav egy kicsi százalékát le tudja bontani, akkor ezek már egy nagyobb adagot el tudnak viselni., Azt gondolom, hogy itt az úgynevezett bolyhos fehérjéknek van kulcsszerepe. De ez már messzire vezet. Talán ez gradiens az  oka a lassú hatásnak. Ha más oka van, akkor még inkább fennáll a nagyobb mutációs bázis kialakulásának esélye. Hiszen ez azt jelenti,( ellentétben azzal, amire céloztál), hogy a hatás nem egy rapid ölő hatás, hanem lassan kialakuló.  Ha pedig lassan alakul ki, akkor a menekülőút lehetősége nagyobb. Ha a nagyon savas kémhatás gyorsan megölné az atkát, akkor valóban nehezebben alakulna ki rá tolerancia. Az azonban tény, hogy az oxálsav lassú hatású szer.