Tejsav párologtatással kapcsolatban lenne kérdésem, van itt esetleg valaki aki részt vett a 2014-es On-farmos kutatásban ?
A problémám az, hogy a denaturált szesszel kevert tejsav egy része a szublimálás után ott marad a kazántest alján.
A tejsavat gyógyszertárban vettem. 2 fajta létezik itt. A hígított, amit általában 30 %-ra hígítanak vissza vízzel, és a tömény, ami 88%-os. Persze töményet hivatalosan nem lehet kiadni. Tehát adott a 88%-os savtartalmú Acidum Lacticum.
........
Szóval 2 dolog lehetséges. Az On-farmos kísérlet során nem csak az intenzív közképződést mutató 3 másodpercig tartották a kaptártérben a kifújócsövet, hanem 1 percig is, amíg összes tejsav elszütyörgött. ( Ennek viszont ellent mond az mondat a tanulmányban, hogy a tejsav szublimációja sokkal gyorsabb az oaxálsavnál. Az oxálsav szublimáció kb 30 másodpercig tart. Tehát ezek szerint ők is csak a 3 másodperces erős gőzképződés idejéig tartották ott a kifújócsövet.
A másik lehetőség hogy nem tejsavat kaptam a gyógyszertárban 
Szilveszter!
A tejsav nem szublimál! A den'szesz sem...
A Ződön sokszor beszélgettünk erről, egy idézet a teljesség igénye nélkül:
"A központi kérdés, melyből a vita kipattant, ........ a tejsav alkalmazásának újszerű, számomra még homályos részleteket is tartalmazó kijuttatása volt.
A tejsav (2-hidroxi-propionsav) olyan oxi-karbonsav, mely töményen maró hatású, ezért furcsállottam, mikor a patikus a rendelkezésére álló legtöményebb állapotban adta ki ( ez kb.88 % töménységet takar). A német állatgyógyászat 15 %-os töménységben használja permetezéssel kijuttatva a méhek kezelésére, vízben oldva. Nem látom be, hogy e kitűnően vízoldható savat miért kellenék alkoholos vivőanyaggal, (meleg)ködölve kijuttatni. A gyógyszertári tejsav lelkivilágát elemezvén láthatjuk, hogy az racém (DL) tejsavból, laktil-tejsavból és esetleg nagyon kevés laktidból áll, amennyiben nem színtelen, azaz színe gyengén sárgás, az szénhidrát- és glicerin-szennyezésre utal. A tejsav hidroxil- és karboxil-csoportja már enyhe melegítés hatására is intermolekuláris kölcsönhatásba lép, ekkor keletkezik a laktil-tejsav, míg ha 150 Cfok fölé melegítjük, egy dilakton-származék: laktid keletkezik."
Tehát láthatóan a gyógyszertárban nagy valószínűség szerint mégis tejsavat adtak. A Fórumon többször nekifutottunk már e szerves savnak, volt aki furettózta, mások "szublimálni" igyekeztek. Ezen utóbbival kapcsolatos idézet:
"Nem akarom kedvedet szegni, de a tejsav nem szublimál...
Szublimációnak azt a fizikai jelenséget nevezzük, amikor egy szilárd anyag a normál légköri nyomás mellett hőközlés nyomán a folyadék halmazállapotot kihagyva gőz halmazállapotba kerül. Az oxálsav ilyen anyag, az amitráz és a tejsav nem. (A szárazjég, azaz a szén-dioxid is szublimál, normál légköri nyomáson annak sincs folyadék-fázisa).
A gyógyszertári tejsav folyadék halmazállapotú (nem szilárd), a hőközlés hatására gőz halmazállapotba kerül. A forráspontja 122 C fok (12 Hgmm nyomáson), 130 C fokra hevítve laktil-tejsav képződik, 150 C fokon laktidot képez. Légköri nyomáson 150 C fok fölé hevítve elbomlik. Egyszer folyt már erről beszélgetés a tejsav témában. Az oxálsav szublimációs hőmérsékletén (157 C fok) túl hevítve a tejsav elbomlik (hozzá kell tennem, hogy az oxálsav is elbomlik 157 C fok felett)."
És a vita folytatása során felmerült dilemma:
" a hőmérsékletet sokaltam a tejsav esetében, mert szerintem a dilaktonnak(=laktid) és az egyéb bomlástermékeknek vajmi kevés hatása lehet az atkára. Nem véletlenül van az, hogy az előállítása során a tejsavat vákuumban desztillálva tisztítják, ugyanis a vákuum a minél enyhébb melegítés révén a laktid -képződés és egyéb bomlás elkerülése szempontjából fontos."
Sekélyes fizikai és kémiai ismereteim szerint az én véleményem ez, Tsanyiék annak idején megmérték a Mite Gun 2 készülék hőmérsékletét a hőközlés helyén és a kilépő helyen is:
http://meheszforum.hu/forum/viewtopic.php?f=7&t=17&p=127952&hilit=Mite+Gun+2.#p127952Én nem "szublimálnám" a tejsavat, annak idején már Bross Péternek is javasoltam, hogy ne használja ezt a kifejezést a tejsav kijuttatása esetén (zalaegerszegi előadásán). Ha szigorúan vesszük, a szublimátorokkal, alkoholos vivőanyaggal a tejsav-alkohol elegy elpárologtatható, de ezt frakcionált "desztillációnak" és nem szublimálásnak nevezhetnénk, hiszen az eltérő forráspontú szilárd anyagok, folyadékok és a vivőanyagok a forráspontjuknak megfelelő hőmérsékleten külön-külön gőz halmazállapotban távoznak, majd a kaptár légterében lecsapódnak. Az ne tévesszen meg senkit, ha az alkoholos elegy alkohol frakciója hirtelen gőz halmazállapotba vált, s visz magával az elegy másik alkotórészéből is. Nem véletlen, hogy már többen jelezték, hogy a tejsav egy (sokszor jelentős) része e módszerrel a szublimátorban marad, illetve a hő emelésével egy része gyakorlatilag "odakozmál".
Ha hőérzékeny anyagokat aerosol formájában kívánunk kijuttatni, azt termikus aerosol-generátorral=melegködölő (Furetto) és szublimátorral nem érdemes, az alkalmas eszköz a hideg aerosol kijuttatására alkalmas hideg-ködölő lehet. Létezik ilyen készülék, ez a VAT-1.
http://www.citovar.hu/download/vat-1.pdf Csak abban az esetben nem történhet hőbomlás, ha nem közlünk hőt. Lehet, hogy macerásabb valamivel, de ez lehet az egyedül helyes út. Az On-farmos kutatások során is javasolom, hogy konzultáljanak olyan szakértőkkel is, akik tisztában vannak az atkairtás fizikai, kémiai és biológiai alapjaival is, mert Bross Péter Zalaegerszegen azzal is kecsegtetett bennünket, hogy már dolgoznak a citromsavval is, rövidesen beszámolnak az eredményekről. Csak remélni tudom, hogy azt sem szeretné "szublimálni" senki.