ATKAIRTÁS, de ésszerűen

Tavaly beszéltünk Belgrádban. Volt a kezemben egy doboz. Emlékszel? Tudod mi volt benne? Na azzal kell fújni. Haverok is azt használják. Viszi is akinél van. Nem Taktikkal.

Mi lehetett Jenő kezében abban a dobozban? Hm... Nem én vagyok a "kíváncsi", de egy kicsit igen.
Egy rejtvény feladványban tudnék rákérdezni..., mert így direktben - hogy "Mi vót az Jenő?"-, tolakodó lenne a kérdés.
A megfejtés első tagja: kérdő szócska. Akkor mondjuk, ha nem értünk jól valamit. Ennél finomabban is lehet kérdezni, de ha valaki elveszíti a türelmét akkor biztosan így kérdezi. Ha kifejezetten dühös a méhész, akkor mást is mond a kérdőszócska után, de vigyázz, ez félreviszi a megfejtést!
Második tag: Amitráz tartalmú szer nevének első tagja. Másképpen..., óra járásának hangutánzó szavából a második tag.
Na kitaláltam???

111

KÖSZÖNJÜK SZÉPEN! És legyen ezen írás mindenkinek tanulságos! Én is elolvastam legalább 4x, és most még egyszer.

Nem kell kertelni és kendőzni. A MITAC 20 EC, ami növényvédőszerként került forgalomba kiváló szer a varroa atka elleni küzdelemben. Sokkal jobb, mint a TacTic, ami állatgyógyászati készítmény. Úgy tűnik, hogy a különbséget nemcsak a nagyobb amitráz koncentráció okozza, hanem a MITAC-ban található egyéb anyagok.

Amikor 1979-80-ban elkezdtük Debrecenben az atka elleni küzdelmet, csak MITAC-ot használtunk. Elkészítettük a kálium nitrátos papírcsíkot (itatós papírból, akkor még volt ilyen) és azon az estén, amikor kezelni akartunk, akkor cseppentettünk rá 3 csepp MITAC-ot. A kaptár kijáróit lezártuk, a menekülőtér rostaszövetére tett kis vaslemezen gyújtottuk meg a csíkot és lezártuk a kaptártetőt. 1 óra múlva ellenőriztük, hogy elégett-e a csík, ha nem, akkor azoknál a családoknál, ahol nem égett el, ismételtük.

Ezt a kezelést ismételtük kétnaponta hétszer. Soha egyetlen méhcsalád pusztulás vagy fosás nem történt, pedig akkor még senkinek nem volt higiénikus alj a kaptárja alatt és nyitott fenekű kaptárok se voltak.

Amikor 2008-ben újrakezdtem a méhészkedést 2010-ig amitrázos köddel kezeltem a méhcsaládokat, tehát furettóztam. Ekkor is ugyanúgy 14 nap alatt hét kezelést csináltam. Ha ez a fajta kezelés károsította volna a méheket, akkor 2010-re elfogytak volna a méhcsaládjaim, ehelyett folyamatosan nőtt a méhcsaládjaim száma és mellette minden évben értékesítettem kölyökcsaládokat.

2010 óta vagyok bioméhész, azóta nem használhatok amitrázt csak szerves savakat és illóolajokat a méhészetemben. De ha nem lennék bioméhész, akkor újra használnám az amitrázt, viszont az oxálsavas tapasztalataim alapján, soha nem mellőzném az oxálsavat sem.

Jani bátya:

A szakirodalom szerint ahhoz, hogy szaporodni tudjon "lárvavérre" van szüksége.
Mivel fiasításmentes állapotban ez nemáll rendelkezésre ilyenkor nem tud szaporodni, "csak a létfenntartáshoz " szükséges hemolimfát veszi magához a dolgozókból.

Ez így egy kicsit ellentétes azzal amit írtál.

Kezdjük az elején. Az atka bemászik a sejtbe. Ez a bemászás történhet Mézesjenő szerint akár fekvő lárva korban is. Ez nem vitatom, majd jövőre igyekszem ezt le is fotózni. A szakirodalom egybehangzóan állítja, hogy az atka csak akkor ás lyukat a lárva bőrébe az atka, amikor az már le van fedve. No de addig életben kell maradnia! És ehhez még kint a méhecskén utazva bőségesen jól kell laknia, hogy kibírja az akár több napot is kajálás nélkül. Tehát a kinti kajálás nem a szaporodás, hanem az életben maradás miatt szükséges.

Nos igen, ha már augusztusban csappant a népesség, akkor az nem az augusztusi atkairtás hiányossága. Ott baj volt már az akác utáni gyérítéssel, és a napraforgó utánival is. Amikor megjelennek a mászkáló csökött szárnyú méhek, akkor már nyilván akutt problémáról van szó. A legyengült méhek, már a Nosemanak is könnyebben áldozatul esnek. Ebben az esetben a kaptárak előtt mászkáló röpképtelen, és elpusztult méhek többsége ép, és nem csökevényes szárnyú.
A fosás nem feltétlen tünete az újkori Nosemának, főleg nem ilyenkor. Ekkor van az hogy a méhész, izomból csak atkát irt, nagyobb adag, és kezelési sűrűség stb, Nosema ellen meg nem is próbálkozik kezelni mert nem is tud rólla.
A másik, hogy fontos volna átfogón gondolkodni, látni az összefüggéseket. Általában ritka az, ha kizárólag egy baj, egy betegség kizárólagosan oka a méhcsaládok pusztulásának.
A másik az atkairtás technológiai hibái, parasztfurettók megbízhatatlan adagolói, a szétszáradt kaptárak ujnyi rései, a leülepedett régi taktik, Az extrémen sokféle alkalmazott dózis. Fentebb ezeket már tárgyaltuk részletesebben.
Napraforgón nem csak most, de régebben is jobban "nyűttek" a családok. Eleve visszafogottab már az anya petézisi kedve, de ki is szoríthatják a hordással a fiasítást. Több napraforgót megfogó méhészeknél, ez az állapot hosszab ideig fennáll. és az atka irtása is tolódik. Gyakorlatilag nincs elég méh utánpótlás, tehát kritikus időszak minden szempontból. Így, ha az atka, és Nosema felüti a fejét nagyon kicsi az esélye a családok megmaradásának.
A méhész mivel a mézből él, ezért hajlamos szezonban csak a termelésre koncentrálni. Ezáltal elhanyagolni a termelő eszközét, magát a méhcsaládokat. Ahol még nem volt ilyen csak legyintenek, magyar ember saját kárán (se) tanul.
 

Ne haragudjatok, hogy Tóth Pétert hibáztatom, de valóban felelős a túlbonyolított és nem pontosan leírt technológiák terjesztése miatt. Mit most Robotur leír, mind tipikus hibák, amikre nincs eléggé felhívva a figyelem.

Tavalyi példa. Mondja egy kedves tapasztalt méhész bácsi, hogy nagy baj van nála, pedig hétszer is furettózott a nyáron. Kérdezem tőle, hogy hány napos időközönként kezelte a méheket.
Válasz: hetente.
Azt hittem, hogy valamit félreértettem és mondom neki, hogy kétnaponta kellett volna.
Válasz: Az amitráz veszélyes szer, ezért hülyeséget beszélek.
Erre mit mondhattam volna? Aztán persze nagy munkával, de megmentette a méhcsaládjait, mert hallgatott a tanácsokra.

Idén felhív egy fiatal méhész, hogy baj van nála, és úgy tűnik, hogy az atkák miatt.
Kérdeztem, hogy hányszor védekeztél atka ellen.
Válasz: kétszer is furettóztam a nyáron.
Pontosítást kértem, hogy két sorozatot csináltál?
Válasz: Nem. Kétszer furettóztam.
Hát erre most mit mondjak? Aztán persze megértette, hogy az atkáknak csak az 1/12-ed része van kint a méheken, de minden nap cserélődnek a kint levő atkák és ezért sorozatkezelést kell csinálnia, ha hatékonyan akarja az atkát irtani. 

Ki a fő hajakend az OMME nevében, ha nem Tóth Péter? Hogy lehet, hogy a legegyszerűbb ökölszabályokat sem tudja az átlag méhész? Úgy, hogy a lehető legbonyolultabban van mindig minden elmagyarázva. Tóth Péter ebben nagyon ügyes.

Nálunk 2éve frissen méhészvizsgázott emberkét kérdeztem meg, hogy mit tanultak az atkáról. Nem tudott válaszolni...Az irtásról végképp.

Kivancsi 111, logikusnak tűnő magyarázattal állt elő, az atka és a méhcsaládok pusztulása témában. De valami mégis sántít, mert valami más oknak is kell lennie. Mindenki elfelejtett helyesen atkát irtani? Vagy, ha a mai nézetek szerint helytelenül irtott több évtizeden keresztül, akkor miért csak most pusztult el az állománya? Miért volt elég, illetve elégséges a belógatott kisipari falap, plussz az őszi 3 naponkénti 3 füstölés. Esetleg tavaszon, híg Mitakos lében áztatot akármik, ma ennyi és ilyen kezeléssel szinte 100% hogy  elpusztulnának a méheink. Akkoriban még nem volt internet, aztán szájról szájra terjedtek az "illegális" tuti receptek. Így utólag értékelve, zöme elképesztően alacsony hatásfokkal bírhatott. De mégis szépek egészségesek voltak a méheink, aztán valami történt ebben az évtizedben.Pedig egyre több az információnk, egyre precízebbek igyekszünk lenni, egyre többet irtjuk az atkát, de mégis  az a sokkal kevesebb is nagy gondot okozhat.
Nyilván több a méh, kevesebb a legelő, sok a kezdő, meg a vírosok, meg az újkori Nosema, a Fumagilin és a többi antibiotikum használatának a betiltása, az egysíkú méhlegelő. A kopaszrapergetés, ja ez régen is volt.  Szóval sorolhatnánk ezeket még, de mégis valami csak nem stimmel. Én még csak 18 éve méhészkedem, de ilyen rövid idő alatt is "érzem" a negatív változást.

Üdv. Uraim! Köszönöm a figyelmet és köszönöm Csányi Antalnak a figyelmeztetést is ez sosem árthat noha magam is úgy gondolom hogy eredményt a jól bevált hatóanyagokkal,és technológiákkal is csak következetes kontrollal lehet. Nem úgy csináljuk mint tavaly vagy előtte hanem ahogy a Ma megköveteli,de akkor sem veszélyeztetjük a méheinket hiszen ők nem termelő eszközök inkább tiszteletre méltó társaink.Egyébként nekem az egyik doboz is hozta a várt eredményt ,de beszerzek én is egy "másikat" ha átmegyek a csíkon.                                                      Ui.Nem Tóth Péter a bűnös, a hibás meg végképp nem. A kezdőt ha analfabéta le kell beszélni a céljáról, ha értelem lakozik benne meg kell tanítani a közelében lévő sikeres (nem idős a kettő nem következik egymásból) Méhészeknek a felelőssége ha a kezdő 30-év után is kezdő marad.Ne higgye senki hogy ha nem adja át a tudását ,tapasztalatát akkor kevesebb méhcsalád lesz a közelében,de az hogy gyengébbek esetleg betegebbek az biztos!Az csupán hogy valaki átmenetileg hány száz családot sanyargat,nem bizonyíték a szakértelmére, senkit sem kivánok sértegetni vagy megbántani csak kizárólag okulás céljából irtam ezeket. Nekem nem óriás állományom van de ez így jó én többnyire hosszú vándor út előtt csukom be a kijárót a megérkezésig de tudok 400-családos megsemmisűléséről vagy 40-éves" méhész"múltal évről évre vásárlással történő állomány újításról akár 40-50%-erejéig.

kivancsi11!

Ezt provokációnak szántad "John nevű fórumtársunk kérdezi az egyetlen és jól működő internetes méhész fórumon"?

Nos ez az állítás kissé abszurdnak tűnik, és ha ez az itteni "fórum" nem működne, ha ráadásul nem is méhész fórum lenne, akkor hogyan olvashatjuk éppen itt az írásaid?
Amelyek egyébként tényleg jók.

Ha az az egyetlen és jól működö fórum a "ződ" hát köszönöm de nem kérek belőlle. Főleg csak az agyamosott cenzorok miatt, Ja hogy hellyezkedni tudni kell?
Ha rossz szelek fújnak, inkább szembe széllel próbálok vizelni. Mint hogy beálljak valagot nyalni.

Bocsánat a többiektől, mert ez nem igazán atka téma.

off A bemásolt cikk egy régebbi írása Jenőnek.2011 májusi ha jól emlékszem.Szerintem ez a fórum akkor még tervbe sem volt.

Csak nyugodtan fejtsd ki véleményed Robotur!
Az atkatémába sok minden belefér, még az is, hogy néhányunknak elege van például abból, hogy az OMME kísérleti méheiről egy szót sem hallunk.
Én még nem találkoztam olyan "illetékessel" akinek legalább halvány lila gőze lenne a méheinkről.
Igen, mert állítólag ezek a méhcsaládok az egyesületünk tulajdona.
Biztosan végeztek hasznos kísérleteket az atkával, csak titkosították.
Rajtam kívül ez senkit nem érdekel?
Mennyit pergettek tőlük, milyen az állomány egészsége, ki kezeli őket, és mi van velük atka kérdésben?
Ha ezekre a kérdésekre nem kapunk választ, akkor meg minek vannak?
Nagyernyei Attila

ma ennyi és ilyen kezeléssel szinte 100% hogy  elpusztulnának a méheink. .....Így utólag értékelve, zöme elképesztően alacsony hatásfokkal bírhatott.

Robotur!
Ez egy nagyon jó hozzászólásod volt. Szerintem jól látod a helyzetet. Az egész hsz. logikus ok-okozatot ír le. Egyszer azonban gondold át azt a verziót, hogy az igazság odaát van. Vagyis fordított alaptétellel, ahogy gondolod. Pontosabban:

így utólag értékelve, zöme elképesztően magas hatásfokkal bírhatott.

Ami pedig az utóbbi évtizedben történt, az az, hogy ez a magas hatásfok csökkent le. Pont azért,mert annyira kókány megoldás volt a védekezés. De az atka számára teljesen ismeretlen atkaölő szerek nagy választéka állt rendelkezésre. Még eképpen is alkalmasak voltak a feladat elvégzésére. Ez is egy logikus levezetés, nem ? Az alaptétellel nem kell feltétlenül egyetérteni. A feltételezett alaptétel levezetése viszont rendben van. Nemdebár?

111