ATKAIRTÁS, de ésszerűen

Köszönöm válaszaitokat. Akácig atkaügyben komolyabban nem avatkozok be.

Valóban sok atka volt, tavaj akác után. Akkor, az enyhe tél miatt valószínűsítették az atka populáció növekedését. Tavaszon a méhek kímélése miatt nem, de akácról hazatérve már furettós kezeléseket végeztem. Nem is feleslegesen.
Hallom, főleg tapasztalatlan méhészektől hogy "atka van", Persze magyarázom hogy az mindíg van, így ez nem információ. Mindíg az a lényegi kérdés, hogy mennyi.

Még egy kérdésem lenne a nagyérdeműhöz. Vannak ugye időszakok, mondjuk januárban, mikor pár napra jobb idő van, és előjönnek a méhek, azonban nincs mit hordani, kutatni kezdenek, és kirabolják egymást. Hogyan tudnám ezt hatékonyan megelőzni?

Szia!

Csak erős családokat hagyjál meg télre! Ha ezt megteszed és nem történik az anyával valami, akkor nem lesz gondod a rablással. Természetesen a kijáró szűkítéséről se feledkezz meg.

Nb18

Alkalmazzuk a szűkítőt, főleg a rágcsálók miatt, láttam már, hogy nagy kárt tud tenni. És tavasszal a lepényt mikor kezditek el adagolni és mennyi ideig?

Nem értem, hogy miért van a magyar méhész közvélemény kiakadva az enyhe tél kapcsán. Tőlünk délre, görög-olasz-spanyol területeken is méhészkednek eredményesen.

Azzal a méhfajtával, növényvilággal, ami a mediterrán éghajlathoz akklimatizálódott.

Nagysüti!

A kijáró szűkítést nem csak tél előtt, a rágcsálók miatt használjuk! Nálam a napraforgó pergetés első művelete a kijárók szűkítése! Még akkor is, ha 40 fokos hőség van. Addig neki sem állok pergetni! Ezt azért írtam le, hogy értsd, mennyire fontos szerepe van a szűkítésnek a rablás, kutatás megelőzésében! Mindig a megelőzés a legfontosabb, ha már kitört a harc a családok közt, akkor nagyon nehéz megfékezni.
Lepényezéssel kapcsolatban nem sok tapasztalatom van, mert én nem szoktam adni nekik, de biztosan lesz aki segít ebben a kérdésben is.

Üdv.: Nb18

Nagysüsti!

A tavaszi cukorlepénynek, élelem pótlás, és gyógyszer bejuttatás lehet a célja. Ha sem egyikre, sem másikra nincs szükség akkor, felesleges.
 Ideje február vége, március eleje. Ha gyengén vannak élelemmel, akkor amilyen ütemben fogyasztják, de az idő javulásával szirupra érdemesebb áttérni. Ha vannak mézes kereteid, az a legjobb.
A télvégi, koratavaszi rablások kialakulásának az oka, nem a gyenge család, hanem jellemzően az erőssen atkásakat rabolják.
Később kezelések alkalmával maga a méhész az oka a kutatás, rablás kiváltásának. Figyelni kell és időben abbahagyni a műveleteket. De ez már egy más téma.
A "gyenge" vagy gyengébb családokat is be lehet telelni, mivel vannak kölyökcsaládok, tartalékok ezek jellemzően nem érik el őszre egy termelő család méretét. de szó sincs rólla hogy ezeket egyesíteni kellene. Ezek tavszon, ha minden rendben  van akácra termelő családdá fejlődnek.
 Más kategória, ha öreg gyengén teljesítő anya miatt kicsi a csapat, nos ezeknél tavaszon sem fog csoda történni. De ennek az orvoslása nem az ősz, hanem az időben történő anyacsere.

Robotur!

Ha egy család tél végére, kora tavaszra erősen atkás, akkor az nem gyenge? Hát akkor mi? Mert nem is erős, ha a telet sok-sok atkával végigszenvedte!
Abban igazat adok, hogy nagyon sok múlik azon, ha a méhész sokáig bambul a kaptár fölött, akkor egy idő után elkezdenek szaglászni a többiek.
Viszont az alap kérdés az volt, hogy januárban, mikor van néhány kirepülésre alkalmas nap, akkor miért rabolnak! Szerinted melyik családoknak fognak neki menni? A jól védekezni tudó népeseknek?
A tartalék, vagy kölyök családok egyértelműen nem érik el a termelő családok méretét, nem is azon múlik a kitelelésük és az, hogy rabolni fogják-e tavasszal. Van olyan eset, hogy már lekésel az anyacserével, (tartalék anya hiánya) ilyenkor kénytelen az ember egyesíteni, mert akkor tél végére, tavaszra annyi lesz nekik.

Nb18

Láttam én már olyan erőss méhcsaládot is  áttelelni amelynél csak úgy hemzsegett az atka, az előző évi gyatra irtás miatt. Manapság ezt azért nem igazán tudjátok elképzelni, mert nem önmagában pusztít az atka vírusokat terjeszt, megjelent sajnos az újkori nosema is. Szóval amíg ezek nem voltak jelen, addig az atka iszonyú mértékben feltudott halmozódni anélkül hogy hamar összeomlott volna a család. Persze beavatkozás nélkül természetesen ez lett a sorsa. De! Ehhez akár, kettő év is kellett, jellemzően a napraforgó után néptelenedtek el az ilyen családok. Ha kicsit utánna olvasgattok, akkor ezt még a szakirodalmakban is meglehet találni.
Viszont, hogy kicsit aktuálisabb és ma is hasznavehető dolgot is írjak. A kialakult rablást eddig, egy hatásos módon tudtam megfékezni, külső virágporszedő feltételével. Évek óta  ezt alkalmazom, ha elővigyázatosságom ellenére is kialakul rablás gyanús állapot, ez idáig mindíg sikeresen.
A legrosszabb viszont az volt amit tapasztaltam, ha elvittem a helyéről a rabolt családot. A rablók így a két szomszédost járták utánna, három családom ment rá egy helyett.

Robotur!

Így van, ahogy mondod, manapság lehetetlen elképzelni egy családot tartósan magas atkaszámmal...
Jó ötlet a virágporszedő, lényeg, hogy a kijáró környékét nehezebben megközelíthetővé tegyük. Én levágott lombos ágakat szoktam a kaptárak elejének támasztani és az egérrácson csak egy lyukat hagyok szabadon.

Nb18

Nb 18!
Az alapötlet nállam is ebből származott, az egyik aszályos őszön az aktuális teendőkbe belefeledkezve, mire felfigyeltem a szaglászás és kutatásra, már igen erőteljesen kezdték járni az egyik családot. Persze azt nyilván nem kell ecsetelni hogy milyen hirtelen be tud ez következni. Akkor, valami spontán ötlettől vezérelve ugrott ez be.

A másik, amikor még "csak" keményen szaglásznak a kaptárak mögött, jól jöhet egy olcsó undorítón erőss szagú dezodor. A kaptárak hátuljára fujva. 

Jó a dezodor is, én ecetes vizet szoktam használni. A lényeg a szagok elfedése.

QUQURIQ!!!

Fekete nylont húzzatok a rabolt kaptárakra, csak oldalt tudjanak a méhek közlekedni!
A nagyon agresszív kutatásmál vízsugarat is be kell vetni!
A nagyon- nagyon kutatásnál, el kell vinni onnan a családot! (másik telephely, pincébe,) a kihozatal után máshová kell tenni!
A leges legjobb stratégia, hogy nem hagyom kirobbanni an kutatást!!!

A Qtaszkodó Kiskakas!