Hír-les

Egyáltalán nem rendezettebb az élete egy kórokozó és kártevő mentes méhcsaládnak.

Ez sajnos szigorúan matematika.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Entr%C3%B3pia
Nem az élete rendezettebb a kártevő mentes méhcsaládnak, hanem kisebb az entrópiája. Nincs egészséges és beteg egyed, hanem csak egészséges van. Statisztikailag ezáltal kevesebb lesz a a lehetséges variációk száma. Ezért kisebb az entrópiája. Ilyen állapotokat munka befektetésével lehet elérni. Egy fertőző  betegség szétterjedéséhez nincs szükség plusz energia befektetésére. A biológiai és társadalmi evolúció a rendezettség növelését jelenti, csak akkor maradhat fenn a rendszer. Egyébként eltűnik. A bio esetén nem szabad elfelejteni, hogy nem ugyanaz a rendszer, mint 200 évvel ezelőtt. Ezért nem szabad párhuzamot vonni azzal. Természetesen vannak stabil gazda-parazita viszonnyal jellemezhető rendszerek. Azonban ezek mindig azzal járnak, hogy az eredeti rendszertől vonja el az energiát. Ezért nem lehet képes egy ilyen terhelt rendszer ugyanolyan produktumra, mint a terheletlen. A bio pedig alapvetően ilyen kompromisszumos együttélést jelent.
Persze ha János matematikailag megcáfolja amit mondok, akkor készséggel el fogom hinni Neki.

Idézetet írta: Geddekas - 2018. Augusztus 19.  21:38

Egyáltalán nem rendezettebb az élete egy kórokozó és kártevő mentes méhcsaládnak.

Ez sajnos szigorúan matematika.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Entr%C3%B3pia
Nem az élete rendezettebb a kártevő mentes méhcsaládnak, hanem kisebb az entrópiája. Nincs egészséges és beteg egyed, hanem csak egészséges van. Statisztikailag ezáltal kevesebb lesz a a lehetséges variációk száma. Ezért kisebb az entrópiája. Ilyen állapotokat munka befektetésével lehet elérni. Egy fertőző  betegség szétterjedéséhez nincs szükség plusz energia befektetésére. A biológiai és társadalmi evolúció a rendezettség növelését jelenti, csak akkor maradhat fenn a rendszer. Egyébként eltűnik. A bio esetén nem szabad elfelejteni, hogy nem ugyanaz a rendszer, mint 200 évvel ezelőtt. Ezért nem szabad párhuzamot vonni azzal. Természetesen vannak stabil gazda-parazita viszonnyal jellemezhető rendszerek. Azonban ezek mindig azzal járnak, hogy az eredeti rendszertől vonja el az energiát. Ezért nem lehet képes egy ilyen terhelt rendszer ugyanolyan produktumra, mint a terheletlen. A bio pedig alapvetően ilyen kompromisszumos együttélést jelent.
Persze ha János matematikailag megcáfolja amit mondok, akkor készséggel el fogom hinni Neki.

Kedves Neo,

Nem tudom a méreganyagokat entrópiává alakítani. Különösen nem, amikor két sejt versenyez egymással a túlélésért, és akkor jön egy kémiai anyag és az egyiknek kedvez. Mindkét sejt rendezett a maga módján, nem tudom az entrópiát a kémiai mérgekre átültetni.

De gondolkozom rajta.

A shanoni információképletbe be lehet majd helyettesíteni, de szerintem nem lesz számodra kedvező az eredmény. Még a képlet felállításához sincs meg minden adat, a bio rendszer határértékét a fullkémiaiméreg terhelthez nem tudod értékelni. Egyetlen eredményt tudsz, a pillanatnyi vélt termésátlagot. Az egészségi hatását más növényekre, rovarokra és az emberre elhanyagoltad. 

Marad a bio és az ahhoz kapcsolódó biológiai sokféleség. (A biót én kiterjesztve mérgek nélküli gazdálkodásra használom). 

Üdv

J

Én értem neo mit akar mondani, ám a félelmem az, hogy nem sokan vagyunk így.
 Próbáljuk már meg méhész módra megfogalmazni  mi az entrópia.
 Nos, ha valaki tudja még, hogyan méhészkedtünk 1970-ben, és látja azt, hogy most hogyan méhészkedünk, akkor láthatja az entrópia eredményét.

János!
Azon én is elgondolkodtam, hogy talán nincs igazam, ha kémiai anyagok szintjén veszem figyelembe az entrópiát. Hiszen a bomlástermékek száma nagyfokú entrópia  növekedéssel jár. Az én kiindulópontom makroszkópos rendszer. Véleményem szerint egy homogén módon egészséges egyedekből álló rendszer entrópiája kisebb, mint ahol egészséges, és a nem egészséges egyedek különböző állapotai alkotnak egy rendszert. Ha pedig munka befektetésével tudok egy nagyobb entrópiával rendelkező rendszerből egy kisebb entrópiájú rendszert előállítani, akkor nekem ebből az következik, hogy a nagyobb entrópiával rendelkező rendszert kisebb energiaállapot jellemzi. Ezáltal a kisebb entrópiájú rendszerből több energia nyerhető ki. Ezért nem lehet  képes a nagyobb entrópiájú rendszer (bio) magasabb terméshozamra, mint a betegségtől menetes. Ezért is állítom azt, hogy a fejlődés következő foka a betegségtől mentes állapot létrehozásával létrejött rendszer, melyre már rengeteg példa van az állattenyésztésben (igazolva tényszerűen, nem számítások alapján) a fenti tétel igazságát. A bio alapvetően a betegséggel való együttélést jelenti. Abban látom a gondot, hogy mire ez képes lenne kiforrni magát, addigra már nem 7 milliárd, hanem 10 milliárd ember szükségleteit kellene kielégíteni, sokkal kisebb területen, mint most, mert a víztartalékok fogynak, sokkal kisebb lesz a megfelelő vízellátottságú terület. Azzal is tisztában vagyok, hogy az általam felvázolt rendszer még nagyobb illúzió, mint a bio, hiszen bődületes befektetést igényelne. Azonban hatékonyabb megtérülést jelenthetne, mint a bio. Arról nem is beszélve, hogy a globális felmelegedés csökkentésének leghatékonyabb módját jelentheti, mert a lefedett rendszerek jelentős százalékán lehetne napelem rendszert kiépíteni. Ez az energia pedig a hőenergia helyett mozgási energiát állíthatna elő (autó akkumulátor töltése a tengervíz melegítése helyett).

Neo-kám.
 Amit leírsz, vagy is a betegség  mentes állapot, nem más mint a labor állapot. Ugyan is a természet és a teremtő törvénye az evolúció. No most az ember példáján tanulva az evolúció, kontra szelekciós hatású.
 Ez kb. a te elméleted. És itt én nem a tolókocsis vagy sérült emberekre értem, mert azok létszáma az emberiség szempontjából elhanyagolható, ha nem az agyatlanokra.
 Mi ugyan is, ember tömegeket tartunk, a képességeikhez képest jólétben, olyanokat akiket az evolúció rendesen kiszelektálna, és itt nyugodtan lehet a munka erő piacot is evolúciós pályának tekinteni, de ezek az őserdőben is éhen halnának, mert nem alkalmasak a túlélésre. Közben ők  rendelkeznek a legnagyobb szaporodási rátával.
 Megint csak ismétlem önmagamat, nem kell sem jósnak, sem jövőkutatónak lenni ahhoz, hogy mindenki belássa, ez egyszer a rendszer össze omlásához vezet.
 És talán nem is a távoli jövőben.
 Az általad emlegetett entrópiás szabályok mindenkire érvényesek, emberre, méhekre.
 Tehát, levonva a következtetést, a betegség mentes állapot, az evolúciós törvények kiekerülése, rövid távon eredményes, hosszú távon a rendszerek össze omlását okozza.

Vivaldi!
Nekem erre az a válaszom, hogy a társadalmi evolúció a munkamegosztás és a verseny révén egyre hatékonyabb termék előállítást eredményez. Lefordítva a méhészetre. A giga méhészet elveszi az életteret a kis méhésztől. A kis méhész tönkremegy. A végén lehet, hogy csak egy méhész marad. Aztán jön az állam, és cefetül megadóztatja a giga méhészt. Az adót pedig odaadja a tönkrement méhésznek. Az munka nélkül jut ahhoz a pénzhez, amihez korábban munkával jutott. Ennek egy feltétele van. A giga méhésznél robotok fognak dolgozni.
Persze ez leegyszerűsítése a dolgoknak, meg aztán a mértékekkel is lehet vitatkozni. Annyi a lényege, hogy a fejlődés időszakában a verseny (piacgazdaság) kikényszeríti a leghatékonyabb munkavégzést, aztán pedig amikor már nem lehet tovább fejlődni, akkor szétosztja a megtermelt javakat. Addig azonban, amíg a munkát bünteti (adók, járulékok minden egyes foglalkoztatott után), aki pedig nem dolgozik azt jutalmazza (segélyek formájában) ott soha nem lehet eljutni arra a szintre, amikor szét lehet osztani a megtermelt javakat.

János!
Azon én is elgondolkodtam, hogy talán nincs igazam, ha kémiai anyagok szintjén veszem figyelembe az entrópiát. Hiszen a bomlástermékek száma nagyfokú entrópia  növekedéssel jár. Az én kiindulópontom makroszkópos rendszer. Véleményem szerint egy homogén módon egészséges egyedekből álló rendszer entrópiája kisebb, mint ahol egészséges, és a nem egészséges egyedek különböző állapotai alkotnak egy rendszert. Ha pedig munka befektetésével tudok egy nagyobb entrópiával rendelkező rendszerből egy kisebb entrópiájú rendszert előállítani, akkor nekem ebből az következik, hogy a nagyobb entrópiával rendelkező rendszert kisebb energiaállapot jellemzi. Ezáltal a kisebb entrópiájú rendszerből több energia nyerhető ki. Ezért nem lehet  képes a nagyobb entrópiájú rendszer (bio) magasabb terméshozamra, mint a betegségtől menetes. Ezért is állítom azt, hogy a fejlődés következő foka a betegségtől mentes állapot létrehozásával létrejött rendszer, melyre már rengeteg példa van az állattenyésztésben (igazolva tényszerűen, nem számítások alapján) a fenti tétel igazságát. A bio alapvetően a betegséggel való együttélést jelenti. Abban látom a gondot, hogy mire ez képes lenne kiforrni magát, addigra már nem 7 milliárd, hanem 10 milliárd ember szükségleteit kellene kielégíteni, sokkal kisebb területen, mint most, mert a víztartalékok fogynak, sokkal kisebb lesz a megfelelő vízellátottságú terület. Azzal is tisztában vagyok, hogy az általam felvázolt rendszer még nagyobb illúzió, mint a bio, hiszen bődületes befektetést igényelne. Azonban hatékonyabb megtérülést jelenthetne, mint a bio. Arról nem is beszélve, hogy a globális felmelegedés csökkentésének leghatékonyabb módját jelentheti, mert a lefedett rendszerek jelentős százalékán lehetne napelem rendszert kiépíteni. Ez az energia pedig a hőenergia helyett mozgási energiát állíthatna elő (autó akkumulátor töltése a tengervíz melegítése helyett).

Szerintem nincs igazad.
Egyrészt az entrópia nem szabály. Az ember megpróbál valamit megérteni, megpróbálja leírni. De erről most ne vitatkozzunk.


Másrészt:


Az entrópia = - summa minden ire pi * log2(pi)
(kiírtam, mert nincs képletesem)



No nézzük akkor a következőt. Adott egy hektár.
Ezen a monokultúrában itt 4 növény található, az első növény a kiváló mérgek miatt 97 %-ban, a másik három 1-1 %-ban az egyszerűség kedvéért.

Ha lepillantunk 95 %-ban növényt, 5 %-ban rovart látunk, kettő félét, az egyik 80, másik 20 %ban fordul elő.
Bacit gilisztát kihagyjuk egyenlőre.
Entrópia: 0.116627002


Nézzük ugyanazt egy bio táblán.
Itt legyen 50 növény, az alábbi eloszlásokban, egyszerűség kedvéért 5 -5 növény előfordulása azonos.
Arányaik: 10,8,6,4,2,5,20,4,8,8

Itt a sok rovar miatt 92 százalékban látunk növényt. 10 féle rovart látunk,   10,8,6,4,2,10,8,6,4,2 arányokban.
Ennek a táblának az entrópiája
2.571690846

Azaz a bio tábla entrópiája sokkal nagyobb, mint a monokultúráé.


Mindazonáltal szerintem az entrópia leíró és nem definiáló képletsor. Sem a termodinamikai, sem a többi. Azaz a világot az entrópia alapján megérteni nem lehet. Pláne nem a bio és mérgezett területek közötti különbséget.


Emellett az egész gondolatmeneted nem vezet sehova. PL. ugyanis nem veszel figyelembe valamit. A határértéket. Elmondásod szerint  7-ről 10 re meg lehet ugrani a nagyüzemi, méregorientált gazdasággal a lépést. Aztán majd 20-ra, aztán 100 ra, aztán ezerre. Nem jó a kiindulás.

Most ln nem mennék bele Gaia elméletbe, de szerintem az alábbi alapokból kellene kiindulni:
1. A Föld véges.
2. A Föld népessége tud gyorsabban fejlődni, mint a világűr meghódítása, így a Föld korlátja egyben a teljes népességrobbanás korlátja is.
3.  A korlát közelítésekor egyre szaporodnak a "nem normális" jelenségek: fajok kipusztulása (egyszerűen nem marad életterük), emberek kipusztítása (fegyverrel, betegséggel, születésszabályozással) Az egy nagy kérdés, hogy maga az emberi fej fennmarad-e, vagy a vesztes fajok oldalára kerül.

A másik oldal az egyén megmaradása, az egyén génkészletének, utódainak megmaradása. Itt ugyanaz történik az emberek szintjén, mint a fajok között. Ebben a harcban megjelennek a nagy vagyont felhalmozók, és a szerényebben élők. De ez már emberi társadalmi szint.

Én nem tartom jónak, ha valaki a mai nap hasznáért a jövő generációk talaját, termőföldjeit, vizeit mérgezi, rabolja el. (Vivaldiban egyszer- egyszer egyetértünk. Nem tartom jónak, ha Magyarország vízkészletét egy multi lerabolja, és nem a saját hazájában termeli ki az ivóvizet, hanem nálunk és viszi ki külföldre. Közben a helyi kutak elapadnak, és csak széttárják a kezüket, eladták nekik a vízkitermelés jogát. A közösség kárára egy-több, de csak egyén gyarapodott vadkapitalizmusliberális gondolkodás mentén.)


A sok elvtől menjünk hozzánk közelebbi szintre. Mert ahogy nem tudunk beleszólni Spartacus harcába, úgy itt is kicsi a mi mozgásterünk.

Az egyik az egyén s családja szintjén van: Minél kevesebb méreggel teszi próbára a szervezetét, annál nagyobb eséllyel veszi a stressz, túlélés akadályait, és lesz gyermeke, unokája, egészséges élete. Mert egykori ágyszomszédom sokat keresett, de minden vagyonát odaadta volna, hogy az idő kerekét visszafordítsa hogy rákos megbetegedésének esélyét jelentősen lecsökkentse. És mind ebben pont az általa a pénznövelésre kiszórt kémiai mérgekben látta az okot.

Amit viszont Vivaldi nem értett meg, azt most elmondom egyszerűen:

Magyarország megannyi kiváló labor és eredmény hatására nem tudott olyat letenni a saját közösége asztalára, amitől az meghozta volna a megfelelő időben a döntéseket. Mert nem ment el a húszezer ember a tüntetésre, amit Csuja szervezett. Én sem mentem el. Te sem. Te miért nem mentél el?
Nem lépte át a méhésztársadalom ingerküszöbét akkor ez a kérdés. Mert ugyan volt vesztesége, de azért mégiscsak megfelelő volt az év, elfogadta.


Végezetül megosztok egy tanulságot. Emberekkel foglalkozom.  Beteg emberekkel. Sok történet, emberi sors rajzolódik ki előttem. És megértettem a nyereség halál szoros kapcsolatát. Az egyik betegem megértette velem a magyar terminus technikus "betegre kereste magát" lényegét.
Ő dolgozott, mindenét odaadta a munkáért, a nyereségért. Eljött az év is, amikor annyi pénze volt, hogy csak adóban 300.000.000 Ft-nyit fizetett. (Magyarországi betegem volt!) Háromszázmillió forint adó!!!
És beteg lett. Rákos. Minden vagyonát odaadta volna, hogy kigyógyítsák belőle. Minden terápiára befizetett. Kereste a szalmaszálat. Előbb mindenért odadta a pénzért, majd minden pénzét odaadta volna az egészségért. Minek közéje a vargabetű? Azért, mert nem tudta előre…

Miért nem úgy élt, mint az egyszerű szerzetesek, virágporon és mézen? Ők 140-160 évet éltek (lásd Popravkó: A mézelő méhek védőanyagai könyvét.)

És viszontláttam szobatársamat, aki a nagyobb nyereség reményében szóra a mérgeket a termőföldre...

ÉS NEO abban tévedsz, hogy a 10 milliárd ember élelmezése miatt szór ki Rottenbiller Pista a földekre mérget. Ő a napi haszon növelésének reményében szórja ki. Nem érdekli az afrikai éhező, aki egyébként nem is kap ebből a mérgezett búzából...

Ez az Bükk!
Ez az Neo!

Most aztán nagyot szóltatok!

Bükk!

Torgyán aztán tenylég tudta,Ő aztán értett a mezőgazdasághoz.
Gondolom legalább annyira mint Bükk,Te a permakultúrához.


Te eheted továbbra is a vegyszerekkel termelt,vegyi anyagokkal teli
mezőgazdasági termékeket.
Drukkolhatsz a nagybirtok rendszernek is és ami fontosabb a vele járó fékevesztett  növényvédelemnek,a gyomírtoknak(újra 5 évig engedélyezett a glifozát),a rovarölőknek(hajrá neok egyre újabb feszívodó,hosszú hatású csávázószerek),gombaölőknek,fejtrágyáknak,desszikálásnak(milyen szép is egy fekete napraforgó tábla).És még ki tudja mennyi szemetet nyomnak ki a földekre.


Csányi Antal

Látom dr. Torgyán tanai termékeny talajra hullottak....
Amit Másnak nem szabad,Neked igen, az nem környezetromboló és veszélytelen!

Természetesnek veszed,hogy ostorozod a nagybirtokot,miközben giga méhészeted van.
Vagonszám használod a fehér cukrot ami méreg akárcsak az előállítási folyamata és miután jól beolvastál a vegyszerhasználó mezőgazdáknak hazatérve ezt elfeledve vegyszerekkel irtod az atkát a méheidnél.
Szóval amit másnak nem Neked szabad!

Csak emlékeztetőül,dolgoztam a mezőgazdaságban,sőt bioméhész is voltam,valamennyire tisztában vagyok ezek korlátaival.
Egyszerű példa: amíg városi kertemben nekem volt csak krumpli nem volt krumplibogaram,amikor a szomszédnak is rögtön jött a bogár is.


Végül egy gondolat ébresztő a vadhúsokkal kapcsolatban amit kedvelsz.
Az erdei állatok egész évben legelik a mezőgazdaság termesztett és folyamatosan vegyszerezett növényeit.

Azaz a bio tábla entrópiája sokkal nagyobb, mint a monokultúráé.

János!
Szó szerint ezt állítottam én is. A kisebb entrópiához (nagyobb rendezettséghez) munkát kell befektetni. Erre írtam azt, hogy napelemmel előállított energiát befektetve kapok vissza több élelmiszert, mint bioval. Azért van erre szükség, mert:

A Föld véges

A tízmilliárd ember szükséglete meg fog jelenni a közeljövőben, ezt megakadályozni már nem lehet. Ha nem tudod megetetni őket, akkor majd jönnek és elveszik. Nem rákban fogsz meghalni, hanem háborúban. Mondjuk sokkal inkább a gyerekeid. Ami pedig a rákot illeti: rendelkezem rengeteg vizsgálati eredménnyel baromfi hús vonatkozásában. Legalább 100 féle hatóanyag tekintetében közel ezer vizsgálati eredményem van. Még véletlenül sem találtak benne semmit. Pontosabban kb. tíz éve még nagyon kevés DDD bomlástermék előfordult. Valamint egyszer kétszer kadmium volt emelkedett, de határérték alatti. De hát ez nem peszticid.
 Nem a  peszticidek a rák okozói. A nitrát műtrágyázás kerül bele a vizekbe. Nitrátból a bélrendszerben nitrit lesz, abból pedig nitrózamin. Na ez az igazi rákkeltő. Már csak a mennyisége miatt is. A nitritet minden húskészítménybe belekeverik. Azért, hogy ne 3 nap alatt halj meg botulizmusban, hanem harminc alatt rákban. Te inkább az előbbit választanád? Ha nem, akkor egyél a felvágotthoz C vitamint, és nagyon mélyről származó ásványvizet igyál. Amúgy pedig az emberek 30-50 százaléka fog  rákban meghalni, a többi ehet bármennyi rákkeltő szert, mert a szervezete kijavítja a mutációkat a p53-as génben. Ezt a 30-50 százalékot pedig húsz év múlva mind meg lehet gyógyítani. Ha az élelemért vívott csatákban nem lövik szét a kutatóintézeteket.

Magyarország megannyi kiváló labor és eredmény hatására nem tudott olyat letenni a saját közössége asztalára, amitől az meghozta volna a megfelelő időben a döntéseket. Mert nem ment el a húszezer ember a tüntetésre, amit Csuja szervezett. Én sem mentem el. Te sem. Te miért nem mentél el?

Azért, mert időben még azt megelőzően levélben tiltakoztam a NÉBIH-nél. Emellett neo néven regisztráltam ide, és több száz hozzászólást írtam az NNI témakörében. Az OMME felhívására szintén írtam levelet, amelyben felhívtam a figyelmet arra, ami az EFSA tanulmányból sem derül ki, és a nemzetközi szakirodalomban is csak egymástól független forrásokban szerepel, nincs kapcsolat közöttük, de a probléma logikai magyarázatát adja.

Körmendy Rácz. nem idézem ide az egész oldalt. Azt mondod:

"Az entrópia nem szabály"

Persze, hogy nem az. Az entrópia nem szabály, hanem törvény. A kozmosz törvénye.
 Ha bármilyen dolgot magára hagysz, entrópia lép fel.
 Csak egy egyszerű példa:
Egy kukorica földön szabályosan vannak a sorok. ha magára, hagyod már egy év múlva sem lesz semmi szabályos ezen a földön.
 Az ember ugyan képes vissza fordítani, és időről időre megállítani, de végül mindig az entrópia győz.
 De, ez talán nem is jó példa, mert az entrópia hosszú idő intervallumban mutatja meg hatását.

Körmendy Rácz. nem idézem ide az egész oldalt. Azt mondod:

"Az entrópia nem szabály"

Persze, hogy nem az. Az entrópia nem szabály, hanem törvény. A kozmosz törvénye.
 

Az jó. Nem tudom hogy Einstein, Hawking meg a többiek mit tökölnek még mindig, hogy megértsék. Kitalálnak ilyeneket, hogy a tér és az idő nem volt úgy elválasztva, meg ... Mikor van itt egy kozmosz törvény, és Vivaldi megmondta. Nem vitázok, igazad van.

Neo!

A hold entropiája meg még kisebb, mint a sima szántóé, tehát a te elméleted szerint, (ami Vivaldi szerint törvény) ott még fejlettebb minden. Még többet tud termelni. Meg ahhoz kell energiát befektetni, hogy a Földből olyat csináljunk, mint a Hold. Ja,ja sok-sok atombomba...

A világ fordítva van. Ahhoz, hogy egy ilyen alacsony entrópiás cuccból, mint a Hold kifejlődjön egy magas entrópiás, mint a Föld, ahhoz kell munka. Meg sokminden más. Az entrópia gazdagításához kell a munka, az energia.

Ne haragudjatok, de leírom még egyszer. Entrópiával nem tudod a mezőgazdaságot leírni, pláne nem azt, hogy hány ember tud a termékeiből egészségesen, több évig élni.

Jegyzem meg a tiszta, 100 százalékos arzén a legjobb táplálék. Nagyon alacsony az entrópiája, és pár tonnával tudod etetni mind a tízmilliárd emberedet. 

Neo

Szerinted mi az a módszer, amivel meg lehet állapítani, hogy van egy lépkészlet, benne virágpor, méhkenyér, nektár és méz, viasz és propolisz, - és ezek közül melyik az, amelyik a család elnéptelenedését okozta?

Helyes szerinted, ha a végtelen molekula mennyiség között keresgélünk? (amelyeknek nincs határérték ismerete, stb...)
Helyes, ha a kontollhoz képest nézzük, hogy egy adott valaminek van-e hatása a méhekre?

Melyik a gyorsabb?

Kedves Körmendy Rácz.
 Bizonyos alaptételeket muszály elfogadni, amiről már senki nem vitázik az általad emlegetettek közül, csak te azt hiszed ezzel megzavarsz.
 Ha legalább a négy alaptörvényt, a gravitációt, a kis és a nagy erőhatást, az elektromágnessességet. Ezenkívül azt a törvényt, hogy a hő, mindig a hideg felé áramlik a világűrben, /míg a földön felfelé/, és az ősrobbanást nem fogadod el, akkor nincs miről vitáznunk. Akkor valóban olyan vagy, mint aminek én képzellek.

A hold entrópiája meg még kisebb, mint a sima szántóé, tehát a te elméleted szerint, (ami Vivaldi szerint törvény) ott még fejlettebb minden.

János!
Ezt a gondolatot én értékelem. Nekem erre az a válaszom, hogy két azonos mértékű entrópiával jellemezhető rendszer közül, az a fejlettebb, amelyik nagyobb differenciáltsággal rendelkezik. Ami még nagyon fontos, hogy ezen rendszerek egymásból levezethetőek legyenek. A Hold, mint rendszer nem vezethető le a Földből, mint rendszerből. Ezek párhuzamos rendszerek.

Az entrópia gazdagításához kell a munka, az energia.

Erről viszont az a véleményem, bármilyen nagyképűnek tűnik, hogy matematikai tévedés. Az entrópia csökkentéséhez kell munkát befektetni, nem a növeléséhez.
Tudom javasolni Jim Al-Khalili és Johnjoe McFadden: Az élet kódja című könyvét. Ott meggyőződhetsz róla.

Helyes, ha a kontollhoz képest nézzük, hogy egy adott valaminek van-e hatása a méhekre?

A magam részéről nekem ezzel a megközelítéssel kapcsolatban nem volt problémám. Demeternek volt. NNI vonatkozásában azonban én azt csinálnám, hogy különböző (meglehetősen tág határok között mozgó) koncentrációjú  NNI oldatokkal etetnék anyaferomonos családocskákat, és a népesség alakulását figyelném a kontrollokhoz viszonyítva. Ez ugye csak arra jó, hogy a kifejlett méheken kialakuló hatást figyeljük. Már azzal is nagyon megelégednék, ha legalább ilyen vizsgálatok megtörténnének.

Bükk!

Igen egy nagy méhészet tulajdonosa és vezetője vagyok.
Úgy szoktam mondani a keresztutaknál a nagy felé mentem el.
Egyelőre nem bántam meg,bár sok a nehézség,megoldandó probléma.
Miér gond ez Neked?
A mezőgazdaság más ágaitól abban különbözik a méhészet,hogy nem igazán “nagyüzemesíhető”.
Úgyanúgy kell kezelni többezer családot mint a kert végében a kettőt.
Ez is rajzani akar mint a sokezer közül a sor végén a kettő.
A méhészetben méhészkedési teendők,a családok konkrét kezelése az év adott időszakában a méhek ösztönei,tulajdonságai következtében
nem igazán különbözik kis és nagy méhészetben.
Egyes fogásokat lehet gépesíteni,de nem minden esetben jelent nagy előnyt.Magyarán nincsenek csodák,csak sok-sok munka.
Miért gond ez Neked?
Sok cég és kollégáink megélhetése függ ezektől a méhektől.
Kollégáink ma már a munkerőhiány miatt találnának maguknak valamelyik összeszerelő soron munkát,de még is a méheket,a természetet,a mi cégünket választják,hiszen még nem mondtak fel.
Ez pár éve még nem így volt.Az ország azon részén ahol tevékenykedünk nem igazán volt munka lehetőség.
Miért gond ez Neked?
Most inkább elmegyek a gyerekeimmel játszani majd egyszer befejezem.

Csányi Antal