János!
Azon én is elgondolkodtam, hogy talán nincs igazam, ha kémiai anyagok szintjén veszem figyelembe az entrópiát. Hiszen a bomlástermékek száma nagyfokú entrópia növekedéssel jár. Az én kiindulópontom makroszkópos rendszer. Véleményem szerint egy homogén módon egészséges egyedekből álló rendszer entrópiája kisebb, mint ahol egészséges, és a nem egészséges egyedek különböző állapotai alkotnak egy rendszert. Ha pedig munka befektetésével tudok egy nagyobb entrópiával rendelkező rendszerből egy kisebb entrópiájú rendszert előállítani, akkor nekem ebből az következik, hogy a nagyobb entrópiával rendelkező rendszert kisebb energiaállapot jellemzi. Ezáltal a kisebb entrópiájú rendszerből több energia nyerhető ki. Ezért nem lehet képes a nagyobb entrópiájú rendszer (bio) magasabb terméshozamra, mint a betegségtől menetes. Ezért is állítom azt, hogy a fejlődés következő foka a betegségtől mentes állapot létrehozásával létrejött rendszer, melyre már rengeteg példa van az állattenyésztésben (igazolva tényszerűen, nem számítások alapján) a fenti tétel igazságát. A bio alapvetően a betegséggel való együttélést jelenti. Abban látom a gondot, hogy mire ez képes lenne kiforrni magát, addigra már nem 7 milliárd, hanem 10 milliárd ember szükségleteit kellene kielégíteni, sokkal kisebb területen, mint most, mert a víztartalékok fogynak, sokkal kisebb lesz a megfelelő vízellátottságú terület. Azzal is tisztában vagyok, hogy az általam felvázolt rendszer még nagyobb illúzió, mint a bio, hiszen bődületes befektetést igényelne. Azonban hatékonyabb megtérülést jelenthetne, mint a bio. Arról nem is beszélve, hogy a globális felmelegedés csökkentésének leghatékonyabb módját jelentheti, mert a lefedett rendszerek jelentős százalékán lehetne napelem rendszert kiépíteni. Ez az energia pedig a hőenergia helyett mozgási energiát állíthatna elő (autó akkumulátor töltése a tengervíz melegítése helyett).
Szerintem nincs igazad.
Egyrészt az entrópia nem szabály. Az ember megpróbál valamit megérteni, megpróbálja leírni. De erről most ne vitatkozzunk.
Másrészt:
Az entrópia = - summa minden ire pi * log2(pi)
(kiírtam, mert nincs képletesem)
No nézzük akkor a következőt. Adott egy hektár.
Ezen a monokultúrában itt 4 növény található, az első növény a kiváló mérgek miatt 97 %-ban, a másik három 1-1 %-ban az egyszerűség kedvéért.
Ha lepillantunk 95 %-ban növényt, 5 %-ban rovart látunk, kettő félét, az egyik 80, másik 20 %ban fordul elő.
Bacit gilisztát kihagyjuk egyenlőre.
Entrópia: 0.116627002
Nézzük ugyanazt egy bio táblán.
Itt legyen 50 növény, az alábbi eloszlásokban, egyszerűség kedvéért 5 -5 növény előfordulása azonos.
Arányaik: 10,8,6,4,2,5,20,4,8,8
Itt a sok rovar miatt 92 százalékban látunk növényt. 10 féle rovart látunk, 10,8,6,4,2,10,8,6,4,2 arányokban.
Ennek a táblának az entrópiája
2.571690846
Azaz a bio tábla entrópiája sokkal nagyobb, mint a monokultúráé.
Mindazonáltal szerintem az entrópia leíró és nem definiáló képletsor. Sem a termodinamikai, sem a többi. Azaz a világot az entrópia alapján megérteni nem lehet. Pláne nem a bio és mérgezett területek közötti különbséget.
Emellett az egész gondolatmeneted nem vezet sehova. PL. ugyanis nem veszel figyelembe valamit. A határértéket. Elmondásod szerint 7-ről 10 re meg lehet ugrani a nagyüzemi, méregorientált gazdasággal a lépést. Aztán majd 20-ra, aztán 100 ra, aztán ezerre. Nem jó a kiindulás.
Most ln nem mennék bele Gaia elméletbe, de szerintem az alábbi alapokból kellene kiindulni:
1. A Föld véges.
2. A Föld népessége tud gyorsabban fejlődni, mint a világűr meghódítása, így a Föld korlátja egyben a teljes népességrobbanás korlátja is.
3. A korlát közelítésekor egyre szaporodnak a "nem normális" jelenségek: fajok kipusztulása (egyszerűen nem marad életterük), emberek kipusztítása (fegyverrel, betegséggel, születésszabályozással) Az egy nagy kérdés, hogy maga az emberi fej fennmarad-e, vagy a vesztes fajok oldalára kerül.
A másik oldal az egyén megmaradása, az egyén génkészletének, utódainak megmaradása. Itt ugyanaz történik az emberek szintjén, mint a fajok között. Ebben a harcban megjelennek a nagy vagyont felhalmozók, és a szerényebben élők. De ez már emberi társadalmi szint.
Én nem tartom jónak, ha valaki a mai nap hasznáért a jövő generációk talaját, termőföldjeit, vizeit mérgezi, rabolja el. (Vivaldiban egyszer- egyszer egyetértünk. Nem tartom jónak, ha Magyarország vízkészletét egy multi lerabolja, és nem a saját hazájában termeli ki az ivóvizet, hanem nálunk és viszi ki külföldre. Közben a helyi kutak elapadnak, és csak széttárják a kezüket, eladták nekik a vízkitermelés jogát. A közösség kárára egy-több, de csak egyén gyarapodott vadkapitalizmusliberális gondolkodás mentén.)
A sok elvtől menjünk hozzánk közelebbi szintre. Mert ahogy nem tudunk beleszólni Spartacus harcába, úgy itt is kicsi a mi mozgásterünk.
Az egyik az egyén s családja szintjén van: Minél kevesebb méreggel teszi próbára a szervezetét, annál nagyobb eséllyel veszi a stressz, túlélés akadályait, és lesz gyermeke, unokája, egészséges élete. Mert egykori ágyszomszédom sokat keresett, de minden vagyonát odaadta volna, hogy az idő kerekét visszafordítsa hogy rákos megbetegedésének esélyét jelentősen lecsökkentse. És mind ebben pont az általa a pénznövelésre kiszórt kémiai mérgekben látta az okot.
Amit viszont Vivaldi nem értett meg, azt most elmondom egyszerűen:
Magyarország megannyi kiváló labor és eredmény hatására nem tudott olyat letenni a saját közösége asztalára, amitől az meghozta volna a megfelelő időben a döntéseket. Mert nem ment el a húszezer ember a tüntetésre, amit Csuja szervezett. Én sem mentem el. Te sem. Te miért nem mentél el?
Nem lépte át a méhésztársadalom ingerküszöbét akkor ez a kérdés. Mert ugyan volt vesztesége, de azért mégiscsak megfelelő volt az év, elfogadta.
Végezetül megosztok egy tanulságot. Emberekkel foglalkozom. Beteg emberekkel. Sok történet, emberi sors rajzolódik ki előttem. És megértettem a nyereség halál szoros kapcsolatát. Az egyik betegem megértette velem a magyar terminus technikus "
betegre kereste magát" lényegét.
Ő dolgozott, mindenét odaadta a munkáért, a nyereségért. Eljött az év is, amikor annyi pénze volt, hogy csak adóban 300.000.000 Ft-nyit fizetett. (Magyarországi betegem volt!) Háromszázmillió forint adó!!!
És beteg lett. Rákos. Minden vagyonát odaadta volna, hogy kigyógyítsák belőle. Minden terápiára befizetett. Kereste a szalmaszálat. Előbb mindenért odadta a pénzért, majd minden pénzét odaadta volna az egészségért. Minek közéje a vargabetű? Azért, mert nem tudta előre…
Miért nem úgy élt, mint az egyszerű szerzetesek, virágporon és mézen? Ők 140-160 évet éltek (lásd Popravkó: A mézelő méhek védőanyagai könyvét.)
És viszontláttam szobatársamat, aki a nagyobb nyereség reményében szóra a mérgeket a termőföldre...
ÉS NEO abban tévedsz, hogy a 10 milliárd ember élelmezése miatt szór ki Rottenbiller Pista a földekre mérget. Ő a napi haszon növelésének reményében szórja ki. Nem érdekli az afrikai éhező, aki egyébként nem is kap ebből a mérgezett búzából...