Szép akácvirágzásban bízik a méhészek régi-új vezetője
Új vezetője van a Tolna Megyei Méhész Egyesületnek Nagyernyei Attila személyében. Két év kihagyás után viszi tovább újra azt a szellemiséget, melyet 12 évig képviselt.
Nagyernyei Attila személye szinte összeforrt a Tolna Megyei Méhész Egyesülettel, hiszen 16 évig volt a vezetőség tagja, ebből 12 évig elnök, ezt megelőzően pedig 4 évig titkár. Talán éppen emiatt váltott ki meglepetést, amikor 2013 márciusában a megyei közgyűlésen bejelentette, nem indul újra, és semmilyen tisztséget nem vállal. Az elmúlt közel két évben háromszor is nekifutottak egy új elnök megválasztásának, de megnyugtató helyzet nem alakult ki. Végül múlt év decemberében kivált egy kisebb csoport a megyei egyesületből, ők új néven alakítottak szervezetet, a többség továbbra is az anyaegyesületnél maradt, ők több mint kétharmados többséggel Nagyernyei Attilát választották meg elnöknek. Ezzel – a dombóvárival együtt – három méhész egyesület lett a megyében. A szekszárdi egyesülethez most több olyan tag is bejelentkezett, akik meghatározó személyiségek (például az ország legnagyobb mézkereskedője), de az ország más pontján méhészkednek, így vannak tagok Bács-Kiskun, Baranya, Fejér megyéből, de Salgótarjánból is.
Nagyernyei Attila elmondta, két éve azért nem indult újra elnöknek, mert már akkor is látszottak a belső problémák, a szakmai széthúz, melyet tetézett, hogy több témában az országos egyesülettel (OMME) sem voltak közös nevezőn. Akkor úgy gondolta, pihenőre van szüksége, ráadásul ott van a jelentős méretű családi méhészete is, ami a fő jövedelem forrásuk. Többszöri unszolásra végül vállalta az újabb megmérettetést. A személye garancia lett arra, hogy továbbra is aktívak legyenek a méhészklubok, így minden hónap első hétfőjén szakmai előadásokat tartanak a Babits Kulturális Központban. Legközelebb február 2-án a propolisz termelésről és a méhészetek gépesítéséről lesz szó.
Idén tizenegyedik alkalommal rendezik meg a Szekszárdi Tavaszváró Méhésznapot, mely szakmai konferencia is egyben. Idén rekord számú kiállítóra számítanak. A rendezvény egyik legérdekesebb előadója minden bizonnyal a Svédországból érkező dr. Kerstin Ebbersten méhgenetikus lesz, de szó esik majd a bio méhészkedésről, mézárakról valamint az ágazat jelenéről, jövőjéről is.
Egyre több az amatőr méhész is
Tolna megyében jelenleg 48 524 méhcsalád van, mely körülbelül 760 méhész tulajdona. A méhészeteket 29 méhegészségügyi felügyelő ellenőrzi évente. Évről évre egyre többen foglalkoznak méhészkedéssel. Ennek oka többrétű, sokan a munkanélküliség miatt, mások hobbiból, míg egy szűk réteg jövedelem kiegészítés miatt vág bele. Hozzáértés nélkül azonban nem sok sikert hoz a tevékenység. Az elmúlt hat évből négy nem volt sikeres a méhészek számára, ebbe viszont az időjárás szólt bele. 2010-ben állandóan esett az eső, 2013 márciusban havazott, tavaly pedig egy ciklon tépázta meg az akácvirágzást. Ha az idei év is rosszul sikerül, akkor vészhelyzet alakulhat ki. A méz ára máris történelmi csúcson van: az akácméz hordós ára 2000 Ft/kg, a vegyes mézé 950 Ft/kg. Egy hordó mézért így 360 ezer forintot ad a kereskedő. Aggodalomra ad okot, hogy az eddigi enyhe időben virágzik a mogyoró, tenyérnyi fiasításokról számoltak be a méhészek. Most viszont az erős éjszakai hideg árthat a méheknek.
A mézhamisítás nem megy ki a divatból
Időről időre téma a mézhamisítás, pár nappal ezelőtt is erről szóltak a hírek. Tolna megyét azonban nem érinti ez. Nagyernyei Attila elmondta, 60-80 ezer tonna hamis méz van forgalomban az unióban. Ennek egy része eredethamisítás, például a jó minőségű magyar akácmézet hozzákeverik a silány minőségű távol-keleti mézhez. Így fordulhat elő, hogy eukaliptusz virágport találtak magyar akácmézben. A hamisítás másik formája, amikor az áruházláncok polcain uniós és unión kívüli országok mézeit keverik össze és azt árulják. A méhészeknek nagy csalódást okozott amikor szembesültek azzal, hogy az unió nem védi meg a termelőket az ehhez hasonló esetektől, mert a silány és olcsó áru a jó minőségű mézet kiszorítja a piacról. Részben ezért tüntettek a magyar méhészek Brüsszelben, jelenleg pedig a spanyol méhészek azok, akiknek az érdekeit leginkább sérelem érte a piacon.