Tirpákbokri!
A késői fiasításnak több oka is lehet.
Nézzük.
Fiatal anya.
Meszes család, ezeknél mindenképpen kitolódik a fiasítás.
Erősen szűkített fészek, meleg takarás stb.
Jó ez? Mit lehet tenni?
A válasz nem egyszerű.
A késő fiasítás akár több kárt is okozhat, mint amennyi haszna lehet.
Ha az atkalétszámot sikerült alacsony szintre levinni, és bőségesen megvan a telelésre szánt élelem, megfelelő mennyiségű friss virágpor van még, akkor nem látok gondot.
Viszont, ha kicsit gyengébb a mézkészlet, és a hűvös hajnalok miatt ez tovább csökken az már nem örvendetes.
Arról nem is szólva, hogy a nyitott fiasítás jelenléte nagyon megviseli a méhcsaládot.
A fűtésére sok energiát használnak a méhek, mert ezt csak mézzel tudják előállítani, ezeknek a méheknek a biológiai órája hamarabb lejár.
A méhek nem a MOL Rt-nél tankolnak, hanem élik a mézkészletet.
Itt jön képbe a Hunor!!!!!!!!!
Gyakorlatilag váltásom egyik fő oka, hogy ekkor kell a Hunorral egy óriásit méhészkedni.
Ki kell venni azt, vagy azokat a kereteket, ahol az utolsó kései fiasítás volt. Aki ezt elmulasztja......
Másik nagy gond, hogy tavasszal amikor indulnak ezekben a keretekben kezdik ismét az anyák a petézést, és már áll is a bál. Pont akkor fogy ki az élelem, amikor kint még tombolnak a mínuszok. Jön az életmentő vénás injekció, a cukorlepény. Ha virágporos lepényt használunk azzal további petézésre serkentjük az anyákat, és csak a szerencsén múlik, hogy kiteleljenek.
A nagy mézkoszorús keretek visszatartják a méhanyákat a késői, majd korai petézéstől, mert különösen az NB keretnél, a keret alsó része hidegebb így hamarabb leáll a fias.
Sok méhész ezt nehezen emészti meg, hogy nem jó a késői és a korai fiasítás.
Örösi erről egyértelműen ír.
Összefoglalva. Ha jó idő van, megfelelő mézkészlet mellett néhány tenyérnyi fias nem csinál galibát.
Kicsit hátra kell ilyenkor már húzni a fóliát, hogy a méhcsalád észrevegye közeleg a tél.
Nagyernyei Attila