Méhészkedés fekvő kaptárban

  • 808 válasz
  • 418024 megtekintés
Re:Méhészkedés fekvő kaptárban
« Válasz #105 Dátum: 2014. Október 03. 10:56 »
Üdv!
Nálam még mindig petéznek az anyák... :( Igaz a 80% idei.
Ismerős szerint túl vannak takarva.1 réteg fólia van a fészek oldalán és tetején,
ill egy réteg hullámpapír a rostaszövet fölött.
Lehetséges hogy emiatt nem állnak le?

Re:Méhészkedés fekvő kaptárban
« Válasz #106 Dátum: 2014. Október 03. 13:42 »
Tirpákbokri!
Igen, és van virágporod.
Nagyernyei Attila

Re:Méhészkedés fekvő kaptárban
« Válasz #107 Dátum: 2014. Október 04. 09:18 »
Köszönöm Attila!
Virágpor az van bőven,parlagfűről sokat hordanak,de az utóbbi napokban egyébről is mert sok hord fehér virágport.
Minden 2.-3. virágporral jön.Remélem rájönnek hamar hogy már októbert írunk,ma hajnalban is 6 fok volt.

Re:Méhészkedés fekvő kaptárban
« Válasz #108 Dátum: 2014. Október 05. 07:12 »
Tirpákbokri!
A késői fiasításnak több oka is lehet.
Nézzük.
Fiatal anya.
Meszes család, ezeknél mindenképpen kitolódik a fiasítás.
Erősen szűkített fészek, meleg takarás stb.
Jó ez? Mit lehet tenni?
A válasz nem egyszerű.
A késő fiasítás akár több kárt is okozhat, mint amennyi haszna lehet.
Ha az atkalétszámot sikerült alacsony szintre levinni, és bőségesen megvan a telelésre szánt élelem, megfelelő mennyiségű friss virágpor van még, akkor nem látok gondot.
Viszont, ha kicsit gyengébb a mézkészlet, és a hűvös hajnalok miatt ez tovább csökken az már nem örvendetes.
Arról nem is szólva, hogy a nyitott fiasítás jelenléte nagyon megviseli a méhcsaládot.
A fűtésére sok energiát használnak a méhek, mert ezt csak mézzel tudják előállítani, ezeknek a méheknek a biológiai órája hamarabb lejár.
A méhek nem a MOL Rt-nél tankolnak, hanem élik a mézkészletet.
Itt jön képbe a Hunor!!!!!!!!!
Gyakorlatilag váltásom egyik fő oka, hogy ekkor kell a Hunorral egy óriásit méhészkedni.
Ki kell venni azt, vagy azokat a kereteket, ahol az utolsó kései fiasítás volt. Aki ezt elmulasztja......
Másik nagy gond, hogy tavasszal amikor indulnak ezekben a keretekben kezdik ismét az anyák a petézést, és már áll is a bál. Pont akkor fogy ki az élelem, amikor kint még tombolnak a mínuszok. Jön az életmentő vénás injekció, a cukorlepény. Ha virágporos lepényt használunk azzal további petézésre serkentjük az anyákat, és csak a szerencsén múlik, hogy kiteleljenek.
A nagy mézkoszorús keretek visszatartják a méhanyákat a késői, majd korai petézéstől, mert különösen az NB keretnél, a keret alsó része hidegebb így hamarabb leáll a fias.
Sok méhész ezt nehezen emészti meg, hogy nem jó a késői és a korai fiasítás.
Örösi erről egyértelműen ír.
Összefoglalva. Ha jó idő van, megfelelő mézkészlet mellett néhány tenyérnyi fias nem csinál galibát.
Kicsit hátra kell ilyenkor már húzni a fóliát, hogy a méhcsalád észrevegye közeleg a tél.
Nagyernyei Attila

*

ata67

  • *****
  • 521
Re:Méhészkedés fekvő kaptárban
« Válasz #109 Dátum: 2014. Október 05. 07:43 »
Kicsit hátra kell ilyenkor már húzni a fóliát, hogy a méhcsalád észrevegye közeleg a tél.
Úgy érted Attila, hogy légrést kell csinálni a takaráson -ahogy akácnál a méz érlelése miatt-, hogy jobban hűljön a fészek?
Üdv: Ata

Re:Méhészkedés fekvő kaptárban
« Válasz #110 Dátum: 2014. Október 05. 07:55 »
Ata 67!
Igen.
Néhány centit hátrahúzni a kijáró felőli oldalon, hogy ne legyen huzat.
A rést légáteresztő anyaggal, mondjuk filccel nem árt letakarni.
Van úgy, hogy a méhek ezt a légáteresztő nedvszívó anyagot propolisszal bevonják.
Mivel nem tudunk velük beszélgetni hagyjuk rájuk.
Üdv: Attila

*

ata67

  • *****
  • 521
Re:Méhészkedés fekvő kaptárban
« Válasz #111 Dátum: 2014. Október 05. 08:04 »
Köszönöm a választ.

Re:Méhészkedés fekvő kaptárban
« Válasz #112 Dátum: 2014. Október 05. 11:34 »
Attila!
Köszönöm a segítséget.
Élelem van elég,virágport meg sokat hordanak. Ha picit jobb idő lesz meglesem mit ügyködnek a mézgyűjtők.
Ma is vacak felénk az idő...

Re:Méhészkedés fekvő kaptárban
« Válasz #113 Dátum: 2014. November 03. 12:28 »
A Méhész újság júliusi számában Árvay György részletesen írt az által használt nyitott kaptáraljról. Számomra elég meggyőző volt, amiket írt, ezért arra gondoltam, hogy az új fekvő kaptáraimat nyitott aljúra kellene megcsinálni. Arra lennék kíváncsi, hogy vajon fekvő kaptár esetében is úgy működne-e, mint a rakodónál?

A cikkben szereplő előnyök közül engem az fogott meg leginkább, hogy a nyitott kaptárfenékkel a méhész tudja szabályozni, hogy ősszel az anya mikor hagyja abba a petézést, és tavasszal mikor kezdje el? Ugyanis ha szeptember végén a méhész megnyitja a kaptáraljat, akkor az anya biztosan leáll a petézéssel, és addig nem is valószínű hogy újrakezdi a petézést, amíg a fenék nyitva van. A fenék csak tavasszal és atkakezeléskor van zárva, egyébként nyitott.

Ami miatt bizonytalan vagyok az az, hogy vajon nem veszti-e el a család a feromonját a túlzott szellőzés miatt? Illetve nem sarkalja-e erősebb kutatásra a méheket a nyitott fenék? Nem zavarja-e a beáramló fény a méheket? Nem lesz-e túl száraz a kaptár mikroklímája?

Köszi, ha megírjátok a véleményeiteket.
Üdv, Ádám

Fészekmézkamrás NB18

*

Geddekas

  • *****
  • 5859
Re:Méhészkedés fekvő kaptárban
« Válasz #114 Dátum: 2014. November 03. 13:57 »
A méhcsalád természetes körülmények között is többnyire nyitott "kaptárfenékkel" és, tehát nem veszíti el a feromonjait.

A nyitott kaptárfenék nem 100 % biztos módszere a fiasítás időben való leállításának, de tényleg nagy segítség ebben. Miért nem 100 %?
Mert a méhlegelő gazdagsága és az éjszakai kaptárhőmérséklet függvénye, hogy mikor áll le a fiasítás.
Ha éjjel nem hül 10 C fok alá a hőmérséklet és a méhlegelő bőven ad nektárt és virágport, akkor elméletileg novemberben is lehet fiasítás a méhcsaládnál.
Miben segít a nyitott kaptárfenék?

A kaptár fala, tehát maga a deszka októberi napsütésben képes akár 45-50 C fokra is felmelegedni. Ezt a hőt átadja a kaptár fala a belső levegőnek. Ha a kaptártest alul is zárt, akkor a nappal összegyült hőmennyiséget lassabban veszíti el a kaptár, mint ha alulról nyitott.

Ennek az alulról nyitott kaptártestnek koratavasszal is van előnye, ugyanis akkor is van néhány csalókán meleg nap, ami túlzottan kiterjeszti a fészket és ha jön a normál, tehát hűvösebb időjárás, akkor a fiasítás szélső része kihűl. Látszólag lassúbb a fejlődése koratavasszal a nyitott kaptárfenekű méhcsaládnak, de tapasztalatom szerint ez nem hátrány, hiszen ugyanakkor válik rajzáséretté az én állományom, mint a környezetemben bárkinek. Valószínűleg azért nem hátrány, mert nyitott kaptárfenék esetén nincsenek olyan erős ingadozások a méhcsalád tavaszi fejlődésében.
Az élet a legjobb tanítómester, eltekintve attól, hogy minden tanítványát megöli. Bár az erdő zsugorodott, de a fák továbbra is a fejszére szavaztak, mert annak a nyele fából volt, és azt hitték, hogy közülük való.

*

nata

  • ***
  • 176
Re:Méhészkedés fekvő kaptárban
« Válasz #115 Dátum: 2014. November 03. 17:32 »
adamez
Le tudnád írni pontosan, hogy miket is ír le Árvay György a nyitott aljról? Nem vagyok még OMME tag, így az újságot se tudom olvasni. Előre is köszönöm.

*

zümi

  • *****
  • 1382
Re:Méhészkedés fekvő kaptárban
« Válasz #116 Dátum: 2014. December 09. 12:06 »
Nagyon tetszett egy cikk a MÉHÉSZET szaklapból :)

Heti két nap 270 család ::)


Házaspárral készített riportot Bross Péter egy Tisza melletti kis faluban.
Igazából ami a legjobban megfogott az írásban az, hogy egy nő is tud nagyobb állományt kezelni, kordában tartani.....
120 családot gondoz készít fel akácra Alica, 20 keretes NB fekvő kaptárban!!! Párja 150 családot rakodóban. Csak hétvégén méhészkednek főállás mellett!
Azért ha jól belegondolunk mi férfiak is keményen oda kell tegyük magunkat a munka dandárján 35C melegben beöltözve fizikailag padló minden egyes pörgetés végeredménye! Akkor egy jóval törékenyebb nő mit élhet át??
Jó néhány méhész ismerősöm van(férfi) aki 30 családnál nagyobb állományt nem tart és nem is akar.
Amin ledöbbentem, hogy akácon kívül más mézet nem is nagyon pörgetnek! Persze azt is hozzá kell tenni álló méhészkedést folytatnak és a napraforgó sem mézel feléjük jó néhány éve!

Az utolsó 3 év akác eredményeikről azért szívesen olvastam vna......

Minden elismerésem a méhész hölgynek :)


« Utoljára szerkesztve: 2014. December 10. 14:44 írta zümi »
Mindig arra kell törekedned, hogy a legjobb legyél, de sosem szabad elhinned, hogy az is vagy.

*

Geddekas

  • *****
  • 5859
Re:Méhészkedés fekvő kaptárban
« Válasz #117 Dátum: 2014. December 10. 12:53 »
Fiatalon én is egyedül kezeltem előbb 30, aztán hatvan, majd 120 NB méhcsaládot. Mind egycsaládos és 18-22 keretes volt. Ez a lépkészlet kellett ahhoz, hogy sikerrel lehessen kihasználni a rohamos hordásokat és ne kelljen kapkodni a pergetéssel.
Az élet a legjobb tanítómester, eltekintve attól, hogy minden tanítványát megöli. Bár az erdő zsugorodott, de a fák továbbra is a fejszére szavaztak, mert annak a nyele fából volt, és azt hitték, hogy közülük való.

*

zümi

  • *****
  • 1382
Re:Méhészkedés fekvő kaptárban
« Válasz #118 Dátum: 2014. December 10. 19:55 »
Laci!
120 család volt életed során a max amit tartottál?
Mindig arra kell törekedned, hogy a legjobb legyél, de sosem szabad elhinned, hogy az is vagy.

*

kiskakas

  • *****
  • 3248
Re:Méhészkedés fekvő kaptárban
« Válasz #119 Dátum: 2014. December 10. 20:20 »
QUQURIQ!!!

Kedves Zümi!

Én taranék 120 bomba családot, mint 240 csak közepeset, vagy 360 gyengét...

A kiskakas!