Méhészkedés fekvő kaptárban

Tisztelt Fórumtársak!

Személy szerint szeretném megköszönni Attilának a szakmai hozzászólásait!
Úgy látom sokan nem értik Attila habitusát, hozzáállását, szándékát. Ha olyan sokan ismerték ezt a "trükköt", miért nem olvatam még egyik fórumon sem? Személy szerint rendkívül értékes hozzászólásnak tartom. Aki pedig "Kolombusz Tojására" számított, mert azt keresi, az menjen el kutató méhésznek.

Üdvözlettel: kuruzslo

Attila módszere akácra van kihegyezve, de sok évben inkább utána indul az élet, valószínű az idei is úgy lesz.
Benne van a levegőbe, egy közepes repce, meg esetleg egy jó akác az még mennyiségben is lótúró.
Utána megyek, ámorra, dohányra, de lehet egy normális napra kenterbe veri az összest.
Az akác mint fő hordás, és fő jövedelem forrás, már rég a múlté, (az időjárás már az idén is bele ba@ott a lecsóba).

Sziasztok!
Kezdő méhtartóként, biztosan eddig rosszul csináltam, vagy félre értek dolgokat. Kérlek, javítsatok ki. 
Az anyakorlátozás lényegét abban gondolom, hogy főhordásra a kaptárban a lehető legkevesebb gondozni való, és lehető legtöbb gyűjtő méh legyen. Tehát a korlátozást úgy kell időzíteni, hogy főhordást megelőző 7-10 nappal (nyitott a fiasítás 8- 9 napig) legyen elvégezve. A vándorlásokat figyelembe véve (esetemben) hunor/12 fészekben a korlátozás idején legalább 6 táblás lehetőleg FEDETT fias maradjon (nyitott fias a rajta lévő dajkával nem kell). Általános érvényű szabályokat nem lehet hozni, az időjárás felülírhatja a legjobb technológiát is. Ez-idáig így gondoltam, de valószínű rosszul.

Bekesm!
Azt hogyan éred el hunorban hogy ne legyen nyílt fias, vagy ne sok , használsz függőleges anyarácsot is? Vagy zárkázod az anyát vagy leszeded?

Egyébként igen, az a lényege az anyakorlátozásnak, de amit Attila írt az egy plussz mesterfogás.
Hogy érthető legyen a méhek viselkedésébe is bele kell menni egy kicsit. Oldalra, fészektől távolra nem igazán szeretnek hordani a méhek, inkább hátul szeretik biztonságban tudni kincsüket. Erre alapulnak a hátsó mézkamrás melegépítményű kaptárak. De mit csinálhat a méhész hogy oldalra is zökkenőmentesen és lehetőleg nagy intenzitással hordajanak a méhek. Egyszerűen becsapjuk őket, a szélre helyezett fiasokkal, így egy nagy fészket érzékelnek abba pedig tolják a nektárt rendesen. Na de nem nyílt fiasokról írt Attila sem, ámbár ez időben tartósabb  volna, de van egy -két hátránya. A fészektávoli nyíltfiasra bölcsőt húzhat egy erős család. ( anyás dajka) Egy esetleges lehűlés esetén megfázhat a fiasítás.

A 12 keret hunor, 9 NB-nek felel meg, erre borítol egy anyarácsot, az nem igazán számít korlátozásnak. Fekvőben 3, vagy 6 keretre volt szokás, 6-ra ha akác után még termeltek. Röviden a lényege.

Balázs Zoltántól volt egy előadás, abban szépen le volt vezetve, illetve több fórumon volt már róla szó. Keress rá nem akarom ismételni magam. Az NB. Attila által végzett munkálatokhoz nem értek, Ő abban profi, Hunor az teljesen más, főleg a 12-es.

A hunor 10, és 12 között nem csak két keret különbség van, két külön technológia. Lehet nem szokás, de a hunor fészket is le lehet 6 keretre korlátozni.

Én? Minek? Egyébként nincs Hunorom csak egy kersztkérdés volt, egyébként  ismerem az opciókat, itt amúgy is off lenne.

Kedves Robotur!

Szívesen olvasnék a melegépítményes tapasztalataidról.

Üdv.: kuruzslo

Egyenlőre ott tartok a melegépítményes kaptárakkal, hogy 2014-ben egy darabot készítettem és telepítettem be akác után. Ez volt a tesztelés, gyakorlatilag a tavalyi termelési év. Mivel egy kaptár, és egy év, még nem igazán tekinthető hivatkozási alapnak, de nagyjából hozta papírformát. Jelenleg a soros karbantartásra festésre kerülő kaptárakat alakítom át, így most 5 család van már ilyenben. A nyár végéig 20-22 -őt tervezek meleg építményűre átállítani. Picit szokni kell, de nem vészes, mivel 20 évet már hideg építményűben méhészkedtem. Óvatos lépéseket teszek, mivel termelni is kell. Nem hobbiból méhészkedünk.
Az eredeti tervem a Péntek-féle MHVK lett volna, de az egyedi különleges keret miatt nem lett volna egyszerú az átállás, a Péntek lajos keretei 90 fokkal elforgatott NB keretek, tehát a rövidebb oldalán áll, (és természetesen ez van fülezve, az az megfelelő felsőkeretléccel ellátva).
Így maradtam az erdeti NB kaptárak átállításánál. Minimális a plussz ráfordítás, és nem okozok inkompatibilitást. Ami szembeötlő különbség hogy a mézkoszorú oldalt szimetrikus vékonynak mondható, a fiasítással jobban kihasználhatják a kereteket. A mézet van lehetőségük hátrafelé elhelyezni. Ez egyezik a Péntek Lajos által írottakkal is. Első lépésként csak az lenne a célom hogy elkerüljem a léptűzdelést, vagy  lehetőleg minimalizáljam. Ez nem elsősorban a ráfordított munkaidő csökkentése miatt, hanem a családok egészségének a biztosítása miatt. Jelenlegi nagy méhsűrűség kedvez a betegségek terjedésének, és a többi negatív változás is. Így kíméletesebben kell bánni a méhekkel, mint vala is tettük. A jó erőben lévő családok, mindennel nagyobb eséllyel küzdenek meg. A léptűzdelés elkerülése egyúttal a fiasok pergetésének részben vagy teljes elkerülése a következő lépés. Most egyenlőre azt látom hogy "természetesebb" a méhek számára ez a kaptár, és az én szempontomból sem rosz. De jövőre már megalapozottabb tapasztalatokat tudok majd írni.

Robi75 írta:
"Attila módszere akácra van kihegyezve, de sok évben inkább utána indul az élet, valószínű az idei is úgy lesz."
Valóban jól látod, de hozzászólásodból azt vélem leszűrni, hogy attól tartasz akác után visszaesik a "korlátozott" méhcsalád, és az összes utána jövő termésnek annyi.
Ezt sokan így gondolják, de ez tévedés.
Az 5-6 NB vagy Hunor keretre korlátozott szűk fészekben nincs kevesebb fias, mit a szabadon petéző anyáknál.
Amiből valóban kevesebb van, az a nyitott fias, de az anyakorlátozás egyik lényeges szempontja, hogy a főhordás alatt minél kevesebb legyen a dajkálandó álca.
Így felborul a méhcsaládon belül a munkamegosztás (ez a cél) és a dajkaméhek is gyűjteni indulnak.
Ekkor lehet látni azt a porzó mozgást a kaptárak előtt, mintha tájolnának.
Én is tudok szaporítani, hárson, és napraforgón termelni.
A fiasítás felülete nem kisebb, csak a korösszetétele más.
Akác végére sokkal több a fedett.
Nem kell attól tartani, hogy visszaesnek a családok.
A bölcsővel való mézeltetés, vagy az anya zárkázása sokkal drasztikusabb módszer, ott lehet visszaesés, viszont még nagyobb eredmény várható.
Minél jobban megközelítjük a természetes raj állapotot, attól több kerülhet a hordóba.
Az ésszerűséget és a célt természetesen mindig szem előtt kell tartani.
Ha szaporítani is szeretnénk, egy kicsit bővebb lehet a szűk fészek.
Amennyiben csak az akácra koncentrálunk, lehet beljebb húzni a féket.
Azt mindenki maga döntse el, mit szeretne.
Egy családból 5-öt szaporítani, közben 40 kilós akác átlag irreális cél.
Maradjunk a realitás talaján.
Nagyernyei Attila

Szia Attila!

Szaporításról szeretnék kérdezni!
 Ha 6Nb keretre korlátozom az anyát akkor egy népes, rajállapothoz közeli családból hány kölyök családot lehet létrehozni? Esetleg leírnád részletesen a szaporítás menetét, azt nagyon megköszönném?

Oldirty kérdésére válaszolnék.
6 NB keretre korlátozott családból akácpergetés után maximum egy kölyök, vagy tartalékcsalád hozható létre.
Ismét a célt kell meghatározni.
Ha erősebb egységeket kívánunk csinálni, akkor több családból kell összeböngészni.
Ennek a neve a szakirodalom szerint, fészkes, böngészett raj.
Tehát ha termelni akarunk napraforgón a megcsapolt családdal, akkor legfeljebb 2 fedett fiast vehetünk ki a szűk fészekből.
Ott az anyát azonnal szabadon engedve, ismét lendületesen kezd el petézni.
Ehhez vagy hordás kell (gyalog akác) vagy serkenteni szükséges.
A fias kereteket természetesen rajtaülő méhekkel vesszük el, és ha egy mód van rá, 5 km-nél távolabb eső telephelyre szállítom.
8 keretes rajládáim vannak, melyek 2 db 4-es részre is oszthatók.
Ezekben is pároztatok.
Néhány nap múlva átnézem őket,ha van bölcső lerombolom.
Kopogós bölcsőt, vagy párzatlan anyát kapnak.
Később egyik anyát elveszem, felhasználom a termelő állománynál anyacserére, a két népet egyesítve pedig gyönyörű tartalékot kapok.
A tavaly így elkészített családocskák, idén már termelők.
70 db kétfelé osztható rajládám van, így egyszerre 140 anyát tudok pároztatni.
Ebben a módszerben nincs semmi extrém, sokan alkalmazzák.
Van amikor a telephelyen hagyom az elkészített "kölyköket", ekkor erősebbre csinálom, és rázok hozzá fiatalokat is.
Akkor nem kell utaztatnom, és azonnal etetem őket.
Az utóbbi időben ezt csinálom, és a bölcsők elfogadása is jobb, mert a kijáró méhek hazaszállnak.
Röviden ennyi.
Nagyernyei Attila

 "Ha 6Nb keretre korlátozom az anyát akkor egy népes, rajállapothoz közeli családból hány kölyök családot lehet létrehozni?"
Oldirty kérdése szerintem kicsit pontatlan, tehát nyilván nem rajállapotra gondolt, hanem rajzás előtti állapotra. Ha csak a szaporítás a lényeg akkor ebből + 2 kölyölcsaládhoz való nép szedhető el. Így lesz egy anyás, és kettő amit anyásítani kell, valamilyen általad preferált módon.  Ha lényeg hogy termelő maradjon a donor, akkor csak egy kölyökcsalád hozható létre belőlle. Vagy azt is érdemes több helyről összeszedni de ezt már Attila leírta.
A lényeg hogy minimum 2-3 keret fias a népével, és még rázzunk hozzá 2 keretnyi fiatal méhet, + egy mézes és egy takaró keret. Ez a minimum nagyjából még május végén is megfelel. De minél gyorsabban jut párzott anyához annál jobb. A készítés másnapján érdemes, minden állapotú bölcsökezdemény eltávolítása után, vanilliás spricceléssel petéző anyát szabadon betenni. Ennél gyorsabban, és biztosabban nem lehet petéző anyához juttatni méheket. 5-6 napig nem szabad kíváncsiskodni, utánna elég a petézést ellenőrízni. Eleve érdemes normál kaptárba készíteni őket. Lehet érett rajbölcsőkkel is anyásítani, De lehet párzatlan anyával , a legrosszabb hogy maguknak szerencsétlenkednek pótbölcsőt ezt nem szabad alkalmazni.
Ezek a csapatok mindenféleképpen betelhetővé válnak augusztus végére. Hiszen 7-8 kereten vannak minimum. Következő akácra már termelők, a tavaszi fokozatos bővítés-fejlődés, és a jó anya az előfeltétele.

Sziasztok!
Az lenne a kérdésem, hogy műanyag etetőt(vályút, tálcát) mivel fertőtlenítitek, ha már volt használva!? 
A fa etető esetében tökéletesen működik a perzselés, viszont a műanyag megolvadna a nagy hőtől.
Tömény 20% ecetes mosás elegendő?
Tudom az lenne a legjobb, mint kaptár tartozék állandóan bent lenne a családoknál, viszont van ahol nem fér el, vagy útban van!

Műanyag alkatrészek fertőtlenítésére hypó és a domestos kiváló hatású. A naszcensz klórnak nem tud ellenállni a nyúlós spórája sem.

A hipó fillérekből megvan, úgy hogy idáig az a nyerő! Köszönöm.
Azért remélem lesz még alternatíva!?