Méhészkedés fekvő kaptárban

Ez már a régen az OMME fórumon is a mese kategóriába tartozott, mint Columbo ( Kalambó felügyelő) felesége.

Hát áruld el már nekünk, hogy mivel foglalkozol, ha nem a közönséges méztermeléssel? A közösségek szétvágásával.  Itt megtekinthető a "pergetési" munkafolyamat lényege. A többit a fantáziátokra bízom, nem akarok senkit sem befolyásolni, hátha akad követője, ami a méhészeknek inkább javára válhat.

https://www.youtube.com/watch?v=8ib2O7UiZfo

Nem tisztem védeni senkit, de amit írtál, az nem tekinthető személyeskedésnek és csúsztatásnak?   

Mármint az amikor valaki figyelmeztet másokat a csőbehúzásra? Nem ismered a múltat. Kérdezz meg valakit, aki már akkor is résen volt, amikor még az óriáslép volt a sláger! Aztán jött a rakodókasos hülyítés. Sok kezdő életét könnyítette meg, vagy nem engedte vakvágányra siklani az, aki figyelmeztetett. Én viszont megvédtem Csuját, mert joga van ezzel a rakodókasos értelmetlenséggel bajlódni. Viszont nem ez volt a cél. Láttad volna milyen írások születtek a mángorlásról, aztán egy ország röhögött a maszatoláson. Mi a személyeskedés ebben? Nem én tettem fel a videót Jóember!!!Ha rólam készítettek volna ilyet, már rég megkérem vegye le.
Na ha még azt is tudnád miként lehet betelepíteni ezeket ha nem jönnek a rajok.
Na hagyjuk ennyiben, mert mielőtt elkészülne az életrajz Tóniról, meg hiúsítja azt Anti

Aztán ha meg valamire még kíváncsi vagy Te is, akkor nagyon szívesen mesélek, és hitetlenkedve fogsz csodálkozni a Fekvőtől az elfekvőig c. kisregényen.

Jenő!

Hívd fel Barna Jóskát a debreceni Örösi egyesület elnökét és kérdezd meg tőle, hogy mióta nem szerepel az aktív méhészek között a nyilvántartásában az édesanyám és mikor került az inaktívak közé. Ha jól emlékszem 2006-ban hagyta abba a méhészkedést. De fel is hívhatod az édesanyámat. Privátba elküldöm a vezetékes telefonszámát neked, ha kéred. 

Nincs akkora méhállományom, mint neked és nem termelek sok mézet, de biomézet termelek. Az általad idézett youtube video az első kísérletet mutatja, nem a végleges eszközt. De tény, hogy a rakodókasos lépekből csak préseléssel nyerhető ki a méz. Viszont sokkal finomabb ez a méz, mint a pergetett és sokkal tovább tartja meg friss zamatát. Persze a magas virágportartalom miatt sokkal gyorsabban kristályosodik.

Egy fekvőkaptáras témában írt hozzászólásra, amely semmi mást nem mondott, mint hogy (állítása szerint) ilyen meg ilyen keretméretű kaptárral dolgoztak a szülei, de senkit nem kényszerített arra, hogy kipróbálja, főleg, hogy azonnal, gondolkodás nélkül átállítsa az állományát ilyenre, szóval erre a "mivel foglalkozol, ha nem a közönséges méztermeléssel? A közösségek szétvágásával" véleményt írni szerintem nem a témához kapcsolódik, és kissé személyeskedőnek is tűnik.
A csúsztatással kapcsolatban pedig arra gondoltam, hogy - szintén a pársoros eredeti hozzászólás alapján - nem láttam sehol, hogy ezeket nem pergetni kell, hanem mángorolni, te viszont egy mángorlós videót linkeltél be. A hozzászóló személyén kívül mi köze a két dolognak egymáshoz?

Mondom! Nem ismered a múltat, ezért nem érted.

Amikor az óriáslépes írásokat nyomta az OMME fórumon, amit jótékony hadműveletei miatt lezártak többször, majd végképp bezártak, akkor méhei sem voltak. Valaki beszólt neki egy elszólása miatt, hogy méheid sincsenek. Akkor gyorsan vásárolt fekvőket, jöttek a képek és a mese ismét, de ezekkel is állandóan elcsúszott. Sugárzott a hozzá nem értés, és még ugye ezt ott meg is lovagolták. Hosszú ezt így elmagyarázni, talán neked nem is lehet, mert elkötelezted magad ez irányban, és nem értenéd az összefüggéseket. Gyorsan eljutott a rakodókasig, aztán a valamennyi fórumról kitiltottság után Tsanyi csinált neki egy sajátot (Freefórum). Na oda idézgette a méhészek írásait máshonnét, aztán azt is bezárták, majd jött a Google csoportok. Ott elbeszélgetett egyedül, és most ismét teret kapott a száguldáshoz. Zöldön nevek tucatjával stb.

Jam! Azt a videót MONDOM csak linkeltem. Az a köze, hogy Csuja=Geddekas készítette saját magáról, és a mángorlásáról .
Tudod mit, ha érdekel sok kis nem apróság mesélek neked Skipen. (Elküldöm a címemet privátban, kérlek keress meg!) Egyébként sokan jókat derülnek ezeken, meg aztán nem is méltó nekem erről vitáznom, mint szokták mondani.

Nem köteleztem el magam senki mellett, meghallgatok én bárkit szívesen (illetve elolvasok, mert skype-ot nem használok), gondolkodni pedig magam is tudok az olvasottakon, és remélem, tanulni is. Nem akartam beleártani magam mások dolgába, csak nem értettem a válaszod tágabb összefüggéseit.

Jenő!

Tévedsz!
Rosszul emlékszel.
2007-ben majdnem 20 éves kihagyás után kezdtem újra a méhészkedést 36 söpört rajjal és egyből a rakodókasban indítottam őket. Azért nem óriáslépen kezdtem újra a méhészkedést, mert régi tervemet akartam megvalósítani a bioméhészkedésnek ezt a speciális módját választottam. Az OMME méhészfórumra is ekkor léptem be.

Az OMME fórumon a beszélgetések nagyon sokszor voltak sértők, kicikizők, rosszindulatúak. Sokan az érdekeik sérelmének vették azt, ha valakinek más volt a tapasztalata és véleménye, mint az éppen uralkodó szemlélet és sajnos nagyon alpári módon viselkedtek. Ezekre az alpári viselekedésekre azóta is van példa, de egyre ritkábban.

Emlékszem néhány témára:
1.
A kaptárok csapolásos technikájának jóságát dícsértem és természetesen a kaptárgyártóktól kaptam azonnal a személyeskedő támadást.
2.
Leírtam, hogy a műlépek mit tartalmaznak jelenleg és azonnal kaptam a műlépkészítők és kereskedők strómanjaitól a személyeskedő és sértegető támadásokat.
3.
Leírtam, hogy a buckfast méhek milyen kárt okoznak a hazai méheknek, és azonnal kaptam hideget-meleget. Minden voltam azonnal szerintük, csak tisztességes ember nem.

Persze, hogy amikor tele lett a hócipőm, akkor leírtam, hogy ha ezek a sértegetések folytatódnak, akkor jogi elégtételt fogok kérni. Az OMME elnöke átnézte a hozzászólásokat és jobbnak látta bezárni a fórumot.

Ezek után indult a ződ méhészfórum, amit az OMME fórum kemény magja indított és tart fenn ma is. Lényegesen javult azóta a beszélgetés kultúrája azon a fórumon is, de vannak az ottani titkos moderátori csapatnak, más néven kékvérűeknek egyfajta berögződött előítélete, amitől nem tudnak vagy nem akarnak megszabadulni.

Aztán elindult ez a fekete-fehér méhészfórum is. Itt lehet a legnyitottabban és viszonylag kevés sértegetéssel szakmai és közéleti témákról beszélgetni. Szakmai kérdésekben egyedül te Jenő szoktál néha egészen a sértegetésig elmenni, a többiek nem.

Robotur, Teljesen más sperpektívábból látjuk a dolgokat. Pénz mozgatja a világot? Vagy azt hiszi az emberek 90%, hogy a pénz mozgatja a világot? Elárulom, ezt hívják illúziónak. Tudja, hogy a pénzkibocsájtás joga egy család kezében van? 40-50% kamat van a pénzhasználaton. Az egész világot egy maréknyi ember irányítja. Nem röhej? Vagy ennyi az élet? Megszületünk óvoda-iskola majd ledolgozunk 50-60at évet, több esetben valakinek, hogy aztán megegyenek a kukacok? Ennyi? Azután? Na mi van azután? Ott hol van a vastag pénztárca? Folyamatos manipulálás megy.
kivancsi111, Mi a baj? Gond van, hogy új technológiák születnek? Az egész életben ilyen vagy? Aki nem fogadja el a változást csak magát korlátozza.

Igen ennyi, dolgozunk aztán ránk húznak másfél méter földet és kész.
Milyen új technológiáról beszélsz?

Rakodókasra céloztam. kivancsi111 akad követője a mángorlásnak. Bennem elindított új gondolatokat, pl.: prés, szőlő daráló gép jutott eszembe (lépesmézre alakítva).

Szerintem is a rakodókasos technológiáról gondolja, hogy új, pedig nem teljesen új technológia. Egy kis töréneti áttekintéssel igazolom ezt.

A felsőléces (fonott kosárszerű) kaptárok használata már az ókorra nyúlik vissza. Kisázsiában és a keleti mediterrán térségben ősi méhészkedési forma és itt-ott talán még ma is létezik.
Rakodó kast először Johnn Gedde angol méhész írt le az XVII. század végén.
Aztán újra felfedezték a felsőléces kaptárt a XIX. század közepén. Ebből született nem sokkal később a klasszikus és ma is használt keretes kaptár.
Nyugat-Európában a XX. század elején Varré abbé terjesztette el újra a felsőléces rakodókaptárt.
Magyarországon a XVIII-XIX. században az uradalmi méhesekben működött a felső léces fonott gyűrűs rakodókasos méhészkedés. Ezt a kas típust és a paraszti kúpos kasokat váltották le a gazdagabb néprétegben a német mintájú apró keretes kaptárak.
Majd jött a Boconádi féle lép méret forradalom Magyarországon, ami elsöpört mindent, mivel megjelent a nagyboconádi kaptár, és ez kiváló méztermelő kaptár lett és ma is az, és mellette - ennek farvizén jött fel - a Dadant mintára hasonlító Hunoros technológia.

A Csuja féle rakodókasos technológia annyiban új az előképekhez képest, hogy a gyűrűkben a felsőlécek egymástól való távolsága követi a természetes fészekképzés szabályait, tehát középen kisebb a lépgerinc távolság és kifelé nő. A gyűrűk magassága azért 12 cm és azért nem magasabb, mert a 10 cm magas lép drótozás nélkül is stabil és nem törik, nem szakad vándorlás közben. Természetesen a rakodókaptáros méhészkedés módszertana it is alkalmazható, azzal a kivétellel, hogy nagyon korlátozottan lehet a lépeket cserélgetni a méhcsaládok között.

30X40! Ebben a világban kell boldogulnunk, ennyi.  De mit jelent ez a "30x40"? Természetesen csak ha köze van a méhészkedéshez, ez keretméret?

Lépméret. Pontosabban 40x29.5cm.
adamez2! 10+10 keretes bukó mézkamrás. Elégedett vagyok vele, fészket nem pergetem max. a szélső lépeket. Költőtér és a telelés 1 fiókon. 1-2 éve álltam át nb18-ról. Hunoros és 1/2NB-s ismerőseim szerint túl nagy a fészek, sok méz marad benne. Van előnye és van hátránya.

30x40'
Pontosan ez a rákfenéje a magyar méhészkedésnek, illetve  régebben ez volt hogy rengeteg féle keretméretet használtak. kb 120 évvel ezelőtt is már az egységesítést szorgalmazták eleink a hunor méret képében. Sajnos látom hogy még ma is vannak olyanok akik néhány centiméter eltérésben látják méhészkedésük sikerének a zállogát. A 30x40-es 10 db keret hellyett, belógatol a hunorba még 2 keretet, az az lesz benne 12 db keret, és kalap, kabát. 
Viszont nem kell külön egyedi megrendelésre késszítetni a keretet, a műlépet, a kaptárakat, a pergetőt. A szabványosítás a csareszabatosság, előnyeit veszted el, jelentéktelen néhány centi miatt.

QUQURIQ !!!

Egy kicsit szeretnék én is bele szólni.
Nagyon sok méhész ismerősöm van, sokféle kaptár típussal.
Hosszan tartó beszélgetésünk eredménye, hogy sokan azon a nézeten vannak, hogy szinte minden megváltozott körülöttünk.
Van aki észreveszi, van aki nem akarja észrevenni...
Minden előre tolódott.
A repce tenyészideje lecsökkent, imádkozunk, hogy az akác ne fagyjon el, fenti akác bizonytalanná vált, vaddohány már évek óta csak keveset mézel, még a jó helyeken is. Gyalogakácot kivágják az ár terekben, hárs, vagy mézel, vagy nem. Napraforgón hőség, túlterheltség, permetezés, nagyon rövid tenyészidejűek, gyengén nektározóak.
...és még csak július közepét írunk!!!
Mi van augusztussal, szeptemberrel???
Megállapításunk, hogy nagyobb fészekkel, több élelmet kell méheinknek hagyni!
A természetes rajépítmény fészke sincsen megszakítva.
A rakodó az intenzív mézelésre lett kitalálva.
Az elmúlt 4 év gyengének mondható mézelésénél, a NB kaptárakból lehetett a legtöbb mézet pergetni.
Persze ez sok mindentől függ!!!
Méhlegelő, családerősség, időjárás, országrész...
Sok méhecskével lehet sok mézet termelni!!!
Tendenciának látom, hogy a nagyobb űrtartalmú fészket részesítik többen előnyben.

Kiskakas!