Kedves Méhésztársak!
Manapság számtalan probléma okoz sokaknak álmatlan éjszakákat a méhészeti ágazat jövője miatt. Annak ellenére is, hogy „méhész miniszterünk” nemrégiben kifejtette, hogy a méhészet kicsi ágazat a mezőgazdaságon belül, de kulcsszerepe van benne. Illetve, hogy 2023 és 2027 között a méhészeti ágazat a hazai forrással együtt mintegy 42,7 millió euró! támogatásban részesül. Igényelhető a méhek után is az „állatjóléti támogatás”, az 1000 Ft -os támogatás (majdnem 1000), aztán a nemzeti program keretein belül igénybe vehető támogatások és egyéb pályázati lehetőségek… Tehát dől meg áramlik itt a pénz a méhészetbe kéremszépen, de akkor mi itt a probléma?
Hát éppen ez az egyik. Mert hát azt is mondja a miniszter, hogy a méhészetet már nem lehet csupán a méztermelésre alapozni… Érdekes megállapítás ez a részéről mert méhészként bizonyára tudja, hogy méhekkel csapoltsört sajnos nem tudunk termeltetni. Ennek ellenére még több pénzt ígér az ágazatba -az meg majd kiderül, hogy mennyi lesz-, hogy azért mégiscsak növelni tudjuk a versenyképességünket…
Nagyon sokan egész tevékenységüket a támogatásokra alapozzák. Abból szeretnének élni. Jól megélni. Pedig ingyen ebéd az bizony nincs. A közelmúltban 2 környékbeli ismerősöm is főállású méhész lett. Aztán egy harmadikkal 1 hónapja beszéltem, aki 60 éves és tavaly még azon gondolkodott (és most kesergett), hogy feladja a betonbiztos állami cégnél a munkahelyét, ahol már 40 éve dolgozik, hogy csak a méhekkel foglalkozzon... Elhitették velük és ők el is hitték azt a hamis illúziót, hogy micsoda jó világ van itt. Pedig már korábban is meglehetősen sötét felhők gyülekeztek. Az én véleményem az, hogy ennek az ágazatnak a rákfenéje, a veszte ugyan az, mint ami ennek a szerencsétlen országnak. Konkrétan: az uniós támogatások. Illetve nagyon finoman fogalmazva azok „helytelen felhasználása”. A „helytelen felhasználás” kifejezés több más kifejezéssel is helyettesíthető…
Képet most nem akarok feltölteni, de ennek az egésznek a legjobb szemléltetője a mindenki által ismert (mindenki által ismert?) ominózus „lombkorona sétány”. Abban minden benne van, ami a rendszerre jellemző akár röhög akár sír rajta az ember. Átvezetve ez a méhészetre hááát, nem is tudom… Talán a fűnyíró traktor konténer garázzsal vagy valami ilyesmi… És tudjátok ki ezért a felelős? Brüsszel. Jó példa a szittya méhész is, aki egyéb támogatások mellett rendesen kimaxolta a törtidőszak slágertermékét és némi számára kellemetlennek tűnő hír hallatán csak annyit képes megjegyezni, hogy: Brüsszel. Ez igen kérem! Úgy gondolja -többekkel együtt-, hogy neki, mint magyar méhésznek minden jár és még a mézét is vegyék meg, de jó áron ám! Küldjék a pénzt is, de aztán kuss legyen ám! Szóval tudom én, hogy sokaknak nem tetszik amit írok. Persze, értem én. De ez az én véleményem.
Akkor talán hallgassuk/nézzük meg ismét figyelmesen, hogy mit gondol(t) az ágazatba „áramló” forrásokról, támogatásokról B. P. 2015 -ben. Nem akarok a videóból részleteket kívágni (azért mégis egy lényeges perc 1:03:35 -től 1:04:40 -ig) így itt a teljes:
https://www.youtube.com/watch?v=UUZvg_GnOqs&t=1965sNa most az a helyzet, hogy én ezzel teljes mértékben egyetértek. De vajon elmondaná-e ma is ezt az előadását Péter? Tudjuk a választ: Nem. És az a döbbenetes (bár nem is meglepő már), hogy az egyesület elnőke tű pontosan tisztában volt/van az ágazat helyzetével és ma teljesen mást kommunikál. És én a magam részéről nem haragszom Péterre, de ha számára a politikai megfelelés és az egyéni pozíció elsődlegessége jelenti a „paradigmaváltást” akkor meglehetősen neheztelek rá.
És ami a lényeg, hogy ebben az előadásban akkor még csak szó sem volt a mai hazai inflációról különösen az élelmiszer inflációról, az ukrán vámkedvezményekről illetve a kínai hamis mézekről, globális problémákról. Mert ezek még pluszban rátettek 3 lapáttal az amúgy is nyakig sz@rban lévő méhészeti ágazatra. Mert az már ezen helyzetek előtt is nagy sz@rban volt. És, hogy mi lesz ennek a vége? Természetesen az, ami már régóta borítékolható volt. Az összeomlás. Nem is lehet más. És nem csak a méhészetben, hanem számos más területen is ami érzékenyen érinti a mindennapjainkat. Egészségügytől elkezdve végtelen a lista… Vajon ki a felelős mindezen problémákért? Brüsszel, gondolom… Brüsszel egy város ugye, főváros Belgiumban ahol a „bürokraták” lézengenek. Azt azért ne gondolja senki, hogy én azt hiszem, hogy ott mindenhez is értenek, meg ott vannak az angyalok. Vagy, hogy azt gondolnám, hogy ott mindig a legjobb döntéseket hozzák. Nem gondolom azt, mert nem is úgy van. De azt viszont gondolom, hogy nem ártana először a saját portánkon rendet tenni mielőtt mindenért másokat hibáztatnánk. Csak erre nem hiszem, hogy képesek leszünk és végül is mindig ők, vagy mások lesznek a hibásak a saját nyomorúságunk miatt. Végül is, miért adtak annyi pénzt amikor tudhatták volna, hogy a magyarok mit kezdenek majd vele…
