QUQURIQ !!!
Nem is tudom, hogy hogyan kezdjem!
Végig olvasgattam Bükk Írásait talán 2013 óta!
Két dolog fogott meg!
1. helyteleníti a neo-kat
2. ott ostorozza a Csuját ahol tudja...
Nem áll össze a kép Kiskakas előtt!
Ha helyteleníti a neokat, miért ostorozza a Csuját?
Bükk méhésztárs ír valamit, aztán csak úgy kiszáll az ügyből, majd nagy sokára megint ír valamit amivel egyet is lehet érteni.
Nem vádolom, csak megjegyzem...
2013 óta csak most lett annyira fontos ez a neo? (hozzá teszem a szakmai írásával egyetértek)!
Mégis beidézek a múltból, hogy tanuljunk a jövőnek.
Bocsánat, hosszú!
Idézetet írta: Nagyernyei Attila - 2014. Június 25. 07:27
A méhészek érdeke a legkisebb vegyszerfelhasználás melletti növényvédelem.
Bükk írta.
A mez.gaz termelőé is az.
Nem árt az ő véleményüket is meghallgatni,melyből ilyen is akad:"csak nem gondoljátok hogy elsősorban azért vetek repcét meg szotyit hogy a méheknek legyen legelője".
A következő eseten mi méhészek is megdöbbentünk.
Nagy állományú méhész évek óta feljelentette a környék nagy termelőjét hogy az rendszeresen lemérgezi méheit.A termelő 2 év óta nem vetett repcét és napraforgót a közelben,azt távolabb helyezte.
Idén a méhészünk odavándorolt hozzá repcére.
Greed is good- tartja az angol mondás.
Végül azt gondolom a neonikotinoidok és még sok más vegyszer is veszélyes,veszélyes lehet a méhekre főleg ha azokat szabálytalanul használják.Egy-egy szerről sokszor évtizedek után derül ki mennyire veszélyes.
Sajnos termelni nagyban,olcsón vegyszerek nélkül nem megy és ez a méhészetre negatívan hat.
Bükk írta:
Re:Neonikotinoidok
« Válasz #305 Dátum: 2014. Július 18. 20:26 »
Idézetet írta: irido - 2014. Július 17. 13:39
Azzal magunkat tesszük nevetségessé, ha ugyanazon a fórumon elemezzük azt, hogy a csávázószerek veszélyes mértékben jelennek meg a nektárban, guttációs cseppben, évek alatt nem bomlanak le a talajban, ezáltal feldúsulnak, melette pedig arra biztatjuk egymást, hogy vándoroljunk az egyetlen jól mézelő növényünkre a napraforgóra, amely még a mérgező hatása mellett is annyi mézet ad, hogy nehogy leírjuk mennyit, mert lemegy a méz ára. Ez így komolytalan.
Az sem semmi amikor "bioméhész" biológus kutatónak aposztrofálja saját magát,holott max. egy kísérletező vagy esetleg inkább újító méhészt láthatunk benne.
Mélyen gyökerező bio környezettudatos szemléletét bizonyítja hogy szerinte mindegy mennyi,mekkora mennyiségű vegyszert használnak a gazdák.
Nesze neked élővilág.
Geddekas,te fenyegetni próbálsz?Játszd ki a piros ultidat,de szólok előre hogy a piros hetes nálam van.(2008.04.23)
Re:Neonikotinoidok
« Válasz #541 Dátum: 2016. Április 15. 08:19 »
Méhgyilkos rovarölő szereket vetne be Magyarország 
A szerek növényekben, állatokban is felhalmozódhatnak, így ezek elfogyasztóinak sem tesznek jót!
A kormány olyan rovarölő szerek eseti alkalmazására kért engedélyt az Európai Uniótól, amelyek használata jelenleg korlátozva van.
A szóban forgó szerek úgynevezett neoniktinoidok, amelyek nagyon hatékony rovarölők, uyganakkor veszélyt jelentenek a házi és a vadon élő méhpopulációra, de pusztítják a gyűrűsférgeket és a vízi élővilágot is.
Az EU 2013-ban korlátozta a használatukat, de ha a jelenleg is zajló uniós élelmiszerbiztonsági vizsgálatok igazolják azt, amit mindenki sejt, végleg betilthatják őket.
A méhek hatékony védelme közös ügyünk
Nyilatkozat a neonikotinoid rovarölő szerekre kért magyarországi derogáció ellen, a méhek és az emberi egészség védelméért
Sajtóközlemény - április 14, 2016Alulírottak azt kívánjuk, hogy a kormány tegyen meg mindent a beporzók és a hazai élővilág védelmében. Tiltakozunk ezért az ellen, hogy Magyarország 120 napos eseti engedélyt kért három olyan jelentős méhegészségügyi kockázatot jelentő rovarölő szerre, melyek használata jelenleg korlátozás alatt van az EU-ban. [1]
A neonikotinoid derogációja által érintett háromszor 32 000 hektáron több kukorica- és napraforgó-vetőmag állítható elő, mint amennyi egy év alatt az egész országban elvetésre kerül. Ez nagy veszélyt jelent a hazai méh- és beporzóállományra, így az egész élővilágra, és végső soron az élelmiszer-termelés biztonságára.
A neonikotinoid rovarölő szerek korlátozását az EU 2013-ban vezette be eredetileg kétéves időtartamra, [2] melyet ideiglenesen meghosszabbított 2015-ben. A korlátozás jövőbeli sorsáról azt követően döntenek, hogy elkészül az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA) jelentése. Az EFSA jelenleg a tagállamok, méhészek, civilek és a további érintett szereplők által 2015. szeptember 30-ig benyújtott új tudományos kutatásokat és terepi információkat értékeli. [3] Ebben a helyzetben felelőtlenség felmentést kérni a kérdéses vegyszerek tilalma alól.
Az elmúlt három évben lefolytatott tudományos vizsgálatok azt mutatják, hogy a korlátozás alatt álló három neonikotinoid rovarölő (az imidakloprid, a tiametoxám és a klotianidin) jelentős és nem kontrollálható veszélyt jelent a mézelő és vadon élő méhekre nézve. [4] Újabb kutatások szerint ezek a vegyszerek az ökoszisztémák szempontjából nélkülözhetetlen gyűrűsférgeket is súlyosan veszélyeztetik, valamint a vizi élővilágot is károsítják. [5] A neonikotinoid csávázószerek megjelennek a csávázott növények guttációs cseppjeiben, és minden élőlényt károsítanak, amely ezekből iszik.
A neonikotinoidok helyett a hazánkban és az Unióban egyaránt alkalmazott klórpirifosz sem számít alternatívának. [6] Kockázataira a civilek mellett tudósok és méhészek hívják fel a figyelmet évek óta, ugyanis a vegyszer nemcsak a méhekre veszélyes, de károsítja az emberi idegrendszert is. Az idén tavaszra kért derogáció helyett ezen vegyszerek korlátozása szolgálná a beporzók védelmét.
Lehetséges gazdálkodni a méhekre veszélyes vegyszerek nélkül is. Azzal, hogy Magyarország időszakos engedélyt kért a korlátozás alatt álló rovarölő szerek használatára, semmibe veszi az uniós elővigyázatosság elvét is. Magyarország növényvédelmi irányítása évek óta a környezet-egészségügy jelzéseit figyelmen kívűl hagyó döntéseket hoz. Hazánk maximális derogációt kért korábban az atrazin esetében; a neonikotinoidokról szóló véleményében kétségbe vonja a világ környezetanalitikai és ökotoxikológiai eredményeit; és a glifozáthasználat ellen sincs kifogása.
Alulírottak követeljük, hogy a hazai álláspont kialakításában a környezetért és az egészségügyért felelős tárcák, illetve azok illetékes háttérintézetei együttesen döntsenek, vagyis a szerhasználatot ne csak a termelésben érdekelt agrártárca gazdasági szempontjai alakítsák.
Az állásfoglaláshoz való csatlakozási szándékát kérjük a balazs.tomori@greenpeace.org e-mail címen jelezze legkésőbb 2016. április 21-ig.
Budapest, 2016. április 14. N
ézzétek csak a dátumot!!!
Kezdeményezők: Dr. Bardócz Zsuzsa, nyugalmazott táplálkozástudományi professzor, Debreceni Egyetem
Dr. Békési László, méhészeti szaktanácsadó, szakállatorvos
Bross Péter, méhész
Csányi Antal, Európa legnagyobb méhészetének társtulajdonosa
Dr. Darvas Béla, biológiai tudományok doktora, c. egyetemi tanár, a Magyar Ökotoxikológiai Társaság elnöke
Dr. Farkas István Tamás, vegyészmérnök, ügyvezető elnök, Magyar Természetvédők Szövetsége
Fehér Péter, Vasvarjú Természetvédelmi Alapítvány, kuratóriumi elnök
Dr. Fendrik Péter, állatorvos, kutató, méhész
ifj. Koós Péter, anyanevelő méhész
Koós Péter, méhész
Dr. Murányi Attila, tudományos tanácsadó, az MTA doktora
Nagyernyei Attila, a Tolna Megyei Méhész Egyesület elnöke
Simon Gergely, vegyianyag-szakértő, Greenpeace Magyarország Egyesület
Dr. Varga Zoltán, biológiai tudományok doktora, professzor emeritusz, Debreceni Egyetem Evolúciós Állattani és Humánbiológiai tanszék
További csatlakozók:
Balogh Judit Anikó, a Fauna Alapítvány elnöke
Berecz Ágnes mezőgazdaságimérnök-hallgató
Prof. Dr. Biró Borbála Dsc., az MTA Doktora, Magyar Ökotoxikológiai Társaság
Borsos Noémi
Bukics János méhész
Bárdos Ferenc, az Életfa Környezetvédő Szövetség elnöke
Csuja László, a Gödöllői Méhész Egyesület elnöke
Deme Zsófia
Dobrosi Dénes méhész, okleveles erdőmérnök, zoológus, halászati szakmérnök
Dr. Dobó Márta gyermekorvos, az Egészséges Utódokért Alapítvány elnöke
Dohos László, a Tiszavasvári és Vidéke Méhész Egyesület elnöke, agrármérnök, 1200 családos méhész, méhészeti szaktanácsadó
F. Nagy Zsuzsanna, a Zöld Kapcsolat Egyesület alelnöke
Flender József és Flender Tamás méhészek
Gajdos Máté méhanyanevelő
Hajtós Béla mézfelvásárló, méhész
Homoki Iván méhész
Klenáncz József méhész, a Klenáncz mézkiszerelő üzem tulajdonosa
Konopás István méhész
Kovács Dezső PhD c. egyetemi tanár
Kovács Józsefné, a Magyar Méhtenyésztők Országos Egyesületének tagja
Kálmán Nikoletta, a GATE Zöld Klub Egyesület elnöke
Leipold János méhész
Dr. Major Jenő nyugalmazott főigazgató, Országos Kémiai Biztonsági Intézet; a Magyar Ökotoxikológiai Társaság alelnöke
Markó István méhanyanevelő, méhészmester
Nemeskéri Attila
Dr. Neumayer Éva, a Magosfa Környezeti Nevelési és Ökoturisztikai Alapítvány elnöke
Obreczán László, a Biokultúra Közép-Magyarországi Egyesület elnöke
Stocker Katalin méhész, kertész, nagycsaládos édesanya
Szabó László méhész
Szalay László méhanyanevelő
Szép Tibor méhész, agrár- és környezetvédelmi mérnök
Zsibrita Pál és Zsibritáné Paczuk Anikó méhészek
Ismert nevek, ismert ügyért!
Bükk! nem látom a nevedet!
Szégyenli Kiskakas magát, de a sajátját sem látja!Szerintem, mindketten egyet szeretnénk, csak indulatok nélkül tegyük meg!
Szervezésre kerül egy neos összejövetel, amit a tanyámra terveztem. Ennek helyszíne megváltozott, amiről hírt adunk, de szívesen látunk, hogy együtt tudjunk tovább lépni...
Kiskakas