Szaporítás - Anyásítás - Anyanevelés

Idézetet írta: huber - 2018. Június 13.  10:41

Idézetet írta: neo - 2018. Június 13.  10:32

1.lépés: a kölyökcsaládot rárakjuk az álanyás családra. Ennyi.

2. lépés: az álanyás család leböki a kölyökcsalád anyját.  Amit én írtam az eddig 100%-os módszer, a tiéd meg jó esetben is csak 50%-os.  Ja, és mi van ha nincs kölyökcsaládod sem amit rátegyél?

Részletesebben.
A két család közé egy újságpapír kerül, hogy legyen idejük lassan egyesülni az eredmény 100%.
Igaz az is kell hozzá, hogy ne csesztesd őket kb egy hétig.
Ha nincs kölyökcsalád akkor egyszerűbb kicsapni a csupa öreg méhből álló anyátlant és csinálni egy böngészett rajt ami sokkal életképesebb.

Minden régi keretet eltávolítok. (mennek az olvasztóba )
Álanyás család népét műlépes keretekre rázom.
Kapnak egy jó mézes keretet szép, érett bölcsővel.
A bölcső megszünteti az álanyák tevékenységét.
Hordás vagy etetés szükséges.
A kikelt anya rekord idő alatt bepárzik és intenzíven petézik.
Az eredmény : szépen kiépített, léctől - lécig fias, szűz lépek.
Lényeges, hogy az álanyaság tényét időben vegyük észre.
Én így csinálom, nekem ez vált be.

A csomóba fogott anyát nem szívesen fogadja,inkább mondanám,hogy sehogy. Le akarja ölni: le is öli. Két napja saját szememmel láttam.

Itt logikai hiba van. A csomóba fogás az anya védelmét jelenti. Tehát védekezni kell azok ellen, amely méhek még nem fogadták el, ezért le akarják ölni. A csomóból az anyát élve ki lehet szedni. Ha nem a védelmét szolgálná, akkor holtan lehetne kiszedni. A csomóba fogás a csesztetés miatt alakul ki. Az anya menekülni kezd, miközben olyan méhek közé keveredik, amelyek le akarják ölni.  A sajátjai viszont csomóba fogva megvédik, ha elegen vannak. Ha nincsenek elegen, akkor nem sikerül megvédeni. Felesleges lenne az anyát csomóba fogni, ha a leölés a cél. Mellé megy és leszúrja. Nincs szükség birkózásra. Birkózás akkor van, ha van olyan méh, amelyik meg akarja védeni az anyát a testével. Azonban birkózás közben át is adódik az anyatermék az ellenségnek. Elegendő idő alatt a támadóból védelmező lesz. Ugyanaz történik, mint az anyazárka esetén. Ott a védelmező csomót maga a zárka jelenti. Az anyához közel kerülő méh átveszi az anyaterméket, így védelmezővé válik, miközben átadja más méhekre az anyaterméket. Tehát a csomóba fogás a csesztetés miatti védelmi mechanizmus. Leölés akkor történik, ha nem hatékony a csomóba fogás.

Ak

Minél hamarabb becsukod a kaptárt, annál hatékonyabb. A csomóba fogás annak a jele, hogy olyan családot csesztetsz, amit nem lenne szabad. Anyásításnál a fokozatosság elve a következő: nulla  kockázat: leröpített család zárkás anyásítása. Maximális kockázat: ráröpített család anyásítása, ha van nyitott fiasa. A közbenső állapotok esetén a kockázatok is aszerint alakulnak, hogy mennyi a fiatal-öreg méhek aránya. A zavarás, de az elválasztás hiánya (anyarács,újságpapír, fólia) fokozza a kockázatot, mert az anya áttévedhet a tűrt zónából a nem tűrtbe. Az áttévedés idején van a csomóba fogás. Öreg méhet tartalmazó család anyásítása esetén mindig ott a leölés kockázata addig, amíg a teljes keveredés nem alakul ki. Az ilyen családok legkisebb kockázatú anyásítása: leröpített kölyökcsalád zárkás anyásítása, majd ezen kölyökcsalád elválasztós egyesítése. Az elválasztás 1 hét utáni eltávolítása.

Van még azért néhány "legkisebb kockázatú anyásítás". A zárkában az anya nem tud petézni, vagy stresszes a család kevésbé fogadó hajlama miatt. Akkor sem petézik. A leszorító alatt tud petézni, megerősödnek az illatanyagai, etethetik alatta, terjedhet a feromonja. Ezt én egy biztonságosabb módszernek gondolom.

k

Oszkár!
Még mindig nem érted! Én nem arról beszélek, hogy a csomóba fogásnak mi lesz az eredménye (eredményezhet leölést is természetesen), hanem, hogy a csomóba fogás egy védelmi mechanizmus. Ha nem az lenne, akkor csomóba fogás nélkül leszúrnák. A jelölés, mint idegen szag azoknál is kiválthatja az ellenséges magatartást, amelyek már elfogadták az anyát. Csakhogy ez az anya szag megváltozik, azért támadják. Könnyen párolgó nitro festék esetén célszerű a zárka használata, azonnal kirágósra állítva. Mihelyt megszárad a festék, az idegen szag is eltűnik.
Tehát a tényállás:A festés is csesztetés. Festés nélkül nem szúrta volna le. Ebben megegyezhetünk? Mivelhogy a festésig életben maradt. A két különböző eset oka lehet az, hogy az egyik anya erősebb illatú volt a festéknél, azért nem szúrták le (esetleg tovább maradt a kezedben az anya, ezért száradt annyit, hogy ne váltson ki csomóba fogást). Azt soha nem fogod megtudni, hogy egy anyát hányszor fognak csomóba, amikor a méhész nem cseszteti a családot, hanem az anya gyalogol be a tiltott zónába.

Jelölés után az anyát érdemes zárkázni addig, amíg el nem párolog a festék szaga. Én a filccel jelölt anyákat is zárkázom, ameddig átnézem a családot. Utána ugyanarra a lépre engedem vissza, amelyen találtam és figyelem a méhek reakcióját. Eddig még soha nem tapasztaltam, hogy megtámadták volna, de ha így lenne, akkor azonnal közbe tudnék avatkozni. A filc valóban hamarabb lekopik, de sebaj, ha kezd kopni, akkor újra megjelölöm az anyát. Ezt általában kora tavasszal érdemes megtenni, mert akkor még könnyen megtalálható a gyér népesség között.

Zárkás anyásításnál én is jártam már úgy, hogy rosszul ítéltem meg az elfogadást és hamarabb kiengedtem az anyát, mint kellett volna. Három-négy nap múlva ellenőriztem a családot, és az anyát csomóba fogva találtam. Minden esetben sértetlen volt az anya! Ez egybevág neo tézisével. Ilyen esetben a keretekre ráhelyezem a fóliát, majd a méhcsomót a kezemmel rásöpröm a fóliára. Így az anya nem tud leszaladni a keretek közé, viszonylag könnyű kifogni. Visszarakom a zárkába, szoktatósra. Mellesleg jegyzem meg, hogy a törzscsalád zárkás anyásítása a lehető legrosszabb módszerek egyike. Ha mindenképpen zárkásan kell anyásítani, akkor először érdemes saját kijáróval leválasztani / másik kaptárba helyezni 2-3 nagyrészt zárt (legjobb a kelő) fias keretet + mézes virágporos kereteket. Az így létrehozott kis családban csak a fiatal méhek maradnak, az öregek visszaszállnak a régi helyükre. Este szirupot kapnak, másnap pedig az anyát zárkában. Az elfogadás szinte garantált, persze a bölcsőket itt is rombolni kell, ha húzzák. Amikor az anya már lendületesen befiasított 2 keretet és az egyiket már fedik, akkor lehet vele anyásítani a törzscsaládot. Fekvő kaptárban ezt az egész műveletet nagyon egyszerűen meg lehet oldani, de szerintem rakodó kaptárban sem bonyolult és jól bevált, legalábbis nálam mindenképpen.

Napok óta olvasom a hozzászólásokat, és nagyon tanulságosnak tartom ezt a szakmai eszmecserét.
Most van jó mederben a Fekete-Fehér Méhészklub.
Az anyajelöléssel kapcsolatban szeretném azt veletek közölni, hogy soha, az-az soha nem ölte le jelölés után a család az anyját.
Alap dolognak tartom, hogy nyugodt, már legalább álcával rendelkező család anyját szabad jelölni!(Anyanevelők már párzatlanul megfestik, de ott ez futószalag szerűen megy.)
Ha fiatal, futkosó anyát jelölitek, simán leölik, csomóba fogják.
Néha amikor elkapom, és látom hogy ideges, inkább elengedem.
Nem kockáztatok, majd ha lenyugodott.
A másik az anyajelölő toll minősége.
Pappír-írószer boltokban is kapni, de a méhész összejöveteleken is árusítják a
"ZEBRA PAINT" markert.
Ez egy Japán lakkfilc.
2-3 évig nagy biztonsággal nem kopik le!
Az anya jelölése után, néhány 10 másodpercig a nap felé fordítom a keretet.
Az anyát szabad kézzel fogom meg a méhek között, nem veszem le soha a keretről.
Szépen, óvatosan lesimítom a szárnyakat, és pötty, és kész, és mehet a dolgára.
Előtte a nagyujjam körmén kipróbálom, nehogy a jelöléskor legyen "műszaki hiba".
A festésnek is óvatosnak kell lennie, amolyan érzéssel, mert ha nagyon megnyomjátok az anya tora behorpad, és vége.
Néhány ezer anyát már megfestettem, sem leszorító hálót, sem valamilyen kelléket nem használtam soha.
Egy pillanat műve az egész.
A toll mindig nálam van, általában napraforgó után festem meg az új anyákat, akkor már kisebb a méhtömeg (pláne ha neos) és nyugodtabbak.
Sok méhésznek megmutattam már.
Nem szeretem túlbonyolítani a dolgokat.
Akinek remeg a keze, vagy bizonytalan a fogása, ezt a módszert ne válassza.
Gumikesztyűben tilos méhanyát festeni, nem lehet érezni benne a szorítás erősségét.
Mint ahogy fent írtam már, csak érzéssel.
Nagyernyei Attila

Attila!
A keretet, ahol az anya van, hogyan támasztod le úgy, hogy ne törd a méheket? A festéshez a fekvő állapotú keret lenne jó. Félig álló helyzetben letámasztva kényelmetlen festeni. Van ehhez valami eszközöd?
Én a keret egyik sarkát egy alacsony kaptárra támasztom, mellé gugolok, térdemen a másik sarka. Így szabad minkét kezem. Kivárom, amíg az anya megfelelő helyzetbe kerül, finoman lefogom, majd festem. Azt tapasztalom, hogy a kereten legjobb festeni az anyát, így lesz a legkisebb riadalom. Nem árt odafújni utána egy kis füstöt, mert akkor azzal foglalkoznak a méhek, és mire elmegy a füstszag, addig megszárad az anya. Egy-két percig figyelem őket, ha béke van, visszateszem a keretet.
Közben eszembe jutott egy megoldás. Egy üres fiókot a kerettartó perem alatt kb. egy centivel megfúrok 3-as fúróval mindkét homlokfalon. Két 60-as szög bemegy. Az anyás keret fülei a peremre ülnek, az alsó keretléc a két szögön ül. Így kényelmes és biztonságos lehet a festés.
Üdv: Ata

Ná

Használok jelölő filcet, de volt olyan, hogy megfolyt, és elpusztult az anya. Szép kövér petéző anya. Körömlakkal is festek anyát, úgy még nem volt gondom, az előbb leírtak betartásával. Egy ideje szabályként alkalmazom, hogy csak több keret fedett fiassal rendelkező anyát festek.

Jelölő filcekben sokféle van. A "Távol- keleti"  nekem is megfolyt, de a japán sohase. Azóta csak ezeket veszem.

Meg.