Szaporítás - Anyásítás - Anyanevelés

Robotur, Attila!
Köszönöm a tanácsokat, ötleteket. Salát nevelésű anyákkal próbálkoztam, így anyagi kár nem ért, csak némi időveszteségem lett. Nekem is megfordult a fejemben, hogy egy nap anyátlanság kevés.
Üdv: Attila

Attila.
Írod "aki úgy anyásít párzatlan anyával, hogy csinál egy mártott bölcsőt, jóval nagyobbat mint amit álcázáskor használunk."
Egyszerű kb 5x 3 cm műlép szeletett rá tekered egy fakanál nyelére kb 1,2 - 1,5 cm vastag, egyék végét visszahajtogatod (befenekeled).  Majd megszurkálod az oldalát egy 30 as szöggel, az anyát beteszed majd a végébe teszel egy ki galacsin cukorlepényt és belógatod a lép utcába. K. Sanyi barátom csak így csinálja én is alkalmazom, működik.

QUQURIQ !!!

"K. Sanyi barátom csak így csinálja én is alkalmazom, működik".
De azt is tegyük hozzá, hogy csak a pár órás anyákkal, amikor méh szinte nem működik a feromonjuk.
Lehet még javítani, egy kis cukorszirupba mártással.

Kiskakas

Sziasztok!

Anyaneveléssel kapcsolatban kérdeznék. Nagyon jó családtól álcázással nevelek anyákat (életemben először, ezért tapasztalat nélkül). Starter családhoz adtam be egy napra, majd ahhoz a családhoz dajkálásra, ahonnét az álcák is valók. Méztérben vannak, nejlonnal és anyaráccsal leválasztva a fészektől, nejlonon két gyufásdoboznyi lyuk. Szépen nevelik a bölcsőket, talán holnap fedik be, csak 10 bölcsőt adtam be, mindet elfogadták. Ilyenkor, ha már fedettek, át lehet tenni másik családhoz a fedett bölcsőket, hogy ott gondozzák tovább? Van esetleg olyan tapasztalat, hogy fedett bölcső miatt a dajka család megrajzik? Vagy mivel nem érintkeznek a bölcsővel a fészekben, ezért ez nem lehetséges? Azért gondolkozok ezen, mert nagyon nagy érvágás lenne, ha ez a legjobb családom kárt szenvedne, ha lelépne az anya a bölcsők miatt. Egyébként ez a család nem húzott bölcsőt, inkább a kaptár külső falán lógnak a méhek, olyan sokan vannak.
Köszönöm
Zoli

Szia Zoli,

Látom senki nem válaszolt. Én sem vagyok sokkal tapasztaltabb, de azért pár dolgot írok. Starter családdal nem szoktak anyát neveltetni, bár 10 bölcsőnél valószínűleg nem oszt nem szoroz. Vagy erős anyátlan dajkánál vagy erős anyás dajkánál szoktak anyát nevelni. Szakirodalom szerint az anyátlan jobban fogad, szerintem egy erős és/vagy rajzásra készülő anyás dajka ugyanolyan jól fogad. Fentebb van egy képem is erről. Szintén szakirodalom szerint anyás dajkával neveltetik tovább a bölcsőket fogadás után. Én ugyan nem vagyok nagy anyanevelő, csak saját magamnak nevelek, de én pont fordítva csinálom. Anyás dajkával fogadtatok és vagy anyátlanítok vagy átrakom anyátlan dajkához. Nem tudom milyen rendszerben méhészkedsz, azt jól tetted, hogy a méztérbe neveltetsz viszont azt nem írtad hogy húztál e át vagy fel oda nyitott fias keretet. A nyitott fiason vannak az olyan korú dajkaméhek akiknek maximális a pempőtermelése. Ez ismételten 10 bölcsőnél nem annyira számít, de egy jó ellenőrzési módszer hogy a bölcső kelése után megnézed, hogy maradt e még pempő a sejt alján. Egy nagyon jól dajkált anyánál mindig marad, ha kapott elég pempőt. A nem érintkezik a bölcsővel a fészekben kérdést nem értem. Anyaváltáskor sokszor pontosan hogy a fészken kívül épít váltóbölcsőt a család, ezt az anya be is szokta petézni. Szokták is mondani, hogy a méhek "rejtegetik" az anya elől a bölcsőt. A méhek pontosan tudják, hogy azok a bölcsők ott vannak. A fóliás dolgot szintén nem értem. A kérdésedre, hogy lehetséges e hogy megrajzik a család a válasz igen. Ezt sem fólia sem anyarács nem fogja meggátolni. Ha a család úgy gondolja hogy mennének akkor lefogyasztják az anyát, pár nappal kelés előtt leáll az anya a petézéssel és integethetsz nekik. Egy fiatal anya nem hajlamos rajzásra, éppen ezért húzhatnak neki 30-40 csengettyűt is nem biztos hogy be fogja azt petézni, nade ha a bölcsők ott vannak, akkor már nem az anya dönti el hogy menni kell hanem a munkások. Ha gyenge családhoz teszed be akkor jó esély van rá, hogy kirágják. Ha anyátlanhoz, de ott maradt akár 1 darab bölcső kezdet is akkor kirágják. Ha túl erős a család akkor meg esélyes, hogy megrajzik. Lehet matekozni. Én elvettem az anyát pár kereten és szaporítottam fedés után, 1 bölcsőt meg meghagytam a családnál. Lehet matekozni.
Szép dolog a méhészet és az anyanevelés. Olyan ez mint egy 20-30 ismeretlenes egyenlet. Valami biztos kijön a végén csak az nem biztos hogy jó lesz. Csak ügyesen
Nincs is annál szebb mint amikor látod kirepülni nászrepülésre a saját nevelésű anyádat és utána látod hogy szépen tömötten petézik, a munkások meg csak szorgoskodnak.
Hajrá hajrá!

Szia Gergő!
Starter családnál csak egy napig voltak a bölcsők, aztán kerültek anyás dajkához a méztérbe. Nejlonnal azért szokták leválasztani, hogy a méztérben így gyengül az anya jelenlétére utaló illat. A nejlonon szoktak hagyni kb 2 gyufásdoboznyi helyet. Mindez rakodó kaptárra értendő. Szóval a dajkánál húztam fel méztrébe két nyílt fias keretet, és közé raktam az elfogadott bölcsőket. Aztán jött a kérdés, hogy nem fog-e így megrajzani a család. Mindez tegnapig volt aktuális, ugyanis megnéztem a bölcsőket, és a 10-ből egy volt fedve, a többi fedés előtti állapotban, viszont teljesen üresek voltak. A fedettet átraktam tenyészkeretestül egy böngészett rajhoz, hátha legalább abból az egyből lesz valami. Hordás is volt, az idő is jó volt, nem tudom miért gondolták meg magukat. Persze szép dolog ha kikelnek az anyák, és jók is, de így, hogy a méhek lényegében bármikor lerombolhatják a bölcsőket, elég bosszantó tud lenni. Mert ha az elején megteszik, akkor egye fene, de így a célegyenesben...

W Zoli!

Nem kellene ennyire bonyolítani! Egy-két tenyészlécnyi indítást, simán anyátlan dajkával is megtehetsz az elejétől a végéig. Viszont ez a starter-dajka "előírás" szerű legyen. Kiválsztasz egy bika családot leveszed az anyát 2-3 keretnyi méhvel, ez képezheti egy új család magját. A dajkához keresel még máshonnan kelőfias kereteket 3-4 db. A táblás nyíltakat elszeded kicseréled. 2-3 nap múlva bölcsőzés, szirupos serkentés, például külső légfékes etetővel. A még üres tenyészkeretet is berakod, és megszorítod még 1-2 keret elvételével a fészket. Délután már be is lehet adni az álcákat. Anyás dajkánál csak a befedésig lehetnek a bölcsők, mert utánna hamar lerágják. Itt ez nics, idejében zárkázol, és nincs baj.
(Én fedés után rögtön rakom a keltetőbe.)
Később is ráérsz "varázsolni", sok gyakorlott méhész is  "csak" menti a jó rajbölcsőket. Nem feltétlen azért mert nem próbálta vagy nem értene az anyaneveléshez, viszont nehéz főleg vándorméhésznek a termelésbe beilleszteni az anyanevelést. Régebben ezt még így ís tanították, hogy vagy termelsz, vagy anyát nevelsz. 
Az álcákat a legjobban mézelő családtól vegyed, kezdésnek elég ennyi, majd később lehet finomítani a technológián. Lényeg az hogy meglegyen az első sikerélmény, és az új anyák is jó eséllyel megállják a helyüket.

Tudom hogy nem ez a legtökéletesebb mód, de kezdőknek szántam a leírást.

Csak eddig azt olvastam, és tapasztaltam, hogy mikor az indítástól kezdve anyátlan dajka nevel, akkor a bölcsők nem olyan szépek. Mert pánikol a család, hogy nincsen anya, és gyorsabban befedik a kelleténél. Nem annyira szépek a bölcsők. De megpróbálom azért amit leírtál. Köszi

Van benne igazság de árnyaltabb a kép, mert erős dajka és optimális körülmények esetén ez kevésbé érvényesül, ráadásul csak néhány, vagy 10-20 közötti bölcsőről beszélünk. Teljesen más, mint amikor egy már legyengült elöregedett, anyátlan családot úgy anyásítanak, hogy belógatnak egy álcás keretet.

Ha elég népes a dajka és van sok fiatal méhe is, az álcák vastagon úsznak a pempőben. Könnyebb az anyátlan dajkával dolgozni, különösen kezdő méhészeknek.

QUQURIQ !!!

"Teljesen más, mint amikor egy már legyengült elöregedett, anyátlan családot úgy anyásítanak, hogy belógatnak egy álcás keretet."
Ezt hívjuk vallató keretnek.
Ez arra is jó, hogy a család ne váljon állanyássá, amíg nem veszünk, vagy nevelünk hozzá anyát.
"Könnyebb az anyátlan dajkával dolgozni, különösen kezdő méhészeknek."
Szokjuk meg a rendet! A világon mindenütt starter családdal indítanak, és anyás dajkával fojtatják.
Őrösi  is leírta, hogy az anyás dajkának az anyáinak a petecsövecskéinek a száma jóval több volt, intenzívebben petézett.
Az anyák életében olyan esély mint ha vietnámi és néger futót állítanánk egymás mellé futni.
Mindkettő tisztességesen felkészült, csak a testi adottságai másak.
Nekünk mi a célunk?
Minél vitálisabb anyákat nevelni. (rajtunk ne múljon) Így is még a "lagymatag" herével való párzás is visszavetheti.
...és csak ezután jöhet a tudatos szelektálás, (ami rajtunk múlik)!
Elméletileg nem helyes a családok egyenlítgetése, mert így kontrollálhatatlan az anyák teljesítő képessége.
(a nagyüzemi technológia viszont ezt követeli meg)
Tehát: hulljon a"férgese" ettől lesz jobb a jövő nemzedéke...

Kiskakas

Elméletileg nem helyes a családok egyenlítgetése, mert így kontrollálhatatlan az anyák teljesítő képessége.
(a nagyüzemi technológia viszont ezt követeli meg)

Faluba a kiválogatásról azt írja, hogy csak olyan családok jöhetnek szóba, amelyek nem szorultak külső segítségre. Vagyis ha a méhész pontosan dokumentálja, hogy mely családokat kellett csapolni és melyeket erősíteni, akkor tudja, hol kell keresni a megfelelő tenyészanyagot, természetesen a többi kiválogatási szempontot is figyelembe véve. Szerintem a dokumentálás kulcsfontosságú dolog, már kisebb állománynál sem nagyon lehet észben tartani, melyik családnál milyen beavatkozásokra volt szükség. Akácon az egyik családom kiugróan sokat gyűjtött, szépen is épített, és szelíd, jól kezelhető. Látszólag megfelelő lenne tenyésztésre. A családlapot visszanézve, akác előtt két héttel erősítésre szorult. Ezt az apró kis momentumot mostanra már elfelejtettem, tehát ha nincs felírva, akkor lehet, hogy ettől a családtól nevelek anyát. Ha a főbb kiválogatási szempontokat betartjuk, és ezekhez ragaszkodunk, akkor 10 éven belül kiváló állományunk lehet. Ezt megint csak Faluba írta.

Kiskakas!

Először is valamiért nem egy malomban őrölünk. Nem, amiről én írtam azt nem nevezi vallató keretnek aki ezt azért teszi be az anyátlan családnak, hogy azok ebből neveljenek maguknak anyát!
A másik, Őrösi a legkezdetlegesebb és a kicsi igényű "anyanevelési", anyához jutási módszereket is besorolja. Ennek előnyeit és hátrányit is ismerteti.
Szerinted, egy kezdőnek miért kellene kezdeni a legbonyolultabb eljárással az első kezdő próbálkozásait? Már bocsánat de nem arról beszélgettünk, hogy hogyan lehet a legtökéletesebb anyát nevelni!
Hanem egy kezdő első próbálkozását akartam, akartuk volna segíteni, egy egyszerűbb és biztosabb módszerrel ami nem veszi el a kedvét, az elején.  Később akár bonyolultabb precízebb eljárásokat is alkalmazhat. 
A másik amit fontos megjegyezni az anyanevelés módjai nem garantálnak fix minőséget sohasem . "Csak" a százalékos valószínűségről beszélünk.

A másik bökkenő abban hogy ragaszkodol az anyás dajka alkalmazásához, pedig ez csak egy momentum. Egy kezdő, de még haladó is, több ponton elfuserálhatja a nevelt anya minőségét.

Kezdő hogyan válassza ki az állományából a szaporításra érdemes anyát, illetve csaladot? Eleve néhány családdal rendelkeznek, (most nem, az egyből 100 családdal kezdő kreténekről beszélek) Eleve mivel most kezdtek, ezért nem ált módjukban megfigyelni több évre viszamenően az anyák a családok teljesítményét! Szóval most ráböknek talállomra egy jobbnak tűnőegységre. ..

De most várjuk el, egy kezdőtől az összes még profik által is alig betartott, vagy nem alkalmazott, bár kívánatos bonyolult eljárásokat is rögtön az első napon?

Már az is becsülendő egy kezdőtől hogy nem a "szokásos" primitív módon akar anyához jutni! Például selejtes rajbölcsőkből, miniatűr pótbölcsőkből!





 

Az sem mellékes, hogy még Őrösi szerint is a legjobb anyák a rajbölcsősek. Az persze megint nem mindegy, hogy látja-e a méhész melyik húzza "erőből". Fontos a válogatás is. A fészek közepéből vett rajbölcsőkből jó anyákat lehet pároztatni. Az ilyen anyák máshogy kelnek, mint a neveltek. Sokkal fürgébbek, vitálisabbak.

QUQURIQ !!!

Bocsi, nem olvastam vissza az írásokat. (én vétkem, én vétkem, - én igen nagy - vétkem)!
Egyetértek Veled.
De.
Ha kezdő, jobb, ha az alapokba mélyül bele az ember, mert egy élet nem elég a tanuláshoz.
Vegyen inkább jó minőségű, anyát, anyákat, mézben meghálálja a család....
Az idő meg csak telik, ha nem sikerül, "leromlik a család".
A méhészeti alapok tudatosuljanak, az hoz a konyhára sok mézet.
Az anya nevelés csak hab a tortán!!!
Nem, hogy a kezdők, de sok haladó nem tudja helyesen a kereteket a kaptárokba visszatenni. (mézkoszorú a röpnyílásnál)..
Így, ha valaki kísérletezni akar, a lépszalagos megoldást javaslom, jó családot mesterségesen megszorítva.
Még a profi nevelőket is megvicceli az időjárás, és a nyári virágortalanság...

Kiskakas