Szaporítás - Anyásítás - Anyanevelés

Sziasztok!
Milyen műbölcsőkezdetet használtok? Ha valaki műanyag-bölcsőkezdettel dolgozik, tudna egy linket dobni hogy hol és milyet szokott venni?

Jentert próbáltam régen, macerás sok az előkészület, inkább mártott bölcsőbe álcázok. Vagy két szezonban szórakoztam vele nem túl sok sikerrel, a hagyományoshoz képest.  Na majd a következő szezonban, gondoltam majd mindent spécire kihegyezve, odafigyelve jónak kell annak lenni ha már olyan sokba volt. A meglepetés akkor ért amikor új dobozban találtam, az asszony szépen kicserélte a tárolására szolgáló dobozt, még valamikor őszön, egy spéci kínai cipősdobozra ami úgy bűzlött mint egy kínai bolt.  Benne a műanyag vacakok is. Így már felesleges lett volna vele próbálkozni. 

Szerintem ilyesmit amíg nem remeg az ember keze, nincs sok értelme használni.

Nekem ilyen bölcsőkezdetem van néhány készlet:

http://www.meheszbolt-tamasi.hu/anyaneveles/mubolcso-tobb-szinben

Csak akkor használom ha valamilyen okból nincs mártott. Használtam már a jenter bölcsőit is tűvel beálcázva. A legjobban a mártott bölcsőket tudom elfogadtatni, utána kicsit lemaradva a jenterét, és a leggyengébb sikerrel a gagyi műanyagot.

A jenteres nevelést is "tökélyre" lehetne vinni, mert láttam már ilyennel nagyon szép eredményeket  elérni. De az iletőnek  abban volt a nagy segítségére, hogy egy régi balesete miatt a kezeit precíz munkára már csak nagy nehézségek árán tudta használni. De szerintem ha nincsennek hasonló gondjaink, a hagyományos módon sokkal egyszerűb anyákat nevelni.

Néhány gondolat, amely felvetődött bennem az anyaneveléssel kapcsolatban, az itt olvasott kérdések illetve saját tapasztalat alapján.
Az anyák tenyésztése valóban nem a termelő "mezei" méhész feladata lenne. Így csak az anya szaporítás az amire vállalkozik a méhészek zöme. Ez sem kis feladat beilleszteni a termelésbe. Mindenki a maga igénye, lehetősége, és tudása szerint nevel anyákat. Viszont időnként frissítésre szükség van, mert alaposan leronthatjuk az állomány minőségét. Ez inkább a  szelekció hiányosságának tudható be, de nem utolsó sorban a nevelés technikai buktatóinak, tudáshiány, igénytelenség, miatt. A beltenyészet a jelenlegi a méhsűrűségben, nem túl valószínű.

Amin nem kicsit ledöbbentem, hogy "kell 70 anya" évente, de a kérdéseiből itélve valószínű hogy az alapokkal sincs tisztában az illető. Mekkora álományt kezelhet, vagy készül kezelni kellő alapismeretek hiányában? Ha azt vesszük alapul hogy az évente 70 anya szükséglete, durván egy 140 családos méhészetet feltételez.

Egy OKJ-s tanfolyam elvégzése után sem lesz valaki sem kész méhész, főleg nem profi anyanevelő. De az alapokkal papírforma szerint tisztában kellene lennie. De minimum tudnia hogy a szakkönyvekben,  milyen címszó alatt kellene keresgetni.

Azt mindenki természetesnek tartja, hogy egy  frissen szakképzett ifjú szakács nem konyhafőnöki, vagy étteremlánc ügyvezetői posztjára pályázik. 
Miért nem természetes ez a méhészek esetében is?
Jellemző a méhészleszek emberkék, gondolkodásában is ez a rögtön mindent akarás. Ha nem a mi bőrünkre menne, talán még nevetni is tudnék a sok szerencsétlenkedésen.
Ehellyet próbálok toleráns lenni, és tanácsokkal is ellátni a kezdőket.

És milyen jól teszed

Próbálok képet tenni...

Szia Kamikaze! A mártott műbölcsőkezdeteket milyen műbölcsőkezdettartóba teszed bele? Erről is tudnál képet feltenni vagy linket?

Lábazati nikecellből egy vascsőből csinált pogácsaszaggatóval szúrkálok ki pogácsákat. A tenyészléc át van lövöldözve levegős tűzőgéppel. Erre rá van szúrva a nikecell pogácsa és a kiálló kapocsvégre rátűzve a bölcső. A pogácsára ráhúzom a szintén maszek bölcsővédőket és megy a keltetőbe. A dajka pedig újra dajkál ha kell vagy termel ha van mit.

Gratulálok Kamikáze!
Ez ötletes, és olcsó.
Üdvözlettel: ata 67

Valóban az olcsóság volt a szempont amikor elkezdtem, mára már annyira kezemre áll és olyan könnyen bővíthető vagy pótolhatóak az elveszett elemek hogy maradok így.

Pároztatókat is használsz?vagy egyből bölcsőket teszel be a leendő családokhoz?

Mivel én is gépben keltetek, így a dajkák nem egy índítást kapnak, csak fedésig van nálluk a bölcső. Én nem a nagy mennyiségű nevelt anya miatt csinálom így. Megoszlik a munka, nem egyszerre kell a pároztatókat telepíteni. Ami még indokolja, hogy a kisméretű pároztatókban a kész anyákat nem lehet sokáig tárolni, tartalékolni. Így több ideig van felhasználható anyám, ha valahol még szükség adódik rá.
 

Használok kicsi gödöllői pároztatókat, de egyre inkább az érett bölcső kis családba helyezve kombó felé tolódok.

A mentett bölcsők, és mentett anyák esetén nem vitatható az előnye ha ezeket közvetlen néhány keretes kis csapathoz hellyezzük. Főleg ha szaporítás, vagy tartalékolás a cél.
A tervezett, éves rendszeres anyacserék céljára nevelt anyák esetén nem tartom célszerűnek.

Ideális tavaszi fejlődés esetén, ami ritkán van, már akác előtt szedhetünk le ilyen kis csapatokat. Felhasználhatjuk a jó minőségű mentett rajbölcsőket. Vannak akik ezt a művelett az akác idejére ütemezik. Majd a nagykeretes pároztatókat betelepítés után rögtön hazaszállítják. Többnyire ezen a módszeren nem is lépnek túl. Az anya minőséggel nincs is baj, ha előírás szerint szelektáljuk a bölcsőket, a rajzóhajlam sem fog öröklődni ha tudjuk a rajbölcsőt húzú család anyájának a korát. (Ezt fentebb már tárgyaltuk)

Ebben az lehet a probléma ha kedvezőtlen tavasz, vagy különböző méhbetegségek miatt gyenge a fejlődés. A másik nehézsége hogy ezt a művelet többnyire vándortanyán kell elvégezni, ez még plusz időráfordítás, és a hazafuvarozása is plusz költség. Persze akik egész idő alatt ingáznak, az akácos és az othonuk között ott ez lényegtelen.