A méhlegelő kapacitása egy objektív, tehát mérhető adat. Halmágyi Levente, Méhlegelő című könyve tartalmazza a legteljesebb felmérést erre.
1.
Ma már a térinformatikai rendszerek segítségével és a kiterjedt mezőgazdasági bürokrácia világában pillanatok alatt el lehet készíteni egy település, járás, megye, ország méhlegelő kapacitástérképét akár havi, akár heti bontásban.
2.
Február 28-án minden önkormányzatnál megjelenik, hogy legálisan hány méhcsalád van, sőt ezek területi eloszlása is látható.
A fenti két információtömeg alapján elkészíthető akár hektáros lebontásban az ország méhlegelőjének kapacitáskihasználtsága. Az MMNP egy részéből egy ilyen térinformatikai rendszer könnyedén működtethető, ha van rá akarat.
A méhlegelő térinformatikai rendszer alapján pontosan meg lehetne mondani, hogy az ország mezőgazdasági területeinek mely hektárja mikor túlterhelt és mikor van ott szabad méhlegelő kapacitás.
Ezek után nem kell semmi mást tenni, mint egy értelmes és minél kisebb korrupciós lehetőséget adó jogi szabályozást kell a vándorlásra, tehát a fölös kapacitások kihasználására kialakítani.
Mivel egy ilyen rendszer nyitott és átlátható, ezért valószínűleg lesznek nagyon kurrens helyek és kevésbé kurrensek. Szerintem és ezt a történelem is igazolja, ha adott hektárnyi jó méhlegelőre többen jelentkeznek, akkor a jelentkezési sorrend alkalmazása nem szokott igazán eredményes megegyezést hozni, hanem inkább a gépi sorsolás adja a legegyszerűbb megegyezési lehetőséget.
A másik lehetőség, hogy a helyi önkormányzat területén letelepült méhészközösség dönti el, hogy a vándorméhészek közül kit fogad be. Attól tartok azonban, hogy ez esetben legtöbb helyen szinte senkit nem engednének be.
Lehet esetleg adni a jegyzőnek adni a döntés jogát, de az lenne valszeg a legkorruptabb megoldás és a helyi méhészek állandóan a jegyzőre mutogatnának, aminek következtében a jegyző egyszerűen belesz@rna az egészbe.
Mindenesetre a méhlegelő túlterhelést bármelyik megoldás megakadályozná és ezzel nagyon erősen csökkentené az országban méhcsalád számot, sőt az egy telephelyen tartott méhcsaládszám is csökkenne. Ugyanakkor a méhcsaládonként megtermelt mézmennyiség erőteljesen növekedne, tehát az export egyáltalán nem sérülne, sőt a mézminőség is javulna.