Az összes marhaságra nem kívánok reagálni, mert nekem is kevés időm van, de erre mindenképpen:
"Ugye Méhésztársak erre (ehhez)nem kell magyarázat!? Így lesznek a nagy átlagok. Aztán meg honnét tudom? Leírta Attila."
Molnár Jenő sosem látott nozemát, atkát, vagy meszes családot!
Azt csak a szakirodalomban olvasta, vagy másnál látta.
Mindig bombák a méhei (most nem keresem meg amikor azt írta ilyen sz@rok még sosem voltak), és állandóan a rajokkal küzd.
Természetesen Gyurinak nem abban az évben volt ez a szép eredménye amikor a nozema tizedelte az állományát!
Semmi különös nem történt, csak nem várta meg a teljes tisztulást, és sok volt így a méheknek a 300 km-es vándorlás.
Ki mond igazat, és ki nem?
Valóban néha én is benézem Jenő írásait, de annyi dátumot tesz fel, hogy elkerülte a figyelmem a valós időpont, de túl vagyunk rajta.
Ő pedig úgy állít dolgokat a méhészetem állapotáról, hogy sosem járt nálam, nem látta őket.
Akkor, hogy okozzak neki is egy jó napot!
Régen volt ilyen egységesen szép a méhészetem, és régen volt ennyi termelő családom.
Összesen 7 család maradt tartalékban, mert sörétesen petéznek az anyák, és nem kínlódok velük.
Az egyiknél már 2026-os anya van, mert váltó bölcsőt húzott, és abból lett egy sikeres párzás.
Továbbra is úgy látom május 10-e előtt a "nyalakodáson" kívül nagy dolgok nem várhatók az idei akácon.
A méhegészségügyben pedig Antival sokszor körbejártuk a témát, mivel én is intenzíven vándorolok látom, hogy mit okoznak a gondatlan gazdák.
Amikor elhagyom a telephelyet onnantól kezdődnek a gondok.
Aztán napraforgó után jön az állomány "rehabilitációja", serkentés, etetés, hogy szép családokkal lehessen betelelni.
A méhesházat nem minden évben pakolászom, és látom a különbséget.
Amelyek az állandó telephelyen maradnak, mindig jobbak!
Miért vállalom mégis a vándorlást?
Hogy ne kelljen mázsaszámra hordanom a betelelő élemet, ha van lehetőség a napraforgón is.
A fagy sokfelé nagy kárt okozott.
Nagyon sokfelé járok, és nem csak a diófák szenvedték meg a -4, -4,5 fokos fagyot.
A mellettem lévő faluban minden tarra fagyott!
Gyümölcsök, zöldségek, akác, dió és a kukorica ültetvény is.
Nagyon körül kell nézni az idén, mert ahol ilyen fagy volt lehet a megmaradt virágok fázottak, és az sem ad semmit.
Befejezésül nem szeretném megsérteni sem Molnár Jenőt (Kokit) és az ő általa emlegetett régi motorosokat, de sokszor akkor ordenáré marhaságokat írnak, és állítanak, hogy az ember kaparja a földet.
Szinte minden évben elhangzik, hogy.........ezt nem gondoltam volna, hogy sarjú virágról, vagy másod virágról ilyen szépen gyűjtenek.
Akkor amikor ezt írták már tiltakoztam, de csak nyomták a süket dumájukat.
Na tehát.
Májusban (bármely évben) nincs sarjú virág!
Pont.
Miért?
Mert például amelyik akác az idén május 1-én megfagyott az majd valamikor júniusban fog teniszlabda nagyságú, szórványos virágzatot produkálni.
Tehát a virágok SOKKAL kisebbek, illatuk aligha, minimum 1 hónappal később lesznek.
Tehát amikor a régi motorosok sarjú virágos marhaságaikat nyomták, azt a mézelést mind a megmaradt JÓ virágok produkálták!
Tessenek régi motoros erdészekkel konzultálni a témában, az majd helyreteszi az Önök kificamodott, valóságtól elrugaszkodott gondolatit.
Tehát összefoglalóként ha nem érthető.
Májusban nincs sarjú virág.
A fagyott növény fejlődéséből adódóan fizikai képtelenség.
Remélem az idén lesz annyi JÓ virág, hogy a végén mégsem fogunk panaszkodni.
Ezt kívánom mindenméhésztársamnak!
Nagyernyei Attila