Méhlegelő

Ja,  ha a másét húzza nem számít!   

QUQURIQ !!!

A másé az a tulajdon, ami nem az enyém...

Kiskakas

Ráadásul a köz javára ingyé! 

QUQURIQ !!!

+ egy alapos kocsi mosás...

Kiskakas

Mi felénk Tolna megyébe Syngenta napraforgó hibrideket vetnek szinte 95 % ban  én 10 éve méhészkedem 200 méh család fölötti álományal nekem az a tapasztalatom amedigg sima linolsavas hibrideket termesztetek adíg a duplája volt a mérleges eredményem mint az elmúlt két évben pl fajták NK Brio Alexandra PR ezt a két fajtát kívezzeték  a forgalomból
pl NK KONDI NK NEOMA ha most ezeket a fajtákat vetnék a környékünkön akkor most biztos lennék a jó eredménybe de egy dolgot méhészeknek tudniuk kell a sima linolsavas híbrídekell  szemben HO Magasoljsavas hibridek pl NK TUTTI NK EXCELLIO NK EXPERTO   STB ...... fajták _ a magas olajsavasért tonnánként 10000 ft os ár különbséget lehet elszámolni tonnánként hektáronként   egy 3 tonnás nettó termésnél  ez 30000 ft jelent hektáronként  ez nem kevés pénz egy részből megértem a a gazdálkodókat ők is pénzből élnek
A növényvédelemre vissza térve a tavaji 2015 évre vissza térve a napraforgó nyílás elején már a tábla szélén voltam a gomba ölős permetezést 35 % os nyílásnál végezték el ezek után nagyon komoly méh elhullásom volt nem vettünk mintát:
2016 ba ugyan ehez a cég hez vándoroltunk napraforgóra a gomba ölőszeres védekezést ismét 35% os nyílásnál végezték el erre két napra vándoroltunk  a mai napon vagyunk itt kettö hete a kaptárak elött meg lehet számolni a méh hullák számát
én úgy gondolom ha a permetezéseket csillag bimbós állapotban elvégeznék akkor nem lenne semni gond virágzás alatt
Ha már járják a méhek a növényt és akkor végzik a növényvédelmet: én ezt ahoz tudom hasonlítani ha befújnák az ember szemébe a cematoxot szeríntem ezzel elmondtam mindent

Mindenki aggódik a sok eső miatt.
Szerintem meg jól fog jönni a most nyíló mezei virágoknak, na meg az aranyvesszőnek.
A napraforgó az utolsókat rúgja, a későn nyíló táblák pedig arra szoktak jók lenni, hogy csökkentsék a pergetéskori kutatási hajlamot, és segítsenek a telelőélelemben.
A hét közepén mindenki arról panaszkodott, hogy kibírhatatlan a meleg.
Valóban Dél-Baranyában csütörtökön 38.1 fok volt, ma pedig 14!!!!!!!!!!!!
Kemény.
A napraforgó "maradék" még egy kicsit felüdül, majd pörgetés, és jöhet az utolsó méhlegelő.
A zsákos napfény.
Nagyernyei Attila

Tegnap szemerkélő esőben figyeltem a fecskék tevékenységét a kaptárak körül.
Érdekes volt, hol a fecskék üldözték a méheket, hol a méhek csapatostul a fecskéket.
Ahogy elnézegettem a méhcsaládokat, hát rendesen megkoptatta a szó szoros értelmében a méheket a napraforgó.
Sok, sok rojtos szárnyú egyed van a kaptárakban.

Üdv. jani bátya

Fecskéééék?
Amikor 25 éve építettünk, a konyhaablakból figyeltem mennyi fecske van a villanydrótokon.
Két pózna között négy sorban ültek amikor készülődtek a nagy útra.
Az idén alig látni fecskéket.
Nem tudom hova lettek, de aggasztónak tartom ezt a jelenséget.
A napraforgónak (ahol még tart) jót tett a csapadék.
Ma volt az egyik legjobb nap mióta elvándoroltam.
A másik telephelyemen szerényebb eredmény van, viszont ennyi fiasom nem mostanában volt.
24 családot néztem át, 6-9 fias az NB-ben.
Legtöbbnél 8.
Természetesen ezeket nem pergettem, plusz hagytam egy mézeset zárónak.
Ilyen mézárak mellett nem hajtom a kilókat.
Nagyernyei Attila

25 éve tényleg rengeteg fecske volt. 3 évvel ezelőtt meg egyik telephelyen sem lehetett látni még hírmondót sem. Most több fészek is van, és tavaly a gyülekezést is lehetett látni a póznákon.
Úgy tudom volt valami program a megmentésükre, mert drasztikusan lecsökent a populáció itthon.

Lehet hogy nekünk az sem lesz jó, mert a fecsék is rengeteg méhet felzabálnak. Ennek oka van, nem nagyon van másra vadászniuk. Régebben szinte minden portán tartottak állatokat, sertést hízlaltak, volt légy bőven. Változtak az idők, a falusi  portákon is medencéket látol, és nem ganyérakásokat. Most ha kicsit szelesebb az idő, rögtön megjelennek a méhes fölött, vagy a méhek hordási útvonalán. Horror amit képesek művelni, 30-40 fecske folyamatosan naphosszat, amikor a méheidből lakmározik. Egyik elmegy jön helyette kettő. Nem tudsz ellene tenni semmit. Valahogy én nem sajnálom, hogy most csak tucatnyi fecske jár hozzám, és nem a sokszorosa, mint az előző években.
Ha lesz ilyen fecske mentő program, az megint a mi rovásunkra történik. 

Robotur!

Hozzászólásában sok az ellentmondás! Az interpretációjából az hallatszik ki, hogy mivel a fecskék természetes táplálékforrásai megfogyatkoztak (kizárólag repülő rovarokkal táplálkoznak), ezért "kaptak rá" a méheinkre. Nos, ez kemény ellentmondást rejt, hiszen amennyiben újabban a méheket fogyasztanák tömegesen, a növekvő családszám a fecskék táplálékbázisának növekedését jelentené, s ennek folyományaképpen a fecskék egyedszámának is növekednie kellenék...

Ezzel szemben ez nincs így! A fecskéink egyedszáma nem hogy a méhcsaládszám emelkedésével együtt növekedett volna az elmúlt időszakban, hanem csökkenő tendenciát mutatott. Ezen tények alapján tehát a fecske-fajaink számának csökkenését komplex problémaként kell vizsgálni, hiszen nem kizárólag a táplálékbázis csökkenése okozhatja a populációik csökkenését illetve stagnálását. Kőkeményen benne van ebben az élőhelyek változásának negatív hatása, az időjárási változások hatása a fészkelő- és telelőhelyeken, a táplálékbázis csökkenése és a még eléggé hézagosan ismert telelőhelyre történő vándorlás problémaköre is. Nem egyetlen elem befolyásolja tehát a fecskepopuláció nagyságát, növekedését, csökkenését, stagnálását.

Azt sem árt tudni, hogy két fecske-fajunk egykor nem "urbánus" lakó volt, hanem hegyvidéki, sziklalakó faj, természetesen sokkal kisebb egyedszámú populációval, s csak a parti fecske lakta a sík vidéket, elsősorban azokat a folyómenti területeket, melyek szakadt partjaiban fészkelési lehetőséget talált.

http://fecskefigyelo.mme.hu/content/fajok/fusti-fecske
http://fecskefigyelo.mme.hu/content/fajok/molnarfecske
http://fecskefigyelo.mme.hu/content/fajok/partifecske

A füsti- és molnárfecske csak a honfoglalás táján, a síkvidéki (és jelentős állattartással rendelkező) települések elterjedtével és szaporodtával költözött be a az ember környezetébe, kezdte meg az urbanizálódást. Ebben az időszakban szaporodtak fel robbanásszerűen, s gyakorlatilag inváziós fajként hódították meg az ember lakta településeket. A drámai állománycsökkenés nem sokkal a 2000-es évek előtt kezdődött meg, 1999 és 2002 között még a két "településlakó" faj állományát 320 és 520 ezer párra becsülték hazánkban. Ezt követően 1999 és 2009 között, tehát alig tíz esztendő alatt hazánkban a molnárfecske populációja 65, a füstifecskéé 44, a partifecskéé 30 százalékkal esett vissza. Ez a tendencia itthon 2011-et követően torpant meg (2010-ben a három fajt az év madarának választották), s a beindított fecskevédő program mostanra talán már érezteti hatását, a populációk csökkenése megállni látszik.
http://www.mme.hu/a__2010_ev_madarai_a_fecskek
http://www.mme.hu/uj_technologiaval_a_veszesen_fogyatkozo_fecskek_nyomaban

Látható, hogy ha talán nem is tragikus fecskéink jelenlegi helyzete, de rendkívül sérülékeny a populációjuk, hiszen erősen táplálékspecialista madarakról van szó, hosszú távú vándorlási szokásokkal fűszerezve, s táplálékbázisukat a növényvédelmi, szúnyogirtási tevékenységen kívül a rendkívüli időjárási helyzetek és az állattartási szokások változása is rendkívül mértékben képesek befolyásolni. Ezen érvek mentén merészelnék úgy vélekedni, hogy méheink valószínűleg nem elsődleges táplálékforrásai fecskéinknek, hiszen a közelmúltban a méhek állományának növekedése és a fecskepopulációk csökkenése éppen ellentétes tendenciájú volt. Az sem lehetetlen, hogy amennyiben nem sikerül a fecskék populációjának emberi településeken történő csökkenését megállítani illetve megfordítani, az esetben a két, emberhez költözött fecskénk ismét "vad" fajjá alakul vissza, természetesen sokkal kisebb egyedszámmal, mint a jelenlegi, hiszen potenciális táplálékbázisuk (levéltetvek, legyek, szúnyogok) a szabad természetben sem mutat gyarapodást, a vegyszeres növényvédelem és a szúnyoggyérítés következtében erre esély sem lehet.

lousicide!

Nem vitatom, hogy nem vált a fecskék elsődleges táplálék forrásává a méh. Mivel saját megfigyeléseim is ezt támasztják alá. Írtam is, hogy főleg szeles napokon preferálják a méheket. Csak az a baj, hogy mostanában sok a szeles nap. Nem siratom a fecskéket, ne az én méheimen élősködjenek. Nem én tehetek arról, hogy valahol nagyon belenyúltak a természetbe. Többször volt már olyan, hogy inkább gyorsan hazamentem hogy ne is lássam őket hogy mit művelnek az állományom légterében. Totál pofátlanok, nagyon gyorsan repülnek, cikáznak, volt hogy totál a fejem mellett húztak el. Nem tudok semmit tenni ellenük.

A tengerparti részeken nagy mennyiségben hálózzák őket.  Ez vajon nem befolyásolta a populációkat? Itália mellett Európa és Ázsia határán is divat a fogás.

Nem vitatom, hogy nem vált a fecskék elsődleges táplálék forrásává a méh. Mivel saját megfigyeléseim is ezt támasztják alá. Írtam is, hogy főleg szeles napokon preferálják a méheket. Csak az a baj, hogy mostanában sok a szeles nap. Nem siratom a fecskéket, ne az én méheimen élősködjenek. Nem én tehetek arról, hogy valahol nagyon belenyúltak a természetbe. Többször volt már olyan, hogy inkább gyorsan hazamentem hogy ne is lássam őket hogy mit művelnek az állományom légterében. Totál pofátlanok, nagyon gyorsan repülnek, cikáznak, volt hogy totál a fejem mellett húztak el. Nem tudok semmit tenni ellenük.

Robotur!

A fecskék nem "élősködnek" a méheken, legfeljebb alkalmanként fogyasztják azokat. A madártani irodalom szerint elsősorban a füstifecske (a másik két faj sokkal ritkábban) fanyalodik a méheinkre, de egyes vélemények szerint a fullánktalan heréket igyekeznek elsősorban elkapni, a fullánkos nőstények egyes megfigyelők szerint alkalmasint komoly veszélyt is jelenthetnek a táplálékukat egyben elnyelő fecskékre.

Dr. Déri János a Hortobágyi Madárpark-Madárkórház Alapítvány vezetője az elárvult, felnevelésre, gondoskodásra szoruló fecskefiókák nevelésénél és a vándorláshoz még gyenge egyedek átteleltetése során egy speciális lágyeleséget használ a fecskék esetében, melynek jelentős része (közel fele) méhekből és darazsakból áll (2/3 méh, 1/3 darázs). Ő a fullánkos rovarokat fénycsapdázott rovarokkal egészíti még ki (fátyolkák, apróbb kétszárnyúak, lepkék stb.) és fagyasztott állapotban tárolja. A doki szerint a fullánkos rovarokat még fagyasztás után is fullánktalanítani szükséges. Magam nem vagyok biztos abban, hogy ez elengedhetetlen, jómagam a fiókanevelés során nem ezzel a módszerrel készítettem a lágyeleséget (mifelénk a rendkívül gazdag cserebogár populáció folytán én a rovarváz biztosította kitint fagyasztott és összetört cserebogár-darával vittem be a rovarevő madarak lágyeleségébe) , de a mi beszélgetésünk nem is elsősorban erről folyik. A lényeg, hogy szerinte egy kifejlett fecske-egyed teljes téli rovareleség (elsősorban méh) igénye mintegy 350-500 gramm (általában kevesebb is elég lehet), illetve ez a tápláléknak legfeljebb felét jelenti, a többi a lágyeleség. Ez a becsülhető eleség-igény tehát egy közepes létszámú fecske-csapat esetében -mely legfeljebb alkalmi látogató a méhesben-, nem jelenthet végzetes veszélyt a méhesre nézve, bár ha anyanevelés idején folyik a vadászatuk, akár valóban nagy károkat is okozhatnának, amennyiben helytelen megfigyelésen alapul a fecskék fullánkos rovarokat kerülő táplálkozási magatartása. Beszéltem az egyik anyanevelő ismerőssel, ő nem tapasztalt ilyen kárt, bár az is lehet, hogy környékén nem sűrű a fecske-fajok populációja, gyakorlatilag szinte csak partifecskék vannak a telepe közelében, azoknak meg a kisebb repülő rovarok, nagy számban leginkább a szárnyas levéltetű nőstények a kedvenceik.
Magam nem tapasztaltam a fecskék szeles időben történő méhes-látogatását, bár ha szeles vidék kell, akkor a miénk lehetne az etalon (nem véletlenül a környékünkön található a hazai szélerőmű-parkok jelentékeny része). Fecskénk is van valamennyi, bár a település állattartása csak néhány nagyobb telepre korlátozódott az utóbbi évtizedekben. Viszont a Duna közelségéből adódóan a szúnyogpopuláció meglehetősen "izmos", s a mi néhány fecskénk vadászterülete elsősorban a Duna víztükre felett, illetve annak közelében van. Még szeles időben is... Néhány évvel ezelőtt a műhelyemben is rendszeresen fészkeltek a fecskék, a mellette levő méhesben soha nem táplálkoztak, igaz a három háznyi távolságban működő nagyobb létszámú egykori sertés és hízómarha állomány biztosította légymennyiség elegendő vadászterületet nyújtott a fecskéinknek. Mióta nincs sertés és marha, a fecskék is "boldogabb" tájakra költöztek, noha néhány család méh mindig képes lett volna számukra itthon is elegendő táplálékot biztosítani.

Fülemüle!

Természetesen a vándorlási útvonalon folyó vadászat is hozzájárulhat a költöző madarak megritkulásához, de az emberek mindig is vadászták a vándormadarakat, s a populációk mégsem omlottak össze ezidáig. Persze egy falban minden téglának meg van a szerepe, de a létszámcsökkenésben az egyéb tényezők szerintem jelentősebbek, mint a vadászat. Ha a populációnak van tápláléka, élettere, akkor képes a vándorlási veszteségek pótlására is. Ha a klíma megváltozik, ha a táplálékbázis és az élettér megfogyatkozik, arra nincs azonnali válasz...   

Valamikor húsz évvel ezelőtt, még mi is azt hallottuk és, gondoltuk hogy csak a heréket fogyasztják olykor a fecskék. Akkoriban nem is igen vadásztak még méhekre, így nem is volt alkalmunk megfigyelni hogy van ez valójában.
A dátumot nem jegyeztem fel, hogy mikor is kaptak rá nagyban a méhekre csak saccolom hogy 5-6 éve de lehet ez már kicsivel több is. Azt viszont sajnos már 100%-ban tudom cáfolni, hogy csak a heréket fogyasztanák. Mivel a herék nem járnak gyűjteni, a fecskék viszont az egész, akár több kilométeres hordási légifolyosón vadásznak a méhekre.  Nekem az nem vigasz hogy kényszerből fanyalogva eszik a méheim, szivesebben fogyasztanának hízott legyet vagy akármit. Én is jobban szeretem a birkapörköltet, de mégis több sertéspörköltöt vagyok kénytelen enni.