Valahogy úgy érzem mi méhészek a 2017-es akácvirágzást jobban várjuk mint bármikor eddig.
Okait csak gyanítom, biztosan nem tudom.
Vannak kézenfekvő okok, anyagilag "kivérzett" a csapat, és jó lenne egy klassz esztendő, klassz árral.
Akácvirágzás alatt honnan tudjuk, hogy velünk szemben egy méhész jön?
A méhészek állandóan az eget nézik, és mindenki a jó időnek drukkol.
Még hogy nincs éghajlatváltozás?
Ez a hőmérsékleti hullámvasút évek óta tart, de az idén kaptunk eddig hideget, meleget.
Irtózatosan nagy lutri lett a méhészkedés.
A három tényező ami kell a sikerünkhöz, egyre kevesebbszer passzol.
A méhcsaládok megfelelő időbeni erőssége, az időjárás megfelelősége, és természetesen a méhlegelő minősége.
Az első dologért a méhész felelős, de vannak olyan tényezők amiről nem tehetünk.
Ilyen a méhmérgezés, a nem megfelelő hatóanyagú gyógyszerek (destruktor este) és hasonlók.
Az időjárástényező lett talán a legbizonytalanabb, mert ez meghatározza a méhcsaládjaink állapotát és a méhlegelőt is.
Nemrég, profi méhészek társaságában voltam egy baráti találkozón.
Természetesen a fő téma, a jelen kor méhészkedésében rejlő óriási bizonytalanság, amit főként a kiszámíthatatlan időjárás tartogat számunkra.
Ha felállítok a 34 éves méhészeti "pályafutásomról" egy statisztikát, azt látom, hogy az utóbbi 6 évben több rosszul sikerült akác volt, mint előtte a 27-ben.
Az ideiről még nem tudok beszámolni, csak reménykedem mint a többi méhésztárs.
Nagyernyei Attila