Mézmarketing / Mézhamisítás / Mézárak

Tehát, Berci írását elküldtem Bross Péternek, majd ezek után hívott telefonon és a következőket mondta.
A mézpiaci zavar (vételi stop) oka nem Magyarországon keresendő!
Gyakorlatilag sosem látott mennyiségben dől be Európába a kínai édes valami, és az ukrán méz.
Olyan áron kapják meg az európai NAGY kereskedő cégek, hogy a minőségi magyar méznek esélye sincs ezekkel versenyezni.
A probléma sok ország termelőit érinti, érzik a felelősségüket, de egyelőre semmi áttörés nincs.
Röviden ennyi, de kérlek benneteket bombázzatok a kérdésekkel, annyit megteszek, hogy megígérem, továbbítom, és beszámolok a válaszról.
Nagyernyei Attila

Annyi, hogy kuss!

Tehát, Berci írását elküldtem Bross Péternek, majd ezek után hívott telefonon és a következőket mondta.
A mézpiaci zavar (vételi stop) oka nem Magyarországon keresendő!
Gyakorlatilag sosem látott mennyiségben dől be Európába a kínai édes valami, és az ukrán méz.
Olyan áron kapják meg az európai NAGY kereskedő cégek, hogy a minőségi magyar méznek esélye sincs ezekkel versenyezni.
A probléma sok ország termelőit érinti, érzik a felelősségüket, de egyelőre semmi áttörés nincs.
Röviden ennyi, de kérlek benneteket bombázzatok a kérdésekkel, annyit megteszek, hogy megígérem, továbbítom, és beszámolok a válaszról.
Nagyernyei Attila

Az elmúlt 10-20 évben évente minimum 2-3 alkalommal jelennek meg cikkek, hogy az áruházak polcain min. több mint 60%-ban nem az a méz van az üvegben, vagy hamis a méz, vagy azt sem tudják megállapítani, hogy egyáltalán mi van az üvegben.Ez kinek a felelőssége? Miért nem történik semmi az ügyben? Én még olyan cikket nem láttam, hogy határon bejövő kamion megbukott volna hamisítás, vagy antibiotikum miatt és nem engedték beléptetnini a kamiont. Kinek a felelőssége, hogy a határon nem buknak meg ezek a mézek, csak az üzlet polcain?Miért tud ez működni hosszú éveken keresztül következmények nélkül?

Mosószer, hamis márkás ruha bukik a mez nem??

Gyakorlatilag Apis saját magának meg is adta a választ akikor ezt kérdezi:
"Miért tud ez működni hosszú éveken keresztül következmények nélkül?"
Mert ez ma Magyarország!
Nincs szigor, nincs felelősségre vonás.
Amikor a "honatyáink" a parlamentben káromkodnak, a saját bizniszüket hajtják és sorolhatnám, akkor mire lehet számítani?
Mindenbe a politikát kell keresni, ebben is.
Akkor az én kérdésem a következő.
Egy szakmai egyesület mit tehet, ha a hatóság sem tesz semmit?
Ez a 40. szezonom, folyton csak azt várom, hogy majdcsak jobb lesz.
Ameddig a mézhamisításhoz az illetékesek falaznak, csak rosszabb lehet.
Nagyernyei Attila

Tehát, Berci írását elküldtem Bross Péternek, majd ezek után hívott telefonon és a következőket mondta.
A mézpiaci zavar (vételi stop) oka nem Magyarországon keresendő!

Jó, hogy elolvastam még egyszer, és nem zsigerből reagáltam. Ebben a formában ezzel egyetértek. Igazán az maradt meg bennem előszörre, hogy Magyarországon nincs  hamis (értsd alatta rizsszirupos méz). Mert ezt csak akkor lehetne kijelenteni, ha történtek vizsgálatok. Én tisztelettel arra kérném az OMME elnökét, hogy kezdeményezzen a NÉBIH-nél egy közérdekű adatigénylést, amelyben arra válaszoljanak, hogy hány SMR vizsgálat történt (2-)AFGP-re az elmúlt 10 évben (2013 óta létezik a vizsgálat)! Amely gondolom mindegyik negatív volt, ellenkező esetben megjelent volna a szabálysértések listájában. Én attól félek, hogy egy vizsgálat sem volt. Hát cáfoljanak meg!
Mint mondtam, azzal mindenképpen egyetértek, hogy a vételi stop oka külföldön keresendő. Tettem is rá javaslatot, hogyan lehetne megbolygatni a dolgot, hogy figyeljenek ránk. Azt gondolom nem küldted el a Bross Péternek. Ami a hazánkba érkező határon történő vizsgálatokat érinti, szintén benne lehet a közérdekű adatigénylésben. Szigorúan az SMR vizsgálat (AFGP) érdekelne bennünket méhészeket. Annyiban egészíteném ki a korábban mondottakat, ha az OMME-s külföldi mintavétel-NÉBIH SMR vizsgálat- RASFF  útvonal nem működik, attól még az OMME külföldi mintavétel-magánlabor (akár Bréma) SMR vizsgálat-külföldi hatóságnál tett feljelentés hatásos sajtó közreműködéssel, még működhet. Mindezeknek a kulcsa, azért, hogy ne fussunk lyukra, az elvégzett SMR vizsgálatok száma, úgy Magyarországon, mint külföldön. Azt gondolom, hogy az EU-hoz is lehetne fordulni adatigénylésért. hogy az EU-ban a belépéskor mennyi SMR vizsgálat történt, illetve a kereskedelmi, EU-s csomagolók esetében  a monitoringvizsgálatok során mennyi SMR vizsgálat történt. Ha lett volna pozitív, akkor annak lett volna híre. Szerintem semennyi, és nem is fog történni eztán sem, ha a méhész érdekképviseleti szervezetek nem indítják el a lavinát. Azt ugye viszont éppen Bross Pétertől tudjuk, hogy nyugaton sok helyen maguk a méhész szervezetek importálják a hamis a mézet, és keverik a sajátjukhoz. Akkor ki az akinek lépnie kellene? Megsúgom: az OMMÉ-nak! mert a magyar méhészek nem tudják emiatt eladni a mézüket! Immáron tíz év késlekedésben van!
Ha pedig voltak ilyen vizsgálatok és negatívok voltak, akkor nem kellene hülyíteni a méhészeket! Azt, hogy a kínai méz azért nem lehet valódi, mert amennyit mézet eladnak, az 400 kg-os családonkénti méztermést jelent évente.
Bármelyik variáció az igaz, az OMME már nem játszhat bújócskát. Vagy partnere lesz a méhészeknek, és adatigénylést nyújt be úgy a NÉBIH felé, mint az EU felé, vagy mennie kell (a vezetésnek!) A többi teendő (saját mézvizsgálatok SMR-re itthon és külföldön) mehet ezzel párhuzamosan is, aztán majd kiderül az igazság.

Tehát, Berci írását elküldtem Bross Péternek, majd ezek után hívott telefonon és a következőket mondta.

Köszönöm.
A mézpiaci zavar (vételi stop) oka nem Magyarországon keresendő!
Gyakorlatilag sosem látott mennyiségben dől be Európába a kínai édes valami, és az ukrán méz.
Olyan áron kapják meg az európai NAGY kereskedő cégek, hogy a minőségi magyar méznek esélye sincs ezekkel versenyezni.
Minden tiszteletem ellenére, de ez mellébeszélés. A magyar mézpiac és ezen keresztül a méhészek érdeke az lenne, hogy a határon megfogják a hamis mézet. Sok jön be? Nem bírja az apparátus? Van egy élelmiszer biztonságért felelős szervezetünk. Oldja meg!
A probléma sok ország termelőit érinti, érzik a felelősségüket, de egyelőre semmi áttörés nincs.
Röviden ennyi, de kérlek benneteket bombázzatok a kérdésekkel, annyit megteszek, hogy megígérem, továbbítom, és beszámolok a válaszról.
Nagyernyei Attila

A többiekkel egyetértve gondolom azt, hogy nem a polcon kell megfogni a hamis mézet. Ugyanis az a "méz" beérkezik valahonnan.
Tavaly kapott az egyik mézkiszerelő hatalmas EU-s és magyar támogatást valami üzem létesítésére. Kérdem én, hogy ilyenkor miért nem szablya meg a magyar kormány, hogy a ráeső részt csak akkor folyosítja, ha 5 évig X ezer tonna magyar termelő által előállított mézet kell megvennie?!  Nem lenne ördögtől való, ha bizonyos feltételekhez közik a pénzosztást.

Jelen pillanatban semmi más nem történik, mint a hazai méhésztársadalom kivéreztetése. Gondban azok a 2-300 családos főállású méhészek vannak, akiknek amúgy is magasak az önköltségeik...bevétel nélkül finanszírozni a termelést lehet, csak nem túl gazdaságos illetve azt hobbynak hívják...

Berci!
Erre a kérdésedre szerinted Bross Péternek kell válaszolnia?
"érdem én, hogy ilyenkor miért nem szablya meg a magyar kormány, hogy a ráeső részt csak akkor folyosítja, ...."
Itt a magyar kormánytól kéred számon, szerintem akkor nekik írj.
Nagyernyei Attila

A többiekkel egyetértve gondolom azt, hogy nem a polcon kell megfogni a hamis mézet. Ugyanis az a "méz" beérkezik valahonnan.

Igen! Ha Magyarországra úgynevezett 3. országból érkezik a méz, mint pl. Ukrajna vagy Kína, akkor létezik a határállomáson történő mintavétel lehetősége. Ilyen vizsgálatok vannak is, csak szerintem pont az SMR-re nem. Az ilyen mintavételezési gyakorlat azonban függ a beérkező szállítmányok mennyiségétől és a rendelkezésre álló  kormánytisztviselők számától. Ada pedig az öregek nyugdíjba vonulásával lassan már csak a bolondok házából lehetne hozni új embereket (azért a fizetésért). Arról nem is beszélve, hogy Kínából érkezhetnek az EU-ba tengeri kikötőkbe is szállítmányok. Egy kollégám volt ilyen ún. BTSF képzésen, ahol pont a mintavételezés volt a téma, és beszélgetett olyanokkal, akiknek a feladata ilyen tengeri kikötőkben minden létező alapanyag (gabona, kakaó meg ezer más dolog) mintavételezése. Hát szénakazal a tűben, hogy a mézre sor kerüljön. Talán pont ezért más a rendszer. Az élelmiszer előállítója a felelős az általa gyártott termékért, nem a hatóság. Egy mézüzemben nincs állandó élelmiszerbiztonsági felügyelet, ezért a hatóság csak szúrópróba szerűen tud ellenőrizni. Azt nem lehet elvárni, hogy az  üzem addig  ne tudjon kiszerelni, amíg a hatóság oda nem ér a mintavételre. Éppen ezért az üzemnek kell meggyőződnie arról, hogy amit kiszerel, az nem hamis-e, illetve más gond sincs vele. Ha a bolti mintavétel esetén elkapják, akkor szankció. Megjegyzem, hogy a hamisítás bűncselekmény, tehát ha a rizsszirupot megtalálják, akkor ott üzem bezárásnak kellene jönnie. Tehát az üzem felel azért, hogy az alapanyag nem hamisítvány. Azért mondom, hogy közérdekű adatigénylésre van szükség, mert a hatóságnak monitoring keretében ezt vizsgálnia kellene. Ahogyan pl. a Destruktort is kellett volna ellenőrizni fipronil szennyeződésre, mégsem történt meg, csak amikor kínomban szóltam a szaktanácsadómnak, hogy mire is kellene vizsgálni. Hát ezek a löketek hiányoznak, ezért szóltam most is. Ugyanis Tomipapa volt az, aki megtalálta 4 évvel ezelőtt a 10 éve létező vizsgálati módszert, de valahogy senki nem akarja meghallani. Vajon miért? Én megengedő vagyok, és nem azt vonom le következtetésként, hogy túl sok ember érdeke nem megtalálni a rizsszirupot a mézekben, de hát az idő múlásával ez egyre valószínűbb. Azért kellene nyilvánosságra hozni, hogy hányszor keresték egyáltalán, vagy azt, hogy azért nem vizsgálnak, mert a kimutatás érzékenysége nem megfelelő a bekeverés mennyiségéhez képest, vagy az AGFP nem is SMR, magyarán speciális jelzője a rizsszirupnak. Mondjanak bármit, csak azt ne, hogy nem ismerik a módszert. Azt ugyanis úgy hívják, hogy alkalmatlanság. Külföldi mézeket pedig a méhészek nem tudják másként vizsgálat alá vonni, csakis bolti mintavétellel.

A belgrádi vasutèrt meg az akkumulátor gyárèrt mi fizetünk.

Ma olvastam a Méhészújságban a Takács Ferivel készült riportot. Azt mondja, hogy a hamisítás felderítése nem működik, mert a kínaiak megtalálják azt a módot, hogy a hamisítás kimutatása ne sikerüljön, pontosabban úgy fogalmazott, hogy  laboratóriumi módszerekkel kimutathatatlan a hamisítás. Bennem is felötlött, hogy talán azért nem vizsgál senki SMR-re, mert a kínaiak pl. ki tudják vonni a rizsszirupból a 2-AFGP-t. Azonban szerintem ez nem így van. A 2022-es Apimondia mézversenyből 139 mintából 22 mintát szirup hozzáadása, vagy gyantaszűrés, vagy hevítés miatt zártak ki a versenyből. Itt található az 5. oldalon :
https://www.apimondia.org/uploads/7/6/4/3/76436993/47_iac_wba_honey_contest_report_final.pdf  , mely szerint vagy 2-AFGP kimutatás, vagy mannóz kimutatás, vagy difruktóz anhydrid kimutatás miatt. Ez utóbbi hőkezelés során jön létre, az AFGP-ről írtam, hogy speciálisan csak a rizsszirupban van, a mannóz pedig gyantaszűrt mézek kimutatására szolgál. Erről egy cikk: https://www.impopen.com/subs/mrfs/v16/M16_0017.pdf   
Ebből én azt szűrtem le, ha az Apimondiára nevezett mézek között megtalálható volt a mannóz és a 2 AFGP is, akkor bizony Feri tévedésben van. A kínaiak nem tudják eltüntetni a hamisítás, gyantaszűrés nyomait, ezért aztán a kereskedelmi mézekből sincs egészen biztosan eltávolítva a 2-AFGP. Pláne úgy, hogy Feri még a rizsszirupos hamis méz árát is tudja, amiből 80 eurocentre taksálja az előállítási árát. Az ugye 320 ft sincs. Ez egy natur szirupár, nem pedig manipulált szirup ára.
Ennek fényében én továbbra is fenntartom: igenis szükség lenne a külföldi bolti mézek vizsgálatára, melyet rajtunk kívül úgy tűnik senkinek nem érdeke megcsinálni. Ha mi nem cselekszünk, akkor senki sem fog. A jelölési módosítás pedig mit old meg? Ezután az eredetet is hamisítani fogják. Ráírják a kínai mézre, hogy EU-s méz. Ki fogja ellenőrizni? Az, aki a 2-AFGP-t keresi a mézben. Azaz senki sem.

Ma olvastam a Méhészújságban a Takács Ferivel készült riportot. Azt mondja, hogy a hamisítás felderítése nem működik, mert a kínaiak megtalálják azt a módot, hogy a hamisítás kimutatása ne sikerüljön, pontosabban úgy fogalmazott, hogy  laboratóriumi módszerekkel kimutathatatlan a hamisítás. Bennem is felötlött, hogy talán azért nem vizsgál senki SMR-re, mert a kínaiak pl. ki tudják vonni a rizsszirupból a 2-AFGP-t. Azonban szerintem ez nem így van. A 2022-es Apimondia mézversenyből 139 mintából 22 mintát szirup hozzáadása, vagy gyantaszűrés, vagy hevítés miatt zártak ki a versenyből. Itt található az 5. oldalon :
https://www.apimondia.org/uploads/7/6/4/3/76436993/47_iac_wba_honey_contest_report_final.pdf  , mely szerint vagy 2-AFGP kimutatás, vagy mannóz kimutatás, vagy difruktóz anhydrid kimutatás miatt. Ez utóbbi hőkezelés során jön létre, az AFGP-ről írtam, hogy speciálisan csak a rizsszirupban van, a mannóz pedig gyantaszűrt mézek kimutatására szolgál. Erről egy cikk: https://www.impopen.com/subs/mrfs/v16/M16_0017.pdf   
Ebből én azt szűrtem le, ha az Apimondiára nevezett mézek között megtalálható volt a mannóz és a 2 AFGP is, akkor bizony Feri tévedésben van. A kínaiak nem tudják eltüntetni a hamisítás, gyantaszűrés nyomait, ezért aztán a kereskedelmi mézekből sincs egészen biztosan eltávolítva a 2-AFGP. Pláne úgy, hogy Feri még a rizsszirupos hamis méz árát is tudja, amiből 80 eurocentre taksálja az előállítási árát. Az ugye 320 ft sincs. Ez egy natur szirupár, nem pedig manipulált szirup ára.
Ennek fényében én továbbra is fenntartom: igenis szükség lenne a külföldi bolti mézek vizsgálatára, melyet rajtunk kívül úgy tűnik senkinek nem érdeke megcsinálni. Ha mi nem cselekszünk, akkor senki sem fog. A jelölési módosítás pedig mit old meg? Ezután az eredetet is hamisítani fogják. Ráírják a kínai mézre, hogy EU-s méz. Ki fogja ellenőrizni? Az, aki a 2-AFGP-t keresi a mézben. Azaz senki sem.

Ha van arra pénz, hogy 1 mrd  Ft-al támogassanak egy mézkiszerelőt akkor az a minimum, hogy legyen arra is pénz, hogy megvédjék a fogyasztót  és a 20.000 magyar méhészt az import hamisítványoktól. Ha erre  nincs elég kapacitás akkor álljon ott hetekig a kamion a határon amíg hitelt érdemlően le nem ellenőrzik megfelelő vizsgálatokkal az import árut.

Ha van arra pénz, hogy 1 mrd  Ft-al támogassanak egy mézkiszerelőt...

Mi van?

Ha van arra pénz, hogy 1 mrd  Ft-al támogassanak egy mézkiszerelőt...

Csak nem Klenáncz-ot támogatták?!

Így van.