Neonikotinoidok

Mivel Önt közvetlenül nem volt szándékom megszólítani így arra kérem Ön se tegye !!!! 30 éve 300-400 méhcsaláddal méhészkedem,soha nem pusztult el egy méhcsaládom sem !!!!!  De ez nem jelenti azt hogy nem gyengültek le méheim repcén vagy napraforgón !!!! Megnyugtatnám hogy az Ön által említett vizsgálatok mind negatív eredménnyel zárultak  már évekkel ezelőtt!!! Sőt a mostani hivatalos vizsgálati eredmények is alacsony fertőzöttséget mutatnak !!! Szerintem rossz fába vágta a fejszéjét !!!!!  A továbbiakban sem szeretnék Önnel vitatkozni a Családom megélhetését,a méhészetem fennmaradását veszélyeztető gondokról !!!! Jó lenne ha mindenki maradna a saját kaptafájánál!!! JÓ lenne ha mindenki a saját ...... verné a csalánt !!!!!

QUQURIQ!

Üdvözlök Mindenkit!

Ha már a csalánnál járunk, az egyben egy féregűző is!.....

Amikor a kutatók is bebizonyítanak valamit, a méhek pusztulásáról, nehogy már egy- két magyar okostojás az ellenkezőét állítsák!
Addig fognak csak dumálni, amíg az első kártérítési perek el nem kezdődnek!!!
Már nem lehet arra fogni, hogy "Én nem is tudtam ezekről a káros szerekről"!!!
Éppen a második szezon múlik el úgy, hogy a méheink tömegével tűnnek el a kaptárakból!

Kik ezért a felelősek???

A boltokban árult növények és virágok is okolhatók a méhek pusztulásáért az Egyesült Államokban és Kanadában – derült ki az amerikai Növényvédő-kutató Intézet tanulmányából. (ORIRÓ hírekben)

A kutatók a lakások és kertek díszítésére a nagy áruházláncok üzleteiben vásárolt növényeket vizsgálták meg. Azt az eredményt kapták, hogy az összes növény 51 százaléka tartalmazott nagy mennyiségű növényvédő szert.
Kimutatták a neonikotinoid alapú növényvédők jelenlétét is. Olyan sokat találtak belőlük, amennyivel a fő méhfajokat egy csapásra el lehetne pusztítani. A neonikotinoidok alkalmazását az 1990-es évek elején kezdték el a mezőgazdaságban.
A klímaváltozás mellett főként ennek a szernek a számlájára írják a néhány éve az egész világon végbemenő tömeges méhhalált. Egyes szakértők szerint a nagy koncentrációjú neonikotinoidok képesek lehetnek szétrombolni a méhek idegrendszerét. Egészen kis koncentrációjuk is ártalmas: tönkreteheti a méhek táplálékszerzési és navigációs képességeit, illetve az immunrendszerüket is.
A neonikotioid alapú növényvédők veszélyességét most a mezőgazdaságért és környezetvédelemért felelős kormányhivatalok vizsgálják. Néhány év kell azonban még ahhoz, hogy véleményt formálhassanak.

Hol van az magyar méhészek érdekképviselete???
Miért is fizetünk tagdíjakat?
Mire is megy el a befizetett tagdíjunk???
Kell nekünk kft?
Nem!
Kell nekünk érdek képviselet?
Igen
De nem ilyen!!! Ez minden csak nem érdek képviselet!
Kell nekünk olcsóbb OMME üveg???
Igen!
Szívesen olvasnánk a Kft valós pénzügyi beszámolóját és az elért intézkedések listáját!!!

A kíváncsi Kiskakas!

Iridó, és Arisztaiosz!

Ezt írta Iridó, amellyel Ariszatiosz azonosult.
"Esetleg tudtok olyan adatokat, mely cáfolja az állításomat ? A francia adatokra pl. nagyon kíváncsi lennék, mert ott korábban történt a betiltás, s most már annak az eredményének is látszani kellene, hiszen náluk a tiltás előtt kimutatható volt az állomány csökkenése. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy mindenféle tudományos megállapításnak összhangban kell lennie a valósággal is."

Nem láttam Önöket a Francia intézetben. Akkor nem kételkednének.
A világszervezet elnökével való megbeszélés alkalmával (Bross Péter fordított) kielemeztük ezt a kérdést.
Olaszországban betiltották a neokat, 20 %-al növekedett a méhcsaládonkénti terméshozam, és a növénytermesztők is találtak a védekezésre hatékony, méhkímélő alternatívát. A magyaroknak eszük ágában sincs.
El kell menni ilyen szintű előadásokra, és meg kell hallgatni a szakembereket a témában.
Magyarországon egy van, úgy hívják, hogy Simon Gergely!
Ezt nem én mondtam, de jelen voltam amikor elhangzott!!!!!!!!!!!!!!!!
Nem kívánok veletek a témában többet vitatkozni, az élet igazolni fog, de félő, hogy késő lesz.
Hét és fél év alatt a repcén és napraforgón annyi lepukkant méhészetben jártam, hogy nektek fogalmatok sincs.
Egy konkrét esetet megemlítek, de erről már előzőleg írtam.
A helyszín Kölesd, a méhész nevét személyiségi okok miatt nem közlöm.
2012-tőt írunk. A napraforgó virágzás előtt egy héttel jártam a méhészetben. Bomba családok, a menekülő térben csüngtek a méhek,olyan jó egy kilónyi. Kétfiókos Hunorról beszélek, alsó kijárósak.
A napraforgó virágzás kezdete után 3 az-az három nappal hívott a méhész, hogy baj van eltűntek a méhek.
Megint elmentem hozzá. A tető levétele után kiláttam az alsó kijárón!!!!!!!!!!!!!!
Nekem nem kell magyarázni tisztelt kételkedők. Méhhulla semmi, akkor mi történt?
A nagy büdös atka.
Kicsit olvasnotok kéne a szakirodalmat, és kimenni helyszínekre.
Nem tudom abbahagyni.
Kajdacs a következő. Napraforgó virágzás,de kukorica virágport hordtak.
Ismét kimentem, mászkálás mindenütt. Javasoltam a méhésznek azonnal vándoroljon el. Öt család nem fért fel a teherautóra, azok elpusztultak, a többivel be és ki is tudott telelni.
Semmit nem fogok bizonygatni. Szégyen az egész hozzáállásotok!
Monitoring? Vicceltek? Ez egy szakmai fórum, nem a vicc lapban írogatunk.

Nagyernyei Attila

Attila!
Nem kellene így felfortyanni. Az általad leírtakat a nagy eltűnésekről az én méhészetemben is megtapasztalhattad volna. A baj ezzel az, hogy ez a piretroid mérgezés tünete. Ami a neok betiltásával garantáltan meg fog emelkedni. Az ilyen típusú méheltűnések azzal mutatnak szorosabb korrelációt, mióta engedik a virágzó kultúrák nappali permetezését nem jelölésköteles rovarirtókkal, no meg be sem kell jelenteni, kiértesíteni méhészt stb. Nem a neonikotinoidok hazai térnyerésével mutat korrelációt. Az én megítélésem szerint. Ehhez kellene adatbázisokat létrehozni. Például a mászkáló méhek vizsgálati eredményeiből. Remélem Mézengúz közzé teszi a vírusvizsgálati eredményeit. Elsősorban a heveny méhbénulás kimutatására gondolok. Iridovírusra vonatkozó eredményt úgysem tudna felmutatni, hiszen nem vizsgálják kis hazánkban. Nekem az a bajom a neoval, amit Arisztaiosz is írt: egy méreg miképpen lehet annyira szelektív, hogy csak a szárny izomzatát bénítja, a járólábak izomzatát pedig nem. Ha mászkálást idéz elő. Ha eltűnést, akkor azt mi által teszi ? Annak figyelembe vételével, hogy nem kontakt hatású szer, tehát  a kaptáron felülről lefelé nézve nem láthattad volna a kijárót, hiszen azt a méhhullák tömegének kellett volna borítani. Vagyis ezek hazaérve , otthon pusztulnak el, a piretroidokkal szemben. Persze van még egy lehetőség: egy szuperszelektív hatás az eltájolásra. Számomra ez már-már a sci-fi kategóriájába tartozik, abból kiindulva, hogy mi a nikotin mérgezés hatásmechanizmusa. Botorság lenne azonban tőlem, hogy ex katedra kizárjak ilyen lehetőséget, hiszen ezek neonikotinoidok, s tudok számtalan olyan példát felsorolni, ahol egy hatóanyagnak az eredetitől teljesen eltérő hatása van (pl. dapson). Sőt zombee be is számolt ilyen tájékozódási zavart előidéző kísérletről. Én csak annyit vetettem fel, hogy nem omlott össze a méhészeti ágazat sem a neok alkalmazása óta, ahogy a Greenpeace érvelése szerint a neok betiltása óta a mezőgazdasági ágazat sem. Azt látni kell, hogy irtózatosan nehéz újabb hatóanyagokat találni, a neok ilyen rendkívül költséges kutatómunka eredményei. Ha meggyőző bizonyítékok nélkül  (pl. a méhállomány két harmada elpusztult) betiltásra kerülnek, akkor az visszaveti a kutatásba invesztált tőkeáramlást is. Mennyivel lesz jobb adott esetben repce és napraforgó méhlegelő nélkül fagyott akácon méhészkedni ? Ezek  nyilván csak irány kijelölésre alkalmas kijelentések. Semmiképpen nem jelentik azt, hogy a neokkal kapcsolatosan a vizsgálatokat ne kellene minden eszközzel támogatni. De csak higgadt, részrehajlás nélküli, objektív módon.

Irido!
Legyek nyugodt?
400 kutató egybehangzó véleménye, hogy a neonikotinoidok óriási károkat okoznak az élő szervezetekre.
Inkább tombolok, hogy ezt nem látjátok be.
Mi kell ide, atombomba, hogy elhiggyétek tényleg káros?
Anno amikor nálam is volt eltájolás, mászkálás felhívtam Szalaiyné Mátrai Enikőt Gödöllőn.
Még 2008-ban. Hány éve is volt? Válasza. Sima neonikotinoid szindróma.
A szabályosan végrehajtott permetezés ellen tudunk védekezni!
Hogy védekeztek a nem látható néma gyilkos ellen?
Sehogy. Csak ráfogják, hogy nosema,atka meg vírus.  Az atkára könnyű ráfogni a dolgokat. Arról el felejtenek beszélni a magyar "kutakodók", hogy sok mintában, amire azt mondták atkás a méhészet egy darab atkát sem találtak! A méhészt mindenki ismeri akiről szó van, de nem vagyok bolond, hogy feljelentessem magam.
Így is állítólag sok van a rovásomon. Az igazság kimondása bűn?
Akkor vállalom.
Nagyernyei Attila

Én sem akarom elhinni ,hogy a Méhészek egy része nem képes felfogni,hogy ezek a szerek milyen brutális módon gyilkolják a méheiket!!!!  Egyszerűen a túlélési ösztönüket írják felül:nem táplálkoznak,nem szaporodnak, nem védekeznek,nem gyűjtenek stb.

Attila!
Szó nincs arról, hogy az igazság kimondása bűn lenne. De egy több évtizede méhészkedő gépészmérnöktől szerintem joggal várja el az ember azt, hogy logikusan értékeli a helyzetet. Lehet, hogy nincsenek biológiai-toxikológiai ismeretei, ezért nem tud ok-okozati összefüggést találni. Próbálok ezen kicsit segíteni. Amikor elolvastam a Greenpeace ismertetőjét a neonikotinoidokról, akkor majdnem rosszul lettem attól, hogy mennyi tünetet képesek okozni. Egy kívülálló azt is gondolhatná, hogy a Földön már nem is élnek méhek ennyire toxikus rovarölők mellett. A valóság pedig az, hogy a méhészek még külön vándorolnak is ilyen méhlegelőkre, sőt több tíz kilós eredményük is van róla családonként. Na ezt az ellentmondást kellene feloldani. Tételezzük fel, hogy a fiasítás pótolja az ideiglenesen elvesző népet. De akkor ugye nem lenne szabad súlygyarapodásnak lennie. Engedjük meg azt, hogy csak a virágzás egy szakaszában van akkora dózis, hogy elpusztítja a méheket igen hamar. Később esetleg  az alacsonyabb dózis mellett csak szárnyizom bénulás van, ezért repülni nem tud. Mondjuk ezek mászkálnak, vagy valahol út közben elvesznek. DE!!! Akkor kell lenni a kaptárak előtt hulláknak. Ugyanis olyan nincs, hogy csak a szárnyizmok bénulnak, a lábizmok sértetlenek. Ha mindkettő bénul, akkor nem mászkál, hanem lepottyan és ott pusztul el, amit a többiek kivisznek. Valaki egyszer azt bizonyította be, hogy a méhek nem is tudnak repülni, olyan a szárnyuk anatómiai elrendezése. Persze ez csak azt jelenti, hogy azért a méhek repülni tudnak, de a legkisebb zavar röpképtelenséget okoz. Ebben a felállásban még azt is elfogadom, hogy a méheknél egy általánosnak nevezhető tünet a röpképtelenség. Ha ezt egy nikotinmérgezés váltja ki, akkor azonban az nem lehet szelektív, a röpképtelenek mellett kell járóképtelennek is lenni. A nikotinmérgezés az ideg-izom, az izom-izom, és az ideg-ideg kapcsolatokat bénítja. Ezért nem tudok elképzelni egy kizárólagos ideg-ideg bénulást sem, ami ugye eltájolást okozhatna. Azt viszont az előbbiből kiindulva még mindig el tudom fogadni, hogy valójában az eltájolás az egyenesen való repülés képtelensége. Asszimmetrikus részleges izombénulás. Rendben van. De ekkor is kell hullának lennie a kaptár előtt. Nagyon sok esetben a mászkálás viszont nem jár együtt a kaptárakból kihurcolt hullákkal. Csak olyanokkal, melyek kinn pusztultak el. Ez viszont a heveny méhbénulás vírusának a legvalószínűbb esete. Amikor nincs mászkálás, nincs méhhulla a méhlegelőn sem, akkor beszélhetünk tisztán tájékozódási zavarról. Amíg a mászkálás lehet egy Nosema ceranae és heveny méhbénulás vírus párosa (a nosema nyitja ki a kaput a bejutáshoz), az eltűnés lehet a Nosema ceranae és Iridovírus párosa. A vírusok esetében ugyanis létező dolog a nagyfokú specifikusság a mérgezésekkel szemben. Na ez az amit vizsgálni kellene. Elsőként is annyit mondani a méhészeknek, ha mászkálást észlelnek, akkor szedje össze egy anyazárkába ezeket a mászkálókat, és fagyassza le őket. Ha van méhhulla a kaptárak előtt, akkor azt is külön !!! Amikor lesz sok ilyen minta, akkor lehet virológiai és toxikológiai vizsgálatokat végezni. Ilyen vizsgálatok eredményeiről volt szó a Francia intézetben ? Valóban nem voltam ott, csak azt nem tudom, hogy miképpen ismertél volna fel? Hiszen mi még sosem beszéltünk egymással szemtől szemben. (előadásodon voltam már sokszor).

Irido!
Köszönöm, hogy meghallgattad előadásaimat.
Kérlek, légy szíves vedd fel a kapcsolatot Molnár Jenővel, és nézd meg filmjeit.
Ott sok mindenre választ kapsz. Én a gyakorlati oldaláról próbálom szemléltetni a tüneteket, hogy mit tapasztalok, és semmilyen provokációnak nem ülök fel, mivel nem vagyok növényvédelmi szakember.
Egyet viszont minden nyilvános fórumon vállalok. Amit látok és tapasztalok, az a 400 kutató véleményével, és gyakorlati megfigyelésével egybe cseng. Egyedül a magyarok nem látnak összefüggést.
Én a nyolc év alatt, minden lehetséges szakmai összejövetelen részt vettem,  ahol ezt a témát tárgyalták, de a legütősebb az volt, amikor tavaly 8 ország méhészei tartottak szakmai konferenciát a nonikotinoidokról,  Szekszárd mellett.
Az OMME szakamai vezetése nem tartotta érdemesnek oda eljönni, vagy talán borsódzik a hátuk az ellenzék fővárosának tartott Szekszárd hallatán?  Egyedül Dr. Fendrik Péter volt jelen.
Én elfogadom,sőt tapasztalom az ott elhangzott jelenségeket!
Ha 26 európai országban, valamint Amerikában bizonyíthatóan gondot okoz neonikotinoidok használata, miért van az, hogy Magyarországon nem? Azért mert ezt kell mondani.
Ez már politika a javából, de ebbe tényleg nem kívánok belemenni. Én a méhekért és környezetünkért aggódom, és csodálkozom, hogy az OMME reklámot csinál a gyilkos szerekből.
Tudom,hogy kemény vagyok, sokak szemében fafejű.
Győzzenek meg az ellenezőjéről, hogy a neok nem károsak, és holnaptól az iskolatej helyett ezt ajánlják a gyerkeknek.
Nagyernyei Attila

Attila!
Azzal én teljesen egyetértek, hogy az OMME-nak van sara az ügyben. Azért, mert ennek a tisztázása leginkább a méhészek  érdeke. Helyettünk más nem fogja megcsinálni. Tudomásom szerint pedig az OMME a legfőbb érdekképviseleti szervünk. Ha más nem is, de egy katalizátor szerepet felvállalva a szaktanácsadói hálózaton keresztül szerintem joggal elvárható lenne.

Kedves Méhésztársak!

El kell olvasni az interneten megjelent engedélyezési dokumentációkat. Angol nyelven fent vannak. Abból egyértelműen kiderül, hogy a neonikotinoidok hogyan is viselkednek a talajban, a növényben és az állatokban. Ott vannak a részletes toxicitási vizsgálatok. Én tavaly év elején vettem a fáradtságot és elolvastam. Az engedélyeztető cég és a hatóságoknak azon szakemberei, akik ezeket a dokumentációkat hivatalból elolvassák, pontosan tudják, hogyan működnek ezek a molekulák, de ŐK pont azoknak nem adnak korrekt tájékoztatást, akik a legnagyobb kockázatot viselik, tehát a méhészeknek.

Pár nappal ezelőtt az egyik ilyen cég képviselő - Csorba Úr - itt ezen a fórumon megtámadott engem, mert nem tetszett neki amit a felelősségekről leírtam. No, Ő is rendelkezik kellő ismerettel, hogy nekünk méhészeknek teljes körű tájékoztatást adjon, de nem teszi, hanem ehelyett személyeskedik. Az Ő részéről ez még etikailag kisebb vétség, hiszen egy anyát se ítélnek el, ha gyermeke ellen nem tanúskodik, de az illetékes engedélyező és ellenőrző hatóságok, a minisztériumok és az OMME részéről nagyon súlyos vétség az amit neonikotinoid ügyben tesznek illetve nem tesznek, hiszen őket mi magyar állampolgárok, magyar méhészek azért ültettük oda, ahol vannak, hogy az érdekeinket megvédjék akár a multinacionális profitérdekkel szemben is, védjék a természetes élővilágot, a mi és haszonállataink egészségét.

Iridó!
A ződ méhészfórumon zajlik egy beszélgetés, ahol ugyanezeket az érveket olvasom amiket te írsz. Ezek a gondolatok és érvek érdekesek és abba az irányba próbálnak kutakodni, hogy talán nem is a csávázószerek hatását élik át a méheink, hanem valami új vagy nem új méhbetegséget.

Ez a fajta elemző gondolkodás fontos része a probléma teljes körű megértésének, a helyzet szakszerű feltárásának egy tudományos kutatás keretében. (Így tették felelőssé majd vetették el az egyik vírus szerepét az CCD tudományos vizsgálatokban) Ezeket a kérdéseket természetesen fel kell tenni egy részletes tudományos vizsgálat keretében.

De pl. sokkal fontosabbnak tartom például a talajtani vizsgálatokat elvégezni és pl. a neonik gyanús mérgezések és a talajtani jellemzők közötti kapcsolatot elemezni. Hiszen vannak helyek az országban ahol nem jelentkeznek a tünetek, míg más helyeken pedig évről-évre ismétlődnek a káresemények. Az engedélyezési dokumentáció ismerteti azt pl. hogy a neonik-kek lebomlási sebessége a talajban a molekula fél életideje 148-1050 nap közötti, attól függően, hogy mennyire anaerob viszonyok vannak a talajban. Meg kellene vizsgálni, hogy azokon a szántóföldeken ahol mérgezés gyanús helyzetek alakultak ki, ott milyenek a talajvízháztartási és agyagtartalmi viszonyok.

Józan ítélőképességem és eddig összegyűjtött ismereteim alapján alapján azt kell mondanom, hogy ott ahol tavaly mérgezés gyanús helyzetek voltak, nagyon valószínű, hogy évente meg fognak ismétlődni ezek a károsodások, merthogy az 1050 nap az bizony majdnem három esztendő.

A szaktudomány közhely szintű megállapítása, hogy a méhmérgezések után a méhcsaládban a klasszikus betegségek fellángolnak és sokszor ki is végezhetik a méhcsaládot. De ezt a hazai viszonyok között soha nem vizsgálták. Az OMME monitoring szépen mutatja, hogy az általa vizsgált méhcsaládok milyen betegségeket hordoznak. Méhmérgezések szempontjából viszont az OMME monitoring legfeljebb jelzésértékűnek tekinthető, de semmiképpen sem tekinthető hiteles forrásnak. Ezért is szégyen, hogy a Minisztérium erre hivatkozva alakította ki a neonikotinoidokkal kapcsolatos politikai álláspontját.

Nem véletlenül javasoltam az OMME Küldöttgyűlésén, hogy a méhmérgezések kutatására költse el az OMME a Nemzeti Program kutatási költségkeretének 2/5-ét, azaz 20 millió Ft-ot. A küldöttgyűlésen 230 ember 16 ellenében nem támogatta hogy a méhmérgezések kutatására pénzt költsön az OMME, természetesen az OMME vezérkara egy ember kivételével a 230 szavazat közé tartozott. Az itt, és a ződ fórumon elhangzó érveid alapján, ha jól sejtem, te sem támogattad ha ott voltál, sőt ma sem támogatnád. Ezek után miről beszélsz?

Geddekas !
Nem voltam, de ha ott lettem volna akkor támogattam volna. A neonikotinoid témában egy dolog nagyon gyanús. A klotianidinről tényleg olvastam már feltehetően bizonyított mérgezést. Az acetamipriddel orrba szájba permetezték idén pl. a repcét nálunk, erre vonatkozóan állíthatom, hogy nincs káros hatással a méhekre. Legalábbis oly mértékben nincs, hogy a népességcsökkenés elkülöníthető lenne a nemzedékváltástól. Amikor tiaklopriddal permetezték a repcét pár éve, akkor látványos népességvesztésem volt 4 km-ről, de aki mellette volt, annak semmi. Igaz, ő azt mondta, hogy a méhei másik irányba repültek. Mások is azt állították, hogy semmi káros jelét nem tapasztalták. Én elfogadom azt is, hogy a toxicitásért nem az nACHR gátlás felel, hiszen akkor mindegyiknek egyformán toxikusnak kellene lennie. De akkor mi ? Az Ezeregyéjszaka meséivel engem nem tud senki meggyőzni. Kézzelfogható érvekre lenne szükség. A klotianidin kontra acetamiprid toxicitás nekem elég ahhoz, hogy támogassak ilyen irányú vizsgálatokat. Te találtál az engedélyezési dokumentációban ezt magyarázó megállapításokat? Pl. látszik-e az LD50 értékben lényegi különbség a kettő között ? Megvallom ezeket én eddig nem nézegettem.
Más: Ezt írtad:

Így tették felelőssé majd vetették el az egyik vírus szerepét az CCD tudományos vizsgálatokban

Meg tudnád mondani, hogy ez melyik vírus volt, és mi alapján vetették el a szerepét ?

Az israeliensis vírust találták meg USA kutatók a CCD-s méhekben. Először nagy ováció volt, aztán kiderült, hogy itt is következmény betegségről van szó. A mérgezés miatt legyengült méhcsaládokban az éppen legvirulensebb kórokozó kezd elhatalmasodni.

Tipikus értékelési hiba, hogy ha nem találnak rá a méreg molekulára a laborvizsgálatokban, akkor azonnal ráfogják valami méhbetegségre a méhcsaládban történt eseményeket. Az OMME monitoringnak is pont ez a legsúlyosabb hibája és éppen ezért alkalmatlan bármilyen szakpolitikai döntés megalapozására. Az első öt évben olyan helyen csináltatták a mérgek kimutatására a vizsgálatot, ahol ezekhez sem a műszerezettség, se egyéb feltétel nem volt adott. Ennek ellenére olyan állításokat tett az OMME, amit a kapott adatokból nem szabad lett volna megtenni. Amióta a NÉBIH Velencei Állomása méri a mintákat, azóta legalább a laborfeltételek elfogadhatóak. Úgy is mondhatom, hogy az OMME vezérkara ebben a témakörben félrevezeti a méhész közvéleményt, a hatóságokat meg a minisztériumot.

A neonikotinoidok és a hasonlóan kis koncentrációban ható mérgek kimutathatósága esetében a mintavételi eljárás a legkényesebb pont, a legnagyobb vizsgálati hibalehetőség. Nem tudok példát arra se például, hogy a szúnyogirtó szereket ki tudták volna mutatni a méhek testében, pedig voltak egyértelmű esetek, amikor mérgezéses tünetek is voltak, a repülőgép ott ment el a méhállomány felett és más növényvédelemre se lehetett gyanakodni. 

Az általad elmondott részletek megvitatásába azért nem megyek bele, mert rendes kutatási lehetőségek nélkül nincs értelme erről beszélni. Lehet és kell ilyenfajta információkat gyűjteni, de kizárni a mérgezés káros szerepét egyetlen esetben sem lehet. Ahogy én nem zárom ki a méhbetegségek szerepét a végső helyzet kialakulásában, úgy javasolom, te se zárd ki a mérgek szerepét a káros folyamatok elindításában.

Kicsit nonszensznek is tartom azt a hozzáállást, hogy amikor nyilvánvaló a méreg használata a méhlegelőn (ahogy írod is), a méreg hatását mégis 100 % kizárod, ugyanakkor a kórokozók teljes skáláját végigzongorázod. Ez tipikus állatorvosi magatartás. "Egészséges ló nincs, csak még én nem vizsgáltam meg és ezért tekinti egészségesnek a gazda." - szokta mondani egy állatorvos barátom. Én ökológus biológusként a teljes oksági láncot vizsgálom, amiben a betegségeket okozó kórokozók csak egyik szereplőkör a sok között.

Kiindulásként azt kell feltételezzem, hogy a rendszer minden elemének van hatása. Ha nem találom meg a hatást, akkor a vizsgálati eljárásom volt hibás. Amikor megtalálom a hatást, csak akkor tudom értékelni, hogy milyen erősségű, tehát esetünkben akkor lehet megválaszolni a kérdést, hogy tudja-e az adott hatás károsítani a méhcsalád egészségét! Amíg nem találom meg a hatást, addig nem zárhatom ki a mérgezést a végső eredményeket kiváltó okrendszerből.

Kicsit nonszensznek is tartom azt a hozzáállást, hogy amikor nyilvánvaló a méreg használata a méhlegelőn (ahogy írod is), a méreg hatását mégis 100 % kizárod, ugyanakkor a kórokozók teljes skáláját végigzongorázod.

Ne haragudj, de ezt most nem értem. Melyik méreg használata nyilvánvaló, amelyiket kizártam és helyette végigzongoráztam a kórokozók teljes skáláját. Nem emlékszem arra, hogy ilyet írtam volna.

Megszólalásaid elsődleges feltevése, hogy kórokozót kell keresni kiinduló okként és nem mérget. Pedig a gyakorlat azt mutatja, hogy ma nincs olyan méhállomány Magyarországon, amelyik évente legalább egy mérgezést ne szenvedne el. De ezt senki nem akarja kimondani, mint ahogy senki nem beszél arról, hogy a megfogant gyerekek egyharmada az egészségügyi hulladékként kifüstöl a kéményen. Szándékosan mondom ki ilyen nyersen, hogy érezd a súlyát.

Irido!

Biztos vagy benne, hogy szükség van itt az észérvekre...?

Tudod, már Oliver Wendell Holmes is megmondta: "The mind of a bigot is like the pupil of the eye; the more light you shine on it, the more it will contract."

(Közkívánatra megadnám a "szabad ferdítés" szövegét is: "Amikor elvakult embert akarunk felvilágosítani, ugyanarra a reakcióra kell számítanunk, mint amikor a pupillába világítunk - beszűkül.")

Teljesen közömbös, hogy ki volt ott, s ki nem a Francia Intézetben, azt a rendezvényt a "GMO és a méhek"  jegyében hirdették meg. Simon Gergely terelte át a szót a neonikotinoidokra, lévén a moderátor nem igyekezett az eredeti tematika medrében tartani az előadásokat és a "vitát". Megjegyzem, azért nem is mentem el a rendezvényre, mivel kizárólag a GMO kérdés boncolgatásáról szólt a meghívó, hazánkban pedig e kérdéskör az Alaptörvény által szabályozva teljesen okafogyottá vált. Azt viszont rendkívül furcsállom, hogy a valóban növényvédelemmel és méhmérgezésekkel foglalkozó konzultációkon  egyetlen "megváltóval" sem találkoztam, pedig volt belőlük mostanság három-négy is (nem "megváltóból", hanem konferenciából, konzutációból...). Azokon mindig csak Tóth Pétert láttam, s hallgathattam meg -megjegyzem nagyon korrekt és Simon Gergelyénél szakmailag (méhészet és növényvédelem)  megalapozottabb - előadását a növényvédelem és méhészet közös gondjairól. Ha jól olvastam, egykor még a Klubvezető is vélt felfedezni Simon Gergely ott elhangzott előadásában szakmai "bakikat", de azokra lojálisan igyekezett nem részletesen reflektálni, nemes eleganciával csak arra fókuszálva, ami kizárólag a saját praekoncepcióját támasztotta alá...

Nagyernyei Klubvezető Úrnál pedig felakadt a gramafon-tű, semmi mást nem képes ismételgetni, mint azt, hogy 26 ország 400 kutatója "igazolja" az állításait. Érvelése a klasszikus érvelési hibára (argumentum ad populum) hajaz: " Több billiárd légy-lárva nem tévedhet a táplálkozás kapcsán, holnaptól mi is együnk ürüléket ..."
Senki nem azt állította, hogy egy neurotoxikus hatóanyagcsoport nincs hatással a rovarokra, lévén azokat rovarölésre fejlesztették ki. Amiket óvatosan mi kérdeztünk volt: miért, mitől  "mászkálnak" Magyarországon a méhek s ennek milyen összefüggése lehet a csávázószerként használt neonikotinoid hatóanyagokkal. Erre ui. Klubvezetőnknek és szakértői csoportjának nincs adekvát válasza, ezért elvbarátaival karöltve kiöntik a fürdővízzel a gyereket is, nem a kockázat mérlegelését szorgalmazzák, hanem a kockázat értékelése, mérlegelése helyett a kockázat lehetősége alapján a teljes tiltás (kockázat-kizárás) mellett érvelnek, miközben lazán elsiklanak a szintén több száz kutatási eredmény felett, melyek felhívják a figyelmet a többtényezős összefüggésekre (vírusok, Nosema, Varroa, technológia, stb.). Mindezt úgy interpretálja a "szent Greenpeacemaker" és annak "kampány-emberei"-s nyomukban a "megváltó-klub"-, hogy a teljes kemizálást el kell utasítani, s vissza kell térni az "ökológiai gazdálkodáshoz". Szép is volna e gondolat, de ez a falanszter. Geddekas erre az egyik élő példa: néhány évente a "Demeter-szabályrendszer" szerint gondozott (?) "biodinamikus" (?) méhesét konzekvensen "újraindítja"... Tegye azt, míg az az ő sara, de ne e technológiának akarjon hívőket toborozni...!

Mindenesetre nekem egyre inkább múlóban a késztetésem ezen érvrendszerel szembe menni itt, ahol a személyes bosszúvágy, és az érdekképviseleti szervezet legitim módon megválasztott vezetőségének konzekvens ellehetetlenítésének szándéka motiválja elsődlegesen a "Klubvezetőséget", élen a Klubvezetővel, s uszályában azokkal, akik szintúgy személyes ambícióik szolgálatába igyekeznek állítani a közvéleményt, mely tájékozottság híján "ikonikus szaktekintélyekként" és "érdekképviselőként" tekint ama szűk csoportocskára, mely észérvek híján harsánysággal igyekszik pótolni érveit. Iszapbirkózzon velük az, akinek megvan hozzá a kitartása és a késztetése, nekem immáron elmúlt... Vergődjenek, ahogy úri gusztusuk diktálja...
Aztán itt van a szegény Geddekas, akinek az olthatatlan kutatási vágyát senki nem hajlandó finanszírozni mintegy évi 20 millió forintokkal, hivatkozván arra, hogy Geddekasunk nemcsak, hogy nem kutatóintézet, de a legkevésbé sem kívánatos szereplő azon állami finanszírozású kutatási programokban, ahol az adófizetők pénzét nem önjelölt "kutatók" megélhetésének finanszírozására, hanem értelmesen felhasznált forrásokkal megtámogatott , "valódi" vizsgálatokra kívánják fordítani. Geddekasunknak Tömöri Balázshoz és Simon Gergelyhez kellene folyamodnia a finanszírozásért, lévén tőlük mazsolázta össze a "tudást", önálló gondolatok híján ... Ha pedig az interneten is kínálgatott mintavételii módszeréből kívánna megélni, nem az OMME alkalmazott kutatási keretösszege jelentős részének lenyúlása után kellenék ácsingóznia, hanem piacgazdasági alapon kellenék megméretnie magát, miként a gedde-kasainak értékesítési programja során már egykor próbálkozott...
Nincs itt értelme válaszolgatni, nincs jövője az értelmes polémiának. Aki nem "hívő" (majd N. A. megmondja, ki számít annak), annak semmi esélye érvei kifejtésére.
Hogyan is fejezte be szenátusbéli beszédeit egykor Marcus Portius Cato?: "Ceterum censeo Carthaginem esse delendam..." Gondolom elegendő lesz, ha a jövőben én is e szentenciát mantrázom vég nélkül, miként Klubvezetőnk bármely téma kapcsán az OMME vezetőség feledhetetlen és megbocsáthatatlan "bűneit"...

A szövegben lévő piros betűs részeket én emeltem ki, hogy szemléletesebb legyen egy Ókori szörny hisztérikus "Lojalitása" az OMME vezetőihez.
Nagyernyei Attila