Neonikotinoidok

Itt az eredeti cikk:
http://www.theguardian.com/environment/2014/jun/24/insecticides-world-food-supplies-risk

Elég érdekes egy fordítás,na meg ollózás a magyar változat.

A méhészek érdeke a legkisebb vegyszerfelhasználás melletti növényvédelem.

A mez.gaz termelőé is az.
Nem árt az ő véleményüket is meghallgatni,melyből ilyen is akad:"csak nem gondoljátok hogy elsősorban azért vetek repcét meg szotyit hogy a méheknek legyen legelője".
A következő eseten mi méhészek is megdöbbentünk.
Nagy állományú méhész évek óta feljelentette a környék nagy termelőjét hogy az rendszeresen lemérgezi méheit.A termelő 2 év óta nem vetett repcét és napraforgót a közelben,azt távolabb helyezte.
Idén a méhészünk odavándorolt hozzá repcére. Greed is good- tartja az angol mondás.

Végül azt gondolom a neonikotinoidok és még sok más vegyszer is veszélyes,veszélyes lehet a méhekre főleg ha azokat szabálytalanul használják.Egy-egy szerről sokszor évtizedek után derül ki mennyire veszélyes.
Sajnos termelni nagyban,olcsón vegyszerek nélkül nem megy és ez a méhészetre negatívan hat.

Köszönöm Geddekas!
Azért van aki megérti.
A cikk írójánál reklamáljon Arisztaiosz!
Azért emlékeztetőnek nem rossz ugye?
Azt tudjuk, hogy Ön és az OMME vezetői ezt a technológiát,és az így kijuttatott méhgyilkos szereket baromságnak tartják. Azért nem kutatók. Ez egy olyan hír amit minden nap, a kávészünetben oda kell dörgölni az orruk alá!
A méhészek érdeke a legkisebb vegyszerfelhasználás melletti növényvédelem.
Arisztaiosz!
Lassan egy hónapja feltettem Önnek egy kérdést.
Hogy lehet szabályosan elvetni egy csávázott vetőmagot?
Fólia sátorban biztonságos, ott a méhek nem látogatják az ebből kikelt méhgyilkos növényt.
Legújabb vizsgálatok szerint a vetőgépek 70 %-a nem rendelkezik deflektorral, tehát a leporlásból származó porelszívással. (mondtam, hogy gépész vagyok)
Nagyernyei Attila

Bocsánat, elkerülhette a figyelmem a kérdése...
Csávázott vetőmagot szabályosan a szabályok betartásával lehet elvetni. Ön ismeri a szabályokat...
A deflektor nélküli vetőgépeket a neonikotinoid hatóanyaggal csávázott vetőmagvak vetésére a hatályos szabályozás alapján használni nem szabad, enélkül üzemeltetve szabálytalan növényvédelmi tevékenységnek minősül a használatuk. Annak ellenére, amit ír (30 % a szabályosan felszerelt vetőgépek aránya, mely adatot nem tudom honnan vette) megfoghatatlan, hogy a leporlásra visszavezethető akut méhmérgezések gyakorisága a csávázó neonikotinoid hatóanyagok felfüggesztéséig bizonyítottan Magyarországon 1 -azaz egy- eset volt! Az egy eset is sok annak, aki mérgezést szenvedett, de ha megnézi, a felfüggesztésig hány hektáron vetettek neonikotinoid csávázószerekkel kezelt vetőmagvakat (a teljes vetésterület arányában a repce mintegy 100 %, napraforgó 70-80 %, kukorica kb.30 %), akkor ez az esetszám hozzávetőleg elhanyagolható arányt jelöl...Különösen annak fényében, hogy ezt az esetszámot szétoszthatja legalább nyolc esztendőre...

Ezen túl fenntartom, hogy ha van jobb szer és növényvédelmi technológia, mely a megporzó szervezetekre alacsonyabb kockázatot jelent, akkor természetesen azonnal váltani kell a mezőgazdáknak. Csak annak is nézzen utána, hogy van-e ilyen, illetve majd magyarázza el azoknak a méhészeknek, akik a kivonás következtéban a légi permetezéstől szenvedtek mérgezést, hogy ön csak a megporzó szervezetek védelme érdekében pocskondiázza permanensen az OMME vezetést, a növényvédelmi hatóságot, szakmai szervezetet és a szakirányítást...

Mint írja, a méhészek érdeke a legkisebb vegyszerfelhasználás melletti növényvédelem. Bátran kijelenthetem, hogy ez a mezőgazdáknak, növénytermesztőknek is alapvető érdeke, ebben nem látok ellentmondást méhész és növénytermesztő között. Csak sajnos éppen a neonikotinoid csávázószerek jelentették ezt a legkisebb vegyszerhasználatot. Fölöslegesen nem csépelem a klaviatúrát, ezt már nagyon sok szakmai forrásból ön is tökéletesen tudja.

Végtére is az ön által beidézett cikkről beszélgettünk. Fenntartom, hogy ennél bárgyúbb és csúsztatásokat, szakmaiatlan következtetéseket tartalmazó cikket nagyon ritkán olvashatunk, az semmit nem változtat a tényen, hogy egy tömény baromság, ha Geddekas enyhe tévesztésnek próbálja feltüntetni a cikkben foglaltakat. Ha valami baromság, akkor ne féljenek kimondani: lyukra futottunk... Még akkor is így van ez, ha a Klubvezető idéz be ilyen oltári ökörségeket...Persze, ha kommentárjában ő is ennek látja, láttatja, akkor nem is írok egy szót se az idézetéhez, de mint visszaolvasva látható, esetünkben nem így  történt.

Azt meg régtől fogva tudjuk, hogy nincs olyan terület, ahol ön ne lenne mindannyiunknál inkább "otthon", ezért készségesen elfogadom, hogy ön olyannak látja a design-t, amilyennek akarja. Mi meg legfeljebb elhisszük  önnek...

Arisztaiosz!
Ön egyet folyton eltéveszt!
A környezetemben lévő méhészek, és anno még a méhész vezetők sem kérdőjelezték meg azokat a gondolataimat írásaimat amiket nevemmel aláírva vállalok. Egyedül önt kivéve.
Feltett nekem egy kérdést, ami így szól:
" Annak ellenére, amit ír (30 % a szabályosan felszerelt vetőgépek aránya, mely adatot nem tudom honnan vette) megfoghatatlan,..."

A kamarai tagdíjunk ellenében megkapott NAK újság 19. oldalán olvashatja Ön is, de ezek szerint nem kapja.
2014. június, II. évfolyam 6. szám
"A vetőmagipar a csávázás során maximális gondossággal jár el, de egyes vetőgép
típusokban a csávázott vetőmagok egymáshoz dörzsölődése így is
porleválást okozhat, amely a vetés során a szabadba juthat. A felhasznált
csávázó szer hatóanyagától (inszekticid, fungicid) függetlenül, ma már minden
növénytermesztő számára jogszabályi kötelezettség a pneumatikus szívólevegős
vetőgépek esetében ezt a port, megfelelő csővezetékkel, az úgynevezett deflektorral
a talaj felszínére vagy a barázdába levezetni. Ezt a kötelezettséget a növényvédelmi
szakhatóság folyamatosan ellenőrzi!
Iparági felmérések azonban azt mutatják, hogy a hazai szívó levegős elven működő vetőgépállomány kb. 70%-a nincsen felszerelve deflektorral. A helyzet javítása érdekében, a Nemzeti
Agrárgazdasági Kamara és a Vetőmag Szövetség Szakmaközi
Szervezet és Terméktanács együttműködésével,
a Bayer és Syngenta növényvédőszer gyártó cégek
anyagi támogatásával, közös programot indít."

Olvasson,tájékozódjon és utána vádaskodjon!
Ugyan azt teszi mint az OMME vezérkara!
Senkit nem hallgatnak meg, mennek a saját fejük után.
Nagyernyei Attila

Kedves Attila!

Eszembe se jutna megkérdőjelezni az ön tájékozottságát, hiszen -miként olvasgatom- vélem egybehangzóan ön is azt állítja, hogy lehetséges a csávázószerekkel kezelt vetőmagvakat szabályosan is elvetni. Mindössze azt kellene még kiderítenie, hogy hány százaléknyi használatban lévő pneumatikus vetőgép nincs felszerelve deflektorral. Ha sikerült, még azt kellene eldöntenie, e deflektorral fel nem szerelt vetőgépek közül hány százaléknyi az, mely nem vesz részt a neonikotinoid hatóanyagokkal csávázott vetőmagvak vetésében. Gyakorlatilag ui. nem kötelező a deflektor használata, amennyiben nem neonikotinoid hatóanyaggal kezelt vetőmagot vetnek az ominózus géppel...

A NAK lapot egyébiránt én is olvasom, de abban egy hang sem esett arról, hogy a pneumatikus vetőgépek hány százaléka vetett neonikotinoid hatóanyaggal csávázott vetőmagot...Ha frissebb információja lenne, szeretettel fogadnám, engem is érdekelne, hogy a felfüggesztett hatóanyagok felhasználásával hány hektárt vetettek el deflektor nélkül üzemeltetett pneumatikus vetőgéppel...

Arisztaiosz!

Mint írja, a méhészek érdeke a legkisebb vegyszerfelhasználás melletti növényvédelem.

Ez egy tökéletesen téves álláspont.

A méhészeknek csupán az az érdekük, hogy a növénykultúrák ne mérgezzék a méheket és a begyűjtött kaptártermékek teljesen megfeleljenek a Magyar Élelmiszerkönyv előírásainak. Minket nem érdekel, hogy a mezőgazda ezt hogyan éri el. Következésképpen ebben a vonatkozásban teljesen közömbös hogy használ vagy nem használ és ha igen, akkor mennyi vegyszert, ha azzal a mi érdekeinket nem sérti.

Pl. Vegyszer az ecet is. Ha sokezer liter per hektár ecettel permetezve végzi a növényvédelmet a gazda, akkor ugyan nagyon magas a vegyszerfelhasználása, de minket nem érdekel, mert sem a méhekre, sem a kaptártermékre hatása nincs. Következésképpen a méhésznek a vegyszerhasználat mennyisége tekintetében nincs közös érdeke a mezőgazdával.

A vegyszerhasználat minősége tekintetében vannak megegyezést igénylő pontok, de abban a tekintetben sem beszélnék közös érdekről.

Közös érdek a mezőgazda és a méhész között csupán a megporzás tekintetében van.

A közös érdek megvalósítása érdekében van egyeztetési kötelezettség. Amit viszont a növényvédőszer lobbi erőteljesen befolyásol oly módon, hogy mind az OMME vezérkarát, mind az Agrárkamara vezérkarát, mind pedig az FVM vezérkarát manipulálja és úgy állítja be az ő profitérdekét, mintha ez a méhészek és a gazdák érdeke lenne. Arisztaiosz kománk meg ennek a lobbinak az ügynöke.

Hát nekem azért több közös érdekem is van a gazdával:(egyrészt aljas önérdekből,másrészt pusztán emberségből)
Kívánom,hogy sok szép nagy egészséges napraforgótő legyen a földjén,mert az többet ad nekem is,mint a satnya beteg.
Kívánom,hogy ne verje el a jég,ne rohassza ki az eső,ne törje meg a szél,ne rágják le a kártevők,stb.
Kívánom,hogy megtalálja a számítását az eladásban is,mivel,ha bukta neki a növény,akkor jövőre nem veti,nekem meg nincs akkora földem,hogy vessek magamnak...
Örülök neki,hogy esik az eső,de közben sajnálom a gazdát,akinek még lábon áll a búzája.
Ha kicsit még elmerengek,akkor lehet találok még több közös érdeket is,de kétlem,hogy képes lennék bárkit is meggyőzni arról,hogy a gazdák nem ellenségeink,hanem sorstársaink.Aki belátja,belátja,aki nem az háborúzzon nyugodtan tovább.(Sőt,mi még egy fokkal jobb helyzetben is vagyunk.Ha nem tetszik a tábla én arrébb hurcolkodok x kilométert,de neki ez lesz az idei termése,nem takaríthatja be a szomszédét...)Na inkább megnézem újra a tegnapi meccset.

Szia Lindzzy!
Teljesen igazad van ebben, az elméleti síkon lefuttatott dologban!
De sajnos a valóság sokszor mást mutat.
Ez így lenne szép, és talán igazságos is.
De.
Mert sajnos van DE.  (és tudom vannak kivételek is)
DE
A"gazda" két sor napraforgóért, vagy kukoricáért, nem szántja be a vízelvezető árkokat?
A "gazda" minden esetben be tartja a növényvédő szereken feltüntetett útmutatókat (használati feltételek) figyelmeztetéseket, stb.
És még sorolhatnám.
Észre kell vennünk, hogy számunkra, rossz irányba változik a "gazda" világ.
Még mi méhészek törekszünk a tiszta, antibiotikum és egyéb káros anyagoktól mentes méz elnyerésére, addig a "gazdának" nem érdeke hektáronként 15.000.-Ft többlet kiadással változtatni a növényvédelmi stratégiáján. Pedig csak ennyivel kerülne többe, és valamelyest enyhülnének a méhmérgezések, és a méhészek számára is élhetőbbé válna a méhészkedés. Nem beszélve arról, hogy a növény, aminek termését ilyen vagy olyan formában, mi emberek esszük meg, az sem kapna kritikus mennyiségű vegyszert.
DE a "gazda" nagyon sok mindenre kap kártérítést, kár enyhítést.
És a méhészetben, is igen igen nagy jelentősége van az időjárásnak. (lásd a mostani évet is)
Az elmúlt 6 évből, amiből szerintem 4 év méhészet szempontjából nagyon rossz (katasztrófa) volt, milyen kárenyhítést kaptak a méhészek?
Szerinted a "gazdát érdekli, hogy repce alatt elpusztulnak a méheid, vagy elfagy az akác, vagy napraforgó alatt semmisülnek meg a méhcsaládok?
 

Valószínűleg mi szerencsésnek mondhatjuk magunkat.Nálunk mindkét fél megbecsüli a kemény munkát és igyekszik úgy végezni a dolgát,hogy a másik félnek ne okozzon kárt.Szerencsére sosem volt még komoly mérgezésünk.Vitathatatlan,hogy vannak olyan gazdák,akik csinálnak nem túl elegáns dolgokat.
Nálunk méhészeknél is akadnak "díszpéldányok",nem kívánok itt hosszasan idézgetni különböző fórumokról.Szerintem egyre többen látjuk,hogy nálunk is nagyon rossz irányba mennek a dolgok...
Kártérítés?Valóban van.Viszont úgy emlékszem fizetnek is egy kárenyhítési alapba meg van mezőgazdasági biztosítás is.Tőkeigényes,kockázatos vállalkozás a mezőgazdaság,sok minden nem rajtad múlik.
Egyébkén ahány gazdával beszéltem mind sajnálatát fejezte ki az akác miatt,cserébe én is sajnáltam őket egy kicsit,mindegyiknek megvolt azért a maga gondja...No,de már 2 gólról is lemaradtam....

A méhek megmentésére állított fel munkacsoportot Barack Obama amerikai elnök. Az lesz a feladatuk, hogy 180 nap alatt felmérjék, milyen káros hatással vannak a méhekre és a többi virágbeporzó rovarra az újfajta rovarirtók. Erről pénteken adott ki memorandumot a Fehér Ház – jelentette a Guardian.
hirdetés

Az elnöki hivatal arra utasítja az amerikai környezetvédelmi ügynökséget (EPA), hogy vizsgálják ki, hogyan hatnak a neonikotinoidok a méhcsaládok pusztulására. Az USDA adatai szerint csak 2012-ben az amerikai méztermelésre használt méhcsaládok 31 százaléka pusztult vagy tűnt el, és a méhek pusztulása azóta is megállíthatatlannak tűnik.

A jelenség miatt nagyon aggódnak azok a mezőgazdasági termelők, akik termékéhez elengedhetetlen a méhek beporzó tevékenysége. Korábban úgy vélték, a méhek pusztulását valamilyen betegség okozza, de egy közelmúltban publikált Harvard-kutatás úgy találta, kétfajta neonikotinoid tartalmú csávázószernek is köze lehet a jelenséghez (ezekkel a növényvédőszerekkel kezelik a vetőmagokat). Barack Obama nem az első, aki megpróbál fellépni a méhpusztulás ellen. Az EU korábban már korlátozta a kérdéses növényvédőszerek használatát.

Az amerikai háziméh-populációk mérete 23 százalékkal csökkent az elmúlt télen, mert környezetük kevésbé sokszínű genetikailag a nagyipari mezőgazdaság miatt, kevesebb a természetes takarmány, de a káros folyamatban szerepe van a nem megfelelő étrendnek, a parazitafertőzések és a betegségeknek is. Gyakoribb a kaptárak elnéptelenedésével járó tünetegyüttes, az úgynevezett kaptárelhagyás (Colony Collapse Disorder, CCD) is, amikor az egy kaptárban élő méhek száma gyorsan, váratlanul és katasztrofális mértékben lecsökken. A más beporzók, köztük a pompás királylepke (Danaus plexippus) állományai is hanyatlanak Észak-Amerikában  – írta a BBC News.

Az amerikaiak által fogyasztott élelmiszerek – többek közt az alma, a répa és az avokádó – negyede a méhek általi beporzásnak köszönhető. Az ENSZ mezőgazdasági szervezete, a FAO összefoglalója szerint az emberiség száz legfontosabb terménye közül hetvenegy hozama, a világ élelmezésének 90 százaléka a rovarok beporzásától függ. A házi méhek csak az Egyesült Államokban több mint 15 milliárd dollár értékű gyümölcs és virág beporzását végzik el a Fehér Ház szerint. Ehhez képest az EPA és a mezőgazdasági minisztérium 8 millió dollárból finanszírozza a méhmentő akciót.       

Két külön dolog, hogy becsülöm a gazda munkáját vagy közös az érdekem vele. A korrekt munkát természetesen megbecsüli az ember. Akkor romlik el a kapcsolat, ha az egyik a másikat önös érdekből félrevezeti.

A megporzás az egytlen természetes természetesen közös érdeke a méhésznek és a gazdának. Az összes többi a természetes emberi megbecsülés körébe tartozik. Tisztelem a munkáját, ha ő is tiszteli az enyémet. Őt nem érdekli, hogy az én mézeskannám megtelik-e vagy nem és én se kotorászok az ő kincsestárában, hogy most mennyi napraforgója termett neki.

Ott van ordító tiszteletlenség, amikor az egész méhészeti ágazatot félrevezeti a mezőgazdasági lobbi élén az állami szervekkel azzal, hogy egy mérgező növényvédelmi eljárást nem mérgezőnek állítanak be és politikai nyomást gyakorolnak ránk az OMME-n keresztül is. Ebben a tekintetben a főbűnös nem a földműves, hanem a hatalom gyakorlója, a gyártó, forgalmazó, engedélyező, és a zsarolásnak engedő hatalmi pozícióban levő OMME.

Ott van ordító tiszteletlenség, amikor az egész méhészeti ágazatot félrevezeti a mezőgazdasági lobbi élén az állami szervekkel azzal, hogy egy mérgező növényvédelmi eljárást nem mérgezőnek állítanak be és politikai nyomást gyakorolnak ránk az OMME-n keresztül is. Ebben a tekintetben a főbűnös nem a földműves, hanem a hatalom gyakorlója, a gyártó, forgalmazó, engedélyező, és a zsarolásnak engedő hatalmi pozícióban levő OMME.

Tisztelt Csuja László Úr!

Az általam képviselt cég nevében a lehető leghatározottabban visszautasítom ezt a minősítést, vádaskodást és ezt a hangnemet.
Kérem a Moderátort és Nagyernyei Urat hogy az ilyen megnyilvánulásoknak ne engedjenek teret ezen a Fórumon!

Csorba Csaba
Bayer Hungária Kft.

Tisztelt Csorba Csaba!

Mielőtt jogi lépésekbe bonyolódna, tisztázzuk a következőt. Lehetne jogalapja a panaszának, sőt akár jogi eljárásnak is, ha konkrétan megjelöltem volna, hogy mely cég(ek)nek mely eljárásáról beszélnék. De nem tettem, tehát amit írtam a vélemény nyilvánítás szabadságának egyre szükülő, de ma még szerencsére létező körébe tartozik. És ezt ajánlom szíves figyelmébe a moderátornak is.

Csak példaképpen írom - nem említve céget és terméket -, hogy az EU egyes szervei, mint az EFSA, egyes országok, mint pl. Hollandia, Olaszország elismerik hogy vannak olyan növényvédelmi eljárások, amelyek eddig nem mérgezőnek voltak feltüntetve, ámde mégis mérgező és ezért tiltást, erős korlátozást alkalmaznak.

Sajnos Magyarországot nem sorolhatom fel azon országok között, akik előretekintően a többi országot megelőzve lépnének a korlátozásokban, holott a DDT korlátozásában még az élvonalban voltunk. Igaz azóta sokat változott a helyzet, akkor katonai diktatúrában éltünk, ma a félgyarmati sorba süllyedve viseljük a saját komprádor hatalmi elitünket akinek előrelátása olyan, hogy a tehenet nem megfejni, hanem levágni akarja.

De nézzük csak a mérgek használatának történetét és látunk nagyon sok mérgező vegyületet, felhasználási kört, amit erős társadalmi nyomásra, a cégek profitérdekét erősen sértő módon, de közérdekből betiltottak. Sőt nemrég mondta el Tőkés Gábor NÉBIH főosztályvezető, hogy milyen jelentős mértékben csökken az engedélyezett hatóanyagok száma. IGEN! CSÖKKEN. És ez csak folytatódni fog. Át kell térni egy más típusú növényvédelemre. Olyanra, amiről Ön is én is sokat hallunk. Feltételezem, hogy Ön hivatalból nem hisz ezekben, viszont előbb-utóbb meg kell értenie, hogy nekünk méhészeknek nyilvánvalóan csak ez jelent valódi megoldást, mert a szelektív rovarölőkről eddig mindig kiderült, hogy nem szelektívek.

Tisztelt Csorba Csaba Úr!
Senkit és semmit nem fogok kimoderálni!
Ez egy szakmai fórum, ahol a méhek és a méhcsaládok védelmében aggódó méhészek írják a hozzászólásaikat.
Nekünk minden vegyszer és növényvédő szer gyártó céggel komoly fenntartásaink vannak.
Ezt ne vegye személyeskedésnek a méhészkollégák részéről!
Mi csak akkor tudunk sikeresen termelni, ha a méheinket a munkájuk során nem éri "üzemi baleset."
Az OMME nem aggódik a neonikotinoidok miatt, hiszen a méhészek pénzéből összekalapolt újság címlapján hirdetik azt, ami ellen már az amerikai elnök is tiltakozik!
Tessék Obama Urat beperelni!
Örülök, hogy ilyen prominens személyek is mint Ön hozzászólnak, figyelik írásainkat.
Engedje meg, hogy megragadjam az alkalmat, és megkérdezzem, hogy az Ön által képviselt céget miért nem engedték be a franciaországi Apimondiára, a méhészek?
(Az olvasók tájékoztatása miatt szeretném ha tudnátok, a bejárat előtt egy 5 méter magas méhecske ivott egy vegyszeres tóból. Montpellier Francia ország legzöldebb városa, mondta a polgármester asszony.)
Megtisztelő válaszát előre is köszönöm.
Üdvözlettel:
Nagyernyei Attila

Hatalmas élelmiszerbotrány a láthatáron? Ötven éve nem láttunk ilyet
2014. 6. 24. 11:04|Utolsó módosítás: 2014. 6. 24. 11:30|Vállalatok » Mezőgazdaság
Óriási és beláthatatlan károkat okozhat az a rovarölő szer, ami mind állatokra, mind az emberekre káros hatással lehet - írja a The Guardian.
Mik ezek?

Egy olyan rovarölő szer elterjedése miatt félnek a kutatók, amely a világ biztonságos élelmiszer-ellátását veszélyezteti. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy ezt a permetező szert a világ számos táján használják, így például Kínában is.

A káros vegyianyagokat tartalmazó szer az állatállományra komoly veszélyt jelenthet. A kutatók attól tartanak, hogy megismétlődnek az 1960-as években történt nagy DDT-fertőzés következményei: arról a szerről időközben kiderült, hogy a természetben nem bomlik le, felhalmozódik, komoly kárt okoz az állatok és az emberek zsírszöveteiben és rákos megbetegedéshez vezet.

Korábban az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság tanulmánya alátámasztotta, hogy a neonicotinoidek káros hatással vannak a méhekre és tömeges pusztítást képes köztük végezni.

A kutatói csoport arra a következtetésre jutott, hogy ha a szert továbbra is alkalmazzák, akkor a méhek, a szitakötők és a virágok, valamint a mezőgazdaságban termelt gabona és búza nagy része fertőzött lesz és elpusztulhat. Ez rövid és hosszú távon is borzasztó következményeket jelenthet az élelmiszerellátásban. Ezen felül a vetőmagokból táplálkozó madarakat is elpusztítja a szer, így nem csak az élelmiszerre, hanem az állatvilágra is súlyos csapást mérhet a rovarirtó.

Összességében elegendő bizonyítékot találtak arra, hogy minél előbb találjanak egy másik szert, amely nem káros a környezetre sem. A felelős szervek így rendkívüli csúcson tárgyalják tovább a veszélyes vegyszert és annak káros hatásait megelőző tevékenységeket.

Szokásos bulvárfeldolgozás.
A lényeg jó, de a tálalás pocsék.