Neonikotinoidok

  • 1753 válasz
  • 792019 megtekintés
*

Geddekas

  • *****
  • 5859
Re:Neonikotinoidok
« Válasz #1260 Dátum: 2018. Január 21. 09:25 »
Neonikotinoid hétféle molekula van. Ezek permetszer és csávázás formában használhatók. Mind méhkímélőnek van engedélyezve. Sajnos a gyakorlat azt mutatja és itt "Neo"-val ezt elemezzük, hogy az engedélyekben foglaltak miért nem igazak. Sajnos ezek a mérgek a hosszú hatástartamuk és egyéb szempontok miatt sem méhkímélők.

Szerintem se csávázva, se permetezve nem szabadna alkalmazni őket. Ha következtetéseink igazak, már pedig azok gyakorlati tapasztalaton alapulnak, akkor mind a hét molekulának a bármilyen formában való alkalmazását be kellene tiltani.
Az élet a legjobb tanítómester, eltekintve attól, hogy minden tanítványát megöli. Bár az erdő zsugorodott, de a fák továbbra is a fejszére szavaztak, mert annak a nyele fából volt, és azt hitték, hogy közülük való.

*

neo

  • *****
  • 1000
Re:Neonikotinoidok
« Válasz #1261 Dátum: 2018. Január 21. 10:06 »
A méhek által kedvelt kultúrákban a permetezőszerként engedélyezett NNI-k közül eddig csak  Tóth Péter talált olyan összefüggést, hogy acetamiprid tebukonazollal együtt kijuttatva méhekre veszélyes. A thiacloprid ugyanebben a kombinációban már sokkal veszélyesebb. Ehhez én annyit tennék hozzá, hogy nálunk a repcék növényvédelmét egy szakember végzi éveken át. Konzultációink eredményeképpen acetamipridet használt. Gombaölőként nem tudom mit. Erre én azt tudom mondani, hogy nekem semmiféle gondot nem okozott. Szemben azzal, amikor thiaclopridos permetezés volt. Úgy tudom, hogy az EU is az acetamipridet tervezi továbbra is használatban tartani. Valahol mintha azt olvastam volna, hogy a thiacloprid  engedélye idén lejár, és nem kap hosszabbítást
A csávázott szerek használata azért is nagyon veszélyes lehet, mert itt a gombaölős permet kijuttatása bármikor történik, az szinergizmusba léphet az NNI-vel.
Magyarországon nem lehet elmenekülni a repce, és napraforgó elől. Amíg ennyi méh van, az mindig el fogja végezni a megporzásukat. Halkan jegyzem meg, hogy méhek nélkül is hoznak termést ezen kultúrák. Az sincs kizárva, hogy jobban járnának a gazdák, ha nem lennénk méhek. Amit a megporzással elveszítenek, a növényvédelem hatékonysága képes lenne a terméshozam kompenzálására. Nagyon remélem, hogy nem így van, de ez csak akkor derül ki, ha tényleg nem lesznek méhek.

*

kiskakas

  • *****
  • 3249
Re:Neonikotinoidok
« Válasz #1262 Dátum: 2018. Január 21. 12:40 »
QUQURIQ !!!

Maradjunk a realitások mezején!
Azért azt ne magyarázzuk már meg, hogy nincs szükség a méhekre a mezőgazdaságban?
A földosztás, (osztogatás ) után egy ügyvédúr elzavarta a méhészeket a napraforgó földjéről a Tiszántúlon.
Majd a betakarítás után a szomszéd gazdát megkereste, hogy nagyon siralmas lett a termése. A gazda elmondta, hogy ez lett az eredménye, hogy nem voltak méhek a napraforgó közelében.
Reakció: (ügyvéd úr)... jövőre hozzám is küldjön méhészeket...
A kínai körte megporzásról nem is teszek említést...
Addig járnak jól a mezőgazdászok, amíg nem kezdik el komolyabban vizsgálni az élelmiszerek, zöldségek vegyszer tartalmát! Érdekes, hogy az utóbbi 2-3 évben miért nem ellenőrzik a permetezési naplókat a piacokon?
Az onkológiák meg telt házasok (sajnos)
Mindent meg lehet magyarázni, de a tények magukért beszélnek!

Kiskakas

*

neo

  • *****
  • 1000
Re:Neonikotinoidok
« Válasz #1263 Dátum: 2018. Január 21. 13:10 »

 a betakarítás után a szomszéd gazdát megkereste, hogy nagyon siralmas lett a termése. A gazda elmondta, hogy ez lett az eredménye, hogy nem voltak méhek a napraforgó közelében.

Bárcsak így lenne. Azért az igzsághoz ez is hozzátartozik. Zajácz Edit írta itt : https://szie.hu/file/tti/archivum/Zajacz_Edit_tezis.pdf
Idézetet írta: Zajácz Edit
A napraforgó hibridek ugyan öntermékenyülők, azonban egy-egy hibrid magasabb pollentermelése nagyobb vonzerőt jelenthet a megporzó rovarok számára, amelyek így szerepet játszhatnak az eredményesebb termékenyülésben. Ha ezen tulajdonság kiváló vagy jó méhészeti értékű nektártermeléssel párosul,akkor még nagyobb esély van a magasabb terméshozam elérésére.
Itt pedig a repce: http://www.agr.unideb.hu/ebook/szantofoldinovenyek/az_szi_kposztarepce_rendszertana_s_alaktana.html
Idézet
A repce fakultatív öntermékenyülő növény (a virágok kétharmad részben öntermékenyülőek, egyharmad részben pedig idegentermékenyülőek). A repcevirágokat leggyakrabban a mézelő méhek, de más méhfajok (bányászméhek, karcsú méhek, fali méhek) látogatják. A legfontosabb tényező a repce beporzásában mégis a szél (a mozgó növényeken a portokokból a bibére hull a virágpor). A főhajtás virágainak kb. 76 %-ából alakul ki termés.

A gyümülcsök esetén vitathatalan a méhek szerepe.

*

kiskakas

  • *****
  • 3249
Re:Neonikotinoidok
« Válasz #1264 Dátum: 2018. Január 21. 16:29 »
QUQURIQ !!!

Editkével jóban vagyok. Évekig leírta a repcék és a napraforgók mézeléséről a Méhészetben, hogy melyik hogyan mézel a napszak különböző idejében.
Lehet, hogy a mostani túltenyésztett repce és napraforgónak nincsen szüksége méhekre, de hozzáteszem, hogy nektárt sem úgy adnak mint a régiek.
Az egyéb rovarokról meg már nem is érdemes beszélgetnünk, mert úgy kihaltak a vegyszerektől.
A méheinknek is ez lesz a sorsa ha nem teszünk ellene valamit... (lásd Kína).

Kiskakas

Re:Neonikotinoidok
« Válasz #1265 Dátum: 2018. Január 21. 17:38 »
Hát ez így teljes mértékben nem igaz!
"A méhek által kedvelt kultúrákban a permetezőszerként engedélyezett NNI-k közül eddig csak  Tóth Péter talált olyan összefüggést, hogy acetamiprid tebukonazollal együtt kijuttatva méhekre veszélyes."
Tegyük hozzá, hogy amikor Magyarországon megtartottuk a nemzetközi csávázószer konferenciát, akkor már téma volt a szerkombinációk által okozott méhpusztulás!
Etienne Bruneau már akkor erről beszél! (Ő az!https://www.youtube.com/watch?v=_RivFRsBTNY)
Nem láttam ott Tóth Pétert, egy 5 évet késett csupán a nagy felfedezésével!
Pedig tudott róla, hogy jön az UNIO legbefolyásosabb "méhész guruja".
De akkor is ugyan az volt a bajuk mint most!!!!!!!!
Bross Péter hívta!
Ez az OMME legnagyobb baja, hogy nem tudnak veszíteni!
A neonikotinoid kérdés közös ügyünk, de folyton gáncsoskodnak, betesznek ahol csak lehet.
Ezért van bénult állapotban az egyesület, mert az elnökégen belül is van néhány "méregkeverő!"
Nagyernyei Attila

*

főnix

  • ***
  • 104
Re:Neonikotinoidok
« Válasz #1266 Dátum: 2018. Január 21. 17:46 »
QUQURIQ !!!

Editkével jóban vagyok. ...........
Az egyéb rovarokról meg már nem is érdemes beszélgetnünk, mert úgy kihaltak a vegyszerektől.
A méheinknek is ez lesz a sorsa ha nem teszünk ellene valamit... (lásd Kína).

Kiskakas

Laci!

Nem mondom, irigyellek... Csak ne hangosan mondd, nehogy mások is meghallják, hogy jóban vagytok...

Viszont ha olyan jóban vagy Editkével, kérj már lécci egy példányt a doktorijából, oszt' akkor nem kell butaságokat írnod a hibridek nektárszolgáltató képességéről. Én már vagy háromszor belinkeltem, de ha kapsz egy eredeti Zajáczot dedikálva, akkor talán hajlandó leszel el is olvasni...
Ha mégsem, akkor még egyszer belinkelném, most, csak neked:
https://szie.hu/file/tti/archivum/Zajacz_Edit_ertekezes.pdf

Egyébként a Kutatási munkacsoportban hallhattál volna arról, hogy milyen sikertörténet volt, amikor az OMME az alkalmazott kutatási keretből, a NP terhére meglökte a HáGK elakadt szekerét. Még jó, hogy a Kontroll Csoport -mely elnevezés, mint Vivalditól tudjuk, immáron szitokszóként értékelhető és csak a Kon-Troll Csoport formában érvényes megszólítás- éber volt és elgáncsolta a további pénzszórást a témában. A sikertörténet jelentése az OMME felé:

http://www.omme.hu/wp-content/uploads/2014/12/2omme-honlapra_Napr.nekt_.vizsg_._H%C3%A1GK_2014.aug_.28-ig.pdf

Ja, és a napraforgók köszönik, de jól vannak, nem is "túltenyésztettek", mindössze hagyták magukat a többtermelés érdekében hibridizálni, nektárt is sokkal többet adnak, mint a régi szintetikus fajták, de a nagyon vén kakasok, kappanok már bármire szívesen emlékeznek, ami csibe korukban történt, az se baj, ha nem is úgy vó't.

Benned is így maradhatott meg az, hogy régen mennyivel jobb nektár és virágpor-hozamokat produkáltak a repcék és a napraforgók. Van egy rossz hírem, rosszul tudod. A repce-hibridek sokkal több virágot hoznak, mint a régi fajták, s a több virágban több a virágpor és a nektár is. A napraforgók is hasonlóan többet nyújtanak, a virágzásuk viszont a magas olajsavas hibridek előretörésével sokkal korábbi lett.

Nem baj, ha nem tudod jól a dolgokat. Csak ne kukorékolj téves dolgokat.

Ha mégis Editke saját példányát olvasnád szívesebben, mint az én linkemet, s ezért felkeresnéd Őt, kérlek, add át harmatos kézcsókomat Editkének, s tolmácsold felé nagyrabecsülésemet.

Ps: Kínával meg ne példálózz kérlek, sajnos nem sok fogalmad van a kínai körtefajták megporzási, megtermékenyülési viszonyairól. Egyszer már írtam erről, nem ismétlem magam szívesen, ezért ha kíváncsi lennél, keresned kell. Lehet, hogy nem is e Klubon. Mindenesetre a kínai és japán kézi megporzás elsősorban nem a mézelő méhek, vadméhek és egyéb megporzók hiányára vezethető vissza, de erről majd esetleg másutt beszélgethetünk, mert a neonikotinoid csávázószerekhez mindannak, amit itt összeírogattunk, vajmi kevés köze van...

*

kiskakas

  • *****
  • 3249
Re:Neonikotinoidok
« Válasz #1267 Dátum: 2018. Január 21. 17:53 »
QUQURIQ !!!

Tudod Attila, valamikor az OMME alulról építkező civil szervezet volt!
Most felülről irányított jó pár éve!
Alulról kell kezdeni, önálló egyesületi szinten.
El lehetne egy tüntetést kezdeni, a többiek úgy is csatlakoznának a csávázószerek miatt!
Csak az önállóakban bízhatsz, mert a helyinél az (OMME az anya, a tagszervezetek meg a gyerekek)
Ahogy az anya eteti a gyerekeket, a gyerekek úgy (nyelik)...
Nem sajnálni kell magunkat, tenni magunkért!

Kiskakas

*

kiskakas

  • *****
  • 3249
Re:Neonikotinoidok
« Válasz #1268 Dátum: 2018. Január 21. 18:06 »
QUQURIQ !!!

"Nem baj, ha nem tudod jól a dolgokat. Csak ne kukorékolj téves dolgokat. "
Tudod, az ilyen-meg olyan szájba adott (leírt) információk nem hatnak meg.
A téves kukorékolás csak azokat zavarja meg, akik nemrég kezdték a méhészkedést.
A kopasz nyakú félék meg úgy is tudják, hogy akkoriban hány napraforgós, repcés hordó állt az udvarban.
Harminc évvel ezelőtt azt sem tudtuk, hogy milyen fajták vannak vetve, csak háromszor pergettünk.
Ja, és az utolsó pergetést úgy augusztus 20 körül fejeztük be.
Addig volt nektár is és virágpor is!
2000 körül, még repce végén egy fedett fias Hunor kerettel szaporított családocskák napraforgón termeltek.
Az új méhészeknek vegyük csúsztatásnak Kiskakas írását, a régiek meg a valóságot élték meg!

Kiskakas

Re:Neonikotinoidok
« Válasz #1269 Dátum: 2018. Január 21. 19:03 »
 "acetamiprid tebukonazollal együtt kijuttatva méhekre veszélyes. A thiacloprid ugyanebben a kombinációban már sokkal veszélyesebb."

Nem tartom valószínűnek, hogy a gazdák elhagynák a regulátor hatású tebukonazol használatát .

Üdv. jani bátya

*

főnix

  • ***
  • 104
Re:Neonikotinoidok
« Válasz #1270 Dátum: 2018. Január 21. 22:44 »
............
A kopasz nyakú félék meg úgy is tudják, hogy akkoriban hány napraforgós, repcés hordó állt az udvarban.
Harminc évvel ezelőtt azt sem tudtuk, hogy milyen fajták vannak vetve, csak háromszor pergettünk.
Ja, és az utolsó pergetést úgy augusztus 20 körül fejeztük be.
Addig volt nektár is és virágpor is!
.........

Kiskakas

Laci!

Néha eltéveszted, és normálisan is tudsz írni, vagy ragadós az idióta egyes szám harmadik személyben beszélgetés?

Értem ám egyes szám, első személyben is...

Amint írtam, a távolság sok mindent megszépít, csak a tények makacs dolgok, s ha utánanézel, rájössz, hogy megint félrebeszélt a kótyagos kiskappan, aki harminc évvel ezelőtt még kiskakas is lehetett.

A napraforgó terület harminc éve 138,3 ezer hektár volt, a repce vetésterület mindössze 60 000 ha.  Tavaly a vetésterületek: Napraforgó 704,15 ezer ha, repce 306,72 ezer ha. Talán látod, ha csak a vetésterületet nézed, sokszorosa a potenciális nektármennyiség, ráadásul érdemes lenne megnézned, harminc évvel ezelőtt hány méhcsalád osztozott a területeken.

A méhcsaládszám harminc éve nem tudom pontosan mennyi volt, pontos adataim 1999-től vannak, abban az évben 806 000 család volt, s abból 16 %-nyit tartottak 150 családosnál nagyobb méhészetben. Ez a szám 2017-re 1 224 257 családra nőtt, a 150 család feletti méhészetek aránya pedig 31 %-ra nőtt, tehát közel 400 000 család van alaposan zsúfolva.

1990-ben a családszám 727 000, alig valamivel 20 000 t fölötti terméssel (fajtaméz arányaim nincsenek), s tudni kell, hogy a kilencvenes években a családszám és a termelés is visszaesett. A mélypont 1996-ban volt, 604 000 családdal és 15 300 t mézterméssel. Hogy legalább húsz évre pontosan "visszaemlékezzünk", nézzük az 1997-es évet is, melyben 642 000 család 15 700 t mézet termelt.

A méhcsaládszám valójában nem sokat mond,  érdemesebb a méztermelés szerkezetét elemezni, az sokkal többet mond.

1999 és 2003 között az átlagos méztermés 17 700 tonna volt évente.
E mézmennyiségből ezen időszakban 14 % volt a napraforgó, 11 % a repce.
2007-ben 24 700 t-ból 18 % repce, 30 % napraforgó.
2012-ben  17 500 t-ból 5 % a repce, 60 % a napraforgó.
2016-ban  24 000 t-ból a repce 15 %, a napraforgó pedig 30 %-nyi...

Gondolom neked vannak hosszabb távra visszatekintő adataid is, alkalmasint kérlek, csak az összehasonlítás kedvéért tedd fel te is. A többi fajtaméz adatai is érdekelnének, nekem csak a közölt intervallum adatai vannak meg, de a többi mézfajta aránya mostani beszélgetésünket tekintve irreleváns.

Nos, ezek az adatok csak azért érdekesek, mert valamennyire rávilágítanak, hogy te sem emlékszel mindig pontosan. Feltehetően jó nagyot lódítottál, amikor a harminc évvel ezelőtti adatokra próbáltál visszatekinteni. Mint látod, az évjárathatás roppant nagy különbségeket képes produkálni, s miként mondják: egyszer fent, egyszer meg lent. Nem vitatom, hogy lehetett kiváló évjáratod harminc év alatt repcéből és napraforgóból is, azt sem vitatom, hogy az utóbbi években kevesebb a te termésed, de a tendenciák azt mutatják, hogy éppen a napraforgó volt az a kultúra, mely fenntartotta a magyar méhészetet. Nem azt mondtam, hogy ez feléd nem lehet másként, de ha az országra érvényes trendet szeretnénk felvázolni, akkor nem szép dolog a füllentés.

A kor feletted sem haladt át nyomtalanul, ma már lehet, hogy csak szeretne ezt-azt a Kiskakas, csak már nem dalol olyan ércesen a torka,  rekedtesebben kukorékol ma már, s lassan a tyúkudvar megbúbolását is jobb, ha az ifjú kollégákra hagyja, ha azt szeretné, hogy fiasok legyenek a tojáskák... Tempora mutantur...

*

kiskakas

  • *****
  • 3249
Re:Neonikotinoidok
« Válasz #1271 Dátum: 2018. Január 21. 23:41 »
QUQURIQ !!!

Szerencsére a búbolással semmi baj!
Tudod, van akinek húsz éves korában is nehézségei lehettek....
Valóban, az érces hang, lehet, hogy fátyolossá vált.
A hazudós Kiskakasnak a hordó számokkal nincs baja, mert abból se neki, sem Neked nem lesz több méze.
Amint az adataidat el nézegetem, alaposak, és valósak.
Mint írod,
 "A napraforgó terület harminc éve 138,3 ezer hektár volt, a repce vetésterület mindössze 60 000 ha. 
Tavaly a vetésterületek: Napraforgó 704,15 ezer ha, repce 306,72 ezer ha."
Csak úgy ránézésre kb. ötszöröse mindkettőnek.
Hozzáteszem, hogy csak úgy vaktában, (de Te majd kikeresed) nem hiszem, hogy a harminc évvel ezelőtti megtermelt napraforgó és repceméz ötöd annyi lenne a mostaninál.
Vagy a mostani ötször annyi lenne a harminc évinek.
Ha ezt nézzük, a mai, egymillió feletti méhcsaládszám vajon mennyi napraforgó és mennyi repcemézet produkált?
" Feltehetően jó nagyot lódítottál, amikor a harminc évvel ezelőtti adatokra próbáltál visszatekinteni."
Nos, az igaz a visszatekintéssel, hogy régen meg sem fordult a fejemben amikor napraforgóra és repcére vándoroltam, hogy méheimtől kiürülhetnek a kaptáraim.
Vajon miért?
Vannak akik már évek óta nem vándorolnak ezekre a növényekre.
Vajon miért?
Hirtelen nagyon sok vajon miért lett!
Vajon miért?

Kiskakas

*

Geddekas

  • *****
  • 5859
Re:Neonikotinoidok
« Válasz #1272 Dátum: 2018. Január 22. 00:30 »
Főnix!

Kíváncsi vagy a rendszerváltás előtti évtizedekre? Emlékezetem szerint 4-600 000 között ingadozott a méhcsaládszám. A 70-es 80-as években a családonkénti mézhozam döntő többségét az akác adta.

Repce a 80-as években országosan 30 000 ha volt, tehát jelentősége lokális volt. Én egyszer vándoroltam rá. Hát nem voltam elájulva az eredménytől, igaz szikesbe hajló volt legelőterületre vándoroltam.

Apám méhészkedése idejében 30-as évektől a 70-es évekig a nyári tisztesfűs legelő nagyon sok mézet adott, többet mint az akác. Az Alföldön a tisztesfű kiirtása után nyáron a lucerna, szavaskerep, bükköny és a kaszáló rétek adtak egy pergetésre lehetőséget. Sőt voltak éve, amikor még azt se és el kellett fogadni a Hungaronektártól a 10 kg cukrot családonként a sikeres beteleléshez.

A 80-as évek hoztak egy erős váltást, mert megjelentek a jugoszláv napraforgó hibridek, amik nagyon jó olajhozamot és jó mézhozamot is adtak. Emlékezetem szerint 150 000 ha volt a vetésterülete. De akkoriban jobban ügyeltek, hogy hova és mely években vetik és csak a valóban napraforgónak való területeket vetették be ezzel. Ezekre az alföldi nagyon szép mézhozamokra jogosan emlékezik Kiskakas. Én is szépeket pergettem ezekben az években nyári mézként napraforgót, sőt kiváló telelőmézet is adott. Visszatértek azok a hangulatok, amiket a tisztesfüves legelőkön átélhettek a méhészek. Édesapám nagyon örült ezeknek az éveknek. Szegény korán elhunyt, csak 88-ig élvezhette ezeket az élményeket.

Abban is igaza van Kiskakasnak, hogy a 70-es, 80-as években az akácon leválasztott egykeretes zárt bölcsős szaporulatokból napraforgóra gyönyörű méhcsaládok lettek. Ezt ma elérni lehetetlen. Miért? Nem az atka miatt, hanem a növényvédőszerek káros hatása miatt.
Az élet a legjobb tanítómester, eltekintve attól, hogy minden tanítványát megöli. Bár az erdő zsugorodott, de a fák továbbra is a fejszére szavaztak, mert annak a nyele fából volt, és azt hitték, hogy közülük való.

*

wr

  • *****
  • 1013
Re:Neonikotinoidok
« Válasz #1273 Dátum: 2018. Január 22. 07:54 »
Valóban jóval kevesebbet pörgetünk mostanában mint mondjuk 20 évvel ezelőtt, de ennek szerintem sem az az oka hogy az adott kultúrák ne mézelnének. Mézelnek azok. Csak ha most eltekintünk az egyéb problémáktól hogy atka, vírusok, vegyszerek, még akkor is marad egy, ami tetszik nem tetszik ugyanúgy komoly probléma.
Akkoriban (úgy 20 éve) egy 1,5km sugarú körben voltunk hárman méhészek, összesen 90 családdal. Most pedig vagyunk öten, 400 családdal. Bármilyen legelő legyen is az, nagyon durván túl van terhelve, még az a csoda hogy a méhek találnak maguknak kellő mennyiségben virágport és nektárt, aminek zömét még el is szeretnénk venni tőlük. És a néha itt ott megjelenő vándorkonténereket nem is számoltam. Gondolom nem véletlenül írták le régen a könyvekbe hogy egy telephelyen lehetőleg ne tartsunk 50-60 családnál többet..

Re:Neonikotinoidok
« Válasz #1274 Dátum: 2018. Január 22. 08:06 »
A méhcsaládszám mellett a virágzásokkal is észlelek olyan problémákat, hogy a területenkénti idő eltolódás megszünt. A virágzás rohamossá vált és néhány napi hordás után megszűnik a nektározás. Az a nagy probléma, hogy nincs elhúzódó nyílás, egysíkú, egyféle a legelő.