Megpróbálom egyszer összefoglalni az egész NNI kérdéskört. Szerintem a kiindulási alap, az az a megállapításod pestlőrinc néven a zöldön, hogy a méhlegelőn mérgezés miatt elpusztuló felderítő méh nem jár következménnyel a méhcsaládra, mint szuperorganizmusra nézve. Nincs információ a méhlegelőről, ezért a kár teljességgel tolerálható mértékű marad, hiszen a méhcsalád nem fog kimenni gyűjteni. Nevezzük az ilyen gyorsan ható, letális mérget erős méregnek. Ugyebár akkor én azt vezettem le, hogy normál esetben bejön a hírvivő, tánccal jelzi a nektár hollétét. Igen ám, de mondjuk csak a körülötte lévő tíznek. Amikor ezek is kimennek, visszajönnek, jeleznek, akkor már száz megy ki, majd a következő kör után ezer, majd tízezer. Minél gyengébb a méreg, annál több forduló zajlik le az első kör haláláig. Mondjuk már a második kör utáni halál is 10-1 méhet küld ki, aztán 90-9, azaz 81. Tehát minél gyengébb a méreg, annál veszélyeztetettebb a szuperorganizmus. Hiszen ha akkor szűnik meg a hordás a gyűjtők halála miatt, amikor már a virágporkészletek is, és a méz is tartalmazza a mérget, akkor már nemcsak a gyűjtők pusztulnak hanem a dajkák is. Ha még később következik be a halál, akkor már az etetett fias is elpusztul a velejáró fáziskéséssel. Tehát amikor szinergizmusról beszélsz, akkor a méreg erősödése következik be, ezáltal a szuperorganizmus kevésbé lesz sérülékeny. A méhcsaládra, mint szuperorganizmusra a leggyengébb méreg jelenti a legnagyobb veszélyt.
Talán most így érthető, hogy mit kifogásoltam a véleményeddel kapcsolatban. Van azonban egy ennél sokkal fontosabb dolog, mégpedig a CCD. Régebben én a Nosema+vírus kapcsolatban hittem. Azonban, pontosan az itt vázolt mechanizmus alapján ennek alig 1 százalék esélyét látom. Miért? Azért, mert ha valóban így zajlik az értesítési lánc (Mortimerrel már meccseltünk rajta), akkor az rettenetesen nehezen képzelhető el, hogy majd a tizedik forduló után jelentkezik egy vírus szárnybénító, vagy eltévedést okozó hatása. Az csak akkor lenne lehetséges, ha a méh kimenetelekor az első úton eltéved, vagy elpusztul. Igen ám, de akkor nem tudna hordás kialakulni, ha nincs visszatérő méh, ami jelzi a nektárforrás helyét. A többi ki sem megy, tehát nincs minek eltévednie. Ennél százszor valószínűbb az, hogy egy olyan gyenge méreghatás éri a szervezetet, amely kumulálódni képes, és majd az ötödik forduló után lesz akkora a méreg szintje, hogy még nem elpusztul, hanem eltéved. Azért csak eltévedés, mert ahhoz kevesebb méreg kell, mint a pusztuláshoz. Ha eltéved, akkor nem a méreghatástól pusztul el, hanem éhenhal, vagy kihűl. Ez pedig pontosan azonos a CCD-nél leírt tünetekkel.
Ami az ilyen esetben kimutatott vírusokat és a Nosema-t illeti, az a CCD szempontjából melléklelet. A heveny méhbénulás vírusát a poszméhekből is kimutatták. Mi van akkor, ha az volt az eredeti gazda? A poszméh fészekhője vélhetően alacsonyabb, mint a méhé, mert magányos méhként kezdi tavasszal az életét, tehát nem tud olyan hőmérsékletet fenntartani, mint a családos méhek. Ezért az ABPV hőmérsékleti optimuma alacsonyabb, mint a fészekhő. Vagyis csak a fürt szélén lévő méhekben tud szaporodni olyan mértékben, hogy klinikai tüneteket okozzon. A Nosema apis is ezt kedveli, de az az első tavaszi kirepülés után vissza szokott húzódni. Azonban a Nosema ceranae később is szaporodik, ezzel gyakorlatilag sok ezer injekciós tűként beoltja a vírust a gazdaszervezetbe. Azokban a méhekben, amelyek a 30 fokos zónában tartózkodnak, megindul egy erőteljes vírusszaporodás, melynek eredménye a mászkálás. Mint látható, ehhez nem kell NNI.
Miért jelent veszélyt a csávázás? Azt tudjuk, hogy a tebukonazol a CYP 450-es enzimrendszert bénítja, ezáltal az NNI lebomlás zavart szenved. A permetezőszerekkel szemben viszont a csávázószerek folyamatosan jelen vannak a növényben. Tehát ha az ilyen növények kapnak egy gombaölő permetezést, akkor azonnal fellép az NNI hatásfokozódása. Nem tudom mennyi ideig marad aktív a tebukonazol, tehát lehet, hogy az éjszakai permetezés nem lenne megoldás, arról nem is beszélve, hogy csak a permetezőszerrel együtt tilos nappal adni.
Miért veszélyes számunkra a mászkálást NNI mérgezésként kezelni? Mert lehet ugyan attól is mászkálás (virágport fogyasztó dajkaméhek), de ha az ABPV okozta a mászkálást, arra fals módon ráfogható az eltűnés. Pedig ha eltűnés van, akkor az nagy valószínűséggel NNI. Na most, ez a két dolog egészen pontosan együtt fog jelentkezni. Szerintem az esetek túlnyomó részében ilyenkor a mászkálásért az ABPV a felelős, az eltűnésért pedig az NNI. A baj az, hogy ezt majdnem képtelenség bizonyítani. Ehhez ABPV mentes családokra lenne szükség. Ilyen valószínűleg nincs. De tünetmentes előállítható lenne. Mégpedig Nosema kontrollal. Ugyebár ehhez Fumagillin kellene, de hivatalosan tilos a hozzájutás. Az is baj vele, hogy nagyon régóta használt szer, ezért a Nosema is vélhetően képes bontani. Vagyis csak a maximális adag jöhet számításba, Ad abszurdum egyszerre beadni egy családnak a teljes adagot (régen kipróbáltam, működik). De a kísérlethez egyszeri kezelés nem valószínű, hogy elég lenne. Tehát még azt is kellene ellenőrizni, hogy többszöri kezelés nem okoz-e gondot a méhek esetében. Tehát ahhoz, hogy az NNI CCD hatását tudjuk bizonyítani tavasszal, már elment az idő, hogy engedélyeztetni lehessen a Fumagillin használatot kísérleti célra. Arról nem beszélve, hogy ártalmatlansági vizsgálatokat is kellene végezni. Nagyon elpocsékoltuk az időt. Lehet, hogy rengeteg néptelen mézkamra fiókunk lesz, amelyeknek az akácon kellene tele lenni mézzel, és semmit nem fogunk tudni bizonyítani. De legalább annyit el kellene érni, hogy csávázott repcét ne lehessen tebukonazollal permetezni!