Hát pontosan ez a baj. Nanogrammnyi mennyiséget juttatunk a méhre, amelyből a mérgezést ennek az ezredrésze váltja ki. Na ezt az ezredrészt nem tudja a Tóth Péter sehol sem kimutatni. Ha pedig nem mutatható ki, akkor nem lehet azt mondani rá, hogy ettől volt. Hiszen még négymillió más dologtól is lehet. Azért kell kizárni minden olyan betegséget, amely ilyen tüneteket okoz. Akkor már erősen valószínűsíthető, hogy NNI lehet a háttérben. A Nozémáról Bailey azt írta, hogy az sem igaz, hogy megrövidíti a méhek életét. Csak akkor rövidíti meg, ha a Nozémás méh hiányt szenved a fehérjében. Ezek szerint a Nozémás méhnek egész életében virágport kell fogyasztania. Ezt is tovább lehetne gondolni, de most inkább az a lényeg, hogy az ABPV-t egészséges méhekből is ki lehet mutatni, tehát annak kimutatása nem jelenti azt, hogy az a megbetegedés oka. Ha a Nozéma és az ABPV egyaránt kimutatható a beteg méhből, akkor azt el kell fogadni a betegség okának. Ha beteg a méh, de ABPV van, Nozéma spóra nincs, akkor ez még nem jelenti azt, hogy nem ABPV, mert a Nozéma spóra csak lassan fog termelődni a vírushoz képest. Ekkor szövettan is kell a Nozéma kimutatáshoz. Más növényvédőszer is csinál mászkálást, de ezeknél vagy virágport hozó, vagy csillagos fejű méhek a betegek repce alatt. Egy diagnózis megállapítása az esetek 99 százalékában nem lehetséges klinikai, hanem csak nagyon szerteágazó vizsgálatokkal, mert rengeteg betegségnek ugyanaz a tünete. Akinek mégis sikerül, az kókler.