Neonikotinoidok

Azok az országok, ahol engedélyezve vannak a neok, olcsóbban fognak termelni, versenyelőnyhöz jutnak azokkal szemben, ahol tiltják. Amennyiben mindenek fölött áll a szabad piac törvénye, úgy szerintem nem lehet megszüntetni a neoval termelt élelmiszerek versenyelőnyét. Mindig lesznek kereskedők, nagyvállalatok, akik a pénzt nézik elsősorban.

DDT-vel még olcsóbb lenne. Vagyis a szabad piac soha nem szabad piac. A piacot a szükségletek és a szabályok tartják működőképesen. Ha szabályok nem működnek, akkor olyan mint a drogkereskedelem, ahol vagy kőbaltával vagy géppisztollyal, tehát erőszakkal van minden elintézve.

A neonikotinoid vegyületcsoport a DDT-nél is veszélyesebb a Bioszférára és benne az emberre is. Csak ezt még ma Magyarországon nem ismeri el a HATALOM. Mi kell a változáshoz? Érdekképviseleti munka. Az meg ma az OMME-ban nincs. Miért? Mert az OMME a minisztérium egyik nagyon lojális hivatalként működik és nem érdekképviseletként.

A versenyképesség-minőség-egészség dilemmáját csak a kereskedelmi törvények szigorításával lehetne egyensúlyban tartani.

IS, de nemcsak. Ugyanakkor megkérdezem, hogy "dolgozott-e ki és ajánlott-e fel olyan törvénytervezetet ami bármilyen mértékben kielégíti azokat az igényeket amit te mondasz. Ugye nem? Kellene? Igen. Miért nem történt semmi?

Ha az államoknak meg lenne ehhez az ereje, ezt nekik kéne szabályozniuk. Mennyire erősek ehhez a kis országok?

Svédek finnek kicsi országok és betiltották a neo használatot. Olaszok is. Mi kisebbek vagyunk a svédeknél és a finneknél? Dehogy! Mezőgazdaságunk sokkal erősebb, nagyobb. Akkor meg miért nem történt semmi?

Mi méhészek a jelenségeket tudjuk leírni, de a molekulák szintjén sokan nem tudunk belefolyni a társalgásba, sem a probléma megoldásba. Ez a kutatók feladata.

A neonikotinoid betiltásának ügye NEM szaktudományos kérdés. A szaktudomány már réges-régen kimondta, hogy a neonikotinoidok ökológiai károkozása nagyságrendekkel nagyobb, mint a gazdasági haszna. A méhekre való veszélyessége is és az okozott kár is nagyobb, mint a repce, napraforgó, kukorica más módon való növényvédelme.
A neonikotinoidok betiltása érdekképviseleti probléma, ami Magyarországon csak nyomokban fedezhető fel, gyakorlatilag ma és ebben a kérdésben nincs.

különböző kötöttségű- vízháztartású talajokban más a neos maradványok értéke, esetleges mérgező hatása. Az ebből a szempontból kritikus vízháztartású talajtípusoknál nem javallott a neok alkalmazása. Én legalábbis ezt szűrtem le magamnak. Csányi Anti írásaiban is olvastam ilyet régebben, ami az ő személyes megfigyelése, feltételezése volt.

Így van. Agyagtartalom, oxigénháztartás és pH függvénye is a lebomlás sebessége. Ennek ellenére a használati utasítás nem javasol ebben a tekintetben semmit. Nincs tilalom a belvizes talajokon való használatra. Nincs tilalom az agyag és vályogtalajokra se. Például a somogytúri nagy mérgezésnél nem belvizes talaj volt, de magas agyagtartalom viszont volt.

https://www.youtube.com/watch?v=UIOCO1KZT1c
Döntéshozóink példát vehetnének a fülöp-szigeteki kormányzóasszonytól !!!!!!

https://www.magro.hu/agrarhirek/belfold/betiltottak-mi-megis-hasznalni-akarjuk/
Mit tud a Greenpeace, amit az OMME vezetősége nem?
Szerintetek?

Mit tud és miről akar tudomással bírni az OMME elnöksége?

Geddekas:”DDT-vel még olcsóbb lenne. Vagyis a szabad piac soha nem szabad piac. A piacot a szükségletek és a szabályok tartják működőképesen. Ha szabályok nem működnek, akkor olyan mint a drogkereskedelem, ahol vagy kőbaltával vagy géppisztollyal, tehát erőszakkal van minden elintézve.”
Kiknek a szükségletei, és szabályai? Működnek itt szabályok, a pénz és a lobbiérdek beszél.
Ha nem is kőbaltával, géppisztollyal intézik békeidőben, de törvényekkel, kereskedelmi egyezményekkel, amik az államok fölé emelik a multikat. Ennek egyre kevesebb köze van a valós szükségletekhez és a közérdekhez.
Különösen az általam linkelt utolsó írás erről szólt.

A mézpiac és a növényvédőszer piac sajnos eléggé kőbaltás módon zajlik. Tetszik nem tetszik ez van. Miért? Mert a méhészek érdekképviselete nem működik.

Néha kurvára utálom, ha igazam van.
 Olvassatok csak vissza mit írtam választás előtt. Emlékeztesselek benneteket, főleg a marha nagy hős Csuját, aki most más se fúj, mint, hogy nincs érdekképviselet. Megmondtam előre. Ahhoz, hogy Brossal szóba álljanak a minisztériumban legalább egy kormányváltás szükséges.
Akkor majd a nyakát törte, hogy megválasszák Brosst.
 Csuja, volt egy gumiszamaram, mikor gyerek voltam. No, annak nagyobb gerince volt mint neked.
Én beszélhetek, mert akkor is ugyan azt mondtam mint most. De, ha neked lennék, kurvára elszégyellném magam.

Üdv. Uraim!
Vivaldi!
Nem nyomtam tetsziket,de sajnos igazad van.
Te valóban megmondtad!
De a "kontroll csoport"a helyén volt,van,lesz!

Vivaldi!

Egy dologban tényleg következetes vagy: szívből utálod Brosst. De csak ennyi és a többit lesz@rod. Azt hirdeted, hogy ha Bross nem létezne, akkor minden csodálatosan jó lenne. Belőlem a zsigeri utálat érzése genetikailag hiányzik. Szerintem teljesen mindegy, hogy kik ülnek a választott tisztségekben, ha halvány fingjuk nincs arról, hogy mit és hogyan kéne csinálnia egy érdekképviseleti szervezetnek. Ha Mészáros és Cserényi csinált hülyeséget, vagy éppen nem csinálta azt amit az idő megkívánt, azt éppen úgy szóvá tettem, ahogy most szóvá teszem. Teszerinted viszont Brossnak minden cselekedete gyalázat, míg Mészáros és Cserényi volt maga a tökély. Engem qrvára nem érdekel, hogy ki csinálja jól, ha jól csinálja, ELISMEREM.

Szeretnék megint pontosítani. Említettem, hogy a zöldön Tükör kérdezte tőlem, hogy mik azok a Morison rögök. Akkor rákerestem, az írtam, hogy az immunológia professzorom vagy a fia által írt ppt előadásban találtam róla utalást. A sors kegyetlensége, hogy először a fiú, majd az édesapa is meghalt. Tuboly prof. egy  csodálatos ember volt, igazi pedagógus, aki képes volt egy óriási ismeretanyagot érthetően átadni. A fiú egy szakmai előadás közben lett rosszul, ott próbálták  újraéleszteni, az édesapa pedig a hallgatóság sorai közt ült.
Szóval ott én úgy azonosítottam be a Morison rögöket, melyek az Attila által is írt pöttyök a bélsárban. Most próbáltam jobban utána menni, ebben nem vgyok annyira biztos. Lehet, hogy a bél lumenében lévő sötétebb anyag, ahogyan az alább linkelt anyagban látható, valójában nem a Morison rög, hanem az a citoplazmában van. Mindenesetre ha a sötétebb anyag szabad szemmel a bélsárban is látható, akkor az a heveny méhbénulás esetén is. Ennek azért van jelentőség, mert Kitintől kaptam néhány ismertető anyagot egy konferenciáról, amelyen szerepelt egy olyan táblázat, hogy vírusok előfordulása hazai méhészetekből küldött mintákban. Itt 2017-ben a heveny méhbénulás (ABPV) 85 %, idült méhbénulás: 1%. Tehát amikor arról beszélünk, hogy ki kell zárni e vírusokat a mászkálások esetén, akkor annak van komoly alapja, de lehet, hogy nem a CBPV, hanem az ABPV.
Tomipapa segítségét nagyon megköszönném, ha segítene ezt a cikket ebből a szempontból értelmezni:
https://belinra.inra.fr/doc_num.php?explnum_id=925

Mondjuk azt nem tudjuk, hogy hány mintát küldtek be vizsgálatra az említett években de azért az a 85,6% az nagyon beszédes az idült méhbénulással kapcsolatban.
Ez egy nagyon összetett dolog, hogy mitől mászkálhatnak a méhek
Lehet a vegyszerektől is de ennek a vírusnak is ez az egyik tünete.

14 éve mászkálnak a méhek , de csak repce-akác alatt !!!!!!!! Ha vírus okozza a mászkálást akkor tavasszal /gyümölcs alatt/ , akác után és ősszel miért nincs mászkálás

A heveny méhbénulás 85 százalék, az idült fél százalék. Azonban nem tudjuk, hogy ez fiasítás vizsgálat volt-e, vagy méh? Ugye minták  nagy számban laborba 2 okból mennek. Az egyik a nyúlós, amikor csak fiasítás megy, a másik a mérgezés, amikor méh. Ha ez fiasítás vizsgálat, akkor a mászkáló méhek vizsgálata ettől az eredménytől lényegesen eltérhet, tehát az idült arány drasztikusan meg is emelkedhet. Ha mérgezés miatti méh vizsgálatok, akkor pedig arra lehet bizonyíték, hogy nem vegyszer okozta a problémát.

14 éve mászkálnak a méhek , de csak repce-akác alatt !!!!!!!! Ha vírus okozza a mászkálást akkor tavasszal /gyümölcs alatt/ , akác után és ősszel miért nincs mászkálás

Azért, mert benn vannak a kaptárban. Akkor mennek ki, amikor bejönnek a hírvivők, hogy mindenkinek ki kell menni gyűjteni. Ezek is mennének, de akkor veszik észre, hogy ők nem tudnak repülni. Tehát mindkét esetben (mérgezés és vírus) akkor van nagy mászkálás, amikor nagy hordás van. Másképp fogalmazva: egyenes arányosság van a hordás és a mászkáló méhek száma között mindkét esetben.
Tükör egyszer Antival pont azon vitatkozott, hogy akác alatt is van mászkálás. Lehet, hogy nálad nincs, de máshol lehet. A másik dolog, hogy ezek a vírusos betegségek úgy terjednek, hogy a méhek egymástól kapják el. Ha sokáig vannak benn együtt, akkor ez az egymás közötti terjedés akadálytalan. Ha a beteg méh kimegy, és ott elpusztul, akkor a terjedés megszakad. Majd a következő télen ismét feldúsul.
Hát pont ezért kellene ilyen irányban vizsgálódni. Ha a vizsgálat mutatja ki, hogy negatív, nem pedig a méhész gondolja ezt, akkor az NNI valószínűsége a sokszorosára nő. Persze akkor még biztosabb, ha a méhekből ki lehet mutatni az NNI-t, de akkor sem szentírás. Én azonban még nem olvastam olyant, hogy mérgezés gyanú esetén a méhekből kimutatták volna.

UI: látom Te is írtad az akácot. De nem írtad a kukoricát. Akkor  nincs mászkálás?

Engem ez az okfejtés nem győzött meg , maradok a saját " hitemnél " !!!!!! Volt olyan tavasz , hogy 7-12 napig bent ültek a méhek a szar időben a kaptárban , bomba állomány mégsem volt mászkálás gyümölcs alatt !!!! Már egy hete nyílott a repce /rossz idő miatt nem járták a méhek /, de a 8. nap kisütött a nap , 20c felett hőmérséklet és a méhecskék " mászkáló üzemmódra" váltottak !!!!!