Neonikotinoidok

Utolsó hozzászólásomat azzal szeretném kiegészíteni, hogy nem csak a növényvédő szerrel etetett álcák károsodnak, hanem az őket etető dajkaméhek IS!
Én most úgy gondolom, hogy a repce, és akác alatti, majd a napraforgón ismét elkezdődő mászkálás hátterében a behurcolt növényvédő szerek vannak.
Erre szinte bizonyíték, hogy a herék is mászkálnak, tehát olyan dologról lehet szó, amely a kolónia összes egyedét érinti.
Ez pedig a méhek eledele, a pempő.
Amikor a dajkaméhek első tájoló repülésére indulnak (indulnának), mászkálnak, amelyeknek meg sikerül a levegőbe emelkednie, egy jól látható "lenyomatot" hagy a környezetében.
Ezek a "pöttyök", amelyek általában világosak, és hígak, közepükben pedig emésztetlen virágporszemek találhatók.
Ez valójában a nozema cerena tünete, és véleményem szerint ezért is a "néma gyilkos" a felelős.
A pempővel mindenképpen kéne foglalkozni, de addig sem értünk még el, hogy a célnövényekből egyszerű módon kimutatható lenne a méreg.
Néhány mintában már itthon is megtalálták, de ez kevés.
A kukoricáról pedig számtalanszor megfeledkeznek, pedig az egyik fő veszélyforrásunk.
Nagyernyei Attila

Attila!
Úgy gondolom, hogy ez egy rendkívül fontos mondat:

Amikor a dajkaméhek első tájoló repülésére indulnak (indulnának), mászkálnak, amelyeknek meg sikerül a levegőbe emelkednie, egy jól látható "lenyomatot" hagy a környezetében.
Ezek a "pöttyök", amelyek általában világosak, és hígak, közepükben pedig emésztetlen virágporszemek találhatók.
Ez valójában a nozema cerena tünete, és véleményem szerint ezért is a "néma gyilkos" a felelős.

Ez nem a Nozema jele, és semmi köze a neokhoz. Ez az idült méhbénulás vírusának jele, a Morrison rögök. Bezzegh László jött rá, évekkel ezelőtt. Pontosan ezért nagyon fontos a vírusos méhbénulásokat elkülöníteni a neoktól, mert ugyanolyan tüneteik vannak. Ha a vírus kizárható, akkor lehet arról beszélni, hogy neo.
Azzal már a tegnapiak tükrében én is teljesen egyetértek, ha kizárásra került a két  méhbénulás vírus, akkor a virágport fogyasztó dajkaméhek fognak így elpusztulni. Ezek ugyanis a mézből és a virágporból is kapják a mérget, és nincs az a másodpercek tört része alatt végbemenő lebomlás, amit az erre specifikus enzim az acetilkolin észteráz végezhetne el. Ehelyett van a CYP 450-es rendszer, amely évek alatt végzi el ezt a tevékenységet. Ez már átvezet az atkához, majd ott folytatom.

Kedves Anti!

Az érdekvédelmi munka első lépése az, hogy elkötelezem magam a csoport érdeke mellett. Ez az alfa és ez az omega. De mi a csoport, ki a csoport? Nem az OMME! Ha nem az OMME, akkor mi vagy ki? Egyszerű, a méhészek. Ha az OMME valamiért erre alkalmatlan, más eszözt kell használni és az OMME-t arra kell használni, amire alkalmas.

Meghatároztam a csoportot, mi a következő lépés? Kérdéseket teszek fel és vizsgálom, hogy a kérdések jók-e. Ilyen a kérdéseket olvashattál és ezekre adtál lájkot.

Persze a csoporthoz való hűség nagyon fontos, Sőt mindennél fontosabb. Ebben akkor erős egy érdekvédő, ha képes elutasítani bizonyos ajánlatokat. Merthogy naponta érkeznek ajánlatok és ezeket szelektálni kell. Egy példával illusztrálom a helytelen döntést.

A fiatal mezőgazdák szervezetet csináltak. Támogatót is találtak a Syngenta személyében. A Syngenta csinált nekik egy honlapot is. A fiatal gazdák szerveztek egy konferenciát. A konferencia egyetlen támogatója a Syngenta volt. Az előadásokért tiszteletdíj járt. Több előadót, többek között az OMME egyik tisztségviselőjét is meghívták.

Mit tegyen, mit tehet ilyen helyzetben egy jó érdekvédő, hogy korrupcióval ne lehessen megvádolni?  Lehet, hogy ilyen kérdések bennetek soha nem merültek fel, de nekem ez az első és legfontosabb kérdés. És nemcsak nekem, hanem minden magát komolyan vevő érdekvédőnek.

Remélem, hogy a példa alapján megértetted, miért nem érdekel az olcsó népszerűség. Megértem én a megalkuvások okát, de azt meg te értsd meg és minden olvasó, hogy ezekért az olcsó megalkuvásokért fizetünk nagyon drága árat ebben az évben a méheinkkel és a termékeinkkel.

Bizony a termékeinkkel is, hiszen ott lesznek ezek abban is, és ezért is lesz gyantázva stb. Ezért lesz alacsony az ára, miközben a versenyképessége ágazatunknak romlani fog.

Neo írása előtt fejet hajtok, ha így van.
Sajnos egyik állításra sincs konkrét bizonyíték.
Ezért kéne kutatni.
Nagyernyei Attila

A Zöld fórumról vettem át.
Érdekes:
https://www.youtube.com/watch?v=jFXGlr8hqk0
Nagyernyei Attila

QUQURIQ !!!

Hallgassa végig minden méhész ezt a „tudományos műsort! (amit előzőekben Attila belinkelt)!

Olyan vegyszerekkel példálóznak, amiből egy is halálos a méheknek.
Csak azt az egyet nem értem, (igaz, mert Kiskakas vagyok), hogy az egyik vegyszer sem bizonyított szerintük, meg a másik vegyszer sem, hogy ártana a méheknek!
Nagyon úgy állítják be, hogy az éremnek csak egy oldala van!
Az a cinizmus meg vérlázító, ahogyan a méhcsalád számokkal vagdalkoznak!
A jól képzett, és tájékozott szakemberek szerintetek nem tudják, hogy miből adódik a méhcsalád szám növekedés???
Miért nem beszéltek a kényszermunkahelyet kereső méhészek méhcsaládjairól?
Miért nem beszélnek a fiatal gazdákat EU pénzen ösztönző több száz családos méhészekről?
…és arról is kellene beszélni, hogy a neok előtt hány egyedből álltak a méhcsaládok!
…és azelőtt miért nem mászkáltak a méheink, …boldogan hordták az akác nektárt!
…vagy gyalogkatonák lettek méheinkből?
…lehet hogy az idén még az akác fára is fel kell, hogy másszanak?
Vagy miért nem csinálja meg senki azt a primitív kísérletet, miszerint  Neo-val  fertőzött szirupot adnak a kísérleti méheknek?
Csak akkora dózisra kellene a szirupba a hatóanyagot oldani, amekkora a csávázott növényi nektárban és guttációs cseppekben van!
A további fejleményeket kamerák figyelnék!
Kiskakasnak csak ennyi telik a szürke állományából! Sajnálom!

Kiskakas

Az lehetetlen , hogy repce-akác alatt ABPV vagy CBPV okozza a mászkálást az elmúlt 14 évben !!!!  A vírus okozta mászkálás-vergődés tünet nem egyforma a mászkálás tünetével !!!! GYümölcs virágzás alatt nem okozott a neo mászkálást soha , de az ABPV igen /gyümölcs virágzáskor 360 családból egy család mászkált-vergődött /labor eredmény kimutatta az ABPV/ !!!

Vagy miért nem csinálja meg senki azt a primitív kísérletet, miszerint  Neo-val  fertőzött szirupot adnak a kísérleti méheknek?
Csak akkora dózisra kellene a szirupba a hatóanyagot oldani, amekkora a csávázott növényi nektárban és guttációs cseppekben van!

- Már megcsinálták, többen is! Egyiknek sem sikerült bizonyítani, hogy a feletetett -számított mennyiségű- méregtől bármi baja lett volna a méhnek.

…és azelőtt miért nem mászkáltak a méheink,

Azelőtt is mászkáltak. Azelőtt is volt kaptárelhagyás és volt elnéptelenedés is.
--------------------------------
( A legfontosabb, hogy T. P. monnyonle ! )

Az lehetetlen , hogy repce-akác alatt ABPV vagy CBPV okozza a mászkálást az elmúlt 14 évben !!!! 

Ki kell zárni laborvizsgálattal. A virágzó növény fajtájának mi köze van ahhoz, hogy egy vírus jelen van-e vagy sem? Tehát miért csak gyümölcsvirágzás alatt betegít az ABPV? Hány CBPV vizsgálat történt? Attila a Morrison rögöket írta le, arra mondtam, hogy nem neo mérgezés, hanem CBPV. Nekem komoly kétségeim vannak afelől, hogy a méhek neo vizsgálata biztos diagnózishoz vezetne. Antiék már számtalanszor próbálták, de pozitív eredményük nincs, legalábbis panaszkodott már többször is emiatt. A virágport fogyasztó dajkaméheknél pedig valóban a mászkálás a legvalószínűbb tünet neo mérgezés esetén. A gyűjtők esetén az eltévedés. Ha sem vírus, sem más vegyszer nem található bennük, akkor igen, kizárásos alapon erősen valószínűsíthető a neonikotinoid toxikózis. Nálad kimutatták a repce alatti mászkálókból a neokat?

 2005-ben kértem először a repce  Cruiser hatóanyag toxikológiai analízisét azóta sok minden történt ! Sajnos eltelt 13 év és mindenki még most is a sötétben tapogatózik !!!!!

Most ez azt akarja jelenteni, hogy akkor a méhekből ki tudták mutatni ezt a hatóanyagot?

"Az lehetetlen , hogy repce-akác alatt ABPV vagy CBPV okozza a mászkálást az elmúlt 14 évben !!!! "

Már miért ne lehetne?  Vegyszerek által legyengített immunrendszer!!

" 2005-ben kértem először a repce  Cruiser hatóanyag toxikológiai analízisét azóta sok minden történt ! "

Egy kicsit fenntartásom van azzal kapcsolatban, hogy ezt akkor tudták e magyarországon csinálni.

Üdv. jani bátya

QUQURIQ !!!

Misi!
"- Már megcsinálták, többen is! Egyiknek sem sikerült bizonyítani, hogy a feletetett -számított mennyiségű- méregtől bármi baja lett volna a méhnek."
Misi! nem gondolhatod komolyan, hogy a feletetett méregtől nincs baja a méheinknek?
Ki beszélte be ezt Neked? 100 % biztos vagy ebben?
Vagy Te is egy "érdekvédő" nagygazda vagy?

Kiskakas

Eddig mindíg azt hallottam, hogy neonikotionidok nélkül nincs mezőgazdaság, meg nem lehet kellő mennyiségű élelmiszert termelni.

A másik oldalon meg az ellenkezőjét hallom: kis földterületen 9 tonna élelmiszert termeltek:

http://www.ecosnippets.com/gardening/9-tons-produced-on-one-third-of-an-acre/

Szóval meggyőződésem, hogy lehet elegendő egészséges élelmiszert termelni, kicsit több élő munkával. (Finanszírozásról most nem elmélkedem, mert van francia, angol, német, USA... példa, hogy a közösség segély helyett foglalkoztatja a munkanélkülieket, és kiváló bio élelmiszert termelnek.) Csak amíg egy ember 1000 hektárt akar egyedül művelni, az occsokajabolthálózatokkal együtt akarja a teljes hasznot, addíg maradnak a mérgek. A közösségi gondolkozás többet tud termelni, több munkával, igaz, nem ugrik ki egy egyén a jövedelmével, hanem a jövedelem eloszlik.

Azok az országok, ahol engedélyezve vannak a neok, olcsóbban fognak termelni, versenyelőnyhöz jutnak azokkal szemben, ahol tiltják. Amennyiben mindenek fölött áll a szabad piac törvénye, úgy szerintem nem lehet megszüntetni a neoval termelt élelmiszerek versenyelőnyét. Mindig lesznek kereskedők, nagyvállalatok, akik a pénzt nézik elsősorban. Az ő működési feltételeiket a profit szabályozza. Ha talpon akarnak maradni, nem engedhetik meg maguknak, hogy a versenytársak olcsóbban termeljenek. Ha megengednék, akkor csak idő kérdése, hogy mikor hullanának ki a versenyből. A versenyképesség-minőség-egészség dilemmáját csak a kereskedelmi törvények szigorításával lehetne egyensúlyban tartani. Ha az államoknak meg lenne ehhez az ereje, ezt nekik kéne szabályozniuk. Mennyire erősek ehhez a kis országok? Szerintem még a nagy országok is elveszítették az erejüket a multikkal szemben.
Ha megtennénk erővel, valószínűleg egy másik vonalon olyan nyomást gyakorolnának ránk, amit nem bírnánk ki, és sokan mások sem. Itt van pl. a TTIP
http://mozgasterblog.hu/blog/mit-akar-amerika
Erről mostanában nincs nagyon szó. Egy újabb írás:
http://mandiner.hu/cikk/20171207_boros_imre_globalistak_es_patriotak
http://mandiner.hu/cikk/20170515_uj_selyemut_es_ttip_is_kell_nemeth_zsolt_a_mandinernek
http://www.magyardiplo.hu/1481-a-szerzodes-amely-a-kormany-helyere-az-oriascegeket-ulteti
Ez utóbiban erről is szó van: “A megállapodás értelmében ugyanis a magánvállalatok egyenlő státusba kerültek volna a nemzetállamokkal. A titokban kierőszakolt megegyezéssel a cégek állami kártérítést kaphattak volna a kormányzati döntések vagy a lakosságot érintő környezetvédelmi, egészségügyi és egyéb fogyasztóvédelmi előírásoknak a költségeket növelő vagyis a nyereséget csökkentő hatása miatt.”
“A TTIP–TAFTA aláírásának pillanatától a vállalatok kiváltságai jogerőre emelkednének és tartósan érvényben maradnának, akkor is, ha a közvélemény vagy a kormányzati szándék közben megváltozna. Az egyezséget ugyanis csak az összes aláíró ország egyetértésével lehetne módosítani.”
A multinacionális magánvállalatok oly mértékben igyekeznek bebetonozni az előnyüket, hogy ahhoz képest az egyes államok ereje kevésnek látszik. Ez a szándék, ami a TTIP-ben megfogalmazódott,-ha átmenetileg elhalványul a köztudatból-, nem fog eltűnni, legfeljebb más módon üti föl a fejét.
Alacsonyabb szinten akarunk kezelni-feloldani egy súlyos helyzetet, mint ahol az keletkezett, és hosszú időszakon keresztül fönn van tartva.
Küzdeni kell úgy gondolom, becsületből, de szerintem nem kerülhető el az összeomlás. Elnézést kérek a pesszimizmusért -ez az én látásom-, de a cselekvés szempontjából fontosabbnak tartom a mondat első részét.
A méhészek többsége nem beszéli a tudományos nyelvezetet és ez nem is várható el tőlük. Elképedek, amikor olvasgatom Tomipapa és Neo párbeszédét, hogy ez milyen összetett téma. Az a rengeteg háttéranyag, ami az érdemi beszélgetéshez kell, és ők itt felsorakoztattak, az komoly háttértudást, munkát, kutatást feltételez. Ez egy szakma.
Mi méhészek a jelenségeket tudjuk leírni, de a molekulák szintjén sokan nem tudunk belefolyni a társalgásba, sem a probléma megoldásba. Ez a kutatók feladata.
Tomipapa törölt írásaiban ott volt az állítás az egyik tanulmányban, miszerint különböző kötöttségű- vízháztartású talajokban más a neos maradványok értéke, esetleges mérgező hatása. Az ebből a szempontból kritikus vízháztartású talajtípusoknál nem javallott a neok alkalmazása. Én legalábbis ezt szűrtem le magamnak. Csányi Anti írásaiban is olvastam ilyet régebben, ami az ő személyes megfigyelése, feltételezése volt.
ata67