Neonikotinoidok

  • 1753 válasz
  • 791986 megtekintés
*

Kitin

  • *****
  • 934
Re:Neonikotinoidok
« Válasz #1095 Dátum: 2018. Január 06. 08:37 »

*

neo

  • *****
  • 1000
Re:Neonikotinoidok
« Válasz #1096 Dátum: 2018. Január 06. 09:54 »
mi ez a nagy "csend"?
Néhány tipp:
1. Fogadalom.
2. Fórum zárása előtti csend.
3. Érvek hiánya.
4. Utasítás.

*

oszkár

  • *****
  • 1226
Re:Neonikotinoidok
« Válasz #1097 Dátum: 2018. Január 06. 10:03 »
A
« Utoljára szerkesztve: 2019. Szeptember 23. 15:50 írta oszkár »

*

Geddekas

  • *****
  • 5859
Re:Neonikotinoidok
« Válasz #1098 Dátum: 2018. Január 06. 10:48 »
Amikor bekövetkezik a méhcsalád halála mérgezés után akkor is óriási a csend. Vajon 2018-ban hány méhcsalád kaptára lesz bezárva? Hány méhész fogja abbahagyni a méhészkedést? Hàny méhész megy külföldre?

És érzik-e ebben a saját személy szerinti és testületi felelősségüket az OMME választott tisztségviselői?

Nézzetek vissza a 2017-es esztendőre  és láthatjátok a választ. Nem érzik! Nem fog lemondani se Tóth Péter, se Bross Péter, se Fekete lovag, se ... Senki. Fontosabb nekik a konc és marakodás mint a magyar méhészet sorsának jobbra fordítása.

Ki fog segíteni a magyar méhészeti ágazat sorsán? A magyar méhészek. Hogyan? Gondolkodjatok és rá fogtok jönni.
Az élet a legjobb tanítómester, eltekintve attól, hogy minden tanítványát megöli. Bár az erdő zsugorodott, de a fák továbbra is a fejszére szavaztak, mert annak a nyele fából volt, és azt hitték, hogy közülük való.

*

neo

  • *****
  • 1000
Re:Neonikotinoidok
« Válasz #1099 Dátum: 2018. Január 06. 12:00 »
Vajon 2018-ban hány méhcsalád kaptára lesz bezárva? Hány méhész fogja abbahagyni a méhészkedést? Hàny méhész megy külföldre?
Sokan lesznek, de nem a neonikotinoidok miatt, hanem az atka következtében. A neonikotinoidok által okozott kár alapvetően a dolgozó népességet sújtja egy rövid ideig tartó időszakban. Ha nem így lenne, akkor már nem élnének méhek a neos területeken. A méhcsalád nagy kompenzáló képességgel rendelkezik, amely segítségével a rövid ideig tartó traumákat át tudja vészelni. Tehát a dolgozó nép elveszítését az egészséges  fiasítás átlendíti a bajon. A baj akkor van, ha a fiasítás sem egészséges. Ha a fiasítás beteg, akkor a dajkák, dolgozók jelentik a kompenzációt azzal, hogy kitakarítják a beteg lárvákat. Akkor van gond, amikor mindkét alrendszer beteg. Az ERIC 2-es genotípusú nyúlós költésrothadás kompenzált állapotban van egy egészséges dolgozói alrendszer takarító képességei miatt. De egy ERIC 2 fertőzöttséghöz társuló népesség vesztés (atka, neo, Nosema) már dekompenzálttá teheti a folyamatokat.  Ha a neo a virágporon keresztül a fiasítást is károsítaná a dolgozókkal egyidőben, akkor olyan tömeges méretű lenne az elhullás, hogy néhány év alatt már teljesen kipusztítaná a méheket. Ezzel szemben a méhészek még vándorolnak is az ilyen méhlegelőkre. Ami azt bizonyítja, hogy egyidőben nem áll fenn a két rendszer összeomlása. Az persze nincs kizárva, hogy a fiasítás károsodása később következik be, mint a dolgozóké. Én mégis inkább azt gondolom, hogy arról van szó, hogy a fiasítás nem károsodik, mert a károsodáshoz elegendő mennyiségű méreg nem tud bejutni a kaptárba azért, mert az azt behozni hivatott méh előbb eltéved és elpusztul. Tehát a neo önszabályozó módon megvédi a fiasítást azáltal, hogy a gyűjtő méhet megöli. Ha a gyűjtőt nem ölné meg, tehát még "gyengébb" méreg lenne, akkor a károk még nagyobbak lehetnének, mert később a virágporon keresztül a dajkanépességet és a fiasítást egyszerre ölhetnék meg. A gond az, hogy a modern növényvédelem ebbe az irányba fejlődik. Minél kisebb maradékanyag, ami alig mutatható ki, de kumulációra hajlamos. A neo lehet, hogy csak az első állomás, az ennél modernebb szerek a "gyengülés" irányába fejlődve egyre méhgyilkosabb szereket fognak  kitermelni.
Néhány mondatot arról is, hogy miért fog sok méhcsalád elpusztulni az atka miatt. Az egyetlen olyan szer, amelyik fiasítás jelenlétében is hatékonyan képes irtani az atkát, az amitráz. Az amitrázzal szembeni tolerancia jelei évről évre egyre kifejezettebben mutatkoznak. A magyar méhésztársadalom védekezési stratégiájának középpontjában még mindig az amitráz áll, fiasításos időszakban is. E két komponens eredetivel egyenértékű leváltására nincs mód. A védekezési stratégiának  gyökeresen át kell alakulnia, ami csak komoly áldozatok mellett fog megtörténni. Egy biztos: az atka megkezdi helyreállítani az elviselhető méhsűrűséget. Lehet, hogy ez még mindig jobb, mintha a megfelelő tudás terjesztésével nagy méhésztömegek lennének képesek kordában tartani az atkát, mert akkor a szükségképpen bekövetkező állapot egyszerre fog minden méhcsaládot elpusztítani. Alacsonyabb méhsűrűség esetén még van esély a túlélésre.

*

Geddekas

  • *****
  • 5859
Re:Neonikotinoidok
« Válasz #1100 Dátum: 2018. Január 06. 12:57 »
Kedves Neo!

Jó, akkor szakmázzunk egy kicsit.
Idézet
Sokan lesznek, de nem a neonikotinoidok miatt, hanem az atka következtében. A neonikotinoidok által okozott kár alapvetően a dolgozó népességet sújtja egy rövid ideig tartó időszakban.
Sajnos a kaptártermékekben is megtalálták a neo-kat. Erről már írtunk korábban. Ha pedig a mézben benne van a neo és ezzel a mézzel táplálja a dajka a fiasítást, akkor bizony nincs mese a lárvákra is hatása van.

Kérdezd körbe a méhészeket, hogy mikor van a legtöbb mászkáló méh? Én úgy tapasztaltam, de ne legyen igazam, hogy tájoláskor? Miért? Mert az idegrendszerében lárva korban megsérült méh így viselkedik. Én ezt a mászkálás jelenséget (volt régen is, de csak elvétve és kicsi számú) ilyen intenzíven ahogy most látom, sajnos csak a neonikotinoidok használata óta tapasztalom. Mindegy hogy melyik neo-rol beszélünk és mindegy, hogy csávázott vagy permetezett formáról, hiszen az a lényeg, hogy bejut a kaptárba és nem lebomló méregként hosszan képes mérgezni. Mérgezi a kijáró a dajka és az etetett lárvát és a bábot egyaránt.
Az élet a legjobb tanítómester, eltekintve attól, hogy minden tanítványát megöli. Bár az erdő zsugorodott, de a fák továbbra is a fejszére szavaztak, mert annak a nyele fából volt, és azt hitték, hogy közülük való.

*

Geddekas

  • *****
  • 5859
Re:Neonikotinoidok
« Válasz #1101 Dátum: 2018. Január 06. 13:02 »
Főnix barátunk szerint Csuja nem alkalmas tudományos munka végzésére. Hát, ha kapna lehetőséget, akkor biztosan vizsgálná a kaptárba kerülő neonikotinoidok káros hatását a fiasításra, mivel egyelőre nincs esélye erre, Főnix barátunk könnyedén állít hülyeségeket, dobál sértő mondatokat. Csak arra vigyázzon, hogy sértéseket hogyan fogalmazza, mert a következő alkalommal a perben már nem lesz megegyezésre lehetősége.
Az élet a legjobb tanítómester, eltekintve attól, hogy minden tanítványát megöli. Bár az erdő zsugorodott, de a fák továbbra is a fejszére szavaztak, mert annak a nyele fából volt, és azt hitték, hogy közülük való.

*

zümi

  • *****
  • 1382
Re:Neonikotinoidok
« Válasz #1102 Dátum: 2018. Január 06. 14:11 »
Idézet
Csak arra vigyázzon, hogy sértéseket hogyan fogalmazza, mert a következő alkalommal a perben már nem lesz megegyezésre lehetősége.

Mondhatnám úgy is "apa kezdődik" ::)

Laci volt már épp elég cirkusz, szerintem most már csak lájtosan!
Mindig arra kell törekedned, hogy a legjobb legyél, de sosem szabad elhinned, hogy az is vagy.

Re:Neonikotinoidok
« Válasz #1103 Dátum: 2018. Január 06. 14:40 »
Talán ilyen jó időben a repce felveszi a neót, és elkezdi lebontani tavaszra. De csak talán...

*

neo

  • *****
  • 1000
Re:Neonikotinoidok
« Válasz #1104 Dátum: 2018. Január 06. 15:29 »
Ha pedig a mézben benne van a neo és ezzel a mézzel táplálja a dajka a fiasítást, akkor bizony nincs mese a lárvákra is hatása van.
Geddekas!
Abban van a különbség a Te nézeted és az enyém között, hogy én azt állítom a méreghatáshoz el kell érnie a méreg mennyiségének egy bizonyos mértéket. Tehát abban nincs vita, hogy a mézben, pempőben benne van, hanem abban, hogy mennyi van benne. Ha nem gyűlik össze elegendő a méreghatáshoz, akkor nincs mérgezés. Mortimernek is szól a válasz innen: a növények nem bontják le a neokat, de az állati szervezet igen. Tehát a méreghatáshoz több méregnek kell bekerülnie a méh szervezetébe, mint amennyi lebomlik. De ez sem elég, a többletnek el kell érnie egy kritikus szintet. Én úgy gondolom, hogy a lárvák esetében a neok nem érik el a kritikus szintet, hiszen akkor a méhek már kihaltak volna.

*

wr

  • *****
  • 1013
Re:Neonikotinoidok
« Válasz #1105 Dátum: 2018. Január 06. 16:38 »
Idézet
Tehát a neo önszabályozó módon megvédi a fiasítást azáltal, hogy a gyűjtő méhet megöli.
Tulajdonképpen jó is nekünk ez a neo...  :D

*

lygo67

  • ***
  • 144
Re:Neonikotinoidok
« Válasz #1106 Dátum: 2018. Január 06. 16:38 »
mi ez a nagy "csend"?
Néhány tipp:
1. Fogadalom.
2. Fórum zárása előtti csend.
3. Érvek hiánya.
4. Utasítás.

5. most porolják az  neo-k ellen elküldött levele(ke)t (fekete-fehér kérdések elvesztek a szürke porban - készül a "maszatolás") ,
    jobban meg lett kavarva az iszap mint ahogy gondolták hagyni kell hisz úgy is leülepszik

Re:Neonikotinoidok
« Válasz #1107 Dátum: 2018. Január 06. 17:10 »
Ha pedig a mézben benne van a neo és ezzel a mézzel táplálja a dajka a fiasítást, akkor bizony nincs mese a lárvákra is hatása van.
Mortimernek is szól a válasz innen: a növények nem bontják le a neokat, de az állati szervezet igen.
Köszi. Ezt nem tudtam. Akkor talán a cukorban is benne lehet valamennyire? Vagy a gyártás során a főzésnél elbomlik?

*

Geddekas

  • *****
  • 5859
Re:Neonikotinoidok
« Válasz #1108 Dátum: 2018. Január 06. 17:31 »
Neo!

Igazad lenne, ha
 - a neonikotinoid nem tudna koncentrálódni a kaptárban.
 - tudnánk, hogy csak a kifejlett méhekre mérgező.
 - tudnánk, hogy a petézést nem rontja.
 - tudnánk, hogy a lárvát nem mérgezi.

Vajon a sörétes fias egyik oka nem a neonikotinoid? Kimondható-e, hogy soha nem károsítja a lárvát? Ugye nem?

Folytasd!
Az élet a legjobb tanítómester, eltekintve attól, hogy minden tanítványát megöli. Bár az erdő zsugorodott, de a fák továbbra is a fejszére szavaztak, mert annak a nyele fából volt, és azt hitték, hogy közülük való.

*

neo

  • *****
  • 1000
Re:Neonikotinoidok
« Válasz #1109 Dátum: 2018. Január 06. 18:22 »
Neo!

Igazad lenne, ha
....
 - tudnánk, hogy a lárvát nem mérgezi.

Én ezt nem mondtam. A lárvában éppúgy megvannak azok a receptorok, amelyeket lebénít. Tehát a kellő adagban szerintem igenis mérgezi. Csak az adag nem jön össze, mert előbb elpusztul az a méh, ami ezt az adagot behordaná. Tulajdonképpen ez a bizonyítéka annak is, hogy a homeopátia egy hazugság. Ha nem kellene elérnie a szintnek egy meghatározott adagot, akkor már minden élőlénynek ki kellett volna pusztulnia. Hiszen ha több milliárdszoros hígítás is hatna a gyógyszerek esetén, akkor a mérgeknél is így kellene lennie. A mérgek ilyen hígításban minden táplálékban előfordulnak, tehát akkor mindent le kellett volna már mérgezniük.
A sörétes fias: ez egy jó megközelítés. Az a gond vele, hogy csak akkor igaz, ha a méhcsaládban keverten van szennyezett és nem szennyezett virágpor. Egy négy héten át tartó repce virágzás esetén, ott ahol jelentéktelen mennyiségű erdei virágpor van, ott nem sörétes lenne a fias, hanem hiányozna.
Mortimer!
Cukorrépánál használják a neokat?