Nem kellene az ilyen adok-kapok. Zolinak tökéletesen igaza van abban, hogy akkor lehet bármit is mondani, ha az adott paraméterekre történt vizsgálat. Ha nem történt, akkor nem lehet kijelenteni azt, hogy jó. Francia propolisz problémás. Következik-e ebből az, hogy a miénk is az? Először is szűkítsük le a kérdést a különböző neok-ra. Ott már réges-régen használták a neokat, főleg imidaclopridot (Gaucho), amikor mi még nem is hallottunk róla. Tehát előbb kezdték, és előbb is lett betiltva. Tehát, lehet, hogy nálunk majd csak egy-két év múlva lesz probléma. Az azonban egészen bizonyos, hogy a kocka, mármint a neo el van vetve , tehát a sorsunkat mi sem kerülhetjük el. Azonban, ahogyan írtam már: az EU nem meri felvállalni azt, hogy ha eme környezetszennyezés miatt a mézek szermaradványosak lesznek, akkor a mézeket meg kell majd semmisíteni. Inkább megemeli a határértéket. Itt van a mi potenciális támadáspontunk. Amit az EU nem mer bevállalni, azt úgy tűnik, hogy a magyar hatóság igen. Elképzelhetőnek tartom, hogy a csávázás engedélyezése miatt lesznek olyan méztételek, amelyek határérték felettiek. A magyar hatóság bizosan nem fog vizsgálódni, de a japán, az olasz vagy bármelyik magyar mézet importáló ország a kockázat besorolás alapján valószínűleg fog ilyen vizsgálatokat végeztetni. Célzottan magyar mézekből, mert az EU-ban mi vagyunk egyedül, ahol lehet használni. Ha pedig találnak egy tételt határérték felett, akkor az megjelenik a RASFF riasztási rendszerben . Ez pedig pontosan azt jelenti, ami a fipronilos tojások esetében történt. Egész Európa erről fog beszélni. Minden méztételt meg fognak vizsgálni. Akkor már nagyon nehéz lesz megemelni a határértéket. Egyébként lehet, hogy éppen ez vezetne el a neok teljes betiltásához. Pedig írtam: annak ellenére, hogy méhész vagyok, azt gondolom, hogy ebben a formában ez politikai megoldás, nem szakmai. Szakmai szempontból nézve egy növényvédő szert azért betiltani, mert egy melléktermék (jelen esetben a méz, de a virágpor is akár, ha nem a poszméheké lesz) emberi egészségre veszélyes lehet, akkor a mellékterméket kell a forgalomból kivonni, nem a használatot tiltani. Különösen akkor igaz ez, ha a hatékony növényvédő szerek tárháza már leszűkült erre a konkrét hatóanyagra (hatóanyag csoportra). Tehát valódi szükséghelyzet van. Akkor is mérlegelni kell, hogy milyen céllal történik a növénytermelés. Ha élelmiszer előállításra, és az elsődleges termékben (az étolajban) nem alakul ki veszélyes szint, de a mézben igen, akkor hagyni kell a használatot, de a szennyezett mézet ki kell vonni a forgalomból. Más kérdés a nem cél szervezetekre gyakorolt hatás. Ahogyan korábban is leírtam, a földi lebontószervezetek ebből az egyik legfontosabb. Hiszen ezeket közvetlenül, nagyobb koncentrációban éri a mérgező hatás. A beporzókra gyakorolt hatás ennél kisebb mértékű. Hiszen lényegesen nagyobb testűek (gondoljunk a Varroa és a méh viszonyára az atkairtó szerek vonatkozásában), és közöttük van a növény, ami felhígítja a koncentrációt. Azonban itt jön a képbe a lebomlás. Ha ez egy stabil molekula (és a neo bizony nagyon stabil) , akkor halmozódás léphet fel. Ha a halmozódás során egy méh össze tudja szedni a mérgező hatáshoz szükséges mennyiséget, akkor az már betiltási alap, mert a környezetszennyezés mértéke elért egy kritikus szintet. Szerintem talajlebontó szervezeteknél ez lényegesen előbb bekövetkezik, csak azt nem nagyon vesszük észre. Ahogyan a méhész sem veszi nagyon sokszor észre. A tavaszi fejlődés idején mindig több méh kel ki, mint amennyi hord. Hiszen ez a robbanás időszaka. Tehát csak az történik, hogy nincs robbanás. A Csányi Anti ezt nagyon szépen leírta: ennek a jele, hogy nincs öreg méh. Sokszor napraforgó idején is ez van. A gyűjtő méhek eltűnését az öreg méhek hiánya jelzi. Nálam azért szembetűnőbb a dolog, mert napraforgó előtt a hársmézet fészekre hordva lecsökken a fiasítás mennyisége, tehát az eltűnő méheket nem pótolja a friss kelés. Ekkor látszik igazán, hogy egy hét leforgása alatt kiürül egy-két fióknyi méh. Ha a fiasítás éppen kiterjedőben van az akác alatti korlátozás miatt, akkor ez is láthatatlan.Attól, hogy a méhész ezt nem veszi észre, az nem azt jelenti, hogy nincsen kár. Azt is írtam, hogy ebből a szempontból azok a növényvédőszerek lennének kívánatosak, amelyek nem tudnak halmozódni. Tehát nagyon gyorsan lebomlanak. Van azonban még egy feltétel: A mérgező hatásnak is gyorsnak kell lennie, tehát elsősorban gyors felszívódásnak, erőteljes lebontásnak a méh szervezetében. Ez független attól, hogy a környezetben bomlik-e. A neo úgy tűnik, hogy a környezetben nem bomlik, de a méh szervezetében igen. Ez csak kitolja a mérgező hatás fellépésének idejét. Egy szociális közösségen alapuló élőlény esetén a gyors méreghatású szerek jelentik a kisebb veszélyt. Ahogyan már írtam, a hírvivő halála effektus megvédi a méhcsaládot. Annál kevésbé védi meg, minél lassabb a méreg hatása. Hiszen annál több mérget képes felhalmozni a kaptárban addig, amíg kialakul a mérgező hatás. Mi a mérgező hatás ilyen esetben? Nem a méhek elpusztulása. Hanem a méhek eltűnése. Ugyanis először az a mennyiség gyűlik össze, amelyik a szubletális hatást váltja ki. Tehát a halál előtti hatást. Ez pedig méhek esetében a tájékozódás olyan mértékű romlása, hogy nem talál haza. Na itt nem értek egyet Antival. Az általa régebben leírt jelenség nem egy lassan kialakuló mérgezést mutat, hanem egy gyorsat. Ahogyan a Jenő esetében is. Jenőnél eső után jött a mérgezés. Ez úgy lehetséges, hogy az eső felhígította a nektárt, a hírvivő ciklus kialakult, majd ismét besűrűsödve a nektár kialakította a mérgezést. De ez egy gyors mérgezés, nem lassú. A méhlegelőn megtalálhatók voltak az elhullott méhek. Azt nem tudom elképzelni, hogy ugyanaz a hatóanyag csoport egyszerre legyen gyors és lassú is. Az is igaz viszont, hogy a csávázószerek, melyek nitro csoportot tartalmaznak, és a permetezőszerek, amelyek ciano csoportot, lehet, hogy különböző hatást váltanak ki. De befolyásolhatja a hatást a gombaölőszer szinergista hatása is. Pontosan itt van a gond. Anélkül történt meg a szükséghelyzeti engedélyek kiadása, hogy nincs szükséghelyzet semmilyen értelemben, anélkül történt meg, hogy bárki meg tudná mondani azt, hogy lassú vagy gyors hatású a csávázáskor használt szerek hatásmechanizmusa, anélkül történt meg az engedélyezés, hogy bárki meg tudná mondani, hogy a talajlebontó szervezeteket miként érinti a csávázás, anélkül történt meg az engedélyezés, hogy bárki meg tudná mondani, hogy mi lesz akkor, ha határérték feletti mézek kerülnek kipergetésre, és folytathatnám még a sort.