Neonikotinoidok

Attila! Bross bizonyítéka, rendelkezésedre áll-e 2017. szeptember 19. 16.07 perccel bezárólag. Mert ha nem nagyot hibáztál!

Miféle bumeráng? Hol itt a bumeráng? Egyik állítással szemben van egy másik állítás. Bross és Geddekas kijelentésére mondhatja bárki:


Mindent csak a maga idejében bizonyítunk. Szeptember 27-én lesz a kezünkben olyan dokumentum, ami sokak számára érdekes lehet.

Attila!

Értsd meg! Nem Csuja az ellenség, hanem a növényvédőszer lobbi. És az ilyen kijelentésekkel és rágalmakkal, amit most szórsz, pontosan a saját táborodra szórod nyilaidat. Vagyis öngyilkos akciót csinálsz.

Tóth Zoli pihenj!
Én most Csuja Lászlótól kértem olyan dokumentumot amivel bizonyítani tudja állítását.
Az a kérdésem, hogy van ilyen bizonyíték, vagy nincs?
Nem nehéz kérdés ez.
A hitelesség múlik rajta.
Ha valamit állítunk, akkor azt illik alátámasztani.
Ha pedig közérdekű adatokat titkolsz el, az nagyon gáz.
Éjfélig várok, aztán  a témát máshol folytathatod.
Nagyernyei Attila

Attila! A jog rád is vonatkozik, én tájékoztatlak újabb lehetséges átgondolatlan lépésed jogi vonatkozásairól. Tehát ha ilyet követelsz Csuja Lászlótól rendelkeznek kell Bross birtokában lévő dokumentum, mint bizonyíték legalább hiteles másolatával. Nem értem, hogy nem vagy képes tanulni a sorozatos hibáidból. Szerint az a gáz amit te művelsz itt a fórumon.

Mindent csak a maga idejében bizonyítunk. Szeptember 27-én lesz a kezünkben olyan dokumentum, ami sokak számára érdekes lehet.

Folytatom a gondolatmenetet. Amit itt szakmai fórumon megbeszélünk az egy dolgok, és egy egészen más dolog, ami a sajtó széles nyilvánossága elé kerül. Itt a szakmai fórumon olyan dolgokról beszélünk, ami számunkra nagyon fontos, például amit a hatóságokkal is le kell egyeztetni. Ide tartozó téma például, hogy van-e és ha igen, akkor milyen szermaradvány jut be a növényvédelmi munkák eredményeképpen a mézbe. Erről tudnunk kell, ezt meg kell beszélnünk, mert a szakmán belüli titkolózás önpusztító hatású.

Egy példa az önpusztító hatásra:
Emlékezz Attila, hogy mennyire súlyosan káros hatása volt annak, hogy késő derült ki, milyen méhekre veszélyes vegyianyagok kerültek be az országba egyes import viasztételekkel.

Szóval, tehát ezeket a szakmán belüli problémákat a hatóságokkal is meg kell beszélnünk, hogy azok kellő erővel segítsék munkánkat és olyan szabályozási környezetet teremtsenek, ami termelési biztonságot ad.

Nézzük a mostani helyzetet. A hatósággal való egyeztetés során például a klórpirifosz használata melletti érvünk, hogy az talajfertőtlenítő, viszonylag rövid ideig 40-60 napig hat és nem kerül be a növény föld feletti nedveibe, míg a neonikotinoidok nemcsak a talajban kumulálódnak több éven keresztül, hanem a növénybe is felszívódnak és akár közvetlen mérgező mennyiségbe jutnak be a méhecske szervezetébe.

Gondolkodj józanul! Hogy a jó fenébe juthat be a méhecske szervezetébe a neonikotinoid tavasszal virágzáskor, ha ősszel volt a magvetés? Mivel, ha nem a növényi nedvekkel, többek között a nedves virágporral és nektárral? Ha pedig bejut a nektárba, akkor csak arról lehet szó, hogy feltették-e a labornak a kérdést ez ügyben vagy nem tették fel.

De térjünk rá a kampány ezen vonulatára és adjunk választ Bross Péter feltett kérdésére. Merthogy tulajdonképpen a fenyegetésében benne van a lényeg, vagyis benne van a következő lényeges kérdés:

Ki fogjuk-e fejteni a széles sajtó nyilvánossága előtt ezt a fenti összefüggést?
NEM. MÉG AKKOR SE HA RÁKÉRDEZNEK.
Miért?
Mert a sajtót és a nézőt, olvasót hallgatót nem érdeklik a részletek. Ő bizalmi elven hallgat, lát és olvas a hírekben. Ezek az emberek (mármint a méhészek) jót akarnak nekünk fogyasztóknak és jót akarnak a méheknek, ami igaz is. Tehát amit akarnak az helyes és támogatom.
ENNYI.

Zoli!
Magyarul írtál, mégsem értem mire gondolsz.
Brossnak és az OMME elnökségének kell bizonyítani, hogy nincs a magyar mézben neonikotinoid?
Ti meg azt bizonygatjátok, hogy van benne?
Ez tesz ám igazán jót a magyar méz hírnevének, a kiszerelt méztől, az exportmézig bezárólag.
Az OMME elnöke kijelentette, hogy semmit nem titkoltak el, hagyjátok ezt abba.
Én úgy gondolom az ügynek lesz folytatása, amiben én továbbá nem kívánok részt venni.
Most is a postás szerepet töltöttem be, de van róla egyéni véleményem.
Csuja Lászlónak már  nincs 6 egész órája, hogy állítását támassza alá.
Azt viszont rendkívül furcsának találom, ha lenne is ilyen bizonyítékotok, Ti miért titkoltátok el?
Egyáltalán mi azzal a célotok, hogy mindenáron bebizonyítsátok, hogy márpedig a magyar méz neonikotinoidokkal szennyezett?
Ez valami újkori méhész érdekképviselet?
Nekem ez magas.
Nagyernyei Attila

Attila!

Amit most teszel és tenni fogsz, öngyilkosság. Te is tudod, hogy kinek birtokába van a megfelelő jegyzőkönyv, mert bíztam benned és elmondtam neked. És bíztam Bross Péterben is, hiszen mondtad, hogy Bross Péter kérésére kérdezed szeptember 15-én délután.

16-án ismét beszéltünk és kérdeztem, hogy igazat mondtam-e Bross szerint. Válaszod az volt, hogy Igen, de az ügy összetett.

Most tudtam meg, hogy beszélt az illetővel valaki másik illető. MARADJON TITOKBAN MIND A KÉT SZEMÉLY NEVE, bár te mind a két személy nevét ismered. Szóval az egyik személy figyelmeztette a másikat, hogy nehogy kiadja a bárkinek is a bizonyító erejű jegyzőkönyvet.

Ezek után Bross Péter utasítására most kéred tőlem a jegyzőkönyvet szeptember 19-én délután.

Mivel Bross Péter is pontosan tudja, hiszen ismeri a szakma játékszabályait, hogy a sajtó előtt csak a neonikotinoidok méheket pusztító hatásáról lesz szó és nem a mézek szermaradványáról, ezért a mostani tervezett lépésed önpusztító hatású.

Viszont a hatósági egyeztető tárgyaláson a szermaradványok léte megalapozott hivatkozás a neonikotinoidok használata ellen és használni is kell. Ha pedig bárki ehhez a tárgyaláshoz nekünk labor jegyzőkönyvvel igazolást ad, akkor bizony rendkívül sokat segít.

Szóval nem szabad lett volna az illető számára megtiltani, hogy a bizonyító erejű jegyzőkönyvet átadja nekünk, mert ezzel csak ártott a neonikotinoidok teljes betiltását szolgáló eredményes munkának.

Egyáltalán mi azzal a célotok, hogy mindenáron bebizonyítsátok, hogy márpedig a magyar méz neonikotinoidokkal szennyezett?

Többedszer írom le, hogy a hatóság sokkal könnyebben léphet fel a neonikotinoidok használata ellen, ha laborjegyzőkönyvekkel tudjuk igazolni, hogy a termékeinkben is megjelenik.

Ki a fene mondta neked, hogy csak a magyar mézben lehet ilyen? Ne ferdíts! A Földön, ahol használják ezeket a mérgeket, mindenhol megtalálható.

DE EZ NEM SAJTÓNYILVÁNOS TÉMA.

Vagyis erről a sajtó előtt akkor se lesz szó, ha erre rákérdeznek.

Ugyanis vannak alternatívái (tehát nem is egy, hanem több) a neonikotinoidoknak, olyanok, amik képtelenek bejutni a növényi nedvekbe és mégis megvédik a növényeket a kártevőktől. És a jelen kampánynak az a célja, hogy a neonikotinoidok helyett méhekre veszélytelenebb növényvédelmi technológiákat válasszanak a gazdák és a neonikotinoidos kaput a hatóság véglegesen zárja be.

Attila! Azért azt nem gondoltam, hogy a legdurvább, legsértőbb támadást saját sorstársaitól kapja az ember.

Ez a megállapítás, hogy visszafordítottak tételeket, engem is meglepett. Éppen ezért kutakodtam annyit az MRL értékek után. Nagyon csodálkoznék, ha ez valóban megtörtént volna, mert inkább úgy néz ki a dolog, hogy ha a megengedettnél magasabb értéket találnak, akkor megemelik a megengedett szintet. Tehát az EU nem meri bevállalni azt a forgatókönyvet, amit én itt felvázoltam. Történetesen azt, hogy megsemmisíti a mézet, és még meg is bünteti a méhészt. Azt azért ne felejtsük el, hogy egy valódi szükséghelyzetben, tehát amikor a napraforgó állományokat másként nem lehet megvédeni, akkor még ilyen helyzet is előfordulhat. Maximum olyant tudok elképzelni, hogy a megengedett szint megemelése előtt találtak magasabb szinteket, azt visszafordították, utána pedig megemelték a szintet, és ugyanaz méz mehetett megint ki. De azért az ördög nem alszik. Linkeltem már én is olyan anyagot, amelyben sárgadinnye pollenjében 3-szoros mennyiségű neo-t találtak, mint a mézre vonatkozó jelenleg megengedett érték. Igaz, hogy nem nektárt vizsgáltak, és nem csávázás volt, hanem, talajdrench. Arra azért az engedélyező hatóságnak választ kell tudnia adni, hogy mi a forgatókönyve arra az esetre, ha az engedélyezés következtében a megengedettnél magasabb lesz a mézek neo szennyezettsége. A szükséghelyzet pedig egy további kérdés. Repce esetében hogyan lehet egyáltalán szükséghelyzetről beszélni? A repce nem egy alapvető élelmiszer, hanem üzemanyag alapanyag. Azt a repcét lehet legfeljebb  szükséghelyzeti növényvédelemben részesíteni, amelyből takarmány vagy táplálék lesz. Vajon hány százaléka az 500 000 hektárnak, az ezt szolgáló vetésterület? Több lehet 1 százaléknál?

Az OMME elnöke kijelentette, hogy semmit nem titkoltak el, hagyjátok ezt abba.

Természetesen ha nem ad egy megbízó a labornak egyértelmű utasítást, akkor nem kap egyértelmű választ sem. Tény, hogy az OMME által végeztetett laborvizsgálatok kérdései között nem szerepel a neonikotinoidokra semmilyen kérdés. Az OMME vizsgálati adatai nyilvánosságra vannak hozva és abban ilyen információ nem is szerepel. DE ILYET NEM IS ÁLLÍTOTT SENKI.

Viszont vannak nyugat-európai nagybani vásárlók, akik a szermaradvány szintekre is rákérdeznek. Olvashattad "Neo" bejegyzéseit, hogy bizony már határértékek is vannak a neonikotinoidokra. Márpedig ha vannak, akkor azok a határértékek azért születtek meg, mert a mézekben is találtak. Van olyan iparág, ilyen a söripar, ami vásárol mézet is a sörgyártáshoz, és rákérdez a szermaradványokra is, viszont van toleranciája. Más vásárló is rákérdez, de érzékenyebb, pl. a biomézek területén. Van olyan nyugati vásárló aki pedig nem túl érzékeny és ez adja a legnagyobb hányadot, de ez vásárol a legolcsóbban.

Attila!
Mi a célunk?
Mindig mi akarjuk az EU-ban a legolcsóbban eladni a mézünket?
Merthogy például ebben az évben éppenséggel ez a helyzet.
Ha nem lépünk a hatóságok felé a növényvédőszerek használatának ésszerű korlátozása érdekében, akkor tartósan mi leszünk az Európai Unió piacán az Olcsó Jánosok (az ukránok után). Tudtad, hogy Romániában is magasabbak a felvásárlási árak?

Geddekasnak üzenem megnyugtatásként!
Az informátoroddal közel fél órát beszéltem.
NINCS VIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYV a birtokában.
Tehát Te sem tudsz ilyent produkálni.
Ha sorstársadnak gondolsz, én nem szúrtalak soha hátba, de nem is vágtalak át.
Sajnos nincs ilyen jegyzőkönyv.
Amiről szó van az teljesen más.
Valószínű, meg lehet, meg elképzelhető.
Ez nem jegyzőkönyv!
Sajnálom.
És semmilyen exportmézeket nem fordítottak vissza!
Ez rémhírkeltés.
Befejeztem.
Nagyernyei Attila

NINCS VIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYV a birtokában.

Informátorom ezek szerint a te informátorod is.
Laborvizsgálat megtörtént és erről készült laborjelentés is. Ezt Ő állította.
Azt is elmondta, hogy a vizsgálatot több méznek az egalizált mintájából készítették.
A cégcsoport, akinek beszállít, megtiltotta le a jkv kiadását.
Ez a lehető legbutább lépés a cégcsoport részéről, hiszen a hatóság felé ez nagyon komoly bizonyíték lenne a neok használatának teljes tilalma érdekében.

Hogy a jó fenébe akarod véglegesen betiltatni a neonikotinoidokat, ha nem a végtermék felől?!

Amíg nem pusztul el a magyar méhállomány 70%-a a neonikotinoidok miatt, addig a minisztériumot abszolút nem érdekli, hogy a méheinkkel mi történik, hiszen a maradék 30 % is elég a megporzási feladatok ellátására. Viszont a piaci termék minőségét a hatóság nem kockáztathatja. Különösen akkor nem kockáztathatja, ha ebben neki bármilyen kicsi mértékben, de a felelőssége kimutatható. Márpedig, ha a mézünkben kimutatható a neo, akkor az egyértelműen azért került bele, mert a hatóság engedte a használatát.

Vagyis az együttérzésedre hivatkozok a méhésztársaid iránt és beszéld rá egy újabb félórás beszélgetésben a kedves informátorodat, hogy fejléc nélkül, tehát anonim módon, de adja ki a laborjegyzőkönyvet, mert ezzel senkinek se árt, viszont a közös célunk elérésében nagyon komoly segítséget nyújt.

Persze az se baj, ha ma éjfélig nem adja ki, hiszen nincs mese, ezek után mindenképpen meg lesz rendelve célzott vizsgálat a neonikotinoidokra és ha előbb nem, de a tavaszi repcepergetés után lesz a kezünkben bizonyíték. Egyébként meg, ha megnézed a greenpeace kiadványát ott is van apróbetűs részben erre utaló információ. Persze ők is józanul cselekedve nem sajtónyilvános részbe publikálták.

Ne feledd Attila!
2014-ben ősszel tartottam Szekszárdon előadást a neonikotinoidos mérgezésekről. Ott az egyik körbeadott angol nyelvű törzskönyvi dokumentációban pirossal jelöltem meg, hogy virágporban és nektárban kimutatták a neonikotinoidokat. Tehát ti ott Somogyban hivatalos iratból tudtátok, hogy mi a valóság. Ha a nektárban van, akkor ne lenne jelen a mézben?

Látod, hogy mit ír "Neo"! Bizony már határérték van a neonikotinoidokra. Ha pedig van, határérték, akkor az ott is van a mézben. Ha pedig ott van, akkor arról nemcsak törzskönyvi dokumentáció van. Szóval a király meztelen.

De Csuját meg kell ölni, le kell gyilkolni.
Kinek? Ki van adva az utasítás.
Saját társainak. Ez a legkényelmesebb és ez a legolcsóbb.
Ki nyer vele? A Bayer és a Syngenta.
Ki veszít vele? ...... Döntsétek el.

Attila!

Egy rövid tanmesével búcsúzok.
Ennek a tanmesének sok változata van, de a tanulsága hasonló.

Valahol Közép-Ázsiában élt egy fiatal nő, akit a családfő, tehát az apa kérésére elítélt a kádi (bíró), majd a Korán betűje szerint saját családja a nőt halálra kövezte.

Az apa indoka az volt, hogy a lánya szexuális kapcsolatot létesített egy férfival, akit a család nem akart befogadni. A nő a kövezésbe belehalt. Utóbb kiderült, hogy a nő szűz volt és az is, hogy család egyik tagja az apa tudtával és jóváhagyásával szemet vetett a nőre, de a nő visszautasította a közeledést.

A falu tudtára jutott a teljes történet. A család elveszítette hitelét a faluban és földön futóvá téve el kellett költözniük.

Viszontlátásra!

Attila írja, hogy ha közérdekű adatot titkol el valaki (nyilván Geddekas ez a valaki), az nagyon gáz.

Ebben 100% igaza van. Viszont Ő is tudja és Bross Péter méginkább, hogy az üzleti életben keletkezett adatoknak csak két típusa közérdekű és a legtöbb viszont nem.
1.
Amit jog annak ír elő.
2.
Ami a közös érdekeket súlyosan megsérti.

Egy sima laborjegyzőkönyv alapjáraton nem közérdekű adat. Még akkor sem, ha abban neonikotinoid kimutatásáról szerepel adat.

Maga az információ viszont közérdekű, mert lehetőséget teremt a méhészek nagy közössége számára, hogy közös érdekének érvényesítéséhez felhasználja.

Másrészt azt feltételezni, hogy nincs szermaradvány, többek között neonikotinoid, a mézben, akkora naivitás, mintha azt állítanánk, hogy a Föld lapos és a Nap forog a Föld körül. Visszalépünk 600 évet a történelemben? Már bocsánat, de ilyet még anno Buchinger se produkált.

A nektár olyan, mint emlősöknél az anyatej. Az anya sem ehet ihat gyógyszerezhet bármit, mert sokminden gátlás nélkül átmegy az anyatejbe. Számos gyógyszer tiltva van szoptató anyák számára. A felszívódó és növényi nedvekkel keringő növényvédőszerekkel ugyanez a helyzet. Pontosan ezért hagyták ki a kockázatelemzésekből az orális toxicitást a neonikotinoidok törzskönyvezésénél. Bizony! Az bizonyította volna, hogy alkalmsatlan a feladatra, mert bejut a nektárba. A nektárral a méh mézgyomrába, onnan már csak egy lépés és sima labortechnika, hogy a mézben is ki lehessen mutatni.

Giordáno Brunót még megégették az igazságért. Gallilleit csak Vatikáni fogságba vetették. Vajon Geddekas sorsa mi lesz? Mire ítéli a magasságos Inkvizíciós ítélőszék? Rádi Tibor nyomdokaiba ki fog lépnia pápa utasítására?

Zoli!
Magyarul írtál, mégsem értem mire gondolsz.
Brossnak és az OMME elnökségének kell bizonyítani, hogy nincs a magyar mézben neonikotinoid?
Ti meg azt bizonygatjátok, hogy van benne?
Ez tesz ám igazán jót a magyar méz hírnevének, a kiszerelt méztől, az exportmézig bezárólag.
Az OMME elnöke kijelentette, hogy semmit nem titkoltak el, hagyjátok ezt abba.
Én úgy gondolom az ügynek lesz folytatása, amiben én továbbá nem kívánok részt venni.
Most is a postás szerepet töltöttem be, de van róla egyéni véleményem.
Csuja Lászlónak már  nincs 6 egész órája, hogy állítását támassza alá.
Azt viszont rendkívül furcsának találom, ha lenne is ilyen bizonyítékotok, Ti miért titkoltátok el?
Egyáltalán mi azzal a célotok, hogy mindenáron bebizonyítsátok, hogy márpedig a magyar méz neonikotinoidokkal szennyezett?
Ez valami újkori méhész érdekképviselet?
Nekem ez magas.
Nagyernyei Attila

Attila! 

Neked Nagyernyei Attilának, amennyiben kizárással fenyegeted Csuja Lászlót, ismétlem neked Nagyernyei Attilának rendelkezned kell olyan dokumentummal mellyel igazolni bizonyítani tudod minden kétséget kizáróan, hogy Bross megkereste az illetékes hatóságot (melyben válaszul Bross ellentétes tartalmú közlést kapott,) ami alapján Csuja Lászlóval szemben bármilyen követelést megfogalmazhass. Az eddigi tapasztalatokból kiindulva nulla az esélye, hogy Bross rendelkezzen ilyen dokumentummal, így te sem rendelkezel vele, tehát neked nincs semmi jogod, hogy Csuja Lászlóval szemben ilyen követeléssel élj, főleg ilyen nevetséges határidővel.  Legfeljebb szépen kérheted, de nem kényszerítheted, nem vonhatod kétségbe bejegyzésének tartalmát, kizárólag abban az esetben, ha rendelkezel ezzel ellentétes tartalmú dokumentummal, mely dokumentum keltezése legkésőbb a Csuja László felé intézett ultimátumodat tartalmazó bejegyzésed időpontja. Amennyiben nem rendelkezel ilyen dokumentummal abban az esetben súlyosan megsérted Csuja László jogait.

Én erről beszélek semmi másról, korábbi bejegyzéseimben.

Ami a szermaradványokat illeti, vegyetek vissza a nagy mellényből, ugyanis aki egy picit is figyel, augusztus 31.-én a AGRI bizottság tárgyalása során a méhészeti ügyeket követően azonnal a DG Sante képviselője a tojásbotrány állásának részleteiről tájékoztatta a képviselőket, aki figyelmesen végighallgatta észrevehette, hogy a tojásban a fipronil mellett az amitrázt is keresték szóval.., friss hírként az EU minden eddiginél nagyobb összegeket szán élelmiszer-biztonsági kiadásokra, ezen tények és a labor technológia fejlődésének tudatában mindenkire rábízom mit gondol a jövőről. A mai modern laboranalitika vizsgálatokkal minden szinte a legcsekélyebb is kimutatható azokból a molekulákból ami a kaptárba bekerül, illetőleg a méhviasz ezek egy hányadát időkapszulaként őrzi, melyek egy része vissza oldódhat a mézbe is sajnálatos módon. 

A növényvédőszerek kérdésében nem lehetséges igen vagy nem válaszokat adni, csak a méhészeti ágazat és mezőgazdaság többi érintett ágazatának közös megoldáskeresésen alapuló lehetőségek jöhetnek csak számításba. Ebben a közös megoldás keresésben elévülhetetlen érdemei vannak Csuja Lászlónak, akinek részetekről történő félreállítása beláthatatlan következményekkel jár majd.
 
Az ellenségeskedés helyett legalább most összehangolt munkára van szükség!

Tegyétek félre az egyéni érdeket, most be lehet bizonyítani, hogy a méhészeket képviselitek.