Gőzölgő

Elnökségi szavazás volt, nem Küldöttgyűlési. Attila viszont határozottan azt állította, hogy a Küldöttgyűlés szavazta meg a javasolt paramétereket. Hát akkor mutassa be!

Elnökségi szavazás volt, nem Küldöttgyűlési. Attila viszont határozottan azt állította, hogy a Küldöttgyűlés szavazta meg a javasolt paramétereket. Hát akkor mutassa be!

Látom. Elolvastam a Viktor hozzászólását és az abban idézett összes csatolmányt.

Ha jól értem, az akácméz paramétereinek rontására tett kísérlet félsikerrel járt. Zsigó úr kicsiny kifogással, de elfogadta az OMME elnökségének 7 igen szavazattal elfogadott döntését.

Olyan személyek is szerepelnek a 7 ember között, akiktől ezt nem vártam volna. Legalább azt mondták volna, hogy tartózkodnak vagy kimennek a teremből és nem szavaznak, ahogy tökösen Nagyernyeiék tették, amikor Csuja kizárásáról volt szó. Szóval ezer formája lehetett volna a döntés megakadályozásának.

Vajon ki miért szavazta meg?

Tehát nem bújócskázok tovább, NEM VOLT MÉZPARAMÉTER kérdésben szavazás, mert nem volt a napirendi pontok között!
Kár, hogy nem olvastam el az akkori jegyzetemet, de az ITT írt beszámolómban sem találtam.
Elnézést kérek a félretájékoztatásért!!!!!!!!!!!
A 4 muskétás nyílt levele volt a napirendi pont, de erről sem szavaztunk.
Az elnökség döntött ebben a témában, így csak tényként közölték velünk.
Egyébként nincs egy olyan számsor, hogy mi mihez képest lett "lazább".
Mészi írt egy nyílt levelet (melynek a tartalma ismert) és ez lett részletesen kivesézve.
Szavazás nem volt.
Nagyernyei Attila

Esetleg ha valaki keresné az előzményeket  :

"Neo!
Ez egyszerűen nem igaz.
"Tehát olyan nincs, hogy úgy terjesztek be méz minőségi paramétereket, hogy arról a legfőbb döntéshozó szerv nem szavaz."
Szavazott!
Erre van az OMME Küldöttgyűlése, és ott szavaztunk róla.
Lehet azon vitatkozni, hogy ez egy speciális része a szakmánknak, és sokunknak lövése sincs hozzá, akkor miről szavaztunk.
Ez nem méhészkedés, hogy szűkítek-bővítek melyik keretet hova rakosgatom.
A méz minőségi paraméter kérdése egy betonkemény szakma, de nem méhészkedés.
Az a gond, hogy ehhez az elnökségen belül a legjobban a jogászok értenek, de soha nem tanulták, és meggyőződésem, hogy csak hangulatkeltésre használják.
Mivel ez egy speciális szakmai kérdés ehhez a témához értő tanult szakemberek véleménye szükséges, nem a laikusoké.
Senkit nem szeretnék megsérteni (emiatt magamat is beleértem) de egy kőműves, autószerelő, állatorvos, jogász, növényvédős, mérnök stb.) hogy tud felelős döntést honi?
Sehogy.
Kaptunk egy szakmai tájékoztatót és ez alapján szavaztunk.
A teremben ülők nagy része  a méz paraméterekhez nem ért, mert méhész és más a végzettsége.
Aki ezen megsértődik magyarázza el, (de el sem tudja mert nem ért hozzá) mi a baja vele.
Nagyernyei Attila"

Kettő tiszteletteljes kérdésem még volna, minden rosszindulattól, cinizmustól, és hátsó szándéktól mentesen:

Ezek után visszavonulsz a méhészeti közéletből, és maradsz szimplán fórumtulaj/admin ?
Esetleg bezárod a fórumot?

Hibáztam, és ezt elismertem.
Milyen jó lenne, ha mondjuk Tóth Péter is hasonlóan nyilatkozna neonikotinoid ügyben.
Többet nem piszkálnám, de mivel ő képtelen erre, sok jóra nem számíthat tőlem.
Te pedig fedd fel magad, hogy egyáltalán szembesüljek vele ki is vagy valójában.
Annyi vér nincs " a pucádban", hogy vállald önmagad?
Nagyernyei Attila

Én azt gondolom, hogy senkinek nem kell elmenni sehová. Máskor is írtam, én korrekt embernek tartom Attilát. Nekem az is belefér a korrektségbe, amikor Takács Feri megszólított engem. Ugye, Attila közreműködésével történt. Mindenkinek tudomásul kell venni, hogy senkit nem lehet bűncselekménnyel vádolni, pusztán azért, mert azzal másoknál jó pontot lehet szerezni. Ilyen nincs. Ha van valakinek bizonyítéka, akkor tegyen feljelentést! Ilyenre én még csak nem is gondoltam. Nyilvánvaló hamisítást egyre kevesebben mernek elkövetni. Az óriási veszélyt én abban látom, amikor a jogszabályok alakításával lehet legális módon elfedni a hamisítást. Amikor ezt a nyilvánvaló lehetőséget teremti meg az OMME elnöke úgy, hogy nem kérdezi meg az érdekelt felet, a méhészt! Magának vindikálja azt a jogot, hogy a leggyengébb paraméterekkel rendelkező mézek védelmét helyezi előtérbe, vagy a minőségi méz előállítását preferálja az előírások alakításával. Ilyen nincs. Elnökké választásakor erre nem kapott felhatalmazást!
 Szóval Attila elismerte, hogy hibázott. Ez a korrektség, és ezért én mindig is tisztelni fogom Őt. A másik oldalhoz viszont az is hozzátartozik, hogy Tóth Péter esetében nem akarja megérteni azt, hogy Tóth Péternek nincs miért elnézést kérnie. Nem értette meg Péter mondanivalóját. Nyilvános hangfelvétel van róla, hogy kijelentette, senki ne gondolja azt, hogy az NNI-k ártalmatlanok lennének a méhekre. Én már leírtam, hogy én saját magam abban a tévedésben éltem sokáig, hogy itt olyan hatásmechanizmusról van szó, ami nem hat a méhekre. Geddekas vetette fel azt, hogy a csávázószerként engedélyezett NNI-k esetében az engedélyezés azért történhetett meg, mert nem volt bizonyíték a nektárban, pollenben való megjelenésre. Hiszen mindenki tudta, ha megjelenik akkor az óriási veszélyt jelenthet  a méhekre, mert éppen úgy mérgező rá nézve is, mint a célszervezeteknél. A dózis mértéke miatt azonban itt is még csak feltételes módban beszélhetünk a veszélyességről. Ahhoz már nem fér kétség,  hogy megjelenik. Ahhoz még igen, hogy ennek mértéke kivált-e biológiai hatást a méheknél. Erről állította Tóth Péter, hogy ezt még nem sikerült bizonyítani. Hogyan is sikerülne, ha a bizonyítékként szolgáló méheket nem lehet megtalálni. Mert eltűnnek. Ezt nem lehet a szemére vetni. Lassan azért párhuzamot lehet vonni a tavalyi évvel. Nekem a hírekből úgy tűnik, hogy messze nincs olyan gond, mit tavaly volt. Tavaly volt NNI csávázás, idén ha van is, akkor a töredéke csak. Ahogyan a probléma is csak a töredéke. Persze ez nem egzakt adatokon alapuló megállapítás. Tévedhetek is. Aztán, ha tévedünk, akkor korrigálunk. Az élet pedig megy tovább. Az a baj, ha nem tudjuk belátni a tévedésünket, hanem a végletekig ragaszkodunk egy hamis állításhoz, aminek szükségszerű következménye az, hogy személyeskedéssé fajul. Ezért fontos a korrektség.
Attila! Veled ez van boronálva!

A jövőnket jelenti hibánk beismerése.

A Négy Muskétás nyílt levele részletes adatokkal pontról pontra rávilágít, hogy Bross Péter levele a mézparamétereket MINDEN ponton rontani kívánta. A minisztériumnak született válaszlevele Bross levelére. Nem fogadta felhőtlen örömmel Bross levelét. Felhívta a figyelmet, hogy az EU szabályokra export esetén figyelemmel kell lenni. Ezzel együtt nekem úgy tűnik, hogy a lazításra tett javaslatot mintha elfogadta volna. Nektek mi a véleményetek?

Vajon a Négy Muskétás kapott-e választ levelére? Ha nem, akkor jó lenne megismételni. Hátha kedvezőbb lenne a fogadtatása mint Bross levelének.

Nem érdemes a küldöttgyülés tagjait lebecsülni. Évtizedek óta nem kapnak a méhészek tisztességes tájékoztatást. Persze, hogy rosszul döntenek. A demokrácia tisztességes gyakorlásához ismeretek kellenek és azt is tudni kellene kedves méhésztársaknak, hogy mi lesz a következménye annak a döntésnek.

Az OMME-ban a mindenkori elnökség sajnos többnyire játékszernek használta a küldöttgyűlést. Voltak erre jellegzetes szavai is "pórnép" stb.

Két tipikus példa van annak bizonyítására, hogy a küldötteket játékszernek használja az  OMME elnöke, Csuja kizárása és a mézparaméterek ügye. Mind a két ügyben úgy született döntés, hogy nem kaptak rendes előzetes tájékoztatást a küldöttek, továbbá magán a gyűlésen komoly érvelés helyett ment a hangulatkeltés.

1. "Mifelénk" a méhésztársak ezt nem félretájékoztatásnak(ahogy Te nevezed), hanem hazugságnak élik meg.(Hangsúlyozom, hogy senki nem állítja azt, hogy hazudtál ! ) Ezeket Te írtad Neonak:
"Szavazott!"
"Erre van az OMME Küldöttgyűlése, és ott szavaztunk róla."
"Kaptunk egy szakmai tájékoztatót és ez alapján szavaztunk."

Tehát bizonygattad azt, hogy volt szavazás!
Ezek után meg bevallod, hogy valójában nem volt!

2. Már megint előkerült Tóth Péter a bűvészzsákból.Ezt már a vén rókák megszokhatták...
Verebek szerint nem csak a neók miatt neheztelsz rá, a kettőtök közötti "magán dolgok" pedig nem méhésztársadalomra tartoznak.

3. Elég régóta fórumozok különböző oldalakon, de ezt a fajta fedd fel magad dolgot nem értem! A kezdetektől fogva nem erről szól a dolog, hiszen nem is szólhat, mert a Nagyernyei Attila nicknév mögött is bárki írogathat. Remélem érted... A pucámat meg inkább hagyjuk...  Nem volt még rá panasz,a "vérszegénységére" meg pláne.   

Én még számodra névtelenül sem próbáltam félrevezetni a méhésztársadalmat!

Még egyszer elmondom, hogy teljesen pártatlan, független vagyok minden témában, KIZÁRÓLAG A TÉNYEK BEFOLYÁSOLJÁK A VÉLEMÉNYEM, ÉS AMIT ÍROK, AZT EZEK FÉNYÉBEN TESZEM! Tehát egy egyszerű példával illusztrálva: Ha felraktad volna a szavazásról a "bizonyítékot" , hogy megtörtént, Neked adtam volna igazat....

Méh Elemér

Ha valamit  nem próbálunk meg, arról ne állítsuk, hogy lehetetlen. Mostanában sok ilyen hozzászólást látok, ami nem így fedi a valóságot. A táblában elhullott méheket nagyon is meg lehet találni, összeszedni és így vizsgálatra is jó. Csak akarni kell! A mézben és a virágporban megtalálható a csávázó NNI, ezt még növényvédő szakemberünk is elismeri. Igaz, csak a virágport. Telik az idő és mindenki csak tanácstalankodik!

Fülemüle!
Látod még Te sem érted az NNI mérgezés lényegét, pedig több száz hozzászóláson keresztül próbáltam elmagyarázni. Ha Te a táblában megtalálod az elhullott méheket, akkor sokkal  nagyobb   a valószínűsége annak, hogy az nem NNI mérgezés, hanem valami más. Azért, mert az az icipici maradék, a nyúl farkán a bojt, az ostor végén a rafia az, ami a csattanást kiváltja. Tehát a nagyon kevés méreg. Ugyanis ha ebből egyszer felvesz egy keveset, akkor semmi nem történik. Másodjára és harmadjára sem. A sokadik alkalomra szed annyit össze, hogy lesz hatása. Mi ez a hatás? Az eltévedés! Miért? Mert ahhoz kevesebb méreg kell, mint ahhoz, hogy ott leessen a virágról, és elpusztuljon. Tehát a sokadik alkalom közül hamarabb éri el az eltévedés szintjét, mint azt a szintet, amikor elpusztul. Utóbbi csak három fordulóval ez után a sokadik forduló után jönne össze, de ez nem fordul elő, mert ennél a fordulónál hazafelé eltéved.  Akkor lehet NNI mérgezés miatt a táblában is megtalálni a lehullott méheket, ha nem ilyen kicsi méregadag érte, hanem egy lórúgás, ami azonnal elpusztítja. Ez pedig a guttációs csepp. De guttációs cseppet gyűjtögetve nincs tömeges méhlátogatás a táblában. Viszont extraflorális nektármirigy mézelése esetén igen. Itt már csak az a kérdés, hogy az extraflorális nektármirigyben lévő méreg mennyisége a lórúgáshoz van közelebb, vagy a lágy szellőhöz, ahogyan a rendes nektárban. Itt azonban azt sem szabad elfelejteni, hogy a lórúgásszerű méreg mennyiség, a virág látogatását is megszünteti. Ha nincs arról információ, hogy létezik a nektárforrás, akkor nincs tömeges látogatás. Tehát nem tud kiürülni a kaptár. Csak annyi méh veszik el, amelyik  éppen a lórúgásból kapott. Amelyik a szellőből kapott, az nem állítja le a látogatást, tehát ki tud ürülni a kaptár. A napraforgó táblában megtalált hullák viszont egy sor másik méregtől is lehetettek. Ezek közül csak az egyik az NNI. Azt elképzelhetőnek tartm, hogy a két dolog egyszerre is létezik. Tehát azokat találjuk meg elhullva a táblában, amelyek nem nemktárt gyűjtenek, hanem mondjuk virágport és guttációs cseppet. Ezek elpusztulnak, megtaláljuk a táblában, de a kaptár kiürüléséért a nektárgyűjtők a felelősek. Csak akkor ugye hamis eredményt kapunk a vizsgálatokkal, mert a táblában elhullott méhek nem a nektár méregtartalma miatt hullottak el. Mondjuk ez már legyen azok baja, akik az engedélyezésben érdekeltek. Nekünk elég az, ha tudjuk bizonyítani az NNI jelenlétét a méhekben. Nekünk ez akkor gond, ha nem találjuk meg a táblában a hullákat, mert pl. azt sem tudjuk, hogy melyik táblában kellene keresni. Ha a guttációs cseppek jelenléte és a virágzás az esetek többségében együttesen előfordul, akkor igazad van. Igazából a lórúgásszerű adagokra a néhány leveles korban lévőkről vannak csak ismereteim. Félek, hogy virágzás idejére ez már nem jellemző. Remélem Tomipapa majd helyreteszi a dolgot.

Ezzel együtt nekem úgy tűnik, hogy a lazításra tett javaslatot mintha elfogadta volna. Nektek mi a véleményetek?

Én június elején hallottam a fő illetékes szájából a következőket. Ennél sokkal rosszabb a helyzet. Ugyanis nem csak ezeket a paramétereket fogadta el, hanem azt is, hogy a diasztáz esetében az akác is a citrusmézekhez hasonlóan az alacsony enzimaktivitású mézekhez tartozik. Ezt is Bross Péter terjeszthette elő, mert Kaposváron már nagyon célozgatott rá. Kétségtelen tény, hogy én is találtam olyan tudományos munkát, amelyben a citrusmézekkel megegyező mennyiséget adott meg az akácra is, méghozzá 8 és 9 közötti értéket. Citrus esetén a szabályozás ezért 3-as értékű. Ebbe belekalkulálja azt, hogy idővel csökken. Így még igaza is van Bross Péternek. Azonban az OMME-s mézvizsgálatok több éves adataiból én csináltam magamnak egy kisebb adatbázist, mely alapján a zárszalagos akácmézek 165 törzsrekordjának átlaga: 15,27. A vegyes mézek 34 törzsrekordjának átlaga: 17,05. Ez alapján tehát a vegyes mézeket is lehetne alacsony diasztáz aktivitású csoportba sorolni. A törzsrekordok a vizsgált üvegek számával azonosak. Kétségtelen tény, hogy a zárszalagos hársmézeké:22,25, de ez csak 3 vizsgált tétel volt. 10 vizsgált napraforgó méz átlaga: 13,375. Tehát kevesebb, mint az akácé!
A repcemézeké: 24,57. Ebből 17-et vizsgáltak meg. Hát így lehet majd az akácmézek diasztáz aktivitása 3, a jogszabály szerint megengedett. Erre már az EU is áldását adta. Büszkék lehetünk az elnökünkre! Ez azért mégiscsak magas szakmai elismerés. Az EU illetékesei is igazat adtak neki. Nekem pusztán az a bajom vele, hogy  az első variációban szereplő 3 paraméter igazából a mézek hígítását teszik csak lehetővé. Azaz repcemézzel, és cukorral spékelt akácméz felvásárlásával és keverésével akácmézként lehet még eladni  a mézeket. Ennek ugye semmi köze a hamisításhoz a kiszerelő részéről, mert mézeket kevernek össze. A hamisítást ilyenkor a méhész végzi a cukoretetéssel, a kiszerelő pedig nem költ az ellenőrzésére. A diasztáz esetén viszont megteremtődik annak a lehetősége, hogy a mézekhez "nem-mézet", például rizsszirupot keverjenek hozzá. A mézekben ott a diasztáz, tehát az értéke túl sokat nem változik. Egy rizsszirupban azonban nincs diasztáz, az leviszi a diasztáz értéket. A 3-as értékhez a 15-ös indulóból sokat lehet hozzákeverni.Ugye Tomipapa megtalálta annak a módszernek a leírását, amellyel a rizsszirup kimutatható, sőt szeptembertől valamelyik hazai mézfelvásárlónk már vizsgálni is fog rá. Arra leszek kíváncsi, hogy a hatóság mikor fogja ezt megtenni?
Nem úgy lett volna tisztességes, ha a méhészek megszavazzák, hogy akarják-e azt, hogy alacsony diasztáz aktivitásúnak lehessen besorolni az akácmézet? Azért írom, hogy tisztességes, mert azt azért elfogadom, hogy ez egy kiszerelői kompetencia. Elvégre ők vállalják a felelősséget anyagilag is azért, amit a feldolgozást követően is szavatolni kell. Ha azonban évtizedekig tartani lehetett a 8-as értéket, akkor mi indokolja a 3-at ? Pláne úgy, hogy a hőkezelésre nem lehet hivatkozni. Ugyanis ez csak a 15-ös HMF érték alatti mézekre igaz, tehát igazolni kell, hogy az alacsony diasztáz nem a hőkezelés eredménye. Ennek  ugye csak akkor van értelme, ha valaki rizsszirupot akar keverni az akáchoz! Annak alacsony a HMF értéke, az akácot sem kell agyonmelegíteni, hiszen nehezen kristályosodik! Az akácméz és a rizsszirup  együtt szépen tudja tartani a 3-as diasztáz mellett a 15-ös HMF-et.
Azt gondolom, hogy Bross Péter tartozik a méhésztársadalomnak egy nagy vallomással, hogy mi vezérelte, amikor ilyen döntéseket hozott. Mert én nem találok olyan alternatívát, ami nem a hamisítás jogszabályi fedezését szolgálná! Készséggel elolvassuk szerintem mindannyian, ha ezt itt részletesen kifejti, mert egész egyszerűen nem értjük a motivációit! Az ártatlanság vélelme azonban őt is megilleti! Győzzön meg arról, hogy rosszul látom ezt a kérdést! El fogom ismerni a tévedésemet, ha hiteles érvrendszert tud felmutatni! De ehhez az állításaimat meggyőzően kell tudnia cáfolni, és a valódi, tisztességes  okokat is fel kell tárnia!

Neo!

A rizsszirupnak és a nádcukornak a kimutatására már régóta van akkreditált eljárása a mézlaboroknak és több mézkereskedő ezeket nemcsak a szabályok miatt vizsgáltatja felvásárláskor, hanem előrelátóan arra is gondol, hogy be ne ragadjon a polcon a méze a hatósági méréseken.

Ami a legnagyobb arányú hamisítási történet jelenleg az a gyantázott mézek köre. Erre jelenleg nincs semmilyen akkreditált vizsgálati módszer. Természetesen a gyantázás is kimutatható, de a jelenlegihez képest új anyagokat kell keresni a mézben, pl. mannózt.

Attila!

Ha még megengeded lenne pár gondolatom ezzel a "fedd fel magad" mozgalommal kapcsolatban. Kicsit hasonlít egy-egy önkényuralmi rendszerben tapasztaltakhoz. 

Ha esetleg emlékszel pár irodalomórára, biztosan tudod, hogy sokan alkottak álnéven. Nem rosszindulatból, csak a nyugalom, magánélet, esetleg egy másik "képzelt" világban való élet érzete miatt...

De ha eltekintünk az emocionális részétől, és egy másik aspektusból közelítjük meg a dolgot , akkor rá kell, hogy gyere, hogy az üzleti életben is nehezebb boldogulni, ha ehhez görcsösen ragaszkodsz!

Mivel mindig nagy "márketingesnek" tünteted fel magad, illene tudnod egy alapszabályt:

" NE AZT NÉZD, HOGY KI MONDJA, HANEM AZT, HOGY MIT ! "

A tartalom a lényeg, arra kell fókuszálni nem arra, hogy ki mondja ! A személy teljesen lényegtelen, sőt néha káros hatással van a mondanivalóra, negatív irányba viszi a gondolatokat!

Méh Elemér

Tomipapának, Arisztaiosznak, újabban Fehér Viktornak szeretnék köszönetet mondani.
A Zöld Fórum valójában belőlünk él, mivel az itteni írásokat oda átemeli.
Egyedül nagyon nehezen tudtam volna a látogatottságunkat növelni, de ezzel a "jóindulatú" segítséggel egyszerűbb.
Mindig mondtam, hogy aranyos jó ember ő csak sokan félreismerik.
Aki ilyen önzetlenül segít, rossz ember nem lehet.
Köszönjük Fehér Viktor!
Nagyernyei Attila