No most ugye kedves Csuja /akinek én maradtam egyetlen barátja/ ahhoz , hogy eljuss valahová ki kellene jelölni a célokat. Mert ugye, ha csak úgy elindulsz Június végén napraforgóra, és véletlenül repcén kötsz ki , akkor nem jársz olyan jól.
De itt még ez sincs. Most az Omme olyan állapotban van, hogy már dandárban az akác, de még otthon az udvaron gondolkodunk, hogy mivel kéne menni. Ahogy a cigány mondta, itt a disnyó ölés, és még se disnyó, se salma.
Már eltelt annyi idő, hogy legalább a célokat világosan ki kellett volna jelölni. De nincs egyéb mint falazás a semmit tevésnek. Látszat intézkedések, és a lényeg elkendőzése. " Sokat kell jönni menni, hogy ne kelljen dolgozni", mondta valaha a néhai Kazarecki, aki segédmunkás volt a KTSZ-ben a kőművesek mellett. Elnézést az idézgetésekért.
Mert ugye jelen pillanatban egyetlen cél, és lehetőség, és eredmény, az Uniós támogatások koordínálása. Nincs más. De akkor el kell mondani őszintén, ez van. Más nem is igen várható. Jobb egészen biztosan nem lesz. És ezt őszintén elmondani a tagoknak, azok pedig vagy azt mondják, hogy csináljuk tovább, vagy azt, hogy hagyjuk az egészet.