Gőzölgő

http://2.eumet.hu/naprol-napra.html

Vissza akartam menni 1980-ra, amikor először saját állománnyal mentem akácra. 1994 az legkorábbi időpont a táblázatban, ameddig vissza lehet menni.

A Buchinger Gyuri híres 131 kg-os pergetési átlaga még az MME megalakulása előtt volt, szerintem a 70-es években. Viszont azt is tudom, hogy Buchingernek rendszeresen 100 kg fölötti akácpergetési eredményei voltak, tehát Nagyernyei Attilával együttes vándorláskor simán lehetett neki 127 kg-os pergetése.

Idézet

http://2.eumet.hu/naprol-napra.html

Vissza akartam menni 1980-ra, amikor először saját állománnyal mentem akácra. 1994 az legkorábbi időpont a táblázatban, ameddig vissza lehet menni.

A Buchinger Gyuri híres 131 kg-os pergetési átlaga még az MME megalakulása előtt volt, szerintem a 70-es években. Viszont azt is tudom, hogy Buchingernek rendszeresen 100 kg fölötti akácpergetési eredményei voltak, tehát Nagyernyei Attilával együttes vándorláskor simán lehetett neki 127 kg-os pergetése.

Az a híres 131 kg!
Az tényleg annyi volt,kétanyás NB-vel.
90-es évek végén volt ez az év,Geddekas téved.
Az az év szuper jó volt.3 akácon Nb 15-sel 70 kg-os átlagot pergettünk
Ugyan azt az utat jártuk be és ugyanazon a napokon vándoroltunk
Buchinger Gyuribával(Baranya,Gödöllői dombság,Nógrád )
Tényleg elfüstölt N.Attila IFÁ-jának gumija.
A 6-os úton óriási gumi szagban mentünk,Paks és Szekszárd
között,egészen addig amíg meg nem előztük őket.
Nagyon hideg volt akkor is és még több ilyen év volt,amikor deres fű
ellenére jól mézelt a nógrádi akác.
Akik jártak ott a méheikkel azok mind megmondják.
Én nem voltam annyiszor mint Attila kb tízszer voltak ott
méheink,a rossznak tűnő években nem mentünk.

Csányi Antal

De ha csak ebből élünk. Lehet, hogy 10 évig nincs semmi baj. De a 11. az katasztrófa lehet, és bizony felkopik az állunk meg a családunké is.

Vivaldi!
Ha jól emlékszem Cs.Anti írta, hogy egy év termése a hordókban, egy meg a bankban! Az önállósodás  feltétele a tőke. Szép lenne ha 10 év alatt nem tudott félre rakni a méhész a nehezebb időkre. Legyen az 200-családos vagy 9000!
Véleményem szerint Jenő sem bízta a véletlenre, mivel neki az eladott családok után már nem marad üres a pénztárcája akác ide vagy oda

Szerencsére emelkedik a mérleg felénk Csak legyen még 5-nap jó idő, és lehet egy "kicsit" pörgetni

111

111

Egyetértek veled Jenő! Viszont még egyet hozzáfűznék. Sajnos az emberek úgy vannak "kódolva" valamilyen oknál fogva, hogy égeti a kezüket a pénz
Erre szokták volt mondani: Nehéz megkeresni a lóvét, de még nehezebb megtartani
Aki rosszul gazdálkodik-méhészkedik, mind elvérzik! Vagy mehet melózni a brácsógyárba

1981-85 között rendszeresen jártam fel Debrecenből Budapestre a Rádai utcába. Ott tartották a budapesti méhészek oktatását. Ott hallgattam Buchinger Gyuri előadásait többször is. Ott beszélt a kétanyás nagyboconádis módszeréről és pergetési eredményeiről is. Én már akkor hallottam a hihetetlennek tűnő pergetési eredményeiről. És nem jelen időben fogalmazott, hanem úgy, hogy ezt nem egyszer érte el, hanem rendszeresen. De nemcsak neki voltak nagy pergetési  eredményeik, hanem az érdi százhalombattai csapatnak is.

Akkoriban egyanyás 18-20 keretes nagyboconádival kezdő méhészként nekem is voltak két akácról 35-50 kg/család átlagaim a Debrecen környéki és nyírségi akácról, pedig a nyírségi akác csak pár napos többletet jelentett a debreceni akáchoz képest. Aki elment Istenmezejére is harmadik akácra, annak rendszeresen 50 kg/család fölötti pergetési átlagai voltak.

Az egyik kollégám már kiselejtezett kaptárjának tetőjére ma is fel van írva egy adat. Itt nálunk 4. akácon /akkoriban még ennyi meg volt/, miután kipergettek lenn, és haza jöttek, egy napi hordás 24 keretes 2 anyás kaptárban 22kg nektár.
 De senki ne gondolja, hogy akkor ennyivel jobb volt az idő járás. Valószínű az is jobb volt valamennyivel, a leterheltség azonban össze sem hasonlítható. De példa rá a tavalyi repce is. Az egyik kollégámat mindenhonnan kitúrták, ezért olyan helyre ment repcére ahová soha senkinek eszébe se jutott volna. és többet pergetett mint mások a divatos repcés helyeken.
 Tehát az időjárás változás, csak mintegy 40%-ban szól bele, és a leterheltség 60%-ban.

A klímaváltozással összemosódnak a virágzási idők, régebben valóban volt néhány napos különbség a Debreceni és a Nyírségi között, sőt még több a Szolnok megyeihez képest, mondjuk ez az utóbbi nem sokat számít, mert csak a jelfáink miatt volt lényeges számontartani. A vándorlás időpontjának a meghatározására. Ma ezek a régi megfigyelések már nem érnek semmit, volt hogy egyszerre, sőt még olyan is megelőzte a nyírségi nyílásának a kezdete az itthonit.

De nem csak a leterheltség számít, azokat az igazi öreg akácosokat sem találni már. Már az is csoda ha megérik a 30 évet. 10-15 éves és fiatalabb fáktól nem igazán lehet sokat várni.

Na ilyenkor dobja le az agyam az ékszíjat. A méhek begyűjtése miatt nem tudták lezárni az utat, inkább elégették őket, mert veszélyt jelentett a forgalomra, de az égetésnél keletkezett nagy füst miatt le tudták zárni az utat. Nagy az isten állatkertje.

http://tenyek.hu/tenyek/211277_elegettek-otmillio-mehet.html

Hát nekem az utolsó utáni megoldás kett volna az égetés, és még azt is megkockáztatom, hogy állatkínzás. Több dologban sántít nekem a történet.
1. "Felborult a konténer" A hírek gyalogkaptárakról szóltak és utoléréses balesetről.
2. Hajnali 6-kor már az égetés is befejeződött és újra indították a forgalmat. Tehát a hajnali órákban a sötétben nem tudtak röpködni, a kezdeti sokk után minden bizonnyal fürtbe húzódtak. Akkor viszont nagy része összeszedhető.
3. Ha meg sem lehetett közelíteni a helyszínt a méhek miatt, akkor hogy égették őket el? Netán a levegőben? Vagy mégis visszahúzódtak a keretekre? Akkor meg miért...?
Lehet, hogy én gondolom rosszul, de nekem ez nem kerek, hogy miért nem lehetett menteni ami menthető lett volna.

Szerintem pánikba estek. Az is lehet, hogy a tűzoltók meg rendőrök megfélemlítették őket. Lehet, hogy nem tudtak hozni jó állapotú üres kaptárokat stb. Még rutinos méhész is dönthet ilyen helyzetben rosszul.

De valóban az elsődleges döntés a méhtömeg, fiasítás és az ép lépek mentése. Anyákat lehet pótolni. Az abszolút romokat is el lehetett volna üres kaptárokban szállítani, aztán más helyen rendbe tenni a maradék állományt.

Felénk volt ilyen vagy négy éve, pótkocsin volt a konténer és felborult, szarrá tört minden.
DE! Mellék úton volt, egész nap le volt zárva, Nyugodtan mentették ami menthető volt.
Az a pár autós aki arra ment volna, még örült is hogy nem kell, a kerülő jobb minőségű út volt.
Egy autópályán más a helyzet, ott a gond egyből megsokszorozódik.
Éppen ezért még az egy számjegyű főutakat is kerülöm a méhekkel ha lehet, vagy a lehető legrövidebbet megyek rajta.

Amiket itt sajnálni lehet azok a méhek. Mert ők ártatlanok. De egyes méhészek, már nem ismerik a korlátaikat. Rohannak árkon bokron, és azt hiszik övék a világ.
 Hát, nem így van. Más részt aki nem méhész, annak a méh csak egy csípős rovar, amitől nagyon meg lehet dagadni.
 Valahol itt van a gyökere annak, hogy tavaly előtt még lezárták az autópályát amikor az egyik falumbeli kollégám balesetet szenvedett, és hagyták menteni a menthetőt, bár igazából így is majdnem minden tönkre ment.
 Most már nem hagyják, hanem rögtön égetnek. Jó lesz figyelembe venni ezt is, amikor egyesek Bajától Nógrádig rohannak ámokfutóként, hogy egy éjszaka felérjenek autópályán és mindenen át. Mert bizony bele kellene törődni, a vándorlásnak is vannak határai.
 Valamikor, a régi szép időben, amikor lement a legdélebbi akác, középakácra jöttek. Innen jöttek felső akácra, és ez már mindjárt megfelezte a távolságot, nem volt gond.
 Mostanában már jó, ha 3-4 nap különbség van a legdélebbi akácok és a legészakibb akácok nyílása között, és ezért mindenképpen csak elkésni lehet. Ebbe lassan bele kell törődni, és kerülni az autópályákat, mert a méhet nem lehet 120-al szállítani, ott lassú , túl lassú járműnek számít.