QUQURIQ !!!
Én meg, kimondottan szeretem, amikor Cserényi ordít velem öt centire...
Csak mosolygok rá, és figyelem a tág pupilláit...
Ordít, habzik a szája...
Azt hiszi, hogy félek tőle, pedig csak provokálom...
Egy jól időzített mosoly, ...azt várom, hátha a nyakamba borul zokogva, hogy bocsi mindenért...
...igazatok van, mindentől visszalépek, csak még egy kicsit barátkozzatok velem mint régen....
..és tudjátok, egy egyenes embernek tartanám!
Talán nem is én nekem esne jól, hanem Bross Péternek, akit annyit gyalázott...
..Ha Cserényi belátná a makacssága hibáit, Pétert szépen megkérné, hogy bocsásson meg, legyen minden a régi...
Álom, álom édes álom...
...de jó volna, ha valóra válna!
Az álmodozó Kiskakas!