Méhek vs. növényvédelem

Miért kéne a pollen burkát lebontani, ha lyukacsos és azon keresztül is feltárható?

A portok megfogalmazás helytelen. Helyesen így szól: pollenburok. Ugyanis a portok a virágon belül a porzó része, ahol a pollen tárolása történik, ahonnan a pollenek kihullanak.

Fiúk!

Örülök, hogy ilyen aktívak vagytok!
Mi ez a nagy aggódás?
Az OMME már rég ezt nyilatkozat:
" Magyarországon ezért sincs tömeges méhpusztulás, ami van, az esetenkénti akut mérgezés, az pedig általában a gyümölcsösökben történik." http://agrarium7.hu/cikkek/150-meheszeti-nagyhatalom-vagyunk

És még előbb:
"A korlátozásról nem sikerült megállapodniuk az EU agrárügyekben illetékes minisztereinek a kormányokat tömörítő Európai Tanácsban: Nagy-Britannia és Németország mellett Magyarország is a betiltás ellen szavazott."
http://www.origo.hu/kornyezet/20130422-miert-pusztulnak-a-mehek-beporzas-termes-elelmiszer-novenyvedoszer-csavazoszer-korlatozas-betiltas.html

És végül az "igazi (?)érdekvédők" mit nyilatkoznak kivancsi 111?

"Van-e probléma Magyarországon?

A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) tehát nem támogatja a szóban forgó szerek alkalmazásának korlátozását. "A méztermelés olyan mezőgazdasági területeinken is folyik, ahol az elmúlt évtizedben évente több mint egymillió hektárt (kukorica, napraforgó, repce) vettetek be neonikotinoid hatóanyagú növényvédő szerrel csávázott vetőmagokkal. Ennek ellenére Magyarországon nem fordult elő méhpusztulás a neonikotinoidos szerek használatakor, ezt az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) vizsgálatai alátámasztják" - áll a VM március 30-i közleményében."
Látjátok!
Volt itt szakszerű vizsgálat! Mi az, hogy nem, csak nem tudtok róla.
Tényleg, miért nem kérjük el, ahol bebizonyította z OMME, hogy nincs probléma?
Már rég menniük kellett volna, de demokratikus úton lettek megválasztva.
Tehát a méhészek ellen tehetnek bármit.
Anti!
Ez a RÖHEJ! Ha szólunk ezért, mi akarjuk szétverni az OMME-t!!!
Nagyernyei Attila

Iridó írja:

Én azonban sokkal inkább arra gondolok, hogy a fehérjeszintézis enzimrendszerét béníthatja (emlősökben májkárosító hatásúak), és ezért alakul ki később (2-3 hét múlva ) Nosemosis.

Feltételezése hibás. Ha a rovar fehérjeszintézisének enzimrendszere sérül, akkor nem hetek, hanem napok alatt kialakul a nozematózis, hiszen a nozéma spóra szaporodása rendkívül gyors és mivel spóra mindig van a bélben, a peritrófikus hártya képződése folyamatos, mihelyt megszakad a peritrófikus hártya képződése, azonnal robbanásszerűen szaporodásnak indul a Nosema.

Iridó irta:

Ugyanez lehet amitráz túladagolásnál.

Ilyet már átéltem. Azóta nem is használok amitrázt. Nem hetek, hanem napok múlva fostak a méheim. Tehát Iridó nem gondolta végig a folyamatot kellő alapossággal.

Íridó irta:

Egy szerves foszfátészter mérgezéskor, vagy piretroidnál ilyen nem lehet, mert az fogja és megöli a méhet.

Iridó nem veszi figyelembe a szubletális dózisok hatását és azért állít ilyet. Miért ne okozhatna szubletális hatásként fehérje anyagcserében sérülést?

Iridó irta:

Neonál sem tudom elképzelni. Ha elegendő mennyiségben jut be a szervezetbe, akkor szintén megöli.

Nem tudja elképzelni Iridó a neonikotinoidoknál a fehérje anyagcsere sérülését. Miért? Mert nem tudja elképzelni a szubletális hatást. PEDIG LÉTEZIK. Ezt még Tóth Péter sem tagadja, pedig nála nagyobb neonikotinoid hívőt nem ismerek.
Viszont számomra is kérdés, hogyan vált ki a fehérje anyagcserébe sérülést, de a tünetek felvetik a gyanút, hogy ezt is kutatni kell.

Íridó irta:

Amikor azt olvasom, hogy (neonikotinoidos) mérgezéskor mintavétel történt, és erős Nosema volt, akkor az nem lehet a mérgezést okozó szertől. Ahhoz idő kell. 2-3 hét.

Miért kéne? Ezt nem tudja megindokolni.

Egyébként meg a neonikotinoid hosszú hatástartamú szer, tehát amikor a méhész a mérgezést észleli, akkor lehet, hogy már régóta tart a történet, lásd az egyházaskozári esetet.

Iridó irta:

De az elképzelhető, hogy a Nosema különböző fokozatú fázisaiban lévő méhek nektárban neonikotinoidot vesznek fel, és azért alakul ki mérgezés, mert nincs az a természetes gát, ami fékezi a felszívódást.

Merthogy Iridó agyában meg se fordul a gondolat, hogy a neonikotinoidok talán a peritrófikus hártya sértetlensége esetén is gátlástalanul felszívódnak. Ami egyébként egy természetes feltételezés, hiszen az volt a célja a mérget forgalmazó cégnek, hogy könnyen felszívódó nagyon kicsi dózisban ható vegyületet hozzon forgalomba.

Iridó irta:

Tehát ugyanannyi méreganyag mérgezést vált ki olyan méhen ahol nagyszámú spóra van, míg nem vált ki mérgezést olyan méhnél amelyikben nem termelődött spóra.

Ezt meg miből következtette Iridó, hiszen az előző mondatokból nem következik, sőt semmi ilyen vizsgálati eredményt soha nem is olvashatott.

Iridó irta:

Peritrofikus hártya a középbélben van, az utóbélben nincs.

A teljes mondat egészében nem igaz, csupán az első fele tartalmaz igazságot.
A középbélben van peritrófikus hártya, hiszen annak a kezdetén képződik.
A peritrófikus hártya valójában sokrétegű nem sejtes massza.
A peritrófikus hártya a középbél üregének a 80 %-át tölti ki és a megemésztendő táplálék csupán egy 20%-nyi hurka.
Ez a hártya - a táplálékhoz képest - óriási tömegű massza valójában folyamatosan képződik és halad a táplálékhurkával tovább.
Vagyis továbbhalad a peritrófikus hártya az utóbélbe a táplálékkal együtt. Természetesen ott már fellazul, hiszen ide választódik ki a malphigi edényekből is a "vizelet" és a fellazuló peritrófikus hártya kicsit keveredik a táplálékkal is, de méhek ürítkezésekor nemcsak a salakanyagot, hanem ezt a hártyamasszát is kinyomják magukból.

Iridó irta:

Azt gondolom, hogy a károsodott utóbélből is fel tud szívódni a neo.

Nem gondolni kell, hanem tudni is lehet, hogy bárhonnan, még a testfelületről is felszívódik.

Iridó írta:

Csak amikor engedélyezték a neokat, akkor egészséges méheken vizsgálták az orális toxicitást.

Nemcsak méheken, hanem méhcsaládokon is vizsgálták a neonikotinoidok hatását. Egyszer Iridónak küldtem egy komplett engedélydokumentációt (100 oldal volt), ahol leírták, hogy milyen vizsgálatok történtek. Nem a vizsgálatok, hanem a kockázatelemzés volt hamis abban a dokumentációban. Erre is felhívtam a figyelmet. Hamis premisszákból indultak ki a kockázatelemzésben, tehát hamis következtetésekre jutottak.

Ugyanis a labor és szabadföldi vizsgálatok egyaránt kimutatták, hogy orálisan alkalmazva már 3 ppb dózisban a méhekre letálisan toxikus volt a neonikotinoid.

Ugyanakkor a kockázatelemző abból a premisszából indult ki, hogy a méhek nem találkoznak orálisan a méreggel.

Így hazudik egy értelmiségi. És így hülyítik meg a cégek a világot. Így érik el, hogy méhészek egymásnak essenek, holott le van írva, ki van mondva, hogy HALÁLOSAN TOXIKUS a szabadföldön alkalmazott dózisban.

Hát jó! Te akartad! Csak nehogy mószerolásnak vedd. Azt nem venném a szívemre!

mihelyt megszakad a peritrófikus hártya képződése, azonnal robbanásszerűen szaporodásnak indul a Nosema.

Valószínű az antiperisztaltika segít neki. Merthogy szájon át felvéve ugyebár nem lehetséges! Ahhoz hasmenéses kereteknek kellene lenniük.

Nem hetek, hanem napok múlva fostak a méheim

Bocs! az előző állításom hibás. Fokozott perisztaltika és antiperisztaltika üti egymást. Válaszd ki, hogy melyik a szimpatikusabb neked. Vagy azt akarod mondani, hogy neo mérgezés esetén a kaptárakban fokozott a belső ürítkezés ?

Miért ne okozhatna szubletális hatásként fehérje anyagcserében sérülést?

Na most akkor Jenőnél mi volt? Letális, vagy szubletális hatás? Döntsd el. Vagy azt állítod, hogy a megdöglött méhnél alakul ki a szántóföldön a szubletális hatás?

Egyébként meg a neonikotinoid hosszú hatástartamú szer, tehát amikor a méhész a mérgezést észleli, akkor lehet, hogy már régóta tart a történet, lásd az egyházaskozári esetet.

Akkor döntsd el, hogy a neonikotinoid szerinted neo mérgezést vált ki, vagy Nosémát?

a neonikotinoidok talán a peritrófikus hártya sértetlensége esetén is gátlástalanul felszívódnak

Vedd már észre, hogy egyik hozzászólásodban cáfolod a másik hozzászólásaidban állított dolgokat. Ha gátlástalanul felszívódik, akkor szubletális hatás lesz, vagy Nosema , vagy neo mérgezés? Tényleg nem értem, hogy hogyan beszélhetsz így arról, hogy a neo klinikai mérgezést vált ki, ha arról akarsz meggyőzni, hogy szubletális mérgezést csinál, de egyben Nosemát is? Egy olyan szubletális hatás esetén, ami miatt eltéved a méh, és nem ér haza, annál hogyan alakul ki Nosema ? Amelyik megdöglik, az hogyan téved el ? Amelyik megdöglik, annál hogyan lesz Noséma?

hiszen az előző mondatokból nem következik, sőt semmi ilyen vizsgálati eredményt soha nem is olvashatott.

Jól látszik, mennyire nem érted az egészet!!

Ugyanis a labor és szabadföldi vizsgálatok egyaránt kimutatták, hogy orálisan alkalmazva már 3 ppb dózisban a méhekre letálisan toxikus volt a neonikotinoid.

És mennyi volt a nektárban,pollenben?
A letális dózis 1/24-ed része.
Akkor válaszd ki légy szíves a szívedhez legközelebb álló mérgezési módot!!

Iridó irta:

Lehet, hogy az eső hatására a te méheid nem nektárért mentek, hanem guttációs cseppekért, mert annak a mennyisége is megnövekedett? A kérdés az, hogy miért van rá szüksége? Azt Te is belátod gondolom, hogy nem a cukortartalma miatt. Valami olyan van benne akkor, amire neki nagy szüksége van. Mi ez az anyag , amit máshol nem talál meg? Magyarul milyen hiánybetegsége van ? Vagy talán sós, amit hiány nélkül is képes szükségleten felül begyűjteni ?

Az eszébe se jut Iridónak, hogy a dajkaméheknek van szüksége nagy mennyiségű vízre.
Miért?
Mert a méhpempő víztartalma 70 %, de az amiből ezt előállítják, annak nagyon csekély a víztartalma. Ezt pedig külső vízforrásból kénytelenek pótolni.
Honnan?
Kézenfekvő. Onnan, ahova egyébként is járnak, tehát a méhlegelő növényeiről. 

Jól látszik, mennyire nem érted az egészet!!

Bevallom én is ezek közé tartozom
Néha rendesen belekeveredek, hogy egy-egy hozzászólást ki is írt.