Méhek vs. növényvédelem

Irido!

Én abba a "magasságba" nem merészkedek a kérdésben mint Te, mert az kontárság lenne tőlem.
Addig a határig tudok partnered lenni, amíg gyakorlati dolgokkal alá tudom támasztani, (megfigyelés, tapasztalat) és amit eddig szakelőadóktól hallottam.
Azért teszem mindig idéző jelbe az ide vágó írásokat mert ezek nem az én gondolataim, de az eszem azt diktálja, hogy "lehet benne valami."
Figyelmesen olvasom hozzászólásaidat, és próbálom megérteni.
Nagyernyei Attila

Nincs nekem semmi bajom veled Irido, csak feleslegesnek tartom a méhészember számára érthetetlen, értelmetlen, és értelmezhetetlen tudományoskodást. Nem az a gond amikor a nozémás méheknek lesz bajuk mérgezéskor, hanem az, hogy a mérgezések után aki nem etet azonnal, annak lesznek nozémára fogékonyak a méhei. Hirtelen kijáró méh tömeges elvesztése után a fiatalabb korosztály nagyobb hányada indul virágporért és vízért, esetleg nektárért. A vizet és a nektárt (szirupot) tudjuk adagolni. Virágporból nincs ekkor hiány, mert előtte volt aki behordja és érlelje, tehát van mit enni. (Egyébként a virágpor érleléshez mirigyváladék is kell.) Ezzel elérjük, hogy az anyák nem állnak le, és a folyamatos keléssel áthidaljuk a méhek elöregedését. Másként: még véletlenül sem zárnám le akáckor az anyákat, mert teret adva -ismét- nekik, az öregecske népességgel dajkáltatnék, akik így már fogékonyak lennének a betegségre és bennük tudna szaporodni a véglény.
Tehát nem a heringtől lesz sós a tenger.
Amikor tömegesen mászkálnak egy méhészetben a méhek és nem hirtelen következik ez be, akkor természetesen lehet nozéma vagy atka a gond. De nem ám akkor következik ez be, amikor kinyílik a repce vagy a napraforgó. Érdekes, tavaly csak repcén volt mászkálás. Kell ettől nagyobb bizonyíték? Napraforgóra eltűnt a nozéma? Augusztusban sem a nozémásak kezdték a mászkálást, hanem az atkásak. De miért? Mert nem volt tél. Rövid ideig volt szünet a fiasításban. A másik ok, hogy akik a megszokott módon védekeztek bizonyára sok esetben az a védekezési mód vagy sorozat sokszor kevésnek bizonyulhatott. De szerintem van ettől egy nagyobb gond is. A sok kezdő méhészet összeomlása miatt kaptunk atkát rendesen. Ezért ismételten mérgeztük a méheinket, ami aztán ugye ismét csak a nozéma elhatalmasodásához ad alapot. Ehhez jön még az is amikor a méhész várta a nyári legelőket és hiába. A nép elöregedett, majd amikor a gazda megkezdte az etetést, akkor már az öreg méhek dajkáltak erejük felett, amiből aztán már nem teljes értékű telelő méh született. Ezeket és az atkaszívottakat próbálták a le nem álló fiasítással az anyák pótolni, és a meleg ősz ismét segítette őket ebben. Közben a rablásokból (hiába nullázta le a jó gazda az atkát) ismét szedtek össze néhány atkát a családok, amelyek szaporodni is tudtak a késői fiasban. Tehát atkával és erős nozéma veszéllyel fogjuk kezdeni az évet. Szerencsére én etettem, és irtottam folyamatosan az atkát. Ezért nálam semmi gond, miközben a körülöttem lévő csaknem összes méhészet bajban van. Viszont amikor csávázószeres mérgezésünk volt, akkor mindenki méhészete meggyengült.
Javasolnék neked és Csujának valami kutatási programot, amibe elmélyedve eredményesen tudnátok mindannyiunk számára hasznosat felfedezni. Ezt sem rossz célból írom, nehogy megsértődj, mert tényleg semmi bajom veled, sőt nélküled unalmas lenne sokszor a beszélgetés, de a csávázó szerek okozta mérgezést és mászkálást vakvágányra viszed. Remélem nem neheztelsz?!

Jenő!
Egyáltalán nem neheztelek. A problémám ott van, hogy van egy állítás, ami lóg a levegőben, szajkózza boldog-boldogtalan, csak éppen megmagyarázni nem tudja senki. Attól még nem lesz igaz, hogy sokan mondják. Tényeket én soha nem vonok kétségbe. Nagyon hasznos volt a videód. A guttációs cseppek többszörös neonikotinoid szintje most került a fókuszba. Lehet, hogy eddig is volt róla szó, csak elkerülte a figyelmemet. Én arra kerestem a magyarázatot, hogy a 24-szeres különbség a nektár és az LD 50 között miként hidalható át ? Kétségtelenül úgy is, hogy a guttációs cseppben van meg a több tízszeres különbség. Lehet, hogy az eső hatására a te méheid nem nektárért mentek, hanem guttációs cseppekért, mert annak a mennyisége is megnövekedett? A kérdés az, hogy miért van rá szüksége? Azt Te is belátod gondolom, hogy nem a cukortartalma miatt. Valami olyan van benne akkor, amire neki nagy szüksége van. Mi ez az anyag , amit máshol nem talál meg? Magyarul milyen hiánybetegsége van ? Vagy talán sós, amit hiány nélkül is képes szükségleten felül begyűjteni ?

Tisztelt Méhésztársak!

Sikerekben gazdag, boldog új évet, és jó egészséget kívánok nektek és a méhehnek egyaránt!

Iridó elméleti megközelítése alapos, a stílusa már nem.
Igazán örülnék, ha állatanatómiai, állatélettani és biokémia ismeretei mellé türelem és alázat is párosulhatna.
Rájön majd maga is, heves kirohanásait, kérlek vegyétek figyelmen kívül.
Javasolnám vizsgáljuk meg a kérdést a viaszban akkumulálódott kémiai anyagok, illetőleg a rendszeres chemtrailazés hatását a noszéma váratlan de rendszeres fellépésére.
2014 koratavaszán benyújtottam egy kutatási témát részben hasonló témában de nem sikerült megérteniük a döntéshozóknak a lényegét.
Kezd szó lenni róla, de kiírhatnának már viaszok ügyében egy menetesítési felhívást. Akad-e vagy képes-e valaki mondjuk kimutathatóan javítani a viasz minőségét, elfogadható költségen.
Jó lenne már megfigyelni a chemtrélezések időpontjait a szél és csapadékviszonyok és a noszéma megjelenésének fellépésének időpontjával összevetni.

Üdvözlettel: Tóth Zoltán

     

Iridó!

Nem szeretnék olyasmit kijelenteni amihez nem értek,lehet,hogy most sikerült.
Ezt írtam én.
Mert érdekes módon csak akkor tűnnek el a méhek ha szántóföldi kultúrákra járnak.
Előtte nincs gond,szépen fejlődnek.Utána addig van méh eltűnés,kínlódás amíg el nem tűnik a be silózott silány,szántóföldről származó ,meg nem erjesztett virágpor.
Ezt írtad Te.
Anti azt miképpen állapítod meg, hogy a virágpor nincs megerjesztve? Ebben az egy mondatodban számtalan hiba van. A virágpor a fehérjét biztosítja a méhek számára.
Az előző írásomból kiveszem a meg nem erjesztet részt ,mert azt nem tudom alátámasztani tudományos tényekkel,
és nyilván tapasztalati ténnyel sem.
Iridó!
Csak azt nem értem ezek a tapasztalatok miért nem elegek komolyabb vizsgálatok elvégzéséhez.
Miért néz hülyének szinte az egész vezetés Cserényi, Tóth doktorok.Évek óta mondom
a következőket:
Érdekes módon csak akkor tűnnek el a méhek,ha szántóföldi kultúrákra járnak.
Előtte nincs gond,szépen fejlődnek.Utána addig van méh eltűnés,kínlódás amíg el nem tűnik a be silózott silány,szántóföldről származó virágpor.
Ha logikusan gondolkodunk,a növényvédelem-helyesebben vegyszer használat-változott csak meg drasztikusan!!!
Átváltottak a kontakt szerekről a hosszú hatású szerekre a gazdálkodok.Sokkal egyszerűbb a magvakat csávázni,
mint helikopterrel,földi géppel,stb,napnyugta után kijuttatni a kontakt,8 óra alatt lebomló szert.
Nem kell éjszakázni,nem kell ismételni ,mindent visz!
Az utóbbi években alig látni légi,földi permetező szerkezeteket,nincs miért menniük.
A LÉNYEG:15-20 ÉVE EZEK A JELENSÉGEK NEM VOLTAK!!!!
A MEGOLDÁST SZERINTEM:
A mezőgazdaságot vissza kellene kényszeríteni a gyorsan lebomló vegyszerek használatára!
A gombaölő szerek kijuttatását virágzó kultúrában be kellene tiltatni!

Kedves Méhésztársak!

Iridó egy állatorvos. Tudnotok kell, hogy az Ő képzésükben csak fakultatív módon felvehető tárgyak közé tartoznak azok, amik alapján a méhek betegségei felismerhetők, "gyógyíthatók", megelőzhetők. Amit Iridó tud erről a témáról időközben szedte fel. Tény, hogy amikor először összecsaptunk nozematózis ügyében halevány fingja se volt a peritrófikus hártya létéről és jelentőségéről. Azóta persze valószínűleg utánaolvasott, de még a múlt hetekben is írt marhaságokat ez ügyben, amire figyelmeztettem is, hogy megint megfordította a logikát.

Köszi Iridó! Látom tényleg nem haragszol. (Senki ne sértegessen senkit, mert méhésztársakból ellenségek leszünk.)
Szóval. Én egyszerű méhész vagyok, mint itt sokan. Látunk valamit, aztán próbálunk a méhész fejünkkel magyarázatot keresni azokra a tényekre aminek az okát sem tudjuk. Én például permetezés okozta mérgezésre gyanakodtam- Csujával ellentétben- mint azt biztosan olvastad a privát levelemben tegnapelőtt. Engem rettenetesen megrázott a mérgezés. Nem akkor, hanem később ért el a bosszúság. Na és ugye a "hatóság" hozzáállása. Ezeken már nem tudunk változtatni. Viszont akik az érdekeinket hivatottak védeni, azok térjenek már észhez, mert csak 2 évre lettek ezek a szerek kitiltva. Engem nem érdekel, hogy ki mennyit keres az OMMEban. Véleményem van, de azt csak a szűkebb haveri körömmel osztom meg. Lényegtelen...

Talán segít valamit a tisztán látásban a következő feltételezés és levél.
Nem járták a napraforgót a méhek. Valószínűleg nem ért haza egy felderítő sem onnét. Az eső után már igen. Talán nem volt benne olyan tömény a méreg. Csak hét mm eső volt nálunk, míg a somogybabodinál 50mm körüli. Ott vagy egy hétig tartott a mérgezés. Három nap múlva ismét ott hagyták, illetve már nem is volt kijáró méh. Ekkor kezdődött a karádi napraforgó. A nálunk lévőnek már szerencsére alig volt vissza néhány napja a virágzásból. A karádi napraforgó nem volt problémás valami pici kis hordást is adott a végén, addigra már volt ismét nép. A "mi" napraforgónk nagyon korai nyílású volt, a karádi akkor kezdődött tehát, amikor nálunk elnyílott. A karádi méhészek méhei is eltűntek, mert simán átjártak hozzánk, mint ahogyan a mieink oda később.
Erről egy levelet is írt a volt polgármester, akinél már mintát sem vettek, hanem azt mondták neki, írja meg a gondját


Hová tűntek a méheim?

Rosszul indult a 2013-as év.
A márciusi tél miatt több generáció nem született meg a méhcsaládoknál.
Hogy mézem is legyen és ne csak a családok erősödjenek az akácon - összeraktam a családokat. A 115 családból csináltam 90 „akácravalót.”
Akác végén és pörgetés után a 90 családot 120-ra fejlesztettem.
Akác virágzás megszűnte után 30 nap hordástalan időszak következett.
Ezért etetéssel tartottam szinten a családokat.
Negyvenkét éve méhészkedem. Ezalatt az idő alatt mindössze két alkalom volt, hogy hársról nemcsak nyalakodás volt, hanem érdemes volt pörgetni.
A 2013-as év is ilyen volt.
Az első hordás hársról június 23-án volt és július 5-ig tartott.
Július 5 –én + 40 dkg.-_mal zárult a hárs virágzás. Közben 26 kg-mal lett nehezebb a mérleges kaptár, amiben egy közepes erősségű méhcsalád lakott.
Július 6-án – 0,80 kg. volt a fogyás.
Július 7-én – 1,20 kg. Volt a fogyás
Július 8-án - 1,30 kg. volt a fogyás és ezen a napon pörgettünk
Július 9-én egyenleg volt. Ami azt jelenti, hogy a párszáz méterre lévő 240 hektáros napraforgó tábláról megindult a hordás.
Ebben az időpontban olyan melegek voltak jóval 30 fok felett, hogy a méhek a kijáróban tőgyeltek minden este, már legalább egy hete.
Július 10én még melegebb nap volt, mint az előzőekben.
Este + 0,60 kg. többletet mértem a mérlegesen, tehát valójában elkezdődött a napraforgó virágzása.
Mérlegelés után elindultam az évtizedek óta megszokott mindennapos körutamra, a méhkaptárak bejáratát ellenőrizni. Ami abból áll, hogy minden kaptár kijáróját néhány másodperces ellenőrzésnek vetem alá. Már az első kaptárnál feltűnt, hogy a méhek nem „tőgyelnek” a bejáróban, mint az elmúlt napokban. Nemcsak az elsőnél, de mind a 120-nál ugyanezt tapasztaltam.
Már rámsötétedett így a további kutakodást másnapra halasztottam.
Következő napon kb. 15 kaptárt ellenőriztem. Két nappal korábban pörgetéskor a méhekkel zsúfolásig megtelt mézterekben a nyalatásra visszarakott még hársmézes kereteken most mindössze néhány tucat méh lézengett.
A hárs pörgetésekor számtalan olyan keret volt amelyek padlástól a pincéig le voltak fedve. Ilyen nagy mennyiségű mézet ilyen kevés méh nem hordhatott be.
Tehát a kijáró méhek zöme egyik estétől másnap estig eltűnt.
Reggel elmentek és nem jöttek vissza többet.
Nem találtak haza? ---------------------- Nem találtak haza!
Ugyanis a kaptárak előtt sem volt a szokásosnál több hulla. (A kaptárak eleje 1m. szélességben csupasz föld.) Darabonként meg lehet számolni a méhhullákat.
Elindultam megkeresni méheimet. A legközelebbi és többkilométerre lévő 3 nagy napraforgó táblát végigjártam, de egyetlen lehullott méhet nem találtam.
Sem a virágokon, sem leveleken, sem a földön. A virágokon itt-ott néhány még élő méh dolgozott.
Végkövetkeztetés: tehát a július 9-i egyenleg napján még tőgyeltek a méhek a kaptár bejáróban. Vagyis este még nagyon sokan voltak.
Másnap 10-én indult a napraforgó virágzása és estére a kijáró méhek már nem jöttek, nem találtak haza. Elnéptelenedtek a családok.
Nyomtalanul eltűntek a dolgozó méheim!
Azért nem omlottak össze a családok, mert akác utáni hordástalan időben etettem és a szokatlanul jó hárshordáson is felerősödtek. Rengeteg volt a fiasítás is amelyek a rekkenő melegben biztonságosan felnevelkedhettek.
Ezután már csak nyalakodások voltak a még virágzó növényekről főleg a solidágóról. A hó végén lett egy kevés vegyes méz amiben még keresve sem lehetett felfedezni a napraforgó méz ízét.
Évtizedek óta tavasztól őszig mindennap mérlegnaplót vezetek.
Visszamenőleg 10 évre meg vannak a naplóim. Tehát nemcsak a ránézésre hagyatkozva tudom megmondani, hogy mit csináltak a méheim.
Az itt leírtak is a naplóm dokumentációja alapján íródtak.
Utolsó kérdéseim: ki és kik, mi és mik a felelősek eltűnt méheimért?
Kinek és mivel bizonyíthatom mindezeket amiket itt leírtam, amikor egyetlen méhhullát sem tudok felmutatni?
Csak mint jelenségről tudtam beszámolni.
Másnak volt-e hasonló kára Karádon?
Igen csak ők nem vették észre, vagy nem tanúsítottak neki jelentőséget. Van aki csak hetente nézi meg a méheit. De legtöbben napközben amikor gyűjtő úton vannak a méhek és nem feltűnő az a jelenség amikről írtam. Ezenkívül a jó hárshordásból származó mézmennyiség és az utána jelentkező egyéb virágméz mennyisége még a gyanút is eloszlatta, hogy valami történt a méhekkel. Ugyanis a hárs és egyéb méz mennyisége azt a látszatot keltette, hogy jó volt a vegyesméz mennyisége az idén. Ugyanis nagy átlagban ezen a vidéken kétszer pörgetünk. Ha a rengeteg eltűnt méh visszajutott volna a kaptárig, akkor rengeteg méhhullát lehetett volna találni.
Valami történt méheinkkel. Aki tudja mi az mondja el.

Aztán még Sajkukactól:Nálam évek óta ez megy repcén is és napraforgón is. Kb egy hét szünet pont amikor a legszebb a virág eltűnik a kijáró nép. Ezért kellene összefognunk és kivizsgáltatni a jelenséget. Biztos rengetegen járunk így csak sajnos nincs róla egy egységes kimutatás, hogy évente hány méhészetben és mikor jelentkezik ez a probléma.
 
ghihorz:zümmke írta 2013.07.10.
Elfogytak a méhek a napraforgón.
Ugyanezt tapasztaltam a repcén.
Véleményem szerint ezt a csávázószereknek "köszönhetjük".
Zoltán
 Morti:T.öcsi írta:
Zümmke!
Hát remélem nincs köze az alábbi riportfilmhez,ami egyébként most volt nemrég a TVben:
http://tv2.hu/musoraink/tenyek/130750_m ... gyban.html
 
Sajnos ugyanez a helyzet nálam is. Az egészségügyi felelőst megkértem intézkedjen.

Van ám anyag a fórumoknak köszönhetően.

Laci, ha te úgy gondolod ?
http://meheszforum.hu/forum/viewtopic.php?&f=2&p=6458#p6458

Laci!

Ez a baj Te veled!
Te nem vitázol hanem veszekedsz!
Így csak magadra haragítasz mindenkit.
Még akkor sem helyes ha igazad van.

Csányi Antal

Csak azt nem értem ezek a tapasztalatok miért nem elegek komolyabb vizsgálatok elvégzéséhez.

Anti!
Hirtelen többen is írtak. Ha azt írtam, hogy a ne kellene vizsgálatokat végezni, akkor elnézést kérek. Majd visszaolvasom, de Jenőnek is akarok írni. Én azt akartam kifogásolni, hogy ha gombaölők betiltását akarná egy méhész érdekvédő szervezet  kezdeményezni, akkor az indoklásban megfelelő érvek szerepeljenek, ne nyilvánvaló tévedések. Úgy nem fognak komolyan venni bennünket! Ennyi.

Iridó!

Igazából én erre a felvetésedre válaszoltam.
 "A problémám ott van, hogy van egy állítás, ami lóg a levegőben, szajkózza boldog-boldogtalan, csak éppen megmagyarázni nem tudja senki. Attól még nem lesz igaz, hogy sokan mondják. "
Valószínű Te a virágpor erjedésére gondoltál,én meg az egész méh eltűnés probléma körre.
Én a komplex problémára vonatkoztattam ezt a részt az írásodból.
Nehéz ezt így a gépen keresztül megbeszélni,félre értések lehetnek.
Segíts te is egy konferenciát összehozni,hogy ne a méhegészségügy legyen a méhészet "Titanikja"
(Bross után szabadon.)

Csányi Antal

Jenő!
Természetesen olvastam a leveled. Te most azt gondolod, hogy kétségbe vonom azt, hogy mérgezés lett volna nálad? Én arról beszéltem, hogy többféle oka is lehet a mászkálásnak. Ezeket a jelenségeket először is csoportosítani kellene. Milyen messze van a tábla, milyen típusú az eltűnés (folyamatos, vagy csak egyszeri), van-e otthon méhhulla vagy nincs, rejtélyes eltűnés, vagy zavart viselkedéssel járó mászkálás is van stb. Csak azt szeretném mondani, hogy attól, hogy a neok be lettek tiltva, még lehet majd repcén mászkálás. De lehet, hogy az vírus miatt. És nem lesz olyan súlyos. Arról beszélek, hogy ezek nem zárják ki egymást. Illetve, ha a patogenezisben (kórfejlődés) nem értelmezhető lyuk tátong, akkor azt hogyan lehet áthidalni. Elméletileg. Ami aztán gyakorlatilag vagy igaz, vagy nem. De úgy, hogy még logikus elmélet sincs, azzal nem lehet mit kezdeni. Városi legenda.
A videón én úgy láttam, hogy otthon a kaptárfalon voltak méhek, ott mászkáltak, ott lehetett hullákat találni. A video esetleg máshol készült? Azt írtad, hogy eltűntek. Nálam az volt. Kb. egy hét alatt a teljes kijáró nép elveszett. Hulla semmi sem volt. Illetve az első napon az egyik kaptárnál volt fél marék hulla. Ezek kijárója abba az irányba nézett, ahol előtte nap helikopterrel permeteztek. Szerintem a többi máshová járt, ezért az igazi kárt nem ez a permetezés okozta.

Térjünk rá ismét a virágporra.

A virágpor burkát nem kell felbontania a méheknek ahhoz, hogy hozzáférjenek a tartalmához. Nem is törekszenek erre. Miért? Mert ez a pollenburok szilárd ugyan, de lyukacsos. Tehát nem a pollenburok lebontásáért fermentálják a méhek a virágport. Ha mikroszkópon megnézed a méhkenyeret, akkor látod is, hogy a burok sértetlen.

A virágpor fermentálása csupán azt jelenti, hogy mikróbák a környezetükben található szerves anyagokat, mint tápanyagokat használják és biokémiai folyamatok közben átalakítják más anyagokká, miközben ők elszaporodnak a tápanyagon, tehát a pollenen. A jó irányú fermentációban olyan - a mikróbák szempontjából - végtermékek keletkeznek, amik más élőlényeknek hasznosak vagy károsak. Igen, lehetnek károsak is (antibiotikumok), de most ne ezekkel foglalkozzunk.

Amikor azt mondjuk, hogy a virágporból a méhkenyérré alakulás erjesztéssel történik, akkor mikrobiális fermentációról beszélünk. Igen, valóban a tejsavas a legjellemzőbb része a méhkenyérré alakulásnak, de nagyon valószínű, hogy egyéb erjedési folyamat is zajlik, ahogy az előbb említettem.

Mi zajlik a méhkenyér képződése során? Nem olvastam még utána részletesen (ígérem előbb utóbb erre is sort kerítek) a legújabb kutatásoknak, így csak korábbi ismereteimre alapozva írom a következőket. Egyrészt CO2, CH4 és egyéb gázok, másrészt bomlanak szénhidrátok, fehérjék, zsírok, olajok.

Iridó emlegeti, hogy a fehérje bomlása büdös szaggal jár (lásd pálpusztai sajt stb) Ökölszabály, hogy a fehérjék bomlásterméke annál büdösebb, minél elemibb részekre esik szét a nagy fehérjemolekula. Ha csak oligopeptidekre, akkor nem feltétlenül büdös a végtermék. A szénhidrátok bomlása végén keletkezhet oligoszacharid, diszacharid és monoszacharid is.

A méhkenyér képződése nagyon összetett folyamat, amit még senkinek sem sikerült laboratóriumi körülmények között reprodukálni. Az nyilvánvaló, hogy az egészséges méhcsalád által irányított fermentációs folyamat nagyon jól szabályozott, hiszen egy kellemes szagú, konzervált, nagyon jó biológiai értékekkel jellemezhető, kiváló táplálék a méhek sőt az ember számára is a méhkenyér.

Nem állítom, hogy a méhkenyér képződése során nem bomlanak fehérjék, szénhidrátok, zsírok stb. A bomlás viszont egy nagyon kedvező pillanatban áll le, amikor a soksejtű állatok számára is kiválóan hasznosítható tápanyag keletkezik belőle.

Ez a finoman és összetetten szabályozott fermetációs folyamat sérül, amikor növényvédőszer jut be a rendszerbe.

Biztos vannak mérgek, amelyek a fermentációs folyamatot akasztják meg terelik helytelen irányba.
Biztos vannak olyanok, amik nem ilyen közvetett módon károsítanak, hanem közvetlenül méregként hatnak a méhekre.
Sőt lehetnek olyan anyagok, amik mind a két módon képesek káros hatást kifejteni a méhekre.

Anti!

Én azt tapasztaltam, hogy Iridó-Ceranae egyfolytában és teljes következetességgel és módszeresen mószerol engem. Ehhez képest ha egyszer is elküldöm őt a jó fenébe, már ki vagyok kiáltva közellenségnek. NAGYON Unom! És ezért nem szedem ízekre a mondatait. De bizony Isten egyszer meg fogom tenni vele is, ahogy Arisztaiosz írását is ízekre szedtem már egypárszor. Akurvaéletbe!

Anti!
A szajkózást én nem a Te hozzászólásodra írtam. Arra, hogy mérgezés után van Nosema. De melyik méreg után és mikor? Már többször leírtam, hogy nem letális hatású méreg esetén ez egy reális dolog lehet. Ilyen a gombaölő. Pl. a portok cellulóz burkának elbontása hiánya miatt. Én azonban sokkal inkább arra gondolok, hogy a fehérjeszintézis enzimrendszerét béníthatja (emlősökben májkárosító hatásúak), és ezért alakul ki később (2-3 hét múlva ) Nosemosis. Ugyanez lehet amitráz túladagolásnál. Egy szerves foszfátészter mérgezéskor, vagy piretroidnál ilyen nem lehet, mert az fogja és megöli a méhet. Neonál sem tudom elképzelni. Ha elegendő mennyiségben jut be a szervezetbe, akkor szintén megöli. Másik probléma az idő. Amikor azt olvasom, hogy mérgezéskor mintavétel történt, és erős Nosema volt, akkor az nem lehet a mérgezést okozó szertől. Ahhoz idő kell. 2-3 hét. De az elképzelhető, hogy a Nosema különböző fokozatú fázisaiban lévő méhek nektárban neonikotinoidot vesznek fel, és azért alakul ki mérgezés, mert nincs az a természetes gát, ami fékezi a felszívódást. Tehát ugyanannyi méreganyag mérgezést vált ki olyan méhen ahol nagyszámú spóra van, míg nem vált ki mérgezést olyan méhnél amelyikben nem termelődött spóra. Peritrofikus hártya a középbélben van, az utóbélben nincs. Alapból itt tud szaporodni. Talán már Te is húztál ki mászkálókból utolsó potrohgyűrűt, és vagy sárga béltartalmat találtál, vagy fehér színű belet. Ha fehér, akkor az azért olyan, mert nem átlátszó, nem látod a sárga bélsarat. Azért mert elhalt. A Nosema miatt. Ezt már Zander is megállapította. Súlyos fokú Nosema ott van, ahol a középbélben is szaporodik. De a spóravizsgálat során ezt nem lehet elkülöníteni, hogy a végbélből (utóbél), vagy a középbélből származik a spóra. Azt gondolom, hogy a károsodott utóbélből is fel tud szívódni a neo. Csak amikor engedélyezték a neokat, akkor egészséges méheken vizsgálták az orális toxicitást.