Méhek vs. növényvédelem

Anti!

A neok miatti veszteség számítása csak mérés és logika.

A többlet méhigény számolható, ha tudod, hogy mennyi fias léppel kellett pótolnod a termelő családokat.
Az elmaradt méztermés is becsülhető, ha a többlet fiaslépek mennyisége ismert.
A legfontosabb tényezők átlagait kell figyelembe venni.
Ilyen statisztikai becsléseknél a nagyságrendek az érdekesek és nem az, hogy 11,2 vagy 11,5 kg. Sőt az ilyen számításnál annak sincs jelentősége, hogy az adott évben egyáltalán a repce, akác vagy napraforgó mennyit adott, hiszen a sokéves átlagok adják az értékelés alapját.

Anti!
Ezek fontos dolgok, melyeket leírtál. A fumagillines kezelés ellenére található Nosema elgondolkodtatott. 2011-ben nekem is volt repcén eltűnésem. Gyakorlatilag pár nappal azután, hogy megkapták az utolsó adag Fumidilt. Akkor annak tulajdonítottam, hogy nagyon elfogyott az élelmük, nem mertem enni adni nekik, nehogy a repcemézemmel baj legyen. Semmi méz nem lett, jóformán az összes kijáró méhem elveszett. Virágzás közben , jó időben tiaklopriddal permeteztek. Én mégis inkább arra gyanakodtam, hogy nem volt nektár, nem értek haza, nem is tudtak elég ennivalót vinni magukkal (4 km-re volt a repce). 2005-ben volt egy ugyanilyen szituációm, akkor nem kaptak Fumidilt előtte.
Felvetődik ugye az, hogy a neoktól lettek Nosemasak a méheid. Nekem nem fér bele az időbe. Gyakorlatilag ha egy gyűjtő méhnél egy heti hordás után alakul ki egy idült mérgezés, melynek hatására a peritrofikus hártya elvékonyodik, majd kialakul a Nosema, addigra tulajdonképpen az öregség miatt el is pusztul. Virágporos szituációnál pedig akác közepére lenne az állomány Nosemas.
Nem tudom, mennyi mászkálód szokott lenni? Én úgy szoktam besorolni, hogy kb. mennyit tudok összeszedni, és ez hogyan aránylik a családokhoz. 2-3 db/ családnál sosem volt több nekem. Olyant, hogy fűcsomón összekapaszkodott méhek még nem láttam, csak hallottam.
Nem tudom a Fumidilt hogyan oldod fel. Vízben egy-két óra alatt teljesen lebomlik. Sűrű szörpben nem. Valószínű a nem megkötött víz hidrolízist idéz elő. Szörpben viszont nagyon nehezen oldódik. Nem szoktad gyorsítani a keverést meleg szörppel, vagy vízben való oldással ? Meleg hatására is bomlik.

Irido!
A Fumidil-B-t 3-5 perc alatt teljesen homogén fel lehet oldani.
Én is egy méhészbarátomnál láttam, mert előtte mindig kínlódtam vele.
Semmi mást nem kell csinálni, mint egy nagyobb dunsztos üvegbe egy fél liter 1/1-es szirupot önteni, és ehhez hozzá kell adni a családlétszámnak megfelelő Fumidil-B-t.
Rácsavarni jó erősen a tetejét, és erősen rázni néhány percig. Fel fog habosodni.
Ezt az egész "emulziót" már hozzá lehet keverni a nagyobb mennyiségű, szükséges sziruphoz.
Én mióta így csinálom, még 5 percnél többet nem vesződtem a keveréssel.
Nem nagyon hittem ebben, mindaddig míg ki nem próbáltam.
Tök egyszerű, gyors, és egy dunsztos üveg elég hozzá.
Na meg a 475 gramm Fumidil-B cirka 100.000 Ft-ért.
Most valahol ennyi lehet az ára. (Ezért sem szabad olcsón adni a jó minőségű mézet.)
Nagyernyei Attila

Attila!
Én 1:1-es szirupban még sosem mertem feloldani. Annak azért nagy a szabad víztartalma. Attól a módszer még jó lehet sűrű szörppel is, főleg úgy, hogy ezt a dunsztos üvegben lévő keveréket azonnal hozzákevered a sűrű szörphöz. Én 5-6 fokozatban szoktam összekeverni, mert 2,5 dl-es tálkákban kapják légfékesen, és van úgy, hogy amikor 2-3 nap múlva kiveszem, a tálka oldalán ott a Fumidil. Pedig keveréskor úgy tűnt, hogy tökéletes volt az oldódás. Ezért mindig csak nagyon kevés szörpöt adok a Fumidilhez, akkor olyasmi lesz az állaga, mint a gyúrt tészta, és ezt hígítom tovább. Ha az elején több szirupot kap, akkor utána nagyon nehezen keveredik. Majd megpróbálom úgy, ahogy írtad.

Iridó!

A bejuttatással nem hiszem hogy baj lehet.
4 csapat megy "locsolni",mindegyik langyos híg(kb 1:2) szirupot visz magával .
Egy doboz ,475 g fumidillt kevernek be közvetlen a kezelés előtt.
A dobozba kevés szirup kerül majd keverés és ezt addig ismételjük amíg
teljesen fel nem oldódik.Olyan lesz a végén mintha kefir lenne felkeverve.
Ehhez van hozzá öntve egy kannában 15 liter szirup,összekeverés,rázás,
1,5 üvegekből öntjük szét 30 családonként,a méhekre közvetlenül.
Friss keverés,pontos bejuttatás.
A mászkálás mértéke változó,de nem ritka a 50-100 közötti mászkáló négyzetméterenként.
Meggyőződésem,hogy nem találnak haza,a méhesektől több száz métere is látni mászkáló
méheket,a méhes közelében nem kell keresni,mindenhol ott vannak.
Egyik évben az egyik telephelyen  kukorica volt a méhek mellett,a méhek és a napraforgó
között. A kukoricás első 50-100 métere terítve volt hullákkal.
Eltűnt a nagy hordás utáni nagy mennyiségű méh hulla.Egy jó akác után két héttel a
kaptárak előtt már nem találok sok hullát.Évek óta nem látni ilyet,szerintem nem érnek haza.
Én nem mondom azt,hogy a nosema végez velük,de az intézet mindig erős fertőzést diagnosztizál
a mászkáló méhekből vett mintákból.
A repcén annyira nem is lenne feltűnő mert a családok ontják a fiatal méheket,de nekem van
egy pár év tapasztalatom.Tudom milyen sokat jelent az az 5-7 keret bogár,mennyivel több
méz lenne ha nem tűnnének el idő előtt.
Nagyon reménykedem idén megváltozik a trend,a nem neos repce talán nem szedi majd az áldozatait.
Ha az ide évben is megmaradnak ezek a tünetek,akkor más van mögötte.
A 2014-es napraforgó bizakodásra ad okot,mert idén nem volt gond,most"csak" az atkával kellett
küzdeni.

Csányi Antal

Na most már ketten vagytok!
Irido, és Anti!

A rázás történik 1/1-es szirupban, a dunsztosüvegben,majd ezt hozzáöntöm egy nagyobb mennyiségű "munkaemulzióhoz",ez már jóval "vékonyabb" , olyan 1 kg cukor, 3 liter víz, és összekeverem, attól függ mennyi családra csorgatom. Soha nem etettem Fumidil-B-t, mindig csak csorgattam.
Buchinger Györgynél láttam,azóta így csinálom.
Keverésnél felhabzik, de nekem soha nem lesz olyan mint a kefír.
Csomómentesen oldódik, és 5 perc az egész.
Amikor a munkaemulzióban keverem szét, azt egy pisztolyfúróba fogott keverőszárral nyomom.
Ennyi.
Üdv: Attila

Meggyőződésem,hogy nem találnak haza,a méhesektől több száz métere is látni mászkáló
méheket,a méhes közelében nem kell keresni,mindenhol ott vannak.

Anti !
Az nekem is mindig motoszkál a fejemben, hogy a méhes környéki mászkálók a jéghegy csúcsa. A nagy részük messzebb van. Nálam a mászkálók azért mászkálnak, mert nem tudnak repülni. Azt gondolom, hogy ezeknél heveny méhbénulás vírusa okozza a tüneteket, melynek a kaput a Nosema nyitja meg. Ezeknél a végbelet kihúzva nálam is Nosema tünetei láthatók. Mondjuk én a Fumidilt 2*2,5 gramm adagban adom be, nem rájuk locsolva, hiszen nem betegek, hanem a 2,5 dl-es tálkában. Nem tudom felfogni, hogy ennyi Fumidil után repcén Nosemád van. Napraforgó az más: a spanyolok ha jól tudom, évi 7-8 szori Fumidillel tudtak spóramentes állapotot előidézni. Tehát egy kezelésnek csak néhány hétig van hatása.
 Azért, amikor az eltűnés volt nálam, akkor rajzásproblémáim nem voltak állományszinten, csak néhány családnál. Ezért én úgy szoktam minősíteni az évet, ha van rajzási  láz, akkor eltűnés nem lehet. Napraforgó esetén az öreg fekete méheket figyelem. Hiszen pontosan úgy van, ahogy írod: ha a fiasítás rendben van, akkor az pótolja az eltűnteket. Ezért nem is veszik észre sokan az enyhébb eltűnéseket. Nálam mondjuk olyan még sosem volt, hogy 50-100 mászkált volna négyzetméterenként . Olyan viszont napraforgón is volt, hogy egyik napról a másikra csönd lett a méhesben. Én ezt inkább egy piretroid mérgezésnek tulajdonítottam: az kontakt módon öl, a neohoz minimum haza kell érnie, hiszen az a nektáron keresztül hat.
A neo kapcsán nekem az egyházaskozári eset miatt, ahol nem virágzó, hanem zöld napraforgón történt a mérgezés, felvetődik az, hogy gabonában nincs guttációs csepp ? Most is van forgalomban klotianidint tartalmazó csávázószer, melyet búzában lehet használni. Ha van, akkor nem korlátozódhat a neo mérgezés csak a rovarmegporzású növényekre. Tehát tavasszal, de akár ősszel is  onnan is fel tudja venni. Vagy az a guttációs csepp nem tartalmaz olyan anyagot, amit a napraforgóé igen ?

Érdekes az áttelelő méheknek semmi bajuk,gyönyörűen fejlődnek a családok a repce elejéig.
A repcén a méhek stagnálnak nem úgy fejlődnek mint 15-20 éve,nincs robbanás.
Nyilván kevesebb a méz repcén is meg akácon is.Hasonló mint 20 éve amikor repcén lepermeteztek.
Van méz de mennyivel több méz volt (a 20 évvel ezelőtt)a másik telepen ami nem kapta meg a permetezést.
Szóval nem tudom mi az ok okozati összefüggés,de a családok a kijáró bogarakat vesztenek nagy mennyiségben
ez az egy biztos.
Érdekes napraforgóig,kukorica virágzásig semmi gond a családok szépek népesek,és ekkor
megint eltűnnek a kijárok,vagy hamarabb elpusztulnak mint kellene.Következmény ismét népesség vesztés,
egyik évben erősebb,másik évben drasztikus népesség vesztés.
Nyilván nem tudom az okokat,nem értek hozzá!

Nagyjából ugyanez történik nálam is az egyik telephelyemen.
Van azonban egy lényeges különbség ami nem segíti a tisztánlátást.
Amikor erre a telephelyre áthozunk méheket másik telephelyről repce kezdetén azok nem mászkálnak,jól fejlődnek.Nem vagyok egyedül ezzel,vándorméhésztársnál ugyanez a helyzet ő nyár végétől a Nagy-Berekben van és repcére jön.Vándoroltatott állományánál nincs gond, helyben telelő állománya viszont rendre gyenge a mászkáló méhek miatt.
Napraforgónál voltak nagyon jó évek,és nagy népesség eltűnések is.
Amikor a higiénikus aljdeszkára kizárólag napraforgó és kukorica virágpor hullik(mást nem találnak) lehet aggódni a népesség és a fiasítás kiterjedése miatt.

Következő másik telephelyemen eddig még soha nem volt probléma a repcével.
A családok jól fejlődnek és hordanak,pedig elaprózott sok kis parcelláról,gyenge adottságú földekről
gyűjtenek.Napraforgó itt nagyon gyengén mézel,nem jellemző a népesség általános és durva csökkenése.

Harmadik,vagy ha úgy tetszik vándortelephely.
Az utóbbi években ide koncentrálom a termelő állomány nagyobb részét akác/hárs után.
Nos ez egy rét patakkal,nagy kiterjedésű legelőkkel,közelben jó talajon hatalmas napraforgó táblákkal.
(E településen méhészkedők még eddig nem tapasztaltak repcén/napraforgón méhelhullást.)
Megfigyeltünk méheket itt amint a még nem virágzó napraforgót is szorgalmasan látogatják,valamint szívogatják a napraforgószáron képződő édes nedveket szeptember elejéig, annak beéréséig.

...Meggyőződésem,hogy nem találnak haza,
...szerintem nem érnek haza.
...A repcén annyira nem is lenne feltűnő mert a családok ontják a fiatal méheket
...Én nem mondom azt,hogy a nosema végez velük,de az intézet mindig erős fertőzést diagnosztizál
a mászkáló méhekből vett mintákból.
...Ha az ide évben is megmaradnak ezek a tünetek,akkor más van mögötte.

- Nem talál haza mert az utolsó kirepülését megelőzően egyedül a kaptártól 1-2 méternél távolabb biztos, hogy nem merészkedett, de az is lehetséges, hogy addig a kaptárt el sem hagyta.
Raj befogásakor és lakáscsere alkalmával is meg lehet figyelni, hogy az ilyen típusú(II. o.) méhek azt sem tudják hol vannak vagy honnan jöttek.

- Az elnéptelenedés tempója összefüggésben van a hordás intenzivitásával.
Erős hordásban néhány nap alatt bekövetkezik - repcén és akácon is! A nagy nyüzsgés ("hordási láz") úgy mint rajzáskor arra készteti őket, hogy a normális dolgozókkal együtt kirepüljenek.

- Normális családot nosemozis ellen gyógykezelni nem kell! Ha esetleg meg is fertőződik, leküzdi mert tud védekezni ellene.
Ellenben, ahol sok a II.o. méh, ott előbb-utóbb más betegség is felüti a fejét. Pl. a nyúlós.

- A megoldás: gondos kiválogatás és tenyésztés.

Misi!

Biztos te vagy a méhtenyésztők királya!
I.o szuper méhek,szuper anyák!
Idén kellene egy pár darab bölcső,14000 elég lesz.
Mikor mehetünk érte?

Csányi Antal a ll.o méhek szaporítója

Látjátok ez itt a probléma!
Már többször leírtam fórumokon ezeket a méh eltűnési megfigyeléseimet, beszéltem környékbeli méhészekkel, egy két kivétellel nagy csönd volt, általában lehurrogtak hallgattak, úgy éreztem, hogy csak én vagyok olyan hülye, hogy odafigyelek a méheimre, látom a bajt és nem hitetem el magammal, hogy minden rendben van.
Most meg sorra derül ki, hogy évek óta mennyien átéltétek és láttátok??
Összefogás kellene!
Kidolgozni egy egységes megfigyelési rendszert, hogy mit mikor kellene nézni-látni számolni-stb és mindjárt előrébb lennénk nem csak az évek múlnának. Ha más nem is legalább valami bizonyíték lenne a történésekről.
Én már kezdem úgy érezni, hogy senki nem ért a méhekhez. Sorra jönnek az újabb csodaszerek aztán meg sorra ki is derül, hogy teljesen mindegy mit adunk a méheknek akkor is eltűnnek legyengülnek.Drága fumidil? Csak a szerencsén múlik minden
 Csak egy példa:  Zombee írta, hogy az oxálsavval milyen rossz tapasztalatai voltak, vontatottan fejlődtek utána a családok.
  Én nem használtam oxálsavat mégis vontatottan fejlődtek nálam a családok ugyanakkor ,mint neki.... ráadásul vadul serkentek most már egész évben.
Az utóbbi évek időjárása is ludas. A sok kis tényező összeadódik.
És nem csak az atka meg a nozéma meg a hülye méhész meg a gyurgyalag, a nemzedékváltás stb , hanem vadvirágokat kell telepíteni az udvarban és meg lehet nézni, hogy amikor hirtelen eltűnnek a méheink akkor a vadméhek dongók lepkék is megszűnnek egészen addig a  két hétig amíg rendbe nem szedik magukat.
 Aztán újra és újra eltűnnek2-3 hetente folyamatosan és furcsa mód az eltűnések ideje környékén mindig mennek a permetező traktorok meg a gyomírtózó gazdák. Mondhat nekem bárki bármit.
Egyébként 3 éve álló méhész vagyok ,mert nem látom értelmét vándorolni.

Tudomásom szerint a Csányi méhészet nem vásárol méhanyákat, hanem több mint tíz éve maga szelektálja a méhállományát és maga neveli az anyákat. Termelési eredményeik is példaértékűek. Összeteheti bárki a kezét, ha hasonlóan jó génállománnyal rendelkezik.

Szakmai szempontból ezt tartom a legjobb módszernek. Ez adja a legjobb, legstabilabb génállományt. Így van lehetőség arra a mikroevolúcióra, ami a legjobb ökotípust eredményezi.

Néhány szót írok a neonikotinoidokról ismét.

A kukorica az első hatvan napban erősen guttál, tehát ha aszályos az időjárás, akkor a méhek hajnalban más választásuk nem lévén, bizonyosan inni fognak a kukorica guttációs cseppekből. Számos mérés szerint, (no nem az OMME monitoringban találhatók szerint) a kukorica guttációs csepp a mérgező dózis többszörösét tartalmazza neonikotinoidokból. Mire a kukoricanövény virágzik, a neonikotinoid tartalom erősen csökken, ezért nem minden alkalommal található a növényben és a pollenben már virágzáskor neonikotinoid. Ez függ a növénytől, az időjárástól, a talajtól. Minél magasabb a talaj agyagtartalma, annál lassabban tűnik el a neonikotinoid belőle, sőt egy-egy eső annál meglepőbb mértékű kárt tud okozni (lásd a somogytúri esetet). Sőt az agyagos talajon sokszor eső se kell, csak bőségesen harmatos idő és komoly neonikotinoid mérgezés alakulhat ki.

A napraforgó valóban csalóka növény. Már virágzás előtt ad a méheknek valamiféle legelőt. Ezt fotók bizonyítják. Ha neonikotinoidos, akkor bizony már virágzás előtt mérgezhet. A virágzás eleje adja a legtöbb nektárt (mondják az öregek, és igazuk van), de a legtöbb neonikotinoidot is. Hány méhész mondta, hogy 2-3 napig járták a nyíló forgót a méhek, aztán elnémultak, elnéptelenedtek a méhcsaládok.

Miért nem tapasztalható a kalászosokon a neonikotinoid mérgezés? Talán azért mert nem is vizsgálták? Talán azért, mert nem olyan a guttációs csepp? Talán mert nem guttál annyira, mint a kukorica és a napraforgó? talán azért, mert rövidebb ideig guttál? A lényeg, hogy nem mondhatunk túl sokat erről, mert nem is nagyon vizsgálták.

Tudjuk-e, hogy mi az összefüggés a nozématózis és a neonikotinoid mérgezés között? NEM. Csak következtetni próbálunk. Nincs igazán jó vizsgálati anyag erre az összefüggésre. Annyit tudunk, hogy a Nozéma spóra akkor okoz betegséget, ha eléri a bélfalat. De miképpen képes károsítani a peritrófikus hártyát, milyen anyagcserelépést blokkol a neonikotinoid, hogy a peritrófikus hártya képzése megszűnik? No ezt nem tudjuk. Azt tudjuk, hogy a neonikotinoidok idegmérgek, arról nincs adatom, hogy a fehérje anyagcserére milyen gátló hatással bírnak. A tények azt mutatják viszont, hogy valamiképpen, tehát közvetve vagy közvetlenül, de van ilyen hatásuk.

Kitin!

Ezt írod"
"Már többször leírtam fórumokon ezeket a méh eltűnési megfigyeléseimet, beszéltem környékbeli méhészekkel, egy két kivétellel nagy csönd volt, általában lehurrogtak hallgattak"
"Úgy éreztem csak én vagyok olyan hülye, hogy odafigyelek a méheimre, látom a bajt és nem hitetem el magammal, hogy minden rendben van."
Én is hasonlókat éreztem mint TE.
Amikor még a dr Cserényivel meg dr Tóth Péterrel a méhek eltűnéséről beszéltem,
akkor mindig ezt éreztem én is.

Geddekas!

Ezt írod
A kukorica az első hatvan napban erősen guttál, tehát ha aszályos az időjárás, akkor a méhek hajnalban más választásuk nem lévén, bizonyosan inni fognak a kukorica guttációs cseppekből. Számos mérés szerint, (no nem az OMME monitoringban találhatók szerint) a kukorica guttációs csepp a mérgező dózis többszörösét tartalmazza
neonikotinoidokból.
Itt már csak az a kérdés,miért nem vizsgálta az OMME monitoringban?

Csányi Antal

"Vajon miért nem vizsgálták?"

Ez már a felelősség kategóriája, vagy inkább a felelőtlenségé. Nem igaz, hogy nem tudták mi a dolguk. Nem igaz, hogy nem ismerték a nemzetközi kutatási eredményeket, hiszen a tagság pénzén rendszeresen részt vettek a nemzetközi konferenciákon, az Apimondián stb. És nemcsak ők ketten, hanem többen is a vezérkarból.

Ha lett volna igényük az alaposságra, akkor még az esetben is végeztek volna ellenőrző méréseket, ha nem hitték volna el a külföldi eredményeket. Szerintem pontosan tudták az igazságot, de ....

Nem folytatom, mert minden szavamat jogászok olvassák és elhallgattatásommal próbálkoznak.

Nem késő még most sem a méréseket elvégezni, mert a veszély nem múlt el, továbbá más mérgek is léteznek, amik pusztítják méheinket.

Anti!
Kiszámoltad már, hogy mennyi méh van 1 négyzetkilométeren ott ahol méhészkedtek ? Én most csak a Nosemára koncentrálok, mert az nem stimmel, hogy a kezelés ellenére jobban sújt benneteket, mint a máshol méhészkedőket. Ez hiánybetegség tünete is lehet. Virágpor hiány, de inkább bizonyos aminosav hiány. Ez utóbbi is a virágporban van. De lehet, hogy pl. csak a fűz virágporában van elég, a repcéében nincs. Tehát egy nagyobb méhsűrűség esetén hiány keletkezhet. Másik lehetőség: sóhiány. A guttációs cseppeket (mondjuk a kalászosokét) hordó méhek száma esetleg azért lehet több nálatok, mert sóhiány van. Mondjuk a só egy veszélyes dolog. Az állatok képesek belőle mérgező mennyiséget is behozni, ha hozzájutnak. Az itatót is annál jobban járják a méhek, minél több só van benne. Tehát ezzel vigyázni kell. Én 30 liter vízhez adok egy-két evőkanállal.
A guttációs cseppben nem csak neonikotinoid lehet, hanem gombaölő is. Nekem az a logikusabb, hogy idült, nem a méregre jellemző mérgezést csak nem letális (letális: ölő hatással rendelkező) méreg tud okozni. Letális szer a rá jellemző tüneteket váltja ki. Tehát neo nem Nosemát, hanem szinapszisban idegingerület átvitel képtelenségét, vagy annak tartósságát. Egy gombaölő elvileg (egyáltalán nem biztos hogy így van) okozhat olyan elváltozást, ami a Nosemára hajlamosít.
Misi!
Éppen tegnap gondoltam Rád! Már azt hittem valami baj van, annyira csendben voltál. Hála az égnek, hogy megszólaltál !