Méhek vs. növényvédelem

Apis ezt mondja.
“Na meg az is érdekes téma  h. a napra virágpor mit okoz télen”
Én meg azt mondom.
Na meg az is érdekes téma h. a kukorica virágpor mit okoz télen.
Na,de mind ketten tudjuk nem ezen növények virágporával van gond,nem ezektől pusztulnak (nyáron,ősszel) télen a méheink ,nem ettől lesznek rövidebb életűek és ezáltal gyengébbek méhcsaládjaink ,hanem azoktól a vegyszerektől ,mérgektől amikkel kezelik őket.
Kukorica mindenhol van.
Olyan helyen is vannak “érthetetlen” család gyengülések főleg télen és késő ősszel ,ahol nincs napraforgó “CSAK” kukorica.
Senki nem ellenőrzi a gazdákat ,hogy mit szórnak ki.
Aztán a mérgezett virágporon felnevelt méhek nem élnek 6-8 hónapot.
Így aztán persze lesznek legyengült családok.
Olyan monitoringot javaslok  évek óta ,ahol a kiszórt mérgek és a család erősség összefüggésèt kellene vizsgálni ,szabadföldi kísérletekkel.

Csányi Antal

Idézetet írta: mézengúz - 2021. Május 07.  10:00
Idén is komoly harcot fognak vívni a méhészek , hogy életben maradjanak ember és méhcsaládjaik !!!!

Sajnos igazad van.
Ami legelszomorítóbb ,hogy óriási veszélyben vagyunk mi magunk is.Rengeteg a rákos ,érrendszeri ,emésztő rendszeri beteg (IBS-ben ,krómbetegségben szenvedők).
A mezőgazdasági mérgek ételben ,ivóvízben,levegőben ,az élelmiszeripari adalékok ,tartósítószerek , ízfokozók a feldolgozott élelmiszerekben tönkre vágnak minket is.Szóval ,nem csak a méheink pusztulnak ,nemcsak Ők a rövidebb életűek.
Közben megy a vállveregetés.

https://www.agrotrend.hu/hireink/kozos-felelossegunk-a-biologiai-sokfeleseg-megorzese

Csányi Antal

Már megint a glifozát !

Nézzük csak mit írnak a cikkben, kiemelném a méhek károsításával kapcsolatos részt.

“A méhekre is káros

Azt is igazolták már, hogy a glifozátnak szerepe van a méhek pusztulásában, mivel az emésztőcsatornájukban lévő mikrobiom károsításával a glifozát gyengíti a méhek immunrendszerét. A károsodott bélflórájú méhek így sokkal könnyebben elpusztulnak bármilyen baktériumfertőzés következtében.“

https://www.agrotrend.hu/gazdalkodas/szantofold/kedvenc-mergunk-a-glifozat-1600-tonna-ev-magyarorszagon

KELL EZ NEKÜNK !?!?

Csányi Antal

May Gábor Baranya megyei szaktanácsadó hívott tegnap, hogy megindult újra a mászás mifelénk.
Igen, sajnos igen.
Kukoricára gyanakodik Ő is, meg én is.
A napraforgó virágzás “lement” nagyobb népesség vesztés nélkül, mivel nem volt jelentős csapadék errefelé a virágzás előtt és alatt.
Tudni kell a napraforgó és a kukorica úgynevezett tisztító növény.A talajból felszív mindent.Ki tudja azt megmondani meddig lesznek felszívható neok a talajokban? 15-20 évet írtak le egyes kutatások kötött talajoknál.
Ki tudja megmondani a mai akár engedélyezett csábázásoknak milyen a hatása?
Senki.
A kertünktől olyan kétszáz méterre van az első szántó.
Egy keskenyebb része van csak ilyen közel a tábla többi része még távolabb van.
Ennek ellenére idén napraforgó vetése után olyan erős vegyszeres bűz árasztotta el kertünket, hogy kedvünk se volt kimenni.
Olyan csávázószerrel volt kezelve, ami gázosodott.Nagyon durva volt.

A kukorica növényvédelme rettenetesé kezd válni.
Egyre több termelő nyomja neki a hosszabbnál hosszabb hatású szereket,akár virágzás alatt is, miközben méheink járják, gyűjtik a virágporát a kukoricának, hiszen ilyenkor eléggé nagy virágpor ínség a jellemző.
ÉS, ENGEDÉLYEZETTEN NYOMHATJÁK !!!
A következő rovarölőszer méhekre nem jelölés köteles, azaz akármikor kijuttatható, virágzáskor is, pedig hosszúhatású, mindent “leszedő” méreg.

http://www.fmcagro.hu/Cheminova/web.nsf/Pub/coragen_20_sc.html


Ennyit az engedélyekről.A múltban is így volt, lásd pld. neok.
Amíg a vegyszerek engedélyének kiadásának nem lesz feltétele a méhekkel és poszméhekkel végzett irányított szabadföldi kísérlet, addig sok jóra nem kell számítani.
Még mindig úgy gondolom, hogy ez MINDENKI érdeke.
LENNE !?!?

Csányi Antal

A kukorica virágporától nem mászkálnak, attól majd a fiasítás fog pusztulni augusztus-szeptemberben amit azzal etettek.
A szotyinak szerintem még sehol nincs vége, nálunk még a felénél sem tart. Viszont most kapott nagy esőt, szívja fel a mérgeket, némi mászkálás itt is lett egyből. A hordás pedig részben az eső részben a hűvös idő miatt csappant meg, hordás közben a szotyinak nagyon nem tesz jót az eső és a hideg sem (virágzás előtt kellet volna az eső de akkor meg nem volt), kánikulában mézel jól. Most a 35 helyett 22-25 fok van napközben.

Wr méhésztárs eddig sok dologban egyetértettem veled, de a mostani hozzászólásod teljesen szakmaiatlan.
A vegyszeres virágportól nem pusztul el a fiasítás!
Amikor a dajkaméhek által elfogyasztott szennyezett virágporból készült pempővel megetetik az álcákat, azok bizony sétálni fognak amikor elérik az életkoruknak ezt a szakaszát, hogy tájolnának.
15 éve mondom, hogy a méhpempőt kell megmintázni!
A baj ugyanis a táplálékláncban keresendő, mert a herék is mászkálnak.
Senkivel nem harcolok már, és szeretném megjegyezni, hogy Anti nagyon jól látja a problémát.
Józan "paraszti logikával" előrébb jutott mint azok az áll szakemberek akik ezért súlyos milliókat vettek fel már eddig is, és semmit nem deríttek ki.
Mivel a kukorica egy részéből bio üzemanyag készül, arra hivatkoznak, hogy ez sem emberi, sem állati fogyasztásra nem kerül, így minden szutykot belel lehet pumpálni a termésátlagok javításnak érdekében.
A napraforgó 99%-a Tolna megyében elvirágzott, sok helyen már ki is pergették.
Általánosságokat a virágzás állapotáról nem lehet felállítani, a szakik meg igen elfoglaltak, tőlük nem várható már ez sem.
Nagyernyei Attila

Amikor a dajkaméhek által elfogyasztott szennyezett virágporból készült pempővel megetetik az álcákat, azok bizony sétálni fognak amikor elérik az életkoruknak ezt a szakaszát, hogy tájolnának.

Vagy épp nem érik el, hanem kibújás közben ott lesznek a sejtben elpusztulva kinyújtott szipókával. Csak a fejük lóg ki a sejtből, láttam már ilyet nem egyet, és szinte mindig a bőséges kukoricáról történő virágporhordás után néhány héttel.
Tehát a ti írásotok a szakmaiatlan, ugyanis, ha tegnap a méh a lábán hazavitte a virágport az attól nem mászkálhat! Ami mászkálna tőle az meg még hol van? Ki sem kelt még, mikor fog az még mászkálni???

Azért az érdekes lehet,a szennyezett pempőttől csak a dajka méhek betegszenek meg,az álca kibirja.

Attila!
Jó barátom!

Most nem értek egyet Veled.
Felesleges szakmaiatlannak nevezned Wr verzióját.
Azért, mert nagy valószínűséggel igazából egyikünk se ért hozzá.Nem vagyunk ökotoxikológusok, biológusok vagy nem is tudom kinek kellene ahhoz értenie, hogy a  méhünk melyik vegyszertől (vagy ahogy nagyanyámék mondták) méregtől, mekkora dózistól, milyen, mekkora kárt vagy halált szenved el.
Mi méhészek igazából “csak” azt látjuk, hogy baj van.Népesség csökkenés hirtelen, pld. “eltűnnek” a kijáró méheink, nem úgy fejlődnek a családok ,ahogy kell, kisebb a népesség emiatt. Erre a 2018-as neos repce és napraforgó a szomorú, nyomorúságos példa.A neo és a mellett használt ki tudja még milyen vegyszer okozta szinergens (egymást erősítő) hatás miatt szinte nullás évet zárt nagyrészünk.
Nekünk méhészeknek összefogásra van szükségünk.Nem értünk a biológiához rendesen.
Ne bántsuk egymást elképzeléseink miatt.

Együtt kellene fellépnünk azok ellen a technológiák ellen amik ártanak méheinknek és a megporzóknak.
Sokkal sokkal nagyobb összefogás kellene a gazdálkodókkal is.Sajnos nagyrészük ellenségnek tekint bennünket méhészeket, nem segítségnek akinek a méhei megnövelik az Ő termés átlagait.
Meg kell becsülni a kommunikáló, józanul gondolkodó földművelőt.A jó technológiákat terjeszteni kellene.Az agrárkamaráknak és a méhészegyesületeknek sokkal nagyobb partneri együttműködést kellene kialakítani.
Igen így kellene lennie, mert mi a gazdálkodókkal egy hajóban evezünk, ahogy Szabó Katalin biológus barátom ezt megfogalmazta.
Itt az idő ezt megérteni.

Csányi Antal

Buksi nagyon mellette vagy a kérdésnek amikor ezt írod:
"Azért az érdekes lehet,a szennyezett pempőttől csak a dajka méhek betegszenek meg,az álca kibirja."
Én mit írtam az előző hozzászólásomban?
"Amikor a dajkaméhek által elfogyasztott szennyezett virágporból készült pempővel megetetik az álcákat, azok bizony sétálni fognak amikor elérik az életkoruknak ezt a szakaszát, hogy tájolnának."
Ki írt ilyent, hogy a dajkaméhek betegszenek meg?
Azok a méhek fognak sétálni, amelyeket a dajkaméhek álcakorukban megetettek ezzel a szutyokkal, és tájolni akarnak, de röpképtelenek.....mert egyes kutatók szerint a torizmuk sérült, nem fejlődik ki rendesen.
Azt kérdezitek mikor fog az a méh mászkálni amelyik ezt a vegyikoktélt kapta.
Repce virágporától pont akác alatt!
A napraforgó virágporától már napraforgó közepén-végén, mivel sokkal hosszabb a virágzás.
Egyszerű számítás az egész, hogy mikor voltak azok a méhek álcakorúak.
Addig megy a sétafika amíg ki nem ürül a kaptárból a szennyezett virágpor!
A kaptárak elnéptelenedése teljesen más téma!
Ott a guttációs cseppek vagy a nektárban lévő vegyszer öli azonnal a méheinket.
Azok nem sétálnak, egyszerűen nem jönnek soha többé haza.
Egyébként ez a "műsor" már megy minimum 15 éve, ne most találjuk ki mitől sétálnak, vagy tűnnek el a méhek.
Nagyernyei Attila

Addig megy a sétafika amíg ki nem ürül a kaptárból a szennyezett virágpor!

Nem addig megy. Ahogy én meg szoktam figyelni, a repcevirágzás eleje-közepe tájékán kezdődik a mászkálás, és kitart egészen az akác végéig, nyilván nem állandó intenzitással hanem hol jobban mászkálnak hol kevésbé, de mászkálnak. Az idén egyébként a szárazságnak köszönhetően töredéke volt a mászkálás, ha az utóbbi évekhez kellene viszonyítanom akkor csak 15-20% (legalábbis itt nálam).
Aztán beindul a szotyi, eltelik pár nap, és kezdődik újra a mászkálás. Ez már kisebb intenzitású mint a nyár eleji, viszont ez van hogy kitart egészen addig amíg bármi hordás van pl. aranyvesszőről. Aztán nincs mászkálás a következő év repcehordás közepéig.
A kukorica virágporából pedig be szoktak rendesen tárazni, abból néhol még tavaszra is marad, de az áttelelő méhek biztosan sokan és sokat fogyasztanak belőle, ez (is) lehet az egyik oka annak, hogy gyengébben mennek be a télbe mint kellene. Ha szerencséjük van és addigra a méreg maradványok nagy része lebomlik a virágporban akkor nem nagyon viseli meg őket, ha nem akkor viszont igen. Saját szememmel láttam olyat, hogy az ősz elején 2 keretben a fiasítás nagy része elpusztult (talán 20-25% élte túl), mellettük ott volt a keretben nagy mennyiségben a kukorica virágpora.
Nem nehéz elképzelni hogy milyen "egészséges" áttelelő méhek lesznek azokból...

Attila!
Jó barátom!

Most nem értek egyet Veled.
Felesleges szakmaiatlannak nevezned Wr verzióját.
Azért, mert nagy valószínűséggel igazából egyikünk se ért hozzá.Nem vagyunk ökotoxikológusok, biológusok vagy nem is tudom kinek kellene ahhoz értenie, hogy a  méhünk melyik vegyszertől (vagy ahogy nagyanyámék mondták) méregtől, mekkora dózistól, milyen, mekkora kárt vagy halált szenved el.
Mi méhészek igazából “csak” azt látjuk, hogy baj van.Népesség csökkenés hirtelen, pld. “eltűnnek” a kijáró méheink, nem úgy fejlődnek a családok ,ahogy kell, kisebb a népesség emiatt. Erre a 2018-as neos repce és napraforgó a szomorú, nyomorúságos példa.A neo és a mellett használt ki tudja még milyen vegyszer okozta szinergens (egymást erősítő) hatás miatt szinte nullás évet zárt nagyrészünk.
Nekünk méhészeknek összefogásra van szükségünk.Nem értünk a biológiához rendesen.
Ne bántsuk egymást elképzeléseink miatt.

Együtt kellene fellépnünk azok ellen a technológiák ellen amik ártanak méheinknek és a megporzóknak.
Sokkal sokkal nagyobb összefogás kellene a gazdálkodókkal is.Sajnos nagyrészük ellenségnek tekint bennünket méhészeket, nem segítségnek akinek a méhei megnövelik az Ő termés átlagait.
Meg kell becsülni a kommunikáló, józanul gondolkodó földművelőt.A jó technológiákat terjeszteni kellene.Az agrárkamaráknak és a méhészegyesületeknek sokkal nagyobb partneri együttműködést kellene kialakítani.
Igen így kellene lennie, mert mi a gazdálkodókkal egy hajóban evezünk, ahogy Szabó Katalin biológus barátom ezt megfogalmazta.
Itt az idő ezt megérteni.

Csányi Antal

Én ezt az ajándék 1 mrd HUF-ot inkább ilyen kutatásokra költöttem volna el és nem néhány fűnyíró trakira. Azért kíváncsi lennék ezt a traki jogcímetki találta ki? Ez olyan mintha 5 ha búzára támogatnánk a 100 millás kombálynt.

Idézet

Addig megy a sétafika amíg ki nem ürül a kaptárból a szennyezett virágpor!

Nem addig megy. Ahogy én meg szoktam figyelni, a repcevirágzás eleje-közepe tájékán kezdődik a mászkálás, és kitart egészen az akác végéig, nyilván nem állandó intenzitással hanem hol jobban mászkálnak hol kevésbé, de mászkálnak. Az idén egyébként a szárazságnak köszönhetően töredéke volt a mászkálás, ha az utóbbi évekhez kellene viszonyítanom akkor csak 15-20% (legalábbis itt nálam).
Aztán beindul a szotyi, eltelik pár nap, és kezdődik újra a mászkálás. Ez már kisebb intenzitású mint a nyár eleji, viszont ez van hogy kitart egészen addig amíg bármi hordás van pl. aranyvesszőről. Aztán nincs mászkálás a következő év repcehordás közepéig.
A kukorica virágporából pedig be szoktak rendesen tárazni, abból néhol még tavaszra is marad, de az áttelelő méhek biztosan sokan és sokat fogyasztanak belőle, ez (is) lehet az egyik oka annak, hogy gyengébben mennek be a télbe mint kellene. Ha szerencséjük van és addigra a méreg maradványok nagy része lebomlik a virágporban akkor nem nagyon viseli meg őket, ha nem akkor viszont igen. Saját szememmel láttam olyat, hogy az ősz elején 2 keretben a fiasítás nagy része elpusztult (talán 20-25% élte túl), mellettük ott volt a keretben nagy mennyiségben a kukorica virágpora.
Nem nehéz elképzelni hogy milyen "egészséges" áttelelő méhek lesznek azokból...

Én ezért megyek messzebbre olyan naprára, ahol van utána egy kis solidago is. Nem mindegy a telelés szempontjából, hogy milyen virágporon nőnek fel a telelő méhek.

Attila,igazad van elnézést,hiszen ez a müsor megy 15 éve,na akkor ki a hunyó.

Ezért voltam már bíróságon, szerintem nagyon nem kell  a felelős személyen gondolkodni!
üdv:
Nagyernyei Attila